Batman: The Dark Knight Returns, Part 2 (2013) ☆ 👁

Batman: A sötét lovag visszatér, 2. rész

(Jay Oliva)

amerikai akciófilm, animáció

3,9
★★★★☆
171 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2015-08-25 20:08:21 BruceStark (5) #31

A kettő rész egybe a legjobb Batman film amit valaha láttam. A képregény a kedvenceim között van, és így örültem annak hogy hűen követték a történetet. Az eredeti rajzai azonban szerintem jobban vissza adták a groteszk hangulatot.

2014-04-11 13:40:47 tomside (4) #30

Zsúfolt volt ez. Az első rész, a lassabb, vastagabb ecsetkezelésű (mmint drámaibb) előkészítés - bár ez biztosan alkati kérdés - nekem jobban tetszett. Nincs összehasonlítási alapom, a képregényt nem ismerem, önmagában a filmről írok. Ha már ki kell tekinteni, annyit tudok hozzátenni, hogy a rendezőtől erősebbnek tartom a Flash-filmet.

Tetszett viszont a mítoszi narratíva, amit Tenebra felfestett, hogy tulajdonképpen Super és Bat küzdelme egy isten vs. ember küzdelem. Amikor Bat megfogalmazza Supernek, hogy emlékeznie kell rá, ha csak egy percig is, de volt egy ember, aki le tudta győzni, az bizony akár az antik mítoszok pillanatait is felidézheti. És tényleg.

előzmény: tomside (#29)

2014-04-11 13:36:34 tomside (4) #29

2013-08-14 23:54:38 Tenebra (5) #28

Végre megnéztem ezt a részt is. Egy hajszálnyival jobban tetszett az előző, de tényleg csak kicsivel. Ezzel csak az a bajom, hogy kissé túlzsúfolt volt, mint a The Dark Knight film. De annyira ütős összecsapások voltak benne, hogy nem tudom azt mondani: 4-es.
Joker minden eddiginél őrültebb volt, de mégsem ő volt az igazán sokkoló, hanem Selina feltűnése. :D Úristen. Ez az esszenciális demitizálás.

Superman feltűnése miatt kicsit féltem, de ez volt a legütősebb finálé így, amit valaha láttam. A "miért"-en azért gondolkodtam egy darabig, de aztán megértettem, hogy ez egy presztízsküzdelem volt. És állítom, itt Superman is szimpatikusabb volt, mint általában. Persze játszotta a kereszteslovagot, de ugyanakkor meg ez számára is egy dráma volt, hiszen Batman szövetségese volt. De ugye itt, ebben a helyzetben ellenlábas, betolakodó.

És itt még inkább felerősítették a morális kérdéseket. Emiatt ez a "sorozat" inkább a Watchmenhez áll közel. Batman vs. Superman olyan, mint a Rorschach vs. Doctor Manhattan. Csak éppen itt Batmannek volt esélye, mert jól felkészült és valami kurva jó páncélt eszkábált össze magának. Ám a lényeg az, hogy itt láthatóvá vált a két szuperhős közti különbség, és az is számomra, hogy mirét szeretem sokkal jobban Batmant. Mert Batman egy erős ember, aki megszállottan harcol a bűnözők ellen, és kénytelen önmaga ellen is a kora miatt. Superman viszont nem öregszik, ő tulajdonképpen egy örökifjú szolgája "Amerikának", ahogy ez el is hangzik. Fel sem foghatja annak a súlyát, hogy kiöregszik, hogy kompromisszumokat kell hoznia, hogy már nem megy úgy, mint régen. Bruce Wayne csak addig létezik, amíg Batman is színen van, utána csak egy trotty maradna. Superman viszont akkor is létezik, ha Clark Kent halott lenne. Ezért is oly' problémás, hogy Superman Batman ügyeibe ártja magát. Hiszen ezzel nem pusztán meggátolja Batmant az "Önbíráskodásban", hanem mintegy elveszi tőle az életét.

Így úgy gondolom, hogy Batman az önálló, szabad akaratú, önrendelkező ember megtestesítője, aki azt mondja, dacol az istenekkel, nem kell a segítségük, bírja maga is. Aztán persze azért a végén csak az "isten" segít neki, válik cinkosává, mivel megértette Batman mondandójának lényegét.

Ezért még zseniálisabb, mert Jokerrel mint mellék-antagonistával gyorsan leszámolnak, és tulajdonképpen a súlypont két "jó" figurára helyeződik át. Akik viszont nem patyolattiszták. Egyik sem magasztalható fel, de le sem köphető. Rendkívül komplexre sikeredett e két szembenálló fél. Én egy kicsit megszerettem Supermant is e film után. :D Bár ilyen lenne az élőszereplős filmekben is.

Egyébként a brutalitásán én is meglepődtem. :D Azt hittem, ez minimum 18+-os besorolású lett. Joker szeméből egy batarang lóg ki, dagadt társának fejét szétvágja a hullámvasút tekerője, meg úgy általában folyik a vér, meg csak úgy hullanak az emberek.

2013-05-18 01:08:00 Victor Vance (5) #27

Minden idők egyik legjobb képregényéből azért nem volt nehéz jó rajzfilmet csinálni, elrontani viszont annál könnyebb, de szerencsére ez nem sikerült. Nem olyan jó ugyan mint az előző rész, maximum hangyaléptekkel marad el tőle, viszont így egyberakva a két filmet egységes egészet alkot, és talán a legnagyszerűbb Batman animációs film, amit valaha csináltak.
A folytatás ugyanazt a tendenciát követi mint az előző, gyakorlatilag kockáról-kockára másolja a képregényt, a rajzstílus ugyan kicsit puritán lett, és „üresnek” érződik, az alkotók odafigyeltek rá hogy legyen valami hangulata. Az előzményt sem lehetett vádolni azzal hogy szűkölködne a vérrel és az erőszakkal, itt ez hatványozódott, csoda hogy kijöhetett ez az alkotás így, 13-as korhatárral, viszont ez az egyik erénye a műnek, az alkotók megőriztek a képregény nyersségét és brutalitását. A karakterek nagyszerűen, levakarhatatlan róluk Frank Miller írói és dráma tehetsége, volt ahhoz képe hogy Superman-ből egy saját akaratát elvesztett bábot csináljon, aki az elnök (a Reagan-paródia valami nagyszerű) házőrző kutyájaként funkcionál, úgy ugrik ahogy gazdája fütyül, enyhének épp nem nevezhető utalások történnek a hidegháborúra, a harcoló felekre, nagyhatalmakra, még ennyi évvel a régi rendszer után is hatásos tud lenni. Batman pedig Peter Weller tolmácsolásában osztogatja a pofonokat, és ütős beszólásokat, remekül, Joker hátborzongató, a szerelem alagútban lejátszódó jelenet a mozi legjobb pillanata, és akkor a csodálatos befejezést még nem is említettem.
Egyszóval nagyon egyben van ez a folytatás, de az animáció valójában egyben megnézve üt nagyot, és ad ki végeredménynek egy nagyon erős ötöst. Némelyik élőszereplő képregényadaptáció jelenthet neki, az biztos.

2013-03-19 22:41:45 Dynast Grausherra (5) #26

Igaz, hogy ez két külön film, de mégis egy kerek, egész történet, amit végülis nyugodtan kiadhattak volna 146 percben. Én inkább kivártam, hogy egyben megnézhessem, és egyként is kezelem. Talán a legjobb Batman film, amit láttam, és nem igen hiszem, hogy ezt felül lehet múlni. Már csak azért sem, ami itt korábban is felmerült, a képregényes utalások miatt. Itt Kétarc, Selina, Superman, Zöld Íjász mind előre megadott karakterek, akiknek már csak adniuk kell magukat. Nagyon jól sikerültek a Mutánsok is, persze a csúcspontot Joker jelenti. Stílszerű, hogy egy vidámparkban vívják meg a végső harcot.
A két epizód közül egyébként szerintem az első a jobb, egységesebben mutatja Batman új világát, a visszatérése által kiváltott hatásokat. Viszont a másodikban lendül akcióba Joker, ami naggyá teszi ezt az epizódot. Ami utána következik az már egy kicsit túl gigászi. De Joker után már nem annyira ütős.
Robinról még annyit, hogy végre akadt Batmannek egy olyan társa, akit nem ellenszenvvel figyelek. Robinnál mindig éreztem azt az erőltetettséget, hogy csak azért rakták oda Batman mellé pályafutása kezdetén, hogy a Sötét Lovag gyerekbarát legyen, de én például sosem viselem túl jól a jelenlétét. Frank Millernek viszont sikerült egy egészen szerethető Robint kreálnia.

2013-02-04 15:58:14 Eglaronion (5) #25

De ezzel nem lépte át saját korlátait, "csupán" megbénította, mondjuk nem tudom, ebben a képregényben/filmben mennyire van kiélezve a gyilkosság problémája.

Fura, hogy én is azt várnám el a főhőstől, hogy öljön, azaz erre asszociálok tudat alatt. bizarr.

2013-02-03 21:19:59 Simpleton Larry (4) #24

A képregényben eltöri a nyakát, megbénítva őt, de az utolsó pillanatban megáll, és nem öli meg. Utána Joker gúnyolja őt, hogy ez mindegy, sikerült kihoznia őt a sodrából, elvesztenie türelmét, és ezzel legyőzte - azzal tetőzve, hogy eltöri saját nyakát, tudva, hogy a denevért fogják vádolni a halálával is.
Gondolom a filmben is ez történt.

előzmény: Eglaronion (#23)

2013-02-03 20:35:07 Eglaronion (5) #23

Visszanéztem, és a kép sem mond ellent az elméletemnek,
ha megnézed, ugyan azzal az elvetemült arckifejezéssel hűl ki, mint amilyennel bőszen szurkálta a gyomrát.

2013-02-03 20:24:54 ChrisAdam (5) #22

Ez érdekes, hogy őszinte legyek, meg sem fordult a fejemben. De lehet benne valami, így viszont męg rémisztőbb az egész...

előzmény: Eglaronion (#21)

2013-02-03 20:22:50 Eglaronion (5) #21

Egy valami nem teljesen tiszta. Ugye itt Bruce már 50 fölött jár, hallucinál, konkrétan egy skizofrén vadállat lett belőle.
Jokert Batman ölte meg, és utána Joker monológja már csak saját agyszüleménye, vagy valóban "öngyilkosság" történt?

Én elég egyértelműnek találom az előbbit, teljesen logikusnak tűnik, de lehet, hogy csak én képzeltem oda.

Még valami, a tetőn miért kellet balhéznia?

2013-02-03 18:59:34 ChrisAdam (5) #20

Az első rész se volt semmi, de ez valami eszméletlen. Ha Joker-Batman brutális harca után is ennyire jó lett volna, akkor rávágnék egy 100%-ost.
Furcsa, hogy a Batman és a Superman rajzfilmek eredetileg jórészt gyerekeknek készültek. Ennek ellenére ez a film durván súrolja a 16-os/PG-13-mas felső határát. Joker-Batman fight nagyon durva lett, a vége, amikor ugye Joker törött nyakkal mondja a dolgait, aztán nyekk.... kemény volt. A zene nagyon jó, szinte egyszinten van Zimmerével. Az akciók is nagyon faszák, Superman és Batman közötti dolog pedig nagyon jól sikerült.
Szóval le a kalappal. Igazán jó lett. Egy gyengébb ötös.

2013-01-20 23:12:38 slawter (5) #19

Jó ötlet volt két részre szedni. Méltó lezárás, a két rész pedig számomra az eddigi legjobb Batman-mozi.

2013-01-20 20:47:07 Olórin (4) #18

Egyébként sokért nem adnám, ha megjelenne a zenéje... baromi jó, még annak dacára is, hogy nem keveset merít Zimmertől.
[link]

2013-01-19 19:29:28 Hannibal Lecter (4) #17

Igen, ilyenkor én is mélyen szégyellem magam, hogy nem vagyok gyakorlott képregény-történész és "képregény-műveltségem" gyalázatosan alacsony fokon áll, de szerencsére azért átlagos földi halandóként is elboldogultam a történet megértésével. :)

előzmény: Simpleton Larry (#15)

2013-01-19 19:27:13 Olórin (4) #16

Annyiban valóban igényli a képregényműveltséget, hogy nem vacakol azzal, hogy bemutassa a karaktereket, és több mellékszereplő is van, akit csak becenevén emlegetnek (Macskanő, Green Arrow). De egyrészt minden más (beleértve GA félkezét) kiderül magából a filmből, másrészt ez eleve egy (lehetséges) végpontja egy mítosznak - nyilván KELL ismerni hozzá magát a mítoszt.

előzmény: Simpleton Larry (#15)

2013-01-19 19:22:38 Simpleton Larry (4) #15

A "képregény-műveltséget" valóban jobban igényli, mint a filmek, pl. Green Arrow feltűnését is biztos sokan nem tudták elhelyezni; ki ő, miért segít, miért van egy keze egy íjásznak, stb. A filmekben meg nagyjából csak abba mennek bele, amit megalapoztak már (bár ezzel tudnék vitatkozni a Felemelkedés kapcsán). Ha kettészedték, férhetett volna bele - viszont akkor egyenetlenebb lett volna az eredmény. E második epizódban így is kicsit nehezen simulnak egymásba a szálak, többnyire inkább csak érintik egymást.

2013-01-19 19:10:42 Hannibal Lecter (4) #14

Engem nem igazán izgat, hogy mi történt a sztori előtt - pláne nem úgy, hogy arra nincs utalás a filmben.

Egyébként örülnék, ha valakinek a közeljövőben eszébe jutna adaptálni A gyilkos tréfát is. Abban a történetben legalább ennyi potenciál rejlik.

2013-01-18 20:17:43 Olórin (4) #13

Miller lényegében kreált egy olyan világot, amiben elvihette a karaktereket a végletekig (pl. Wayne egy már-már skizofrén megszállott). A sztori előtt ugye betiltották a szuperhősöket, Supermannek pedig, minden idealizmusával együtt nincs más választása, mint hogy behódoljon a kormánynak, és feladja önállóságát. Az egyéb opciók (lázadás, "nyugdíj") ennél a karakternél elképzelhetetlenek.
A punkokat meg Batman nem a hegyibeszéddel térítette meg, hanem a vezérük szarrá verésével ÉS a hegyibeszéddel (és akkor is csak egy részüket).

2013-01-18 20:04:17 Hannibal Lecter (4) #12

Azt még elfogadom, hogy egy politikai vezető - vagy akár egy újonnan kinevezett rendőrfőnöknő - nem szívleli, sőt, esetleg bűnözőnek tekinti Batmant. Ám az, hogy Superman (akivel azért nem idegenek egymásnak) az elnök egyetlen csettintésére hadba vonul a bőregér ellen, mint egy lojális véreb... hát, mindenesetre "érdekes", ahogy mondod.

előzmény: Simpleton Larry (#11)

2013-01-18 19:55:57 Simpleton Larry (4) #11

Ez nekem inkább érdekes volt, mint furcsa. Végül is miért ne? Hát nem vendég ő a bolygón/országban? Milyen alapon szólna bele abba, hogy mi megválasztunk egy vezetőt magunknak, aztán ő vezet minket, úgy ahogy. Ő meg csupán besegít. Lazább napokon bűnözőket üldöz, máskor háborúkat előz meg - vagy nyer meg. Pont ezért zseniális ez a karakterábrázolás, mert nem egyszerűsíti le, hanem végigviszi a gondolatmenetet, megmutatja egészében mit is jelent egy szuperhősnek minket szolgálni - és a "minket" nem csupán a kisembert, hanem az egész társadalmi szerkezetet, a korrupt vezetéssel együtt. Superman sosem volt egy Rorschach.

előzmény: Hannibal Lecter (#10)

2013-01-18 18:43:34 Hannibal Lecter (4) #10

Superman viselkedésén jómagam is megdöbbentem. Bár azt eddig is tudtam, hogy ő nem átall a kormány megbízásából is tevékenykedni, ha úgy hozza a sors, de ez a Reagan-paródiának is beillő elnök egyenesen úgy bánt vele, mint egy pincsi kutyával. "Good boy!" - nyugtázta például, amikor az acélember ígéretet tett arra, hogy megállítja Batmant. Ez igencsak megmosolyogtató volt. Superman ebben a történetben bizony a nagypolitika (pontosabban az elnök) kesztyűs bábja, józan ítélőképesség és bárminemű önállóság nélkül.

előzmény: gaillard (#9)

2013-01-18 18:26:24 gaillard (2) #9

Néhol úgy éreztem, ezt csak egy 12 éves írhatta:
- tömeggyilkos Joker a világ leglazább elmegyógyintézetében
- a tévéfelvételnél egyetlen őr sincs
- Batman minden ok nélkül nekimegy egy rakás rendőrnek a háztetőn, aztán eliszkol
- a zsoldossá lealacsonyodott Superman katonák ezrei gyilkolja le
- tudatmódosító rúzs
- egy fél perces hegyibeszéddel a legvadabb punkokat is meg lehet téríteni - miért nem beszéltt hozzájuk korábban?
- Superman még véletlenül sem fordítaná a tenger felé a rakétát
- szegény Alfredot le se szarja senki

2013-01-18 18:23:25 Hannibal Lecter (4) #8

Nyúlhatott volna többet is, ez abszolút igaz, de azért így is elég sok tekintetben mutatható ki kísérteties hasonlóság a két történet között - a kiinduló szituációtól kezdve bizonyos motívumokon és fordulatokon át egészen a végkifejletig, Batman sorsának alakulásáig. Egyébként - noha imádom a '89-es Batmant - kíváncsi lettem volna, hogy Burton miként adaptálja vászonra ezt az alapanyagot. Utólag belegondolva nagyon is illett volna az ő világához.

előzmény: Simpleton Larry (#6)

2013-01-18 18:07:17 Olórin (4) #7

Azért nagy különbség, hogy Batman itt tényleg öreg, Nolannél meg legfeljebb csak "öreg":)
Egyébként azt kell mondjam, ez az elmúlt év jobb Batman-filmje, nem a Felemelkedés - és ezt pár hónapja még nem hittem volna.

előzmény: Simpleton Larry (#6)

2013-01-18 17:56:07 Simpleton Larry (4) #6

Nyúlhatott volna többet is. Valahogy Nolannál nem jött át Wayne "öregsége", hogy mennyire megviselték az évek - nem csak fizikailag, de mentálisan is, ami itt remekül előjött, főleg a Jokerrel való "leszámoláson" keresztül, ahogy elvesztette önuralmát (függetlenül attól, hogy nem ölte meg - mindketten tudták, hogy az már csak részletkérdés volt)
Ugyan a Felemelkedésben is észlelhető volt, de érezhető kevésbé.

előzmény: Hannibal Lecter (#5)

2013-01-18 01:46:12 Hannibal Lecter (4) #5

Egyébként - és már előre tudom, Andrásnak nem fog tetszeni, amit mondok - Nolan szemérmetlenül sokat nyúlt le a harmadik Batman-filmhez ebből a történetből. (Mármint nyilván nem ebből az átiratból, hanem az eredetiből.)

2013-01-17 22:46:29 Oscee (5) #4

Magasságos egek, ez valami elképesztő zseniális (nem ismerem a képregényt). A lentiek mellett a szinkronhangok is csillagos ötöst érdemelnek, a Weller-Emerson páros eszeveszett jó.

2013-01-17 01:49:43 Hannibal Lecter (4) #3

A képregény számomra kolosszális méretű csalódás volt (nem is olvastam végig, mert már a rajzstílusától kivert a víz), ám ez az átirat szerencsére sokkal jobban tetszett. A második része már nagyon izmos négyes, majdhogynem ötös. Drámai dimenziója, látványvilága, stílusa, atmoszférája egyaránt nagyon acélos, annak ellenére, hogy néha túl soknak éreztem ezt a nyomott, borús apokalipszis-hangulatot, és voltaképpen továbbra is jobban kedvelem azokat a Batman-történeteket, melyek kevésbé sötét tónust ütnek meg.

2013-01-17 00:02:01 Olórin (4) #2

Meglepett, hogy mennyire nem tompítottak semmit a képregényen. Van pár jelenet (főleg Jokerhez kapcsolódóan, ahhoz, amit és ahogy itt csinál, egyik korábbi filmes inkarnációja sem ér fel), amit látva nem teljesen értem, hogy úszhatta meg ez egy PG-13-mal.
Azért nem kap ötöst, mert a rajzstílus túl egyszerű ehhez (a tipikus DC-s látványvilág), és mert a szatirikus és hidegháborús vonások nem simulnak be olyan szépen a sztoriba, mint az eredetiben.
És ha belegondolok, hogy jó színészekkel, csinos költségvetéssel, ügyes, jó vizualitású rendezővel mit lehetett volna ebből kihozni élőszereplős filmként...

2013-01-16 23:40:52 Simpleton Larry (4) #1

Nos, nos. Még mindig nem vagyok biztos, miért is kellett kettészedni a filmet (még ha az alapanyag négyrészes volt is). Kicsit vegyes volt számomra.
Voltak benne nagyon jó dolgok. A zene. A Joker-vonal (bizony vér és brutalitás közepette, a Denevértől nem vártan). A Superman-vonal (az ediggi legérdekesebb, legösszetettebb, magával vívódó szuperemberrel).
Voltak benne kevésbé jó dolgok is. Az amerikai elnök (ennyire kemény jelenetek mellett a célkorosztályt tévesztve egy ennyire bugyuta karaktert rakni, aki mellett egy Chris Colombus gyerekfilm főgonosza is mély és intelligens karakternek tetszhet). A Joker-vonalt követő törés, ahogy a magányos, árnyékokban rejtőző főhős hirtelen lóháton vágtázó, a saját kis hadseregét vezető Braveheart-imitátorrá lesz.
És a záró képsor, ugyanazért.
Az előbbiek súlya tán nagyobb, ezért erős négyes. Nem ötös. Még a két rész együtt sem.