Dancer in the Dark (2000) ☆ 👁

Táncos a sötétben

(Lars von Trier)

amerikai-angol-dán-finn-francia-holland-izlandi-német-norvég-olasz-svéd dráma, musical

4,3
★★★★☆
550 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2018-06-10 15:29:54 oscarmániás (5) #50

Egy csángókról szóló dokumentumfilmben az idős nénit megkérdezik a vallásosságáról. Felsorolja, hogy hányszor és miért imádkoznak napközben, a látás, a szem egészsége a legfontosabbak között van, minden anyagi dolgot messze-messze megelőzve. A szereplőgárda - David Morse, Catherine Deneuve, Peter Stormare és Björk!!-, az évtized legérdekesebb és legmeglepőbb összeállítása. (Egyszerűen hihetetlen, hogy ők itt és akkor egy drámában, énekelnek és "táncolnak".)

2016-09-05 08:56:43 ryood (5) #49

nálam afölött van bőven. (mondom ezt úgy, hogy szeretem a birodalmat is)

előzmény: tomside (#48)

2016-09-05 00:36:55 tomside (4) #48

Ameddig a Birodalmat szigorúan véve minisorozatnak számítjuk. ;)

előzmény: ryood (#47)

2016-09-04 22:25:17 ryood (5) #47

lars von trier messze legjobb filmje.

2014-02-04 10:12:43 Alfie (3) #46

Nagyon ígéretesen indult, de a második felétől elkezdett idegesíteni a film. Nem a zenés betétek miatt. Bár nem szeretem őket alapvetően, a Björk által írt-előadott dalok helyén voltak a filmben - még jobb lett volna, ha a többi színész is tud énekelni. Sokkal inkább a fő karakter iránti szimpátia lassú elszivárgása volt a problémám (aminek ellenkezőleg kellett volna történnie, hogy jól működjön a film). Selma tehetetlen, néhol ostoba viselkedése ellenére a körülmények alakulása miatt nagyon szájbarágós volt az erkölcsi tanulság. Sajnos így a végén a katarzis is elmaradt. Megértem, miért lehet szeretni a filmet, de nálam nem ez a recept. Lars von Trier-t továbbra is nagy mesternek tartom, még akkor is, eddig nem tudott igazán szíven ütni, a Melancholiával, a Hullámtöréssel és a Dogville-el sem, pedig azokat szeretem.

2013-09-30 14:34:52 Szaracén (5) #45

Nagyon sírtam a végén...szerintem zsenális (bár Trier eléggé az), de megértem azt is, akinek nem jön be, mondván, hogy nem eléggé "filmes"! Nem közfogyasztásra szánták, ez szinte biztos, de nagyon mély és ettől libabőrt kapok! :D

2013-04-08 00:50:35 Aristurtle (5) #44

(A barátnőm nickjéről írok, szóval ez nem az ő véleménye, hanem az enyém, Levié.) Nekem ez a film nagyon hasonlított a Jézus Krisztus Szupersztárra. Még a stációk is szépen megvoltak: pl. amikor Pilátus megpróbálja megmenteni Jézust (nem sikerül), vagy a kereszt felvitele a Koponyák Hegyére, a keresztre feszítés... és közben Jézus végig énekel! A cselekmény olyan direkt volt, hogy egy idő után az a határozott érzésem támadt, hogy a rendező célja, hogy Björk ártatlan, kislányos, angyali arcát bármi áron végigtolja a húsdarálón, és úgy, hogy Björk mindeközben még énekeljen is! Innentől fogva kicsit öncélúvá vált nekem ez a nagy tobzódás a lelki fájdalomban, az ártatlanság és a kínzás végletekig fokozott vegyítése egy perverz, mazochista orgiában, amiben mindenki nagyon el tudja sírni magát, ha egy kicsit is beleéli magát a főszereplő helyzetébe.
Van egyébként egy hasonló rendező, Michael Haneke, akitől tudom ajánlani a Furcsa játékot és a Benny videóját.

2012-02-10 22:28:29 Bejci (?) #43

Lars von Trier filmjeire egyszerűen nem tudok szavazni. :)

2012-01-08 17:40:46 somogyireka (5) #42

mi az az erő,ami a bíróságon, a hazugságözön közepette visszatartja Björköt, hogy szóljon, hogy kiáltson, hogy szétordítsa az igazságot? Picit klasszikus keresztényszagú ez az egész: tűrj,majd odaát megjutalmaznak...Lars von Trier, elmondanád,mit akartál? Te hol állsz a keresésben? Tudod-e pontosan,melyik szereplőddel kit és mit szimbolizálsz?Vagy te is csak találgatsz, s találjuk ki mi? Ehhez képest minden elismerésem a filmjeid előtt, csak nézem, nézem és ámulok. Kár, hogy nem dánul tanultam meg miattad, irtó izgalmas egy férfi vagy!!!

2011-10-25 00:17:26 Adam Taylor (5) #41

Ebben a filmben egyszerűen minden tetszett. Zseniális, ahogy teljesen hagyományos módon megismerjük a karaktereket, majd kialakul a konfliktus, abból pedig a megoldás, mégis olyannyira hatásos, hogy eszméletlen. Már az Idiótákat is zseniálisnak tartottam, úgy néz ki, a Dogma-szabályok egyszerűen működnek rajtam, még ha a Táncos a sötétben ún.antiműfajú film is. Eleve a gondolat is remek, hogy a dogmát keresztezzük a giccs és hatásvadászat műfajával, a musicallel, de mindez megvalósítása jobban sikerült, ahogy vártam. A film végére pedig teljesen összeolvadnak a stílusok, érzések, és lényegében minden, akkor már viszont nem számít, mert teljesen maga alá tepert Björk is, meg a film is.

2011-02-27 21:57:14 tomside (4) #40

Hát akkor annyit, hogy nekem egy kicsit sántít a túl direkt cselekménysor. Olyan érzésem van, mintha a rendező mintegy sorkiemelővel kiemelte volna a lényeget egy oldalból. Ez hiányzik az ötöshöz. Ugyanakkor el kell mondjam, hogy zseniálisan hatott rám, hogy Selmautolsó dalánál nem váltott színt a kamera.
25 éves vagyok, férfi.
Sírtam.

2010-11-11 21:06:47 Rituska (5) #39

Lars von Trier nagyon bátor. És minél inkább megismerem a munkásságát, annál jobban értékelem ezt a tulajdonságát. Több filmjét is láttam már, és mostanában határozottan kezdek rákattanni. A Táncos a sötétben übereli az eddig megnézetteket. Ennek a műnek úgy sikerült roppant erős érzelmi reakciókat kiváltania belőlem, hogy közben nem vált hatásvadásszá.
A vége...felejthetetlen.
Érdekes volt számomra elolvasni a több, mint egy évvel ezelőtt írt hozzászólásomat. Azóta sem tudom hová tenni Lars von Triert (a nevét sem tudom kiejteni normálisan), de egyre inkább afelé hajlok, hogy egy "meg nem értett zsenivel" állunk szemben. Néha úgy gondolom, hogy érzem és értem a filmjeit, de aztán elbizonytalanodom. De egy dologban biztos vagyok, a Táncos a sötétben az utóbbi évek egyik legnagyobb filmes élményét nyújtotta.

előzmény: sleepingdancer (#38)

2010-11-11 11:22:48 sleepingdancer (4) #38

Nagyra becsülöm Trier kockázatvállalását: a musicalbetétekkel és a szélsőséges helyzetbe kényszerített hősökkel formailag és tartalmilag határpontig vitt filmet készített, ez jól lemérhető a film fogadtatásán: lehet szeretni és utálni, de nemigen hagy hidegen senkit. A zenei-táncos betétek szervesen illeszkednek a filmbe, elvontabbá, elemeltebbé teszik, és érzelmileg vezetik, segítik a nézőt. A rángatózó kameramozgás és a kiváló színészi alakítások éppen ellenkezőleg, a valószerűséget erősítik. Engem egyetlen dolog zavart és ejtett gondolkodóba:nem éreztem lelkileg elég megalapozottnak Selma tárgyalótermi viselkedését: rendben van, hogy a fia érdekében cselekszik, de ez nem biztos, hogy elég indok arra, hogy gyakorlatilag egyáltalán ne védekezzen egy ilyen helyzetben a vádak ellen. A film vége különösen erős. Érdemes összevetni Trier munkáját Kieslowkski Krótki film o zabijaniu c. filmjével, valószínűnek tartom, hogy Trier látta és hatott rá. .

2009-12-06 00:43:24 yuriko (?) #37

1000% (copyright: Jereváni Rádió)

Lars von Trier pedig versenyben a kedvenc rendezőm címért.

2009-09-30 22:17:28 -senki- (5) #36

Lars von Trier remekül vegyíttette a realizmust a szürrealista musicalel.
Ritka jó egyensúlyban van: jól megoldotta hogy a főszereplő képzeletében léteznek csak, így a musicales részek is hihetőek, nem zavaróak. És ezek ráadásul csodásan lettek összerakva: a zene, a koreográfia, de a fényképezés és a vágások is fantasztikusak - vizuális élmény! Sokszor újranézős...

Björk nagyon jól énekel, de a színészként is megállja a helyét - sok egyéb szereplővel együtt (pl. Joel Grey mint Oldrich Novy).

De a felemelő musicales részek után (sőt a végén már közben is) egyszerre kemény, megrázó dráma is a Táncos a sötétben.

2009-09-25 19:26:34 inigo (5) #35

szerintem ebben benne lehet az is, hogy nem igazán tudtad mire számíts. szerintem, így a legjobb filmet nézni, ha az ember még azt sem tudja, hogy vígjáték lesz vagy dráma vagy mi a fene(pláne nem a sztorit).
amúgy rám is hasonló hatással volt a film :)

előzmény: Rituska (#34)

2009-09-25 18:45:15 Rituska (5) #34

Egész egyszerűen hihetetlen, hogy milyen érzelem hullámvasúton mentem keresztül a Táncos a sötétben megtekintése közben.
Kezdjük ott, hogy Larsot én nem tudom hova tenni, a musicaleket utálom, Björköt pedig a világ egyik legirritálóbb nőjének tartottam. Idáig.
Kb. 10 perc után egyébként majdnem kikapcsoltam. Nagyon idegesített a kameramozgás, de később simán hozzászoktam. Björktől eleinte kirázott a hideg, azt hajtogattam: "hu de rühellem". Erre megkérdezte Anyukám, hogy akkor minek nézem. Valami csak lesz, cannesban nem szoktak csak úgy hozzávágni egy filmhez 3 díjat. - válaszoltam. És végignéztem. Csodálatos film. Björk megszeretette magát. Nem is kicsit. Annyira aranyos, és mekkora színésznő... Catherine Deneuve olyan, mint amilyen lenni szokott. Díva. Nem tud kivetkőzni ebből, még egy segédmunkás szerepben sem. Számomra a legmegdöbbentőbb, és ez mindent elmond a film nagyságáról: sírtam a végén. Nagyon ritkán fordul elő velem ilyesmi. (De egyébként csak egy kicsit.) A musical műfajt egyébként továbbra sem szeretem, de ennek a filmenk szerencsére -szerintem- köze sincs hozzá. Ez egy dráma. Simán. Lars von Trier nem ugyanazon a nyelven beszél, mint én. De valahogy megértem. Legalábbis azt hiszem.

2009-08-16 19:21:57 critixx (5) #33

Mivel az az első trilógia befejező része. :D

előzmény: puttancsospeti (#32)

2009-08-16 18:40:45 puttancsospeti (1) #32

"...mindent agyonesztétizált, vizuálisan agyondolgozott."

Igen. Lásd pl.az Európát.

előzmény: critixx (#31)

2009-08-16 18:39:08 critixx (5) #31

Trier egy ellentmondásos figura, életműve a zseniális és a nézhetetlen között mozog. Mikor 1995-ben kitalálta Vinterberggel a Dogma dolgot, mindenki nézett, hogy pont ő, aki a korábbi filmjeiben (az első trilógia) mindent agyonesztétizált, vizuálisan agyondolgozott.

előzmény: puttancsospeti (#30)

2009-08-16 18:36:34 puttancsospeti (1) #30

Mindez kétségkívül nagyon derék de engem személy szerint nem nyűgöz le és a filmet ezzel együtt is nagyon álságosnak érzem. Manírt.

előzmény: critixx (#29)

2009-08-16 18:34:15 critixx (5) #29

De már az Idióták előtt, az 1996-os Hullámtörésben is ugyanezt a vizuálisan lecsupaszított stílust és folyamatosan rángó kézi kamerát használta, ebben a filmben voltaképpen csak önmagát követi. A poén, hogy a Bordwell-féle filmtörténet könyv szerint Trier az ötletet egy amerikai tévésorozatból (Gyilkos utcák, nálunk is adták valamelyik adón) szedte, ahol pontosan a valószerűség miatt (ergo "igazi" rendőrök "igazi" gettóban) használták az ezekre a filmekre erősen emlékeztető vizuális stílust.

2009-04-11 21:30:05 puttancsospeti (1) #28

Értem.

2009-04-11 21:26:25 Jereváni Rádió (5) #27

Valószínű. Talán az itt és most érzékeltetése végett van ez. Mintha a kamera egy élő személy tekintete lenne, mintha éppen belecsöppenne a cselekménybe, úgy fordul el, mintha egy ember fordítaná el a tekintetét.

előzmény: puttancsospeti (#26)

2009-04-11 21:12:44 puttancsospeti (1) #26

"(A történetnek nem ott kell játszódnia, ahol a kamera van; a kamerának kell ott lennie, ahol a történet játszódik)”"
A Hegy és Mohamed helyzete. :-)
Tehát akkor mégis az ún. objektivitás, a spontaneitás, a keresetlenség lenne dolog a lényege?

előzmény: Jereváni Rádió (#25)

2009-04-11 21:09:58 Jereváni Rádió (5) #25

A Dogma95 egyik szabálya:

„Kézikamerát kell használni. Minden ebből adódó mozgás engedélyezett. (kiemelés tőlem) (A történetnek nem ott kell játszódnia, ahol a kamera van; a kamerának kell ott lennie, ahol a történet játszódik)”

Szerintem innen van a kamerarángás (bár a Táncos a sötétben nem igazán rángás van, hanem csak „hullámzás”). Ha az ember kamerát vesz a kezébe, mivel a készüléket nem fix pontra rögzíti, hanem saját magára, akkor egy kicsit „hullámzó” lesz a felvétel: ahogy a kamerás lélegzik, mondjuk kicsit remeg a keze, akkor egyből nem statikus lesz a kép, hanem kicsit le-föl, jobbra-balra tér el.

előzmény: puttancsospeti (#24)

2009-04-11 19:35:05 puttancsospeti (1) #24

Oké. De így sem értem a művészi funkcióját a dolognak.

előzmény: Jereváni Rádió (#23)

2009-04-11 18:35:14 Jereváni Rádió (5) #23

Lars von Trier ugye Vinterberggel együtt közismerten a dogma mozgalom alapítói. De Trier voltaképpen csak egy dogmafilmet készített: az Idiótákat. A Táncos a sötétben éppen a dogma ellentettje: visszanyúl a klasszikus musical filmekhez, dalbetéteket rak be, stb., szinte teljesen ellentmond a dogma szabályainak (ha jól emlékszem a musicales részeket fix kameraállásból, mondhatni „klasszikus” módszerrel vették fel). A kamerarángatás itt egyáltalán nem súlyos mértékű, legalább is én mindent kivehetőnek láttam. Nézd meg mondjuk A tűzben edzett férfit, no ott aztán olyan rángások vannak, hogy ha egy kicsivel felpörgetik a tempót, akkor – kis túlzással – már szinte csak egy csíkot látnál a filmből. Szerintem ez a nem fix pontból történő operatőri munka a dogma-korszakából maradt rá örökül.

előzmény: puttancsospeti (#22)

2009-04-11 17:56:39 puttancsospeti (1) #22

Azt valaki mondja már meg nekem, tökéletlennek, hogy miért kell azt a nyomorult kamerát jobbra balra, föl-le rángatni, hogy szinte alig látszik rendesen valami? Úgy tudom (lehet, hogy tévedek), hogy ez az ún. dogma filmek sajátossága. De ez micsoda? Mi ennek a funkciója? objektívebb hangulatúnak szánják így az alkotást? Spontánabbnak?
Életszerűbbnek? Keresetlenebbnek, őszintébbnek? Vagy éppen zárójelbe, idézőjelbe tettnek? Elvarázsolt kastélybeli görbe tükörszoba-szerűnek?
Nem értem én...

2009-01-30 17:52:07 puttancsospeti (1) #21

"-Mi lesz ma vacsora?
-Grenadírmars
-Na látja! Há'van fejlődés!"

"-Drága Bástya elvtárs! Tessék nekem megmondani, ha valamit nem jól csináltam! tudom, hogy nekem még rengeteget kell fejlődnöm!":D

előzmény: Jereváni Rádió (#20)

2009-01-30 17:48:19 Jereváni Rádió (5) #20

De legalább most nem moralizálsz. :D

előzmény: puttancsospeti (#19)

2009-01-30 17:47:44 puttancsospeti (1) #19

"úgyis szubjektív"
Rettenetes! Csá! :))

előzmény: Jereváni Rádió (#18)

2009-01-30 17:46:43 Jereváni Rádió (5) #18

A film zseniális, szevasz! :)

előzmény: puttancsospeti (#4)

2009-01-30 17:17:12 jesi (5) #17

úgyis szubjektív

előzmény: puttancsospeti (#16)

2009-01-30 17:16:17 puttancsospeti (1) #16

Hát jó. Legyen neked így oké.

2009-01-30 17:13:43 jesi (5) #15

Lars von Trier megosztja az embereket: vagy imádják vagy utálják. Én az előbbi táborhoz tartozom

előzmény: puttancsospeti (#14)

2009-01-30 17:12:28 puttancsospeti (1) #14

Björk nekem önmagában egy horror. Lars von Trier meg egy másik horror. Két horror az már sok...

előzmény: jesi (#13)

2009-01-30 17:11:06 jesi (5) #13

én szeretem: Björk nagyon jó benne (igaz talán ezek a leggyengébb dalai a New world kivételével)

előzmény: puttancsospeti (#12)

2009-01-30 17:10:10 puttancsospeti (1) #12

De én ettől rosszul voltam.

2009-01-30 17:09:51 jesi (5) #11

[link]

2009-01-30 17:09:41 puttancsospeti (1) #10

Ez csak vicc volt. Ne sértődj be! :)

előzmény: Ivan/ (#6)

2009-01-30 17:09:25 jesi (5) #9

láttam: a toplistáim közt van is pár nézhetetlen film

előzmény: Ivan/ (#6)

2009-01-30 17:09:03 puttancsospeti (1) #8

Vagy te nem láttál igazán jót. :))

előzmény: Ivan/ (#6)

2009-01-30 17:08:23 puttancsospeti (1) #7

A Sikoly is komoly! De nekem ez a legkomolyabbak egyike. Igen kiborító számomra is. Csak nem úgy!

2009-01-30 17:07:42 Ivan/ (4) #6

Azt hiszem Ti még nem igazán láttatok rossz filmet... :)

2009-01-30 17:06:23 jesi (5) #5

nálam a Sikoly lenne
Ez a film magával ragadó, minden perce nagyszerű, a vége meg kiborító

előzmény: puttancsospeti (#4)

2009-01-30 17:05:04 puttancsospeti (1) #4

Rettenetes. Abszolút vallatni lehetne vele. Nem is vallatni. Vallomásra bírni. Akár a többszörös sikeres öngyilkosságot is bevallanám...

2008-02-23 09:29:39 Belga (5) #3

Nekem is nagyon tetszett. Álltalában nem rajongok kimondottan a zenés filmekért, de ez így volt tökéletes.

2008-02-16 18:35:57 dudastibi<3 (5) #2

Te nagyon nemm érted ezt a filmet. Selma egyáltalán nem naív. Nem utálod meg az emberek, sőt. És h mi a főtémája? Az önfeláldozás. Hogy egy anya vagy bárki meddig me gy el a gyermekéért vagymásért. De a film a legjobb <3

2007-12-28 23:57:05 amelie. (5) #1

gyonyoru a film es kesz. a vegen megutalod az embereket. mindet.
igazsagtalansag a fo temaja.. es naivsag selmaban.. almok.