Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.
Két filmet kaptam egyszerre. Bitang jól indul, kis neo-noir, lassú történetvezetés, sötét és reménytelen. Olyan cucc, ami manapság már nem igazán készül, de a megjelenése idejében sem már. Nagyon-nagyon örültem, hogy találtam egy újabb rejtett gyöngyszemet. Aztán a második felében egymást követik az inkoherens történések, karakteridegen cselekedetek, merül alá abba a klisés mocsárba, amibe nagyon nem kellene. Russell Crowe azonban kétségkívül most is nagyot megy, számomra Marky Mark sem okozott csalódást.
Az első fele erős négyes, a második fele ketteske. A hármas kijön végeredményben, nem egy rossz film, de mégis csalódtam kicsit. Mekkora cucc lett volna már ez, ha nem kezd félúton mélyrepülésbe...
Egy-két helyen azért nagyon cool kis film. A bajom kb. annyi vele, hogy elsiették, ebben a műfajban nem szabad gyorsnak lenni, lassítani kell a részleteknél. Az "így sem volt rossz, de sokkal többet is ki lehetett volna hozni belőle" tipikus esete. Hannibal, azzal viszont nem értek egyet, hogy elejtették volna a mellékszálat, feltéve, hogy Taggart nőjét érted ez alatt. Billy Taggart tragédiája és pokla az, hogy a nők a hőst szeretik meg, nem az embert. Hősként szerette meg a volt nője is, aki egy filmsztárért, egy másik hősért is hagyja ott. A nőt tehát nem elfelejtik a forgatőkönyvírók, csak egyszerűen már nem része a mellékszál folytatásának, mert az is Billyről szól, aki - amint azt a film vége sejteti - megint hősként válik egy (másik) nő szerelmévé.
előzmény: Hannibal Lecter (#3)
Ennyi sztárral komoly költségvetés lehetett....de meglepődnék, ha nyereséggel zárna. Egyszerűen gyenge volt a forgatókönyv; ezerszer láttunk már ilyet, számomra semmi újat nem adott. Amolyan M1-es igényes TV-film színvonal.
Tetszett mert jól indult Allen Hughes filmje, ám ahogyan megy előre történet, egyre több a név (egy idő után arcok nélkül), plusz kapunk egy nem annyira erős mellékszálat (amelyet aztán el sem varnak) ugyanakkor kevés a felkészültséggel teli jelenet, és kevés a sötét borfotelből, mahagóniasztal mögül machiavellisták által előadott jó dialóg és ármánykodás, pedig a Broken City ezekkel akár nagyon jó film is lehetne.
10/6
Izgalmas neo-noirnak ígérkezett a film, ám sajnos egy idő után túlontúl kiszámíthatóvá válik, arról már nem is beszélve, hogy politikailag is túlontúl korrekt (arról sem beszélve, hogy Barry Peppernek mennyire nem áll jól a talpig becsületes, homokos polgármester-jelölt szerepe), sőt bizonyos történetszálakat egyszerűen csak úgy elejtenek (gondolok itt a főhős barátnőjére), ám Wahlberget leszámítva ütősek a színészek, és a fojtogatóan sötét atmoszféra is hatásos. Erős közepes.
Az igazán kiváló első felét követően érződik, hogy keményen "belenyúltak" az anno még az egyik legjobb megfilmesítetlen forgatókönyvnek titulált szkriptbe, így onnantól a "csinált" fordulatok dominálnak, de ezerszer inkább egy ilyen hangulatos film kúl színészekkel, mint a CGI-vadállatok. Nem is kérdés, hogy szeretem.
Kettétört film. Remekül indul, aztán középtájon teljesen széthullik, és onnantól nincs visszaút.
Rejtélyekkel teli, fordulatos film, melyben nagyon sok a jó mellékszereplő is.