Die Blechtrommel (1979) ☆ 👁

A bádogdob
The Tin Drum

(Volker Schlöndorff)

francia-jugoszláv-lengyel-nyugat-német dráma, szatíra

4,2
★★★★☆
165 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2024-02-26 10:17:31 Xuja (3) #28

Nagy várakozásokkal álltam neki, és az első félóra ígéretes volt - egyedi sztorivezetés, kellemesen bizarr atmoszféra és a szuggesztív tekintetű Oscar egy jó kezdés volt, de hamar rájöttem, hogy ez a film kissé olyan, mint egy lufi. Egyedi, látványos, szépek a képek, de a tartalom itt jócskán lemarad a forma mögött. Értem, hogy a koncepció valami olyasmi lett volna, mint a Huszadik század esetén, ami ugye egyéni sorsokon mutatja be a történelem viharát - de valahogy itt sokkal inkább tűntek öncélúnak a polgárpukkasztó jelenetek, és sokkal kevésbé kötött is le a sztori.

A karakterek jobbára csak karikatúraszerű, felskiccelt vázlatok - az ébredező szexualitású Oscar még egy viszonylag érdekes karakter (bár ő is főleg a bizarrsága és egyedisége miatt, nem pedig a mély jellemábrázolás miatt), de a többiek max epizódszereplők - az anya, a nagybácsi és a kuzin se volt maradandó, talán még Thalbach az, aki fel tudta pezsdíteni a dolgokat a második felében. Viszont tény, hogy van ezekben az alakokban valami megmagyarázhatatlanul nosztalgikus és szerethető (a'la Amarcord). Erős hármas.

2022-07-20 11:46:03 somogyireka (5) #27

Csatlakozom Ugorhoz, #25,26, hasonlítani nem tudok és nem is akarok, s mert nem olvastam a könyvet, így a filmet értékelem önmagában. Mestermű. Az elejétől fogva érződik az "anyaga", mintha magát a mozit egy rendkívüli minőségű vászonra vetítenék és emiatt már az első pillanattól kezdve lenne egy nem a történet szintjén, hanem annál mélyebb szerkezetében rejlő nagyszerűsége. Pedig ez nem a vászon miatt van, ez maga a film, melyet ha a semmibe vetítene ki a mozigépész, akkor is megállna önmagában. A bádogdob az a film, melyhez nem is kell vászon, ami tértől és időtől függetlenül itt fut köztünk mióta világ a világ. A fennálló, borzasztó rendszerek elnyomása, kisebbségi komplexusos, nyomorult lelkivilágú férfiak elhatalmasodása és irtózatos térhódítása, mely aztán egy adott időszakban, lásd a huszadik század első fele, összesűrűsödött, és esszenciájában mutatta meg magát a sötét.
A történelem számtalan próbálkozást feljegyez arra nézve, miképp fejezzük ki az ellenállásunk az adott hatalmak ellen, - felvonul, kivonul, virágot dug az ágyú csövébe, forradalmat szít, fegyvert ragad vagy éppen letesz - ám itt most egy sosem látott, teljesen szokatlan megközelítéssel találkozunk.
Az illető főhős, a tizenhárom éves Oskar, mikor betölti a hármat, meghozza élete legfontosabb döntését, hogy kérem szépen ebből az egészből kivonja magát, nem kíván részt venni benne, és nem nő tovább. A lelke viszont változik, serdül, vágyakozik. És szerettem a filmben a gyermektest, de már serdülőlélek szexuális vágyait, mi sem jobb bizonyíték ez arra, hogy sosem a test, ami vágyat érez, hanem a lélek. Hazavágyik..aztán, jobb híján ezt cseréli fel a női testtel és próbál abba visszabújni.
És ennek a kicsi embernek van még egy szuperképessége, ha egy bizonyos frekvenciánál magasabb hangon visít, akkor képes sivításával (tekintetével) széttörni bármilyen üveget. A filmen bemutatott mágikus realizmus, amit látunk. Mágikus annyiban, mert szokatlan, nappali gondolkodásunktól idegen tettre képes, miközben meg realista is, hisz talán a kis Oskar semmi mást nem tesz, mint legmélyebb, legőszintébb vágyát: egyes jelenségeket megsemmisítését olyan mélyen és igazul akarja, hogy vágya fizikai formát ölt. Valódivá lesz. Teremt.
És teszi mindezt azzal a tárgyakon, jelenségeken átlátni tudó röntgenszemével, mely nem egy három, de nem is egy tizenhárom éves lélek tekintete. Igen, ebben áll a film nagyszerűsége, hogy Volker Schlöndorff megtalálta Oskart, aki tényleg nem nőtt és kamaszként is picinyke maradt, majd felnőtt férfi korára, immáron befutott színészként sem ért el 155 centinél nagyobb magasságot. (aki aztán egy életen át cipeli a 1979-es Oskar súlyát, soha igazán nem tudott tőle megszabadulni)
Nem, nem, ez nem az a film, melynek jelképrendszerében úgy kell olvasni, mint a nappali tudat történéseiben, a mágikus realista festészeten sem kérjük számon, miért cserélte fel a helyét a nap a holddal, és a plafon az alapzattal. Csak. Mert lehet, hogy eredetiben a dolgok olyanok(ilyenek) A művészet láttat, felfed.

2021-10-01 23:16:42 Ugor (5) #26

Most ilyen kis bádogdob-napokat tartok, többször megnéztem már, ilyen-olyan darabokban, nappal és éjjel, ez valami egészen kiváló! A legtöbbször kutyák szervét sem érdekel, hogy a könyv volt a jobb, vagy a film, vagy fordítva, ez így komplex, ez így ad élményt, ehhez kellett ez a bizonyos casting is, ami pont ilyen arcokkal teremti meg a vizualitást, ami miatt újra meg akarom nézni megint. Ilyen regényben nincs. Meg hát kit érdekel, hogy ki értette meg, meg ki nem, meg kinek értelmiségi művészkedés... :o)) azért nem vagyok felelős, hogy ha hiányzik egy vagy több alkatrész valakiből, az ő baja, nem az enyém. De ezt a filmet ünnepelni kell, akinek elég érzékszerve van hozzá, az érti is, hogy mit. Korfüggetlen, nációfüggetlen... hihetetlenül groteszk, és mégis az életünk része, szerintem a legtöbben kasubok vagyunk, nem igazán, de jelképesen. Egy kicsit ilyenek is, meg egy kicsit olyanok is, de nem igazán az egyik vagy nem teljesen a másik... ez az örök problémánk. A fejünk felett áthullámzik a történelem, vagy háborúk vannak, vagy választások, bandák jönnek, bandák mennek, mi meg a magánéletünk apró gyökereivel kapaszkodunk mindenfélébe, amit fontosnak tartunk. Aztán néha felgerjed az ide- vagy odatartozás érzése, néha meg megfordul. Az életút tele van rakva dobolással, vödörbe pisiléssel, cselédlányokkal való hancúrozással, rokonokkal való szerelmeskedéssel, vérrel, füsttel és betört kirakattal, népharaggal, indulatokkal egymás ellen, hányással és idegösszeomlással. Az anyaméhbe való visszabújás vágyával. Meg olvasással, filmnézéssel, amik gazdagon át- meg átszövik a földi létet, magyaráznak, tanítanak, megértetnek, szórakoztatnak... sokkal több ilyen filmet szeretnék még.

2020-05-14 16:22:38 Ugor (5) #25

Nem volt esélyem másra értékelni, mint ötösre. Szokatlan eszközökkel megírt történelem, de hát pont ezért nézünk játékfilmeket - is - nem csak dokumentarista realizmust. És néha a áttétes pecsét súlyosabb is, mint a cirkalmatlan valóság. Lenyűgöző ez a film, minden tekintetben. Egy család vagy kisváros történelme szimbolikusan a világé is. A borzalom alatt a szépség csipkéi foszladoznak a szélben.

2019-07-23 01:25:27 Fonghi (5) #24

Ezzel nagyjából egyetértek, de még így is zseniális film, amennyire emlékszem.

előzmény: critixx (#20)

2017-12-26 19:34:10 necksprain (?) #23

köszi szépen a visszajelzést. van, hogy néha elkezdem fölpakolgatni, de úgy 70 százalékban letiltják, ezért rakok inkább régi, ótvar trash horrorokat, azokkal annyira nem foglalkoznak, de néha befér egy-egy ilyen is.

előzmény: acidphase (#22)

2017-12-26 18:50:04 acidphase (5) #22

te vagy a tothmarci? frankó ma leltem rá a csatornádra és hát nézem milyen csemegék vannak, jópárhoz még szerencsém se volt, erre látom hogy itt ajánlod magad:) mindenesetre mindenki nevében kösssz!! a bádogdobra (is) sort kerítek hamarossst...:)

előzmény: necksprain (#21)

2017-12-26 18:17:22 necksprain (?) #21

ezt feltettem valamikor, itt tudjátok megnézni: https://www.youtube.com/watch?v=ZkEXSQVLNlY

2017-07-19 22:14:10 critixx (3) #20

A regény zsenialitásához és mélységeihez képest ez kb. semmi.

2015-11-10 10:58:59 Mizi (1) #19

Úgy tűnik, ez számomra túlságosan is magasröptű művészet. Igazi próbatétel volt a maga több, mint két és fél órájával, mert sokszor halálosan untam az egészet, és ha tehetem a jövőben óva intek másokat a megtekintésétől, kivéve persze, ha az illető imádja a törpés-nácis-pájzán művészfilmeket, amelyeknek amúgy nem sok értelme van egy "halandó" számára. Majdhogynem nézhetetlen volt.

2014-12-13 23:10:19 limupei (5) #18

Igazad van, nem merjük kimondani. Mert bizony ha te nem érted, akkor a világ többi része sem.

előzmény: Drug (#17)

2014-12-13 22:34:58 Drug (2) #17

Mivel a könyvet nem olvastam, csak a film alapján ítélhetek. Nos, a film számomra teljesen értelmetlen, zavaros és céltalan, beteg alkotás, amelyből semmi mélyenszántót, gondolati tartalmat és figyelemreméltó szándékot nem tudtam kihámozni.
Szerintem azok, akik nagyra értékelik, nem merik kimondani, hogy ez bizony egy nagy sületlenség. Úgy vannak vele: hátha én nem értem, hátha én nem vagyok eléggé okos és emelkedett, hogy megértsem, inkább azt mondom, hogy nagyszerű mű.
Pedig nem az, hanem nagy köldöknéző, értelmiségi melléfogás.

2012-07-22 12:38:49 slawter (5) #16

Kissé beteg, de nagyszerű film.

2012-04-15 11:28:55 zéel (5) #15

Félelmetesen jó! Már az első képek világossá teszi, hogy nem akármilyen alkotással lesz dolgunk.
Günter Grass és Volker Schlöndorff jó kis páros. Mindkettőjükről tudjuk, hogy nem mennek a szomszédba egy kis társadalomkritikáért.

2011-09-13 01:48:02 Jill (5) #14

Zseniális, utána el is olvastam, könyvben persze még jobb, de nagyon eltalálták a karaktereket és a hangulatot is. A kissrác valami félelmetes.

2011-06-21 23:52:34 acidphase (5) #13

súlyos darab

2009-04-28 23:29:57 puttancsospeti (2) #12

Lehet, hogy nekirugaszkodok még egyszer és változik az osztályzat.

előzmény: gringo (#11)

2009-04-28 23:28:08 gringo (5) #11

tényleg nagyon jó a film, na. fel voltam készülve a legrosszabbra, miután a könyv az egyik kedvencem volt és kétszer is végigolvastam (tényleg nem egynapos olvasmány...), de nagyon slőndorf nagyon ügyesen megtalálta azokat a legfontosabb pontokat (és gyerekszereplőt!), amiktől a történet filmként is működik. maga a könyv nagyon szépen hömpölyög, szívesen elnéznék egy tévés minisorozatot is belőle, sok helyzetet és figurát ki kellett hagyni.

2009-04-28 23:10:02 puttancsospeti (2) #10

Úgy legyen! :-)

előzmény: limupei (#9)

2009-04-28 23:00:08 limupei (5) #9

Nem ebben nem volt "felesleges hangjegy", ahogy Őfelsége mondta egy másik filmben:)

2009-04-28 22:55:45 puttancsospeti (2) #8

hosszú

2009-04-28 22:55:38 puttancsospeti (2) #7

Egy könyv sokszor másképp hosszű, mint egy film. :-D
Egy filmnél akár egy fél óra is tud miniatűr örökkévalósággá nőni! :-)

előzmény: limupei (#6)

2009-04-28 22:52:55 limupei (5) #6

Tényleg nem. A könyv hosszabb:)

előzmény: puttancsospeti (#5)

2009-04-28 22:47:57 puttancsospeti (2) #5

Neked elhiszem. :)
Csak az alkotásnak nem tudom.

előzmény: gringo (#4)

2009-04-28 22:46:03 gringo (5) #4

nem.

előzmény: puttancsospeti (#3)

2009-04-28 22:43:21 puttancsospeti (2) #3

állítólag valóban nem ilyen a könyv.
a filmet sohasem bírtam végignézni. Nem hosszadalmas egy kicsit? :S

2007-12-15 22:23:44 limupei (5) #2

A könyv totál nem ilyen, de az abban a formában egész egyszerűen nem filmre vihető. Schlöndorf mégis filmre vitte, és okos döntéseket hozott, remek film lett, és legalább olyan okos, amilyen egy Nobel-díjas regény adaptációjának lenni kell(ene).

előzmény: Dougie (#1)

2007-12-15 22:13:59 Dougie (?) #1

Állítólag a könyvben nem egészen ilyen, de most tekintsünk el ettől, és nézzük csak a filmet.
Elsőre úgy tűnik, mintha egy "sima" gyereksztori lenne. Aztán kiderül, hogy dráma van; aztán kiderül, hogy háború van; aztán kiderül, hogy egy igencsak beteg filmmel van dolgunk. Végül már szürreálisnak tűnik és még a törpék is megjelennek. Mindezt horogkereszttel tálalva... - hát nem egyszerű.
Ráadásul még szimbolikusan is lehet értelmezni.

Ja, mellékesen a fényképezés is kiváló.

Azért az tény, hogy van benne pár durva, sokkoló jelenet:
Élő békaleves levizelve, aztán megevésére kényszerítés - halott lófejben élő angolnák siklanak - élő angolna fejének levágása, ami még utána is mozog - nyers hal habzsolása - tenyérbeköpés lenyalása - kiskorúak meztelen és orális jelenete - szexjelenet - pártjelvény "elrejtése"
Szóval igazából meg lehet érteni, ha valakinek nem tetszik (de én nem azok közé tartozom).