Inherit the Wind (1960) ☆ 👁

Aki szelet vet

(Stanley Kramer)

amerikai dráma, történelmi film

4,5
★★★★☆
188 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2017-06-23 18:29:04 csabaga (5) #53

Sikerült végre eredeti nyelven megnéznem.

Egyik magyar szinkron sem tudja visszaadni azt a tárgyalótermi hangulatot,a folyamatos ordítozást,amit mindkét főszereplő művel.

Most már nekem is feltűnt,Brady igencsak könnyen összezavarodik,illetve a nevét áhítattal emlegetők túl könnyen elfordulnak tőle.

A szerelmi szál,hát igen,ez kötelező kelléke volt az amerikai filmeknek.Legalább arra felhasználták,bemutassák,van a fanatikusok között is különbség.

March sminkje kicsit túl feltűnő,Tracy itt meg már nagyon öreges...

2016-08-01 20:57:32 csabaga (5) #52

Talán azért mondott csődöt,mert 30 éve nem képviselt vádat,politikus volt.Én úgy tudom,a perbefogást leszámítva (ez az evolucionisták tudatos akciója volt a nemrég hatályba lépett törvény ellen) a film valós.

előzmény: Charlie O'Brian (#51)

2016-08-01 16:36:20 Charlie O'Brian (5) #51

A másik dolog, amit furcsállottam a filmben, hogy Drummond eléggé könnyű kérdéseire sem tudott felelni értelmesen Brady. Én nem vagyok vallásos, de pár év hittannal, meg eléggé minimális vallási műveltséggel is jó pár kérdésére tudnék választ adni, azt gondolom, nem azért mert milyen ügyes vagyok, hanem mert könnyűek voltak. Nehéz elképzelni, hogy egy Bibliát ismerő, képzett embert ennyire megfogjanak pont ezekkel.
Pl. az eredendő bűn az teljesen más fogalom, tökéletesen tévesen szerepel a filmben.
Továbbá valláserkölcsi szempontból a szexualitás önmagában egyáltalán nem bűn, sőt Isten ajándéka, ellenben a megfelelő keretek között (értsd monogám, házasságban) szabad gyakorolni (paráznaság per def éppen az, ha nem megfelelőkeretek között gyakorolja az ember a szexet...). Itt ki is térhetett volna a "házasság szentsége" fogalomra, ehelyett Brady kb. a legalapvetőbb kérdésekre összezavarodik.
Vallásos körökben ma csakugyan elfogadott, hogy a teremtés napjai egyáltalán nem biztos, hogy az emberi fogalmak szerinti 24 óráig tartottak, tehát itt nyitott kapukat döngetett Drummond. Pl református álláspont szerint, tudtommal Isten a téren is időn kívül létezik, bármilyen nonszensz is ezt emberi ésszel elképzelni. :)

2016-08-01 16:20:37 Charlie O'Brian (5) #50

Veled értek egyet.

"Lényegtelen, hogy mekkora büntetés szabható ki, mert azért semmilyent nem volna szabad." -Nem volna szabad, nem volna szabad... Szerintünk, meg a védő szerint nem volna szabad, mert ez egy ilyen "hülye" törvény, de mások szerint meg biztos jó törvény volt. :) De ha van ilyen törvény, akkor ezt valóban megsértette a tanár...

"És pontosan ez az, amiért a törvény szellemiségét támadja a védő."
-Ok ettől drámaibb a film, de ha már van ilyen törvény, akkor egy büntetőperben nem az írott törvényt kell kikezdenie a védőnek, hanem védenie a védencét minél jobban.
Nem szokás azzal védeni a védencet, hogy "hú, de hülye a btk", meg hogy nem értünk egyet valamelyik kitételével, mert elavult, meg nem jó. :D

előzmény: csabaga (#49)

2016-07-27 13:56:38 csabaga (5) #49

Ha a törvény tiltja,ki kell szabni valamilyen büntetést.Más kérdés,ez a törvény nem üti-e az alkotmányt,de ez az USA-ban mindig problémás kérdés.

előzmény: BonnyJohnny (#48)

2016-07-27 13:42:27 BonnyJohnny (4) #48

A két dolog, amit kifogásolsz, összefügg:
Lényegtelen, hogy mekkora büntetés szabható ki, mert azért semmilyent nem volna szabad. És pontosan ez az, amiért a törvény szellemiségét támadja a védő.

előzmény: Charlie O'Brian (#47)

2016-07-27 13:09:32 Charlie O'Brian (5) #47

Nem vagyok jogi szakember és nem tudom, hogy az USA-ban hogyan mennek ezek a büntetőperek, de már az elején megfogalmazódott bennem, hogy ok, tényszerűen elkövette azt, amit az ottani akkori törvény (akármilyen is legyen a szellemisége) tilt. Ok tegyük föl, hogy elítélik, de érezhető volt, hogy a büntetési kitétel ezért nem lehet olyan brutális. Nem tudom, hogy arrafelé hogy megy, de a BTK az írja, hogy milyen büntetések szabhatók ki. Ezt hiányoltam a filmből, hogy nem említik, hogy ezért egyáltalán mi szabható ki.
Amitől féltem, hogy meglincselik a "jó keresztények". Mondjuk a tanítástól való eltiltást még el tudtam volna képzelni és az valóban súlyos büntetés lett volna éppen ennek a karakternek. Hosszabb börtönt szinte kizártnak tartottam. Érdekes, hogy a védő magát a törvény szellemiségét támadta, nyilván ez a filmnek jót tett, így sokkal drámaibb, izgalmasabb és a lényegről szól. Valójában azonban a védő feladata sztem nem az, hogy egy meglévő törvény ellentmondásosságára hívja föl a figyelmet, meg hogy milyen rossz/ostoba a törvény, amit elfogadtak éé ítélkeznek, hanem, hogy a bizonyítékok megingathatóságát járja körül, illetve minden enyhítő körülményt fölhozzon védence érdekében.

2016-01-09 15:25:32 csabaga (5) #46

Szinte győzött az igazság,míg 10 évvel korábban a hollywoodi tizek nem jártak ilyen szerencsével...

előzmény: critixx (#44)

2016-01-09 15:11:55 critixx (4) #45

Darrow és Bryan a tárgyalóteremben.

2016-01-09 15:08:37 critixx (4) #44

A színdarab/film természetesen kicsit fel lett turbózva a drámai hatás kedvéért, a neveket megváltoztatták és bizonyos elemek, mint pl. a fanatizmust végletekig vivő pap alakja, illetve a szerelmi szál fiktívek, de utánaolvasva azt kell mondanom, a valósághoz eléggé hűen dolgozták fel az 1925-ös "majompert". Számtalan olyan elem, melyet az ember drámai túlzásnak hinne, valóban megtörtént.

Mint Johnny lentebb említette, William J. Bryan valóban háromszor indult az elnökségért és mindháromszor elbukta. Halála is azonos a filmbelivel, annyi különbséggel hogy nem rögtön a tárgyalóteremben lett rosszul, hanem öt nappal a per befejezése után ájult el és halt meg. Az újságíró, akiről Kelly figuráját mintázták, ugyanazokat a gonosz megjegyzéseket tette rá a halála után, sőt durvábbakat ("We killed the son of a bitch!"). A per során a bíró valóban nem engedte Darrownak, a védőnek, hogy a felsorakoztatott tudományos szakértői felszólalhassanak. Darrow valóban kikérdezte Bryan-t a Biblia tényként való kezeléséről, épp mint a filmben. És a per végeredménye is ugyanaz volt a valóságban: a tanárt bűnösnek találták és 100 dollárt bírság megfizetésére ítélték (ez volt a lehető legkisebb büntetés).

előzmény: csabaga (#43)

2016-01-09 14:44:04 csabaga (5) #43

Én a "negatív"szereplőt sajnáltam,alapvetően tisztességes ember volt, a valódi életben is.Itt már a végére mindenki kijózanodik,ahogy abban a másik filmben is.Akár azt is mondhatnám,szépítik a helyzetet.

előzmény: critixx (#41)

2016-01-09 14:35:18 csabaga (5) #42

Igen,a gyávaságot,megalkuvást be tudta mutatni,de a rágalomra,a szabadságjogokra nem tért ki.

előzmény: critixx (#41)

2016-01-09 14:13:59 critixx (4) #41

A Délidő azért eléggé feszegette a határokat.

A film leglényegesebb mondanivalója akkor fogalmazódik meg, mikor Tracy és March először találkoznak a szállodában. "Nem értek egyet a nézeteiddel, de tiszteletben tartom hogy felszólalhass értük."

Egyébként döbbenetes, hogy majdnem száz évvel később is nagyjából ugyanezekkel az emberekkel van tele a társadalom. Az elvakult fanatikusokkal (legyen szó vallási, politikai vagy egyéb nézetekről) és a Kelly-féle végtelenül cinikus figurákkal.

előzmény: csabaga (#40)

2016-01-09 13:22:51 csabaga (5) #40

Akkor még nem merték. Úgy látom a burkolt,más történetbe ágyazott kritika(pl. Végzetes rágalom) ideje nagyjából ekkor jött el.Az író A.Miller bátrabb volt,lett is elég baja belőle.

előzmény: critixx (#38)

2016-01-09 04:14:48 maci (5) #39

Ifjabb korom egyik nagy filmje:-)

Spencer Tracy és Gene Kelly jutalomjátéka.
A tárgyaláson történtek hűen visszadják a híres Scopes-per (Scopes Monkey Trial, érdemes utánolvasni) történetét.
A szerelmi szála nem valós.

Majomper címmel van remake belőle, azt hiszem, Jack Lemmon és George C. Scott főszereplésével, utóbbi jóval gyengébb.

2016-01-09 02:10:52 critixx (4) #38

Maximálisan így van. Kár hogy nem 5-10 évvel korábban csinálták ezt a filmet, akkor a mccarthyizmus kiváló (burkolt) kritikája válhatott volna belőle.

előzmény: Caararuuku (#36)

2011-06-20 07:17:31 BonnyJohnny (4) #37

1. Nem kérkedtem az iskolázottságommal. Feltették a kérdést, hogy tudtad-e, én meg válaszoltam, hogy igen, és meg is magyaráztam, hogy honnan.

2. Hát, van ez így... :D

előzmény: Caararuuku (#36)

2011-06-20 00:31:41 Caararuuku (5) #36

Persze, a film alapvitája csak a felszínen a vallás és a tudomány közötti vita. Az igazi, a sokkal mélyebb és lényegesebb vita a véleményszabadság és a pluralizmus liberális alapértékei valamint a véleményszabadságot korlátozó, szemellenzős, a liberális demokrácia alapjaival szembenő, borzasztó törvény védelmezői vannak. Bár a filmben ez a két kérdés majdnem összemosódik (és emiatt a darwinistákat tünteti jobb színben), de csak majdnem, gondoljunk a papra, aki szerint a darwinizmus összeegyeztethető az egyházi tanítással, de nem engedik tanúzni, vagy Tracyre, aki a film végén hóna alá csapja a Bibliát (ugye).

A 16-os kommenten meg majdnem elájultam. Hogy lehet leírni azt, hogy "eskülyével", ugyanabban a kommentben, ahol az ember az iskolázottságával kérkedik? Pécsi történelemszak... :S

előzmény: Pityi (#32)

2011-05-24 00:43:55 verdeleth (5) #35

Nem hinném, hogy a vallásos embereket, nézeteket kritizálja a film. Sokkal inkább az elvakult fundamentalistákat és kreacionizmus híveit.

2011-04-06 22:51:07 BonnyJohnny (4) #34

Az egyértelműen és erősen ellene megy a "vallási türelmetlenségnek" (nem a vallásnak vagy az egyháznak), de film harmadik harmadában én egyértelműen érzem a másik oldal megértetésének (Pl: a politikus felesége és a lány közti párbeszéd), és a Gene Kelly által képviselt másik végletnek a lehúzását. A film végi cselekedet a két könyvel pedig egyértelmű, hogy a kompromisszumra utal, és arra, hogy egy értelmes emberben mindkét könyv, mindkét világnézet megférhet, ha megfelelő egyensúlyban van, és mentes a szélsőségektől.
Mondjuk az igaz, a vallási türelmetlen oldal többet kap a film első kétharmadában ahhoz, hogy a kevés mentegetés és szánalomkeltés (Pl: a megnem hallgatott beszéd és ami utána van) egyensúlyba hozza, de finomodik mindkét oldal, így pártatlanabb a film hozzáállása. Kelly karakterlének kioktatása a végén biztos, hogy nem (csak) arról szól, hogy tiszteljük a legyőzöttet, meg ne váljunk olyanná, mint az. Határozottan a végletesen cinikus embernek a kritikája.
A fordulatot, amiről beszéltem, azt lehet, hogy csak én láttam bele a filmbe. Mint mondtam, nagyon nevetségesnek tartottam a filmben a bibliásokat, és onnan valóban koppantam egyet a politikusfeleség beszélgetése után.
Ja, amúgy a film nekem továbbra is egyértelműen nem zseniális. :) De megerősödött a jóban. :)

2011-03-26 23:26:11 BonnyJohnny (4) #33

Voltak ilyenek... vannak is... lesznek is...
A film ebből a szempontból nem túlzó.

előzmény: Pityi (#32)

2011-03-26 23:21:04 Pityi (4) #32

Én viszont vallásosként remélem, hogy nem gondolja senki ilyennek a vallásosokat. A film a történet érdekében szándékosan túlzó. És mert nem vallási vitáról van szó, hanem emberi gyarlóságról azt zseniálisan jeleníti meg...:)

2011-03-08 18:51:27 BonnyJohnny (4) #31

Valóban nem billen egyensúlyba a mérleg, de a kezdeti koncepcióhoz képest sokat finomul mindkét oldal megítélése. Ezt nevezhetjük pártatlan(abb) hozzáállásnak a film részéről.
És az utolsó kép alapján állítom, a film azt sugallja, hogy a két koncepció, megfelelő arányban békésen megfér egymás mellett, sőt, akár egy emberben is.

előzmény: Leslie (#30)

2011-03-08 18:44:09 Leslie (5) #30

Ez mind rendben is. Szánalmat éreztet irántuk. Az utolsó párbeszédben figyelmeztet, hogy ne legyünk olyan végletesek, mint adott esetben a másik oldal. Ez azonban nálam bőven nem jelenti a két oldal, két álláspont egy szintre billentését a mérlegen, sőt. Az én olvasatomban Tracy inkább arra figyelmeztet, hogy a bölcsebb tényleg legyen bölcsebb és legyen különb. És ha már kiharcoltuk az igazunkat, akkor a másik félnek is adjuk meg ugyanazt: a vélemény szabadságát.

HejjaX: lehet, hogy rossz szóhasználat, de amikor Tracy elkezdi pontról pontra megcáfolni a Bibliában írtakat, és ahogy tényleg kiröhögtetik a hívőket, az azért erős, függetlenül attól, hogy a végén kicsit visszakozik. De amúgy a fő mondanivalóval egyetértek, az tényleg az, amit írtál. Csak én mint ateista talán hajlamos vagyok a vallást / egyházat csak azok negatívumaival azonosítani.

előzmény: BonnyJohnny (#27)

2011-03-08 18:23:05 BonnyJohnny (4) #29

Abszolút egyet értek, és köszönöm a javítást, nem egyházellenes, hanem a vallás szélsőséges megnyílvánulásai ellenes.

előzmény: HejjaX (#28)

2011-03-08 18:21:38 HejjaX (4) #28

azt hiszem, az "egyházellenes" kifejezetten rossz szóhasználat, a film sokkal inkább szól a vallási türelmetlenség negatívumairól, és áll ki a gondolat, véleménynyilvánítás szabadsága mellett. a daytoni per egy jó alap ehhez és kramer talán épp azért visszakozott a film végén, mert esze ágában sem volt mások vallási meggyőződését megsérteni. a gondolat szabadsága ugyanis magában foglalja azt is, hogy valaki hisz istenben és eszerint éli az életét. éppen ezért tökéletes az a koncepció, hogy darwin könyve és a biblia békében megfér egymással, és talán csak mi látunk közöttük akkora szakadékot.

előzmény: Leslie (#26)

2011-03-08 18:20:19 BonnyJohnny (4) #27

Mikor a politikus felesége kioktatja a vádlott barátnőjét, akkor esett le, hogy nekik is igazuk van sok mindenben. (Ebben a perben pont nem, de mindegy... :P)
Egyházellenes, meg maradiság ellenes abszolút. Mint mondtam, az első egy és negyed órát majdnem végig röhögtem. Azok az emberek már nem csak tévedésben élnek, de nevetségesek is. Na, én erről a végletről koppantam vissza.
Én sem mondtam, hogy átállás, csak közvetlenül azután, hogy a film a bibliások mellett is felmutat értékeket, szánalmat éreztet irántuk (a beszéd, amire senki sem kíváncsi, a halál), majd az addigi felsőbbrendű racionálisoknak a végletessége mutatkozik meg Kelly karakterében, és a Tracy-vel való párbeszédében. Aztán, hogy Tracy mindkét könyvet magával viszi, szerintem már majdnem túl egyértelmű jelzés is arra nézvést, hogy az életben mindkét útnak megvan a maga igaza, és az jár helyes úton, aki mindkettőt képes befogadni. Mert aki nem, az valamelyik véglet embere.

előzmény: Leslie (#26)

2011-03-08 18:07:41 Leslie (5) #26

Számomra viszont egyértelműen zseniális, nem is kicsit. A Nürnberg bizonyos szempontból tényleg jobb, de nem csak ahhoz kell hasonlítani.
A tárgyalótermi részek nekem kifejezetten tetszettek, függetlenül attól, hogy életszerűek-e. (Nem ismerem a száz évvel ezelőtti amerikai jogrendszert és gyakorlatot.)
Nem éreztem egy pillanatig sem azt amit írtál, hogy megfordulna a nézőpont és kiállna a "bibliások" mellett. Tracy a végén valóban beszól Kellynek, de ezt én nem érzékeltem "átállásnak". Hanem egyrészt a győztes tartásának, aki tiszteli ellenfeleit, másrészt annak kinyilvánításának, hogy ellenfelet, nem ellenséget lát bennük, és elismeri erényeiket.
Bár már régen láttam, de kifejezetten egyházellenes filmre emlékszem, és a "mindkét félnek igaza van"-tanulság abszolút nem jött le. Mindössze a tisztelet a legyőzötteknek.

előzmény: BonnyJohnny (#25)

2011-03-08 17:14:49 BonnyJohnny (4) #25

A film egyértelműen nem zseniális. Különösen, ha összevetjük Kramer másik remekével, a Judgement at Nurembergel. Viszont a film fontos mondanivalót hordoz. És éppen Kramer azon módszerével, hogy racionális oldal pártolása után áll ki a bibliások mellett, és állítja be Gene Kelly újságíróját érzéketlennek, valóban sikerül megértetni minden értelmes nézővel a film mondanivalóját, a pártatlanságot, és a "mindkét félnek igaza van" tanulságot. Tracy utolsó mozdulatai a két könyvel szintén fontosak.
"Csak" jó film, szerintem annak is az alsóbb felén, de szerintem egy nélkülözhetetlen darab. :)

2011-02-27 16:45:26 csabaga (5) #24

Igen,Tracy-nek.
March:Fodor Tamás

MGM nálam szerencsére nincsen.Csak bosszankodnék,mennyi felveendő film,de a vacak szinkron miatt mégse.Talán egyszer más adóra is elvándorolnak ezek a mozik.
A többségüket persze régen bőven rögzíthettem volna,de valahogy kimaradtak.
Pl.A dicsőség ösvényei
Az alcatrazi ember
Út Indiába stb.

előzmény: Hannibal Lecter (#21)

2011-02-26 09:17:20 BonnyJohnny (4) #23

Számomra a tárgyalóterem előtti rész azért nem volt hatásos, mert végig röhögtem. Az emberi butaságon csak nevetni tudok. :)
Egyébként a tárgyalótermi rész szerintem is gyengébb, mint a jobb tárgyalótermi drámák esetében. De ez a film nem is igazán tárgyalótermi dráma. Ahogy te is írtad, a lényeg azon kívül játszódik.

előzmény: HejjaX (#22)

2011-02-26 08:01:05 HejjaX (4) #22

az érvelések, szócsaták közel sem ütötték meg a zseniális szintet, voltaképpen a tárgyalótermi jelenetek voltak a film "gyengébb" részei. a lényeg a bíróságon kívül zajlott és sokkal inkább ezek emelték nálam 4-esre - meg persze a történelmi háttér, noha a színdarab csak lazán alapszik a valódi peren és legalább annyira kapcsolódik a mccarthy korszakhoz, mint a daytoni perhez (ahogy azt az írói kifejtették).
az az utolsó jelent viszont, amikornem választ a két könyv között, hanem mindkettőt a hóna alá csapja,különösen tetszett, ahogy az előtte lévő néhány mondat is (ezt be is írtam az idézetek közé). nem rossz, de tárgyalótermi filmet azért láttunk jó néhány erősebbet.

2011-02-25 18:21:27 Hannibal Lecter (5) #21

Az MGM szinkronjánál csak jobb lehet. :) Egyébként Kránitz kinek adja abban a hangját? Gondolom amúgy, hogy Tracy-nek, de akkor kire osztották March szerepét?

előzmény: csabaga (#19)

2011-02-25 17:31:14 csabaga (5) #20

Igen,a demokrata párt a Polgárháború után nem sok vizet zavart.
Szinte csak véletlenül választottak tőlük elnököt.
Ahogy írtad,Wilson a megválasztását az ellenfél megosztottságának köszönheti,az újraválasztását(cipőkanállal),a háborús helyzetnek.
Majd ismét jöttek a republikánus elnökök,egészen a gazdasági világválságig.

előzmény: BonnyJohnny (#16)

2011-02-25 17:24:34 csabaga (5) #19

Nekem egy harmadik felvételem van.Kránitz Lajos és az újságíró Gyabronka József.
Nem ez a legjobb szinkron,de a kópia ennél a változatnál a legjobb.

előzmény: Hannibal Lecter (#17)

2011-02-24 21:50:15 zéel (4) #18

...a második.

előzmény: Hannibal Lecter (#17)

2011-02-24 20:50:24 Hannibal Lecter (5) #17

Attól kérdezném, aki esetleg látta a Filmmúzeumon: az első (Greguss - Ráday) vagy a második (Mádi-Szabó - Egri) szinkronnal vetítették?

2011-02-24 18:45:58 BonnyJohnny (4) #16

Igen, tudtam, történetesen történelem alapszakra járok Pécsen, és volt két szemináriumom az USA elnökei címmel. A tanárom nagy filmrajongó, és már akkor megemlítette, hogy Stanley Kramer aki szelet vet című filmjében róla mintázták az egyik főszereplőt. Egyébként William Jennings Bryan az illető. Aki történetesen minden idők legfiatalabb elnökjelöltje a maga 36 évével.
Szerencséjére egy olyan elnök után következett, aki demokrata pártiként lett elnök a republikánus uralomban, de szerencsétlenségére Cleveland politikája népszerűtlen volt, így esélye sem volt McKinley ellen, aki kétszer egymás után nyert, igaz másodszorra csak egy évig húzta. Aztán Teddy Roosevelt és a kövér Taft jó elnöknek bizonyult. Wilson sem nyert volna, ha a az eskülyével ellentétben Roosevelt nem jelölteti magát mégegyszer, és nem fordul szembe az addigi barátjával, Taft-el, aki amúgy nem is akarta volna jelöltetni magát másodszor, de mint úriember, nem nyelte le a sértést, és megküzdött Rooseveltel, így megosztották a republikánusokat, és a demokraták nyertek. Teddy és Taft aztán megint kibékültek.

előzmény: csabaga (#15)

2011-02-24 17:25:44 csabaga (5) #15

Tudod,hogy Brady figuráját egy léztező emberről mintázták?
Három alkalommal volt a Demokrata párt elnökjelőltje,három alkalommal vesztett.
Akkor még a Demokraták a déli fehérek pártja voltak elsősorban...Mint ma a Republikánus párt.
Maga a főszereplő(Brady)összességében egy tisztességes,nagy tudású ember volt,némileg régimódi nézetekkel.Ez még a filmből is kiderül egy helyen.
Mélyebben belenézve a történetbe,a karakterek árnyaltak,a végén szinte már az derül ki,kevés alapvető nézetkülönbség volt csak köztük ebben a sajtó által felfújt esetben.Ez utóbbi kényszerítette ennyire végletes nézetekre őket.

előzmény: BonnyJohnny (#14)

2011-02-24 00:01:22 BonnyJohnny (4) #14

A filmmúzeumon nem sikerült megnéznem, de "sajtóvetítés" alkalmából egy napra rá pótoltam.
Ismét egy pontatlan cím, aminek ráadásul semmi köze az eredetihez. De amúgy illik hozzá, úgyhogy ez egy jó magyar cím.
Mint tárgyalótermi dráma szerintem elmarad a legnagyobbaktól, de ennek a filmnek az elsődleges feladata a nyílt (akár szájbarágósnak is nevezhetnénk) moralizálás. Az első egy és egynegyed órában egyértelműen elítél és/vagy nevetségessé tesz minden Biblia párti személyt és megnyilvánult, és szinte mártírszerű piedesztálra állít minden evolucionista pártit, valamint a cinikus újságíró szerepében lubickoló Gene Kellyt. Addig csak egy korrekt film. Beleszámítva Spancer Tracy és Frederic March lenyűgöző színészi játékát is legfeljebb csak egy négyest ér. Aztán ahogy Tracy Marchot hívja tanúnak, onnantól kezdve nem nevettem a filmen. (De, egyszer, a kötögető nő beszólásán, de az még az elején volt.) Hihetetlenül erős húsz perc, amikor a védő a saját terepén győzi le az öntelt ügyészt. Rendkívül érzékletes alakítás látható mindkét részről, ahogy Tracy egyre inkább nyeregbe kerül, March pedig meginog. És az utolsó húsz percben pedig a film abszolút pártatlanságról tesz tanúbizonyságot. Mikor az ügyész felesége (aki a valóságban is March felesége volt) kioktatja a vádlott menyasszonyát, akkor szinte arcon csapja a becsapott nézőt. És itt jön be a képbe Kramer zsenialitása. Ha a kezdettől fogva pártatlan lett volna a film, az emberek akkor is állást foglaltak volna valamelyik oldal mellett. Ezzel a fordulattal egyszerre visszatereli a nézőt a pártatlanságba, sőt én speciel el is szégyeltem magamat egy kicsit, mert ítéletet mondtam a "Bibliások" felett. (Mondjuk ehhez az is kell, hogy a prédikátor ne szerepeljen többet.)
A tárgyalás után pedig, Tracy és Kelly kettesben marad a tárgyalóteremben, és a film visszatér a szájbarágós moralitáshoz.
Kramer jó rendező, erről ebben a filmben is tanúbizonyságot tesz. De a Judgment at Nuremberg jobb film tőle, jobb színészgárdával, erősebb moralitással, hatásosabb tárgyalótermi drámával, több emberi sorssal.

2011-02-22 17:54:24 acidphase (5) #13

este lesz a filmmuzeumon, ez lesz a program :)

2011-02-16 19:47:40 Antoninus (3) #12

hát ez egy közepes mozi, sok üvöltözéssel
valaki elmndaná, mi ebben a zseniális?

2010-12-30 20:20:56 acidphase (5) #11

na ez egy igen magasszintu film volt, ez a kramer nem volt tulzottan termekeny rendezo de amiket lattam tole azok mind profi alkotasok (foleg ez meg az itelet nurnbergben)

2010-05-30 02:02:47 Hannibal Lecter (5) #10

Na igen, az tényleg nem volt éppen átgondolt és elegáns húzás, de ez legyen a legnagyobb kifogásom egy filmnél. Amúgy én kifejezetten örülök, hogy Rachel és az apja kapcsolata nem volt részletesebben kibontva, mert engem marhára untatott (volna).

előzmény: Olórin (#9)

2010-05-29 23:46:47 Olórin (4) #9

March bizony késélen táncolt a figurával, néha nem sok kellett hozzá, hogy röhejessé váljon. De inkább bizonyos rendezői megoldásokat éreztem teátrálisnak időről-időre - na meg March halálát a végén. Az egyszerűen egy rettenetesen primitív húzás a drámai hatás növelésére.
És szerintem nem járták elég alaposan körül a témát - kicsit jobban kimozdulhattak volna a tárgyalóteremből, mert bőven vannak a sztorinak olyan aspektusai (a tanítványok, Rachel és apja kapcsolata), amik csak felszínesen voltak érintve.

előzmény: Hannibal Lecter (#8)

2010-05-29 23:35:41 Hannibal Lecter (5) #8

Nem igazán értem, mit értesz színpadiasság alatt. Marchnak alapvetően ilyen a figurája: egy vasalt ingű, pökhendi, teátrális gesztusokkal élő jogi szaktekintély. A szócsaták pedig természetesen színpadiasak, ez már a szembenálló felek retorikai megfontolásaiból, karakteréből is következik. Vagy a történetmenetre gondolsz?

"a szembenálló érvek ütközése is csak ritkán emelkedett igazán zseniális szintre."

Hát szerintem ha az utolsó két tárgyalásjelenetben kibontakozó szópárbajok nem zseniálisak, úgy cakompakk, akkor nem tudom, mi az.

2010-05-29 23:26:40 Olórin (4) #7

Picit csalódott vagyok. Nagyon jó film (Tracy hatalmasat alakít, és Kramernek is vannak frenetikus rendezői húzzásai), de azért az Ítélet Nürnbergbennek a cipőfűzőjét sem kötheti be. A kelleténél jóval színpadiasabbnak éreztem, és valóban, a szembenálló érvek ütközése is csak ritkán emelkedett igazán zseniális szintre.

2010-04-02 23:17:35 Hannibal Lecter (5) #6

Valóban hatalmas film: bravúros rendezés, káprázatos drámai szituációk, lehengerlően zseniális színészi alakítások (az öreg Tracy fantasztikus leckét ad), és egy örökérvényű alapproblematika pontos, körültekintő, kimerítő körüljárása. A korszak egyik csúcsfilmje, csodálom, hogy innen viszonylag kevesen látták, mindenkinek érdemes megnéznie.

2009-07-19 10:01:51 mchn (5) #5

Kotelezo film, zsenialis 2 ora volt. Spencer Tracy alakitasa kolosszalis, orulok, h megneztem.

2009-03-22 00:14:08 -senki- (4) #4

A két főszerepet játszó színész (Spencer Tracy, Fredric March) viszi el a filmet, lehengerlő játékéval, mind a kettő igazi, klasszikus, kitanult öreg színész.

A tárgyalás, mint gondolat kísérlet nekem elég gyenge volt (és nem azért mert elfogult követője lennék valamelyik álláspontnak), igazán egyik oldal se mondott olyan "hú ezt jól megmondta neki" érvet. Talán mind a két oldal túlságosan sarkított.

Így alulról közelíti a négyest nékem.

2008-06-14 13:06:45 Dougie (?) #3

nekem is kimondottan tetszett a film (de csak addig, míg meg nem néztem az Ítélet Nürnbergbent, az ugyanis kissé hasonló, de jóval komolyabb és jobb - szerintem legalábbis, de persze ez is nagyon jó azért

bár azt meg kell hagyni, ez a Stanley Kramer nem volt egy bátortalan alak, itt a Bibliáról szedi le a keresztvizet (kis híján), aztán máskor a nácikkal foglalkozik, később a rasszizmussal, mind elég kényes témák

jópár emlékezetes rész van azért a filmben, (mondjuk az összes olyan jelenet, mikor Spencer Tracy a vásznon van), e mellett, az elején a tömeg a táblákkal; a felhajtás, a parádé; a tárgyaláson a nő, aki többször bekiabál, közben ott köt; mikor már a tanár sem biztos benne, hogy akarja ezt az egészet; a barátnője álláspontjának alakulása; mikor a két ügyvéd külön beszélget a hintaszékben és direkt ellentétesen hintáznak; vagy mikor az ügyvéd úr ül a székben és "izzasztják" - hogy csak néhányat említsek

2006-07-07 01:03:16 operett (5) #2

Épp ezt írtam volna.

2005-01-26 09:50:33 Ivan/ (5) #1

Zseniális, lehengerlő, csodálatos! Egyszerűen nem lehet ezzel a filmmel betelni, mert annyira jó!