The Zero Theorem (2013) ☆ 👁

A zéró-elmélet

(Terry Gilliam)

amerikai-angol-francia-román dráma, fantasy, sci-fi

3,3
★★★☆☆
161 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2017-03-26 16:22:58 Tetovaltlany (1) #9

Eleg negativ jovokep s ez most valahogy nem jott be.

2014-11-09 19:02:11 zéel (5) #8

Terry Gilliam, az őrült zseni, megunhatatlan. (Nekem legalábbis.)
Ez a film, arról a korról szól, amelyben a gyerekek előbb tanulnak meg internetezni, mint járni.
Hogy ez a jövő már el is kezdődött?
Akkor már nem is kell keresni az élet értelmét, mert az élet értelme az INTERNET maga! És mennyivel jobb, biztonságosabb a virtuális világ, mint a való világ. Vagy mégsem?

2014-09-28 11:20:59 iris orai (5) #7

szerintem a mélyszimbolikára vonatkozó elméleted (és az ennek alátámasztására felhozott néhány párhuzamod) elgondolkodtató, de téves.

Megfogalmazol egy plotot, miszerint "a film a lét értelmét boncolja, szembeállítva a tudományt a vallással", azonban egyrészt a rejtett szimbolikára épülő elméleted ennek tökéletesen ellentmond, másrészt mindkettő önmagában is sántít. Ellentmond azért, mert a filmben pont a Menedzsment képviseli a tudományt, vagyis az elmélet alapján a film nem a tudományt állítja szembe a vallással, hanem az egyik vallást a többivel. Önmagában is sántít az elmélet pedig azért, mert néhány részletet - ami a párhuzamot alátámasztja - figyelembe veszel, a többit pedig - ami azt cáfolja - figyelmen kívül hagysz. Az elméleted a Menedzsmentet valójában nem "a" vallással, hanem az általad felhozott motívumok alapján konkrétan a kereszténységgel azonosítja. Az a párhuzam, hogy "senki nem látja rajta kívül" eltúlzott; az egyébként nem kétséges érinthetetlenséghez és hozzáférhetetlenséghez nem kapcsolódik a létezésének bizonytalansága vagy akaratának homályos volta. Az, hogy "nem lép közbe", már eleve az elméletből indul ki; Joby sem lép közbe (pedig ő még valóban ott is van...), ez alapján bárki lehetne isten. Az alapján a párhuzam alapján, hogy mindenkit megfigyel, az 1984 is valláskritika lehetne. Az, hogy elküldi az egyetlen fiát segíteni, ebben a megfogalmazásban, a felszínen nyomós szimbólumnak hathat, de valójában mi is történik? A Menedzsment először egy szexi ápolónőt küld a munkafeltételek javítása céljából, majd a - nihilben magát otthonosan érző - zseni fiát, hogy egzakt módszerekkel, vizualizált matematikai számításokkal segítsen bebizonyítani a lét és a világ totális értelmetlenségét. Ez aztán a vallási (pláne keresztény vallásra utaló) párhuzam!

A vallás-párhuzam valójában ott van, hogy AHOGY mások a Menedzsmenthez viszonyulnak, az szinte vallásos jelleggel bír. Nem véletlenül mondja a Menedzsment a végén: "Mintha összetévesztene engem valami jóval nagyobb hatalommal [...] sem isten, sem ördög nem vagyok. Csak egy ember vagyok, aki az igazságot keresi"
Mindezt már csak megkoronázza az explicit közlés, amely tisztába teszi, hogy miről is van szó.
"maga testesíti meg a projektem antitézisét: a hívő embert"

Nem vallás és tudomány szembeállításáról szól ez a film tehát, hanem a hit és nihil táncáról.
Az egyik legszebb motívuma a filmnek szerintem, hogy Q valójában nem kutat az élet értelme után, fel sem merül benne - vagy már letett róla -, hogy akár a tudomány, akár egy nő, pláne egy vallás vagy bármi más elvezethet hozzá, ehelyett vár egy telefont, valakit, hogy közölje vele az igazságot. Vallás, kommunikáció, technika, munka, tudomány, szex: mind eszközök a tézis (chaos) számára az "ex inorderatio venit pecunio" szellemében, az antitézis számára ugyanezek kifejezetten veszélyeztetik az élet értelmének megtalálását (betoppanását, "megcsörrenését"). A boldogság időleges és rövid, a szerelem pedig egyszerre kiváltó oka és áldozata a tézis és antitézis közötti őrlődésnek.

előzmény: reting1111 (#6)

2014-08-26 19:15:17 reting1111 (5) #6

Valóban. Mióta megírtam azt a véleményt kicsit átalakult a nézetem a filmről. Bár véleményem szerint a "liberál(is)" szót te is furcsán használod, mint minden magyar. Ezt elnézem. :)
Viszont a film igenis minden olyan dologról szól, amit az emberek vallásként tudnak művelni. Kétségtelenül benne van a digitális világ is ebben a pixisben. Az internet világában - főleg a szociális médiában - minden ember úgy viselkedik mint egy neuron, mint egy tranzisztor, ami tud dönteni, hogy megosztja-e az információt a rendszer többi tagjával. A nullák és az egyesek ugyanúgy "ezoterikus adat"-nak minősülnek, mint akármilyen vallási képzet, ami a valóságban sosem létezett, mint tapintható entitás.
Akármelyik értelmezést is választjuk, az allegória áll és működik. A végén Matt Damon fölteszi az i-re a pontot, azzal, hogy kimondja, hogy akármennyit is foglalkozol a számodra fontosnak ítélt kérdéssel vagy területtel, legyen az teológia, pénzügy, zene vagy pszichológia - végül úgyis minden a pénzről szól. (Nem tudom ez spoiler-e, dehát - etikett.)
Így a film kritikája mind a mai kapitalista hozzáállásnak, mind az egyetlen mindenható entitás alá való rendeltségnek (ld.: Management).
És valóban van pár másodperc a filmben, míg látjuk a Batman Egyháza hirdetést, amit mindenki fölhoz, mint példát a termékké vált vallásra, de valójában a rendező ugyanezt a gondolatot kibontja másfél órában; és ezt valahogy mindenki kicsit nehezebben fogja föl.
Lehet, hogy ha valaki tudni akarná, hogy egy felületes szinten miről szól a film, de nem akarná rászánni az időt és energiát, akkor megmutatnám neki ezt a jelenetet és azt mondanám, hogy "a kapitalizmus, a liberálisok, a zsidók és a melegek tehetnek arról, hogy az egy igaz isten halott és ilyen a jövő". Ezzel, megtalálva a magyar mentalitás mediánjának a pulzusát, továbbküldeném kíváncsi érdeklődőmet a Transformersre.
Ez a film valójában olyan, mint Hamupipőke cipője: Rengeteg értelmezésre rá lehet húzni, de valahogy mindegyik ki fog lógni végül. Azért megnyugtató, hogy Hamupipőke, valahol a kerítésen túl, de ott van.

előzmény: peterd127 (#4)

2014-08-01 19:37:55 ryood (3) #5

nem gondoltam volna, hogy egy terry gilliam filmet halálra fogok unni egyszer, hát bekövetkezett..

2014-07-31 15:32:13 peterd127 (?) #4

egyébként a valláskritikát a filmben teljesen félreérted (aminek ráadásul csak külsődlegesen van köze a film drámájához)

itt a cselekményvilág utal rá (nem Gilliam mondja el a véleményét az egyházról) hogy egy liberál demokrata disztópiában, amit a kapitalizmus hívott életre, a vallás sem egyéb, mint kulturális árucikk egy végtelen árukapcsolási mechnaizmusban, ahogy minden szellemre vagy érzelmekre rezonáló entitás is

lásd: unod a kereszténységet/szcientológiát, válaszd a megváltó batman egyházát

előzmény: reting1111 (#2)

2014-07-31 15:23:47 peterd127 (?) #3

Miért mi a film értelme?

előzmény: reting1111 (#2)

2014-07-31 09:31:26 reting1111 (5) #2

Ez nem egy egyszernézős film. Viszont amit már az első alkalom után láthatsz az egy erős valláskritika. A film tele van szimbolizmussal. A legnyilvánvalóbb talán az, hogy a főszereplő egy templomban lakik. (Ez még talán nem nagy spoiler.)
Ezen felül a film a lét értelmét boncolja, szembeállítva a tudományt a vallással. A tény, hogy Management-et senki nem látja rajta kívül, amikor egyedül van eleve egy szimbólum arra, hogy isten hogy nyilvánul meg mindenkinek. Mindig elszigetelten, titokban. Amikor Qohen fuldoklik ugyanúgy nem lép közbe. És persze ő az, aki mindent lát. Ha megfigyeled, az egyik kamera pont Jézus fejének a helyén van. Aztán Management elküldi az egyetlen fiát segíteni (ismerős történet, ugye?).

Ha ezeket észreveszi az ember, akkor már csak elmélkedni kell a film értelmén. :)

előzmény: ZoLeEe (#1)

2014-07-28 23:21:36 ZoLeEe (3) #1

betegesen klausztrofób hatású film szó szerint a semmiről egy újabb negatív utópiában. Kezdem azt hinni hogy a jövő már csak rossz lehet.