Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.
Minden kétségtelen hiányossága ellenére, örülök, hogy elkészült ez a film. Lehetett volna máshogy, kevésbé patetikusan, alaposabb kutatómunkával, nagyobb alázattal a történelmi hitelesség irányában, lehetett volna tágabb összefüggéseket tárgyalva bemutatni ezt a témát, mélyebbre ásni Luther lelkiismeretei válságának feltárásában (nem akart vérrontást, tanai mégis vallásháborúk sorozatát indította el). De gondolatébresztőnek jó volt ez a két óra, mert annyi mindent jutott eszembe látva az eseménysort, amit Luther Márton elindított. Alapvetően kérdőjelezte meg a hagyományos értékrendet, gondolkodásmódot, az addig érinthetetlen egyház alappilléreit rengette meg. De ennél is továbbgondolva: a zsarnokság ellen is fellépett, a polgári átalakulást elindította, a gondolat- és véleménynyilvánítás, sőt a sajtó szabadságának alapjait teremtette meg, a művelődéshez való jogot hangsúlyozta, vagyis fenekestül felforgatta az addig megdönthetetlennek hitt társadalmi rendet. Majdnem azt lehetne mondani, hogy az újkor kezdetét és a középkor alkonyát nem is annyira Amerika felfedezésével, hanem 1517-től lenne jogosabb datálni. No, szóval arra, hogy ezt végiggondoljam, ahhoz megfelelő alaphangulatot teremtett a film. Ennek szól a 4-es, de egy 10-es skálán 6 és 7 között mozogna, mert inkább didaktikus, mint erős alkotás.
X. Leó pápa mondata: a törökök már Bécs kapujánál, erről csak annyit, hogy ez nem feltétlenül történelmi tévedés szerintem. Az 1500-as évek elején a török már a balkáni területeken hódított, Magyarország veszélyben volt, ezáltal az egész keresztény Európa. Rómából nézve Magyarország az utolsó még nem nyugati állam, amely a törökök kezére juthatott néhány éven belül. Onnan pedig már csak egy ugrás Bécs, ami a nyugati-európai kereszténység kapuja a pápa nézőpontjából nézve. Bécs kapujában kifejezés tehát inkább egy jelképes mondatnak értelmezhető.
Kicsit csalódtam, mert mint kiváló film, úgy élt az emlékezetemben. Pedig kiválóan kezdődik, sőt csupán az utolsó negyven perc az, amit nagyon elkapkodtak. Claire Coxot, mint Luther feleségét nagyon rossz döntés volt betenni tizenöt-húsz perc erejéig. Kifejezetten rosszat tesz a filmnek.
A tárgyalásig kitűnő a film, remekül adja vissza a középkori hangulatot zseniális kosztümeivel, élethű ábrázolással. Joseph Fiennes, mint Luther jó, bár azért én többet vártam volna tőle. Sir Peter Ustinov kiváló karaktere, Bruno Ganz atyáskodó Staupitza a film talán legjobb pontjai.
Vegyes érzelmekkel álltam fel a tévé elől, de végülis nem rossz film. Gyenge négyes. 70%
ejh, ez a kukorica... :D
mindenesetre szép film, tartalmilag és mondanivalójára nézve is korrekt. nagyon jó film, érdemes megnézni, hívőnek, ateistának egyaránt!
megyek eszem egy tányér puliszkát! :D
Azt mondta nem tudja, nem foglalkozik vele. :)
előzmény: DrSzolon (#8)
Wartburg vára Bölcs Frigyes szász választófejedelemé volt, és ő elég pénzzel rendelkezhetett, hogy vehessen a kukoricából. Ebből pedig az következik, hogy biztosan megkínálta Luthert egy kis puliszkával.
(Holnap megkérdezem a tanárunkat, hogy mit gondol a problémáról.)
előzmény: limupei (#7)
28 évvel Amerika felfedezése után még nem hiszem hogy beindult volna a nagyüzemi kukoricatermelés, pláne, hogy két évig tartott a hajóút:)
Én nem akarok nagy vitába keveredni, de a tankönyvünk szerint:
1492 - Amerika felfedezése
1517 - Luther Márton közzéteszi kifogásait a búcsúcédulákról
1521 - Luthert eretneknek nyílvánítják, ezután megy Wartburg várába, hogy lefordítsa a Bibliát.
Tehát joggal ehetett puliszkát, nem?
előzmény: Dregelyi Ede (#3)
Ja, kukorica nélkül tényleg nem finom:-)
:) Hányszor nézted meg? (Én ezeket észre sem vettem)
:) puliszka
Nincs kiábrándítóbb, ha egy kifejezetten történelmi filmben történelmi hibák vannak: X. Leó pápa szerint a törökök Bécs alatt vannak, majd 30 évvel a mohácsi vész előtt, Luter nem szereti a puliszkát (pedig akkor még hol volt kukorica). A Német-Római Császár, pedig a Vatikáni Palazzo Apostolico Pontificio galériájban fogadja a Szász herceget… és említsük meg még a háttérben feltűnő Dél-Amerika térképet.
Tényleg jó film, sajnos a végét (utolsó harmadát) elnagyolták, ezért nem tökéletes. A tárgyalásos jelenetet viszont nagyon eltalálták.
Elgondolkodtató, szép film, néhány elnagyolt részlettel, de összességében maradandó filmélményt nyújt. Sztárparádé, gyönyörű kosztümök, Eric Till végre alkot egy nagyot!
Csak így tovább!
80%
1517. október 31-én Wittenbergben...
...a film ITT