A tanú (1969)

Nem. A földosztás még azelőtt volt, hogy az új rendszer kiépült volna. Érdemes elolvasni a regény írójának, Sánta Ferencnek az ezzel kapcsolatos írásait. A regény és a film lényege éppen az, hogy a falu, mint közösség, együttesen képes jól cselekedni. A probléma pont azzal lett, hogy egy diktatúra közbeszólt, és elvette a lehetőséget tőlük a további önálló szerveződésben.

Nem önmagukban változtattak. Jóska és Anti változtattak, ők voltak a hatalom.

Én továbbra se tartom butának a népet azért, mert jogos félelmei vannak. Sokféle ember van abban a faluban, és pont az a lényeg, hogy önmagukban mégis képesek földet osztani, változtatni. Csak aztán jön a hatalom. A filmben pedig benne van az áldozat is, hiszen van, akit lelőnek.

Abban igazad van, hogy a háztáji egy valódi engedmény, kompromisszum volt. De a háztáji csak háztáji, és csak nagyon kevesen maradtak a téeszen kívül.

Én nem tekintek rájuk buta parasztokként, én egy propagandafilm propagandáját ismertetem. Ha szerinted nem buta parasztnak ábrázolják a cselekmény elején azt a szerencsétlent, aki nem mer résztvenni a földosztásban, mert jaj, visszajön a földesúr és szíjat hasít a hátából, akkor mégis minek mondanád?

Vagy ott van egy másik kulcsmondat, hogy a "szegénység legrosszabb ellensége saját maga" - magyarán a buta nép nem hajlandó elfogadni a kommunizmus elixirjét.

Természetesen egyébként nem ennyire éles a kép, sokféle karakter van benne, pl. a Görbe János által játszott Jóska-antagonista Anti (no pun intended) egyáltalán nem buta, mégis a film értelmezése szerint butaságot csinál az '56-os felkelésben való részvétellel és a Jóska elleni merénylettel. Jóska néhány pofon után megbocsát neki, és ez az, ami eléggé paradox azt figyelembe véve, hogy valójában elég sok Anti végezte kötélen a Jóskák keze által.

Ezt azért tudták letolni a nép torkán, mert Kádárnak az '56-ot követő 9 évben tökéletesen sikerült megtörni a magyar társadalom ellenállását "a kisemberek szocializmusa" marketinggel. Akik ellenálltak, már nem voltak ott, vagy elmenekültek, vagy kötélen végezték, a többieknek meg ez egy eladható magyarázat volt. A film szerint nem a rendszer volt igazságtalan, hanem voltak túlkapások, amiket a rendszer korrigált, és lehet továbblépni, elvarrásra került ez a kellemetlen szál a múltból, '56 egy tévedés volt, ami részben a sztálinista vezetőkultusz és a kiskirálykodás, részben a nép nyakassága okozott.

Ez nem egészen így volt. Pont, hogy a hatalom látta be, hogy a téeszesítéssel elvették a kedvet a gazdálkodástól, ami miatt válságba is került a mezőgazdaság. Ekkor történt, hogy jobb belátásra megengedték a háztájit, ami már magántulajdon volt. Ez enyhítette a problémákat.

Akkor nagyon máshogy látjuk a filmet. Jóska az, aki tenni akar a társaiért, hogy jobb legyen, mint az úri világban volt, csakhogy a rendszer igazságtalanságai és túlkapásai miatt elfordulnak tőle a társai. Azok nem buta parasztok, hanem ugyanolyan kisemberek, mint ő, csak elidegenítette magától őket a hatalom. Ha te buta parasztként tartod őket számon, akik nem értik, mi nekik a jó, akkor úgy gondolkodsz, mint a rendszer elnyomói.

A Körhinta idején még padlássöprések voltak, meg munkatáborba vitték a renitens "kulákokat", a kádárizmus azt ígérte nekik, hogy többet ilyen erőszak nem lesz. Paradox módon egyébként addigra maguk a parasztok látták be, hogy tulajdonképpen a többségük számára sokkal ésszerűbb gazdálkodási forma a téesz, tehát már nem is kellett annyira erőszakoskodni. Az fel nem merül a filmben, hogy a Téesz ne lenne az ultimatív megoldás, csak annyit mond, hogy "aki nincs ellenünk, az velünk van".

Nem tudom, milyen konfliktusra célzol, de az egy propagandafilm. A szocializmust mosdatja. Semmiféle individualista elhajlás nincs benne, a téeszelnök Jóska nem kisember, hanem a szocializmus bajnoka, és nem a rendszerrel, hanem a buta parasztokkal meg az önkényeskedő sztálinistákkal harcol egy igazságos rendszerért.

Igen, plusz a TSZ-t meglepően árnyaltan mutatja be, nem isteníti úgy, mint a Körhinta esetében.

A Húsz óra rendszerkritikus, pontosabban a rendszert és konfliktusát a kisemberrel mutatja meg. Persze nem annyira direkten, de benne van.

A Húsz óra sem rendszerkritikus film. Nem is értem, mire gondolsz ezzel. Ott is az erőszakos sztálinizmust próbálják meg szembeállítani a békés, toleráns kádári szocializmussal, ami egyébként kissé disszonáns hatású volt alig 4 évvel az utolsó '56-os kivégzések után (1961-ben még bőszen akasztgatták az embereket), amelyeket nem Rákosi, hanem Kádár rendelt el.

Nem hiszem, hogy ezt a pojácát túlságosan komolyan kellene venni. Benne volt a filmgyártásban? Annyit tudok róla, hogy a pocsék Megint tanúnak társrendezője Bacsóval szóval az, hogy így utólag leszúrja hátulról a rég halott munkatársát, amikor az már nem tud védekezni, különösen jófej dolognak tűnik.

Természetesen a szocializmusban (úgy nagyjából a '80-as évek elejéig) minden filmalkotás szocialista szemléletű volt, szinte kivétel nélkül. A filmgyártásra a kommunista párt vezetői alapvetően propagandaként és pedagógiai eszközként tekintettek, viszont ettől még a szocialista rendezők nem gondolták azt, hogy ne lenne szükség árnyaltabb karakterekre, árnyaltabb cselekményekre a filmekben. A rendezők nem voltak politikusok - volt ideológiájuk, és a művészetben általában véve nem hátrány, hanem előny, ha van mondanivalód - és gyakran kellett harcokat vívniuk a tényleges politikusokkal, főleg az elején. A Körhintát Fábri Zoltán iszonyatos harcok árán verte keresztül Rákosinál, az illetékes elvtársak túlságosan művészinek tartották. Előfordult olyasmi is, hogy egy-egy filmet, amivel nem voltak elégedettek az elvtársak, inkább előnytelen időpontokban játszattak, aztán levetették a műsorról.

Amit Fábry a maga bicskanyitogató stílusában elő kíván adni, az az, hogy a filmes szakma baloldali bagázs volt, és afféle totális "fuck you!" a kommunizmus irányába elképzelhetetlen volt, ilyen film nem készülhetett. A Tanú sem ilyen. Magyarország sztálinista korszakát próbálja Bacsó humorosan ábrázolni, a békés, rendezett jelenből, csak épp a politikusok féltek attól az egyébként reális eshetőségtől, hogy túlságosan sok dolog maradt meg a békés, rendezett jelenben a sztálinizmusból, és a néző esetleg észreveszi ezeket.

Ami meg azt az érvelést illeti, hogy "a színészek miatt voltak jók a filmek, ha jók voltak", megintcsak, nehéz komolyan venni. Pl. a Megint tanúban is ott volt egy rakás zseniális színész, mégsem volt jó semmire az egész.

Nekem az az élményem, s én semmit nem tudok Bacsóról, hogy a kultúrát valahogyan jobban művelték az Aczéli rendszerben , mint utána, amikor mindent szabad volt....

Fábri Zoltán, amúgy a kedvenc magyar rendezőm, s nem véletlenül, nekem tetszik ez a nézőpont, ahonnan ő nézte a világot és vizsgálta.

A Tanu szerintem sem kifejezetten a szocialista vezetést kritizálta, sőt szerintem a 10 évnyi dobozban tartás adott neki egyfajta kultuszt. De ez már magánvélemény.

Nekem így újranézve teljesen egyértelmű volt - és itt most kizárok mindent, amit Bacsó és a stáb életéről tudok - hogy ez a film nem magát a kommunizmust kritizálja, hanem csak annak egy bizonyos korban fennálló vezetését, és úgy ér véget, hogy látszólag minden rendeződik - Pelikán megmenekül, megy vissza a gátra, Dániel Zoli is már kiszabadult, egyszóval minden visszakerül a jól bevált kerékvágásba. Változásról, komolyabb rendszerkritikáról szó sincs (ellentétben mondjuk a Húsz órával).

Ugyanakkor ez az elég összefüggéstelen Fábri monológ ugyanolyan politikai indíttatású, mint amilyen (szerinte) az általa kritizált filmek. Vajon véletlen, hogy a Trombitás Kristóf és egyéb gusztustalan férgekből álló Megafon kapta fel ezt a beszédet, és nem a filmszakma?

Nem tudom, szó volt-e itt róla, hogy Fábry úr kicsit kiosztotta a Bacsót, illetve a több akkori rendezőt.
Illetve a Tanut is kritikával illette. Nem találom a teljes felvételt, csak amit a megafonos arcok felkaptak....

S mivel Fábry benne volt az , akkori filmgyártásban érdekelne a véleményetek, hogy tényleg van igazság abban, amit mondd???
https://www.facebook.com/watch/?v=4533584960027343

Nem tudom, hogy van-e még ilyen (magyar) film, aminek szinte minden sora szállóige.. Gyönyörűen végigvitt, bravúros felépítésű, maró szatíra, amiben Kállai és Őze is élete alakítását nyújtja. Egy igazi közkincs, kár, hogy külföldön nem lett ismert, pedig minimum a szocialista tömb volt országai jól tudnának szórakozni rajta.

Az elején élveztem, a végére pedig lefagyott a mosoly a számról...

frissítés
A tanú cenzúrázatlan, eredeti verziója június 1-től visszatér a mozikba.

November 8-tól újra a mozikban digitálisan felújítva, nézzétek, mert hatalmas élmény a nagyvásznon (is)! Ebből is mennyivel többet ért az ember, ha nem csak gyerekként vagy kiskamaszként látja.

egész visszafogott.

Amikor a film készült, még ez volt a helyes változat, rövid u-val. Azóta változtak a szabályok. :-)

kedvencem az első manda dvd kiadvány a maga rövid u-jával. A TANU

a film nem rossz, a baj csak az, hogy ez nem kitaláció volt, hanem az 50-es évek hétköznapja...(

A magyar filmipar egyik legfényesebb gyöngyszeme. Sajnálom, hogy csak Magyarországon van ekkora kultusza ennek a filmnek. Simán megérdemelné, hogy nemzetközi szinten is ismert legyen, így a történelem iránt érdeklődő "imperialisták" :) is láthatnák mi zajlott nálunk. Annyira abszurd, hogy a Monty Python mellé lehetne állítani, szerintem nagyobb sikert aratna :) Iskolai megnézésre szerintem sajnos nem ajánlható, mivel nagyon kis százalékuk értékelné, értené. A mai gimnazistákat minden érdekel, csak az nem, hogy az '50-es években mi zajlott itt.

Nem tudom, hogy mikor röhögtem utoljára egy filmen ennyit...:D

xD

oh a francba akkor én nem érthetem hogy mitől zseniális :(

Korosztályos film ha 60 évekbe születtél vagy előbb akkor érted mitől zseniális.

Legendás, zseniális, felejthetetlen mű.

Kötelezővé kellene tenni az iskolák történelemóráin. A gyerek is jól szórakozna, és valamit talán megérthetne a XX. század magyar valóságából.

Egyszerűen tökéletes film. Olyan nagyszerű humora van, amit az akkori filmek közül csak páran tudtak hozni (Isten hozta őrnagy úr! - bár az nem effajta humor).
Virág Árpád: Mi egy nagyon szép vallomást várunk magától, Pelikán elvtárs.
Pelikán József: Elnézést Virág elvtárs, ez az ítélet.
Meg:
Pelikán József: 1942-ben ismertem meg Dániel Zoltánt. Egy ismerősöm, név szerint Galván Tivadar mutatott be neki, aki az autógyárban dolgozott. Akkor még nem sejtettem...
Bíró: Mit nem sejtett?
Pelikán József: Hogy békaemberekkel fogok találkozni.
Bíró: Álljunk meg egy pillanatra! Az később volt.
Pelikán József: Később.
Zseniális. Minden idők egyik legjobb magyar filmje!

Az embernek felfordul a gyomra a film tartalmától. Roppantmód képes bemutatni a történelem ezen idószakában élt szemétládákat, a mocskos aljanépet, akik mé pár évtizedig a mi levegőnket szívják. Zseniális film, tele keserűséggel, iróniával, tragédiával és gúnnyal, igazi magyar alkotás. Azonban bár ne lett volna alapja...

Szatíra !

A valaha készített legjobb magyar vígjáték!

Az összes börtönjelenetet egy gyártelepen forgatták.


Igen ezt én is tudom a dvd audiokommentárjából, nem tudja valaki hogy ez a telep a valóságban hol volt ?

OFF Igen, Davosban. '88 tavaszán meg Amerikából "üzengetett" Nagy Imre családjának, hogy ha akarják, illő módon eltemettethetik a kivégzett családfőt. Akkor még játszotta a "reformert", ő is tesztelte a pártot és a közvéleményt. OFF

Ezt azt hiszem többen szívesen olvastuk volna !Persze lehet hogy akkor a Tanú nincs, vagy nem így íródott volna később meg.

OFF Grósz Svájcban volt, Davosban a világgazdasági fórumon, itthon a reptéren tudta meg hogy mi hangzott el a rádióban OFF

Jól emlékszel! Örkény is hitt a Rákosi-féle kommunizmusban, és az '56 utáni szilencium ideje alatt egy abszurd dráma megírásának terve foglalkoztatta.

És a politikai túléléséért vívott küzdelemben az utolsó adu ász. Grósz csak hebegett-habogott, ráadásul külföldön tartózkodott. Amúgy Pozsgayt sosem tartottam jó politikusnak. De ez már OFF. :D

Azért szeretem A tanút, mert Bacsó korábbi, rákosista önmagával is kíméletlenül leszámolt.

Igen szerintem is, kicsit olyan ez mint amikor anno Orosz Józsefnek Pozsgay adott interjút a 168 rádiós műsorában.
Pozsgay több előadásában úgy fogalmazott az elmúlt években hogy ez volt az ő nyilvános leszámolása önmaga hithű kommunista múltjával.

A film forgatókönyvének előzmény ha jól emlékszem egy Örkénnyel együtt írott szatirikus, néhol abszurd mű még korábbról.

Olyannyira sikeres volt és megbízható elvtárs, hogy annak idején első kézből értesült Rákosiék poénosnak szánt kiszólásairól, például arról, hogy "sok álmatlan éjszakájukba" került a Rajk-per koncepciója.

Azért szeretem A tanút, mert Bacsó korábbi, rákosista önmagával is kíméletlenül leszámolt.

Egy érdekesség: amikor Újhelyi Szilárd felhívta Bacsót a filmgyárból, és közölte a rendezővel, hogy hiába kiváló A tanú, mégis dobozban marad, Bacsó szó szerint belebetegedett. Lázzal ágynak esett, és napokig nem volt magánál.

Pontosan. A Rákosi-korszak ünnepelt fiatal dramaturgja - forgatókönyvírója volt. Ld. a magyar narancs poén eredetét az érdekességek közt.

Bacsó valóban elvakult volt - sosem tagadta. Ha nem lett volna rákosista fundamentalista, akkor A tanút sosem forgathatta volna le. Bacsó még csasztuskákat is "gyártott", amelyek a korszak sematikus proletárfilmjeiben hallhatók. Valamennyi tapasztalatát felhasználta.

A '40-es évek végén a fiatal, népikollégista Bacsó állítólag olyan elvakult kommunista volt, hogy egyik munkatársnőjét megrótta, mert lakozta a körmét.

Ilyeténképpen ez akár önirónia is lehet:

Virág Árpád: Gogolák elvtársnő, egy pillanatra! Ez egy új szoknya magán, igaz?
Gogolák elvtársnő: Új, Virág elvtárs.
Virág Árpád: Kurta. Hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának!

"Elnézést Virág elvtárs, de ez az ítélet!"
[link]
Cenzurázott jelenet[link]
Spoileresek.

Ennek a filmnek az a tragikomédiája, hogy állítólag
Kelet-Berlinben anno halálra röhögte magát rajta egy néző.
Nem tudom, hogy ez igaz e...
Ez a mendemonda kering...

Bacsó Péter ezt a filmet nagyon eltalálta.
Nyugodjék békében.

off:

Ha jól emlékszem a proletárdiktatúrával van egy szóvicc a híres kabarészámban is, a Hófehérke és a 7 elgyötört törpében...

ON

A Wiki-n ma ez olvashatná a fegyőr mielőtt szemináriumra megy...kicsit szofisztikáltabb, de savanyúbb és szárazabb mint Pelikán definíciója :D

A proletárdiktatúra a társadalomtudományba a 19. század közepén Karl Marx által bevezetett fogalom (Diktatur des Proletariats), azon átmeneti időszak, melynek során a proletariátus képviselői a kezükbe ragadnak minden hatalmat a tőkés társadalmakban fennálló burzsoá uralom lerombolása érdekében, és ezzel lehetővé teszik az átmenetet egy osztályok nélküli társadalomba, a kommunizmusba. Friedrich Engels az 1871-es párizsi kommünt tartotta az első megvalósult proletárdiktatúrának.

Tegnap újranéztem és egyik szemem sírt, a másik pedig hangosan nevetett végig. Azon kevés filmek egyike, amelyeknek minden sora arany. Kállai és Őze valami hatalmasat játszanak, az idézhető jelenetek sora pedig végtelen. A Tizedes mellett ez a kedvenc magyar filmem.

:D!

"Sejtem."

"A határ a csillagos ég! Tudja ki mondta ezt?" :D

Miért csak 3-as?

Őze utolérhetetlen. Egy Oscar simán járt volna érte.

"Péter Gábor persze nem kellett senkinek."
Csak a Magyar Divat Intézet könyvtárának :)

Valóban remek társadalom szatíra, kritika.

"Virágh elvtárs? Se ajtó? Se ablak?"

Ebben aszövegben is benne van az egész akkori ország:"Pelikán: Azért van egy kis rossz érzésem. Miért kell ekkora felhajtást csinálni? Mégiscsak becsaptuk az embereket.
Virág: Ugyan, kit csaptunk be? Magunkat? Mi tudjuk, miről van szó. A kutatókat? Azok örülnek, hogy plecsni van a mellükön. A széles tömegeket? Azok úgyse esznek se narancsot, se citromot, de boldogok, hogy velünk ünnepelhetnek. Az imperialistákat? Az imperialistákat, ühüm, azoknak alaposan túljártunk az eszén. Nem szeretnék most a helyükben lenni! Kiadtuk a jelszót: legyen magyar narancs! És lett magyar narancs. Mi nem ígérgetünk a levegőbe, Pelikán."
:-))!

Lám, a toll mégis erősebb fegyver, mint a kard!

Úgy van, az ÁVH-s nem veszett el csak átalakult.

Azért annyira nem esteki ki a Virág elvtársak a pixisből. Másutt hangyaszorgalommal tevékenykedtek az "elbocsátott légió" veteránjai: "Elvtársak, nincs más hátra, lemegyünk a kultúrába." Az egykori ÁVH-sok tömegeinek életérzését fejezte ki ez a cinikus kijelentés. Akkoriban, '63 után még nem is sejtették, hogy lapszerkesztőkként, rádiós, tévés vezetőkként, színházigazgatókként nagyobb hatalommal bírnak, mint egykor vallatótisztként.

Péter Gábor persze nem kellett senkinek. Micsoda titkokat vihetett magával a sírba, amikor 1993-ban meghalt!

Alapvető.
A végén megtette a megkerülhetetlen kompromisszumot a Kádár éra felé:A Virágh elvtársak, már kiestek a pixisből, a villamost is alig érik el... :-) Valamint a Marx idézet: Miért halad így a történelem? Hogy az emberiség derűsen váljék meg a múltjától." És még így is be volt tiltva tíz évig...
"Tudja Pelikán elvtárs...mi majd egyszer kérni fogunk magától valamit!"
Zseniális! :-)

Tudták ám a kommunisták mi a jó, na, meg azt is, mi a rossz NEKIK: ezt be is tiltották :)

Egyébként így belegondolva az egész akkori ország benne volt abban a mondatban, hogy: "kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk".

Az egesz film egy hatalmas szalloigegyujtemeny valoban. Fantasztikus minden perce, mondom ezt ugy, h egyetlen percet nem eltem a jo magyar szocializmus idejen. Ilyen magyar vigjatek kell, nem a regi jo kis filmjeink felujitasa es meggyalazasa.

Bármi is történik, bárki bármilyen filmet is forgat, ez a legjobb magyar film!

Jaja, ahh, most látom, hogy fennt van itt, de rosszul kerestem rá. Csak érdekelt volna, lehet, hogy ráveszem magam és megnézem, de szerintem hagyni kellett volna úgy ahogy van. Az előző részhez képest nem lehet ütősebb. Trilógia-komplexusban szenved a filmipar....azért meg fogom valahogy nézni...

Második rész alatt a Megint tanút érted? Szar.

Hát igen, bár én sok embert isnmerek aki még nem látta. 25 év felettiek! Nem is értem hogyan engedték leforgatni ezt a filmet az átkosban. rejtély.
A második részéről tud valaki valamit? Itt nem találtam meg, de állítólag Fábry Sándor volt a dramaturgja.ha valaki tud valamit írjon!

alap klasszikus.ezt minden magyarnak látnia kell.egyszerűen minden mondata zseniális.

proletár diktatúra??
amikor a prolik diktálnak...
lol

Kállai tökéletes a szerepre

Valóban az, pedig a szerepet eredetileg egy kövérebb alkatra írták - erre van is utalás a filmben - a jelenet: az író teraszán

Kevés ehhez fogható szatíránk van, főleg az épülő szocializmusról... Bacsó Péter filmje hatalmas fricskát küld egy letűnt kor politikájának, óriási stílusérzékkel és találó színészválasztással. Kállai tökéletes a szerepre, primitív kisembert így még senki sem játszott. Máig az egyik leghíresebb alakítás a magyar film történetében. Így talán csak Sinkovitscsal forrt össze a tizedes, Latinovitscsal pedig Szinbdbád.
Sírva röhögős, kellemes film, abszurditásba hajló korrajz; a (magyar) butaság kíméletlen hullámvasútja.

90%

A film, amelynek gyakorlatilag minden sora szállóigévé vált.
100%

......kicsit savanyú, de a mienk!

az élet nem habostorta

A nemzetközi helyzet fokozódik!