Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.
Zseniális ez a film, beválasztanám a száz kedvenc filmem közé. Lenyűgöző atmoszférát teremt Ozu ebben a filmben.
Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.
Zseniális ez a film, beválasztanám a száz kedvenc filmem közé. Lenyűgöző atmoszférát teremt Ozu ebben a filmben.
Első találkozásom Ozuval, tíz éve kerülgetem, ezidáig szemérmesen nem mertem megszólítani, kicsit féltem is, hogy az ilyen nagyon várt találkozások kínos véget érnek. A japán filmek amúgy is periférián vannak a látószögemben, nem is azért, mert távol van Kelet, csak nagyon közel van Európa.
Ozu az első hangosfilmjével viszont közelebb hozta a Keletet, méghozzá természetesen, sallangmentesen tette ezt. Kevesebb mint másfél óra alatt, egyszerű eszközökkel de erős színészvezetéssel úgy beszél gazdasági, szociális, oktatási és generációs problémákról, hogy rövidsége ellenére mégsem válik túl sűrűvé a film.
A bemutatott konfliktusok mellett (köszönhetően a remek operatőri munkának is) úgy csöppennünk bele egy 90 éves Japán háztartásba, mintha mindig is oda tartoztunk volna, ismerőssé teszi a helyszíneket és az egész filmet belengi valamely mély emberség. Ha csatolnom kéne a modern Európához, mindenképpen a Dardenne fivéreket említeném kapcsolódási pontnak.
Ozuval még fogunk találkozni, sőt biztos vagyok benne, hogy ez egy gyönyörű barátság kezdete.