Django Unchained (2012) ☆ 👁

Django elszabadul

(Quentin Tarantino)

amerikai dráma, western

4,2
★★★★☆
1345 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2020-08-23 17:34:18 kaamir (4) #219

Újranézés után felhúztam négyesre. És lehetne akár ötös is, ha vége lenne ott, amikor Waltz lelövi DiCapriót. Sajnos azonban jön még egy öncélú, bárgyú és fárasztó fél óra.

Ezt leszámítva a Django sziporkázóan szellemes. Amikor kell, elképesztően feszült, máskor meg az üvöltésig vicces. DiCaprio Oscart érdemelt volna, mellette Samuel L. Jackson emelkedik még ki (Waltzot csak azért nem említem, mert a szerepe túlságosan hajaz Hans Landa karakterére).

2019-05-06 08:39:55 BonnyJohnny (5) #218

Django reflexből a pisztolya felé kap, mikor a szerelmét bántják. Ez feltűnik Stephennek. Aztán már ilyen szemmel nézi az eseményeket, és összerakja a dolgot.

előzmény: Laxa (#217)

2019-05-05 22:46:24 Laxa (4) #217

Egy valamit nem értek: Mégis miből jön rá Stephen, hogy Django és a lány ismerik egymást?

2018-09-03 10:47:43 ChrisAdam (4) #216

Azért másodszorra messze nem annyira acélos, de DiCaprio és Waltz még mindig elképesztő.

2018-03-07 21:34:07 Ugor (5) #215

Ó, köszönöm, mert kerestem máshol is, de akkor ezek szerint csak itt olvashatlak.

előzmény: Norbert Simon (#214)

2018-03-07 20:27:00 Norbert Simon (4) #214

Máshol nem csak itt a Kritikus Tömegben szoktam írni.

előzmény: Ugor (#213)

2018-02-28 22:06:00 Ugor (5) #213

Ne haragudj, még nem sokat tudok rólad, de el szoktam olvasni az értékeléseidet. Valamelyik portálon szoktál filmkritikákat írni? Vagy csak itt?

előzmény: Norbert Simon (#212)

2018-02-28 21:46:29 Norbert Simon (4) #212

A Django elszabadul egy nagyon jó western dráma film. Zseniális a szereplőgárda. A Leonardo Di Caprio, a Samuel L Jackson, és a Christoph Waltz nagyszerűen játszanak. Nekem egy kicsit hosszúbbnak tűnik a kelleténél de azért így sem rossz. Akciódús, nem sajnálja a Django a lőszert egy percig sem. Mutatós, látványos jelenetekben nem szenvedünk hiányt garantáltan. Én nagyszerűen tudok rajta szórakozni.

2016-09-19 21:31:13 The Cortez (5) #211

Antirasszista bosszúhadjárat és rabszolga felszabadítás. Újabb Akadémia kedvenc téma, szerencsére továbbra is Tarantino stílusban. Anno elsőre csalódás volt, köszönhetően az agyonhypolásnak. Második nézésre már többet tudott nyújtani, és nem voltak annyira zavaróak az üresjáratok sem.
Kiváló a sztori, igaz kissé hasonlít a Kill Billre, csak itt más az indíték, és 1 néger pali a főszereplő. Rohadt erős a hangulat, leginkább a zenék és a vizualitás miatt. Itt szólnak a legütősebb soundtrackek, amik ráadásul illeszkednek is a cselekményhez. A flashbackeket leszámítva a történet síkegyenes, nincs ugrálás az időben, nincsenek fejezetek. 2 nagy leszámolást is kapunk, ezekből az egyik 1 őrült tarantinós zúzás, ami simán felülmúlhatta volna a Kill Bill vol. 1 fináléját, ha pár perccel tovább tart.
Az alakítások is itt a legerősebbek. Elsőre úgy tűnhet, hogy a Waltz-Dicaprio-Sam Jackson trió teljesen háttérbe szorítja a címszereplőt. Eleinte nekem is érthetetlen volt, hogy miért pont a főhős van állandóan kussban, amikor minden Tarantino filmet végigpofáznak a színészek, de aztán teljesen egyértelművé vált, hogy Django hűvős, vagány pisztolypörgető karakteréhez az megy jól, ha nem dumál sokat. Mint ahogy a classic westernekben látott cowboyokhoz is ez a stílus ment jól.
A mozi gyenge pontja, hogy belassul a sztori és leül a hangulat, miután DiCaprio feltűnik. Később persze újra beindul - majd kegyetlenül feszültté válik - aztán hirtelen ezerrel felpörög, mikor Django először elszabadul - utána megint 1 kis üresjárat - végül ismét összeszedi magát a film. De még az unalmas részek ellenére is hamar letelik a majdnem 3 órás játékidő.

2016-09-19 10:17:08 Dezsmant (5) #210

Megadom az 5-öst nagyon jól sikerült ahhoz képest, hogy Tarantino első western filmje, és persze vannak olyan jelenetek ami egy ilyen típusú filmben se volt még. Christoph Waltz alakítása lett a legjobb.

2016-08-31 09:15:45 unrealnoise (4) #209

A film legnagyobb hibája, attól eltekintve, hogy többször ellaposodik, az az, hogy a két fő/mellékszereplő "kiszállásával" szinte érdektelenné válik az egész. Django kemény srác, csak hát mit sem ér az egész, ha pont ő az, aki talán a legkevésbé köti le az embert az egész filmben... 8/10

2016-04-24 17:06:44 dorothygale (4) #208

Jò film a maga nemében, QT hozta a formáját, a szintet, de nem extrát.... szinte egykaptafára készíti ugyanazon filmeket, ugyanazon alaptartalommal, és színészekkel.... Persze kivételes alakítások vannak a műben, mégis szinte minden filmje ugyanolyan. Ez számomra unalmas.

2014-11-06 17:32:40 simijohnny (3) #207

Volt szerencsém másodjára is megnézni Tarantino utolsó két filmjét. A Brigantik javított valamicskét a helyzetén, egész élvezhető, betonközepes filmecske, amiben Waltz jeleneteit leszámítva már nyoma sincs a rendező korábbi zsenialitásának. Ez a film pedig... csaknem nézhetetlen. Ideje lenne visszatérni a gyökerekhez! Értem én hogy megújulás meg kisf*szom, de vallatni lehetne vele. Tudom, tudom. Kussolok. :)

2014-05-09 10:03:32 Marla Singer (3) #206

Imádom DiCapriot, imádom Tarantinot és ezt a filmet is imádni akartam, de nem ment.
Harmadik nekifutásra sikerült végignéznem, hosszúra nyúlt és alig volt benne érdekes karakter, amitől hemzsegtek a korábbi filmek.
Kb addig volt benne feszültség, amíg DiCaprio a vásznon volt, aki óriásit alakított - pillantok alatt meg lehetett utálni -
ez persze pozitívumként mondom!
Az a baj, hogy a western és Tarantino nem fér össze igazán. Mit szeretek a legjobban Tarantinoban: a dialógusokat, hosszabb lélegzetű,
de minden pillanatban a nézőt lekötő, élvezetes dialógusok, remek dumákkal és karakterekkel,
amit újranézel, megjegyzel, napokig-évekig emlegetsz. És még sokmindent, de ezt a legjobban.
Mit csinál egy átlagos westernhős: hallgat és csúnyán néz, egyféle arckifejezéssel - na ez volt Django.
Egyetlenegy beszólást tudnok mondani ebből a filmből, ami megmaradt, de talán az is mert elmondták kétszer: fehér embet ölni jó pénzért...
Nem tudott lekötni a film. Ez volt az én bajom.

2014-02-05 20:12:02 dézi (5) #205

már csak Christoph Waltz miatt is 5-ös, ő (megint) zseniális, dehát Tarantino sem tud hibázni, imádnivaló stílusa van még mindig.

2014-01-11 19:27:22 JohnnyJohnny (4) #204

Piszok erős kezdés után kicsit vissza vett a lendületből a sztori, de a végére újra magára talált. Fergeteges film, igazi mestermunka. Egyértelműen újranézős alkotás, egyedül a hosszával van bajom, viszont ez elég sokat nyom a latban. Ettől függetlenül Caprio itt is zseniális volt, ahogy Waltzról is csak szuperlatívuszokban tudok beszélni, Foxx pedig tökéletes volt az afro Django szerepében. Tökéletes zenei választás, páratlan látvány, hihetetlen mennyiségű vér, és ami nagyon fontos, a film címe nem hazudott...
Django tényleg ELSZABADUL.

2014-01-02 07:49:41 Ubul (4) #203

nem vagyok egy Tarantino fan, de a Becstelen Brygantik után ez a filmje tetszett leginkább...

2013-12-25 20:21:41 sztacska (?) #202

Másodszorra jobban üt, mint általában az összes többi Tarantino.
Ezzel is ugyanez volt a helyzet, elsőre rendben, profi, de már kifele menet a teremből elmúlt az élmény. Viszont másodszorra beránt, és elkezd igazán hatni, ahogyan azt egy igazi film teszi.
És feszültségteremtés... Tarantino a neved.

2013-07-21 01:20:07 s.csaba (1) #201

Ezen már ásítoztam. Kill Bill óta monoton csökkenő a QT filmek élvezeti értéke.

2013-07-16 13:50:52 kobretti88 (5) #200

Nekem nagyon tetszett a film, jobban mint a Becstelen Brigantyk. A forgatókönyv ugyan elmarad a Brigantyk től, de így is remek dialógusokat dobott össze Tarantino. A színészek közül Jamie Foxx elég semmilyen volt, Kerry Washingtonnak pedig nem volt különösebb szerepe. A 3 mellékszereplő Christoph Waltz, Leonardo DiCaprio és Samuel L. Jackson hatalmasat alakítanak. Főleg DiCaprio, aki szerintem legalább egy Oscar jelölést érdemelt volna, ha már a Viharszigetért nem kapott. Franco Nero és Quentin Tarantino cameója vicces volt. Talán 20-25 percet kivághatott volna Tarantino a filmből, de még így is egy remek western film született ami 2012 egyik legjobb filmje is volt egyben. Várom a következő Tarantino filmet.

90%

Szinkron: Meglepően jó volt a szinkron. Reviczky Gábor nagyot brillírozott Jackson magyar hangjaként. Csankó Zoltán először szokatlan volt Christoph Waltz hangjaként, de abszolút megszokható. Hevér Gábor most is tökéletesen hozta DiCapriot. Tarantinohoz nem túlzottan illett Alföldi Róbert. Franco Nero magyar hangja Szacsvay László volt, bár szerintem egy mélyebb hangú orgánum jobb lett volna.

2013-06-18 08:02:34 JeszKar (5) #199

A spoilerben lévő részt már többször is kitárgyaltuk, hogy miért van így.

előzmény: Jereváni Rádió (#198)

2013-06-18 00:52:34 Jereváni Rádió (3) #198

Egy fokkal jobb, mint a Becstelen Brigantyk, de ez sem elég az üdvösséghez. Samuel L. Jackson persze hosszú idők óta nem volt ilyen jó, Christoph Waltz pedig ismételten zseniális (még akkor is, ha a karaktere nem takar többet, mint Hans Landa kifinomultságát csak most a jó oldalon), Di Caprio megint jó, Foxx meg ott van, se nem jó, se nem rossz, szóval a szereplőkkel nincs gond, csodásak a zenék (mínusz gangster rap), festőiek a tájak, gyönyörűek a kosztümök, szép az operatőri munka, de nem, sajnos nem. Lassan csordogáló történet, felesleges lassítások, ásító unalom, hogy aztán egy pillanat alatt átcsapjon tarantinoi vérfürdős fölényeskedésbe. (Lelki szemeim előtt látom a rendező úr kaján vigyorát, miközben készíti a filmet, írja a forgatókönyvet, hogy yeah, ezt is meg tudom csinálni, még ha a végső vérfürdőnek olyan előzménye van, ami teljesen indokolatlan és irracionális. Waltz minek lövi le Di Capriot, amikor már megköttetett az üzlete? Di Caprio simán elengedi a lányt, neki a 12 ezer kell, és az neki megvan. Pont a doktornak kell meghülyülni a végére, aki a filmben kétszer is kidumálja magát attól, hogy szitává lőjék? Foxx-ot is hatszor visszafogja, hogy ne vaduljon, erre meg akkor lövi le Candie-t, amikor már nyert? És úgy, hogy tudja, hogy ezzel meg fog halni? Mindezt azért, hogy a rendező úr behozzon egy 10 perces vérben tocsogó mészárlást, ami erősen emlékeztetett a Szebb holnap 2. részének fináléjára? Ettől essek hasra? A legrosszabb azonban nem ez, hanem az, hogy Tarantino olyan érdektelenné vált. Nézem a filmet, szépen meg van csinálva, úgy elmegy, dög lassú, üres párbeszédek, majd 10 másodperc alatt überbrutál vérfürdő, de már nem tud érdekelni. Borzasztó ezt leírni, de sajnos nekem a rendező úr a Kill Bill óta nem tudott jó filmet csinálni, de nem is ez a baj, hanem, hogy eljutottunk odáig, hogy már nem is hagy bennem túl sok nyomot. Mire fogok ebből a filmre emlékezni? "Is that a nigger on a horse?” Kb. ennyi fog megmaradni belőle? Miközben betéve tudom a Kutyaszorítóban/Ponyvaregény/Jackie Brown szövegeit? Na jó, a Kill Bill sem volt egy hatalmas dialógusverseny, de hol van a Django a kétrészes mestermű stíluskavalkádjához képest? Sehol. Quentin bácsi, vagy össze kéne kapnia magát, vagy ezt most abba kéne hagynia, és mondjuk ír majd kibaszott jó könyveket a modern amerikai filmgyártásról, csak hogy stílusos legyek.

2013-06-17 23:34:40 skoda120 (4) #197

No és az Alkonyattól pirkadatig?

Ugyanezt kapod ott is, csak mai környezetben - bocsánatot kérek azoktól, akik nem a 20. század szülöttei :DDD

előzmény: Dynast Grausherra (#196)

2013-06-16 22:57:39 Dynast Grausherra (4) #196

Annak idején, amikor megtudtam, hogy Tarantino westernt rendez, nagyon megörültem. Korábban megjegyeztem, hogy Tarantino nagyban hasonlít Sergio Leonéhoz, csak Tarantino hősei rengeteget beszélnek Leone hallgatag pisztolyhőseivel szemben. Ráadásul a Django elszabadul kedvenc műfajomat, az olasz westernt idézi meg. Tehát: Tarantino és olasz western. Elvben nem számítottam csalódásra. Ezzel együtt azonban az elvárásaim az egekben voltak Tarantino és a western párosításával kapcsolatban.
Azt nem tagadhatom, hogy nem élveztem, nagyon jól sikerült film, de nálam nem érte el azt a szintet, mint az eddigi Tarantino filmek. Talán éppen az volt a baj, hogy kivételesen elég jól ismerem az alapanyagot, amelyből Tarantino merített. A nyitány az eredeti Django zenéjével zseniális, a végén is nagyon tetszett Az ördög jobb és bal kezének zenéje, még ha utóbbit teljesen más helyzetben is hallhattuk, mint eredetileg.
A karakterek most is zseniálisak. Christoph Waltz megint nagyot alakított (engem kicsit Mortimer ezredesre emlékeztetett, benne testesült meg ilyen jól az úriember és a hidegvérű fejvadász). A legjobbak viszont Leonardo DiCaprio és Samuel L. Jackson. Amint megjelennek, akkor lesz igazán nagyszerű a film. DiCaprio karaktere talán az összes közül a legjobb. A végén már volt egy olyan érzésem, hogy ő talán sosem lett volna rasszista a háziszolgája, Stephen nélkül. Samuel L. Jackson, mint négergyűlölő néger, szintén nagyon eltalált.
Egyedül a történettel van bajom. Azt megszokhattuk, hogy Tarantino filmjeiben a cselekmény egyszerű, mint a baltanyél, mégis úgy ki van faragva, hogy öröm nézni. Itt most addig addig igyekezett minél jobban megfaragni, amíg kettévágta a baltanyelet. A film első fele igazából csak egy fejvadászos életkép, egyébként remek pillanatokkal, majd elkezdődik az, amiről elvben a Django elszabadul szólni akar. A jelenetek itt is nagyon jók, Candieland ábrázolása kiváló, de Schultz terve nekem az első perctől sántított. Aztán, ahogy Schultz lelőtte Candie-t, és elszabadult a pokol, csak pislogni tudtam. Mi van Tarantino-val? Mi akar ez lenni? Rendben nem lehet Django sztori véres leszámolás nélkül, de ez a kétszeres lövöldözés nekem nem nyerte el a tetszésemet. A sztori vége egyszerűen valamirevaló gonosztevő nélkül maradt, bár, ha belegondolok, Stephen valószínűleg nagyobb gazember volt, mint Candie.
A Ku-Klux Klános jelenetet sem igazán tudom hová beilleszteni. Tarantino remekül gúnyt űzött belőlük, az tény. De annyira a végletekig húzta a helyzetet, hogy az már inkább illik egy vígjátékba, például Mel Brooks Fényes nyergek című alkotásába, és nem ide.
A szövegek sincsenek teljesen rendjén. A szereplőknek persze be nem áll a szája, kapunk frenológiai fejtegetést, germán mitológiát, de az a baj, hogy ezek kapcsolatban vannak a történettel. Az igazi Tarnatino szövegek legfeljebb a karakter bemutatására szolgálnak, de semmi közük a cselekményhez. A Ponyvaregény persze nem lenne ugyanaz a Big Macről szóló sztorik nélkül, a Kill Bill 2 is Superman elemzésével teljes, ahogy a Kutyaszorítóban nyitánya sem lenne olyan hatásos a Like a Virgin kivesézése nélkül. De ezeknek semmi közük a történethez, és az ott látott helyzetekhez. A Django elszabadul esetén minden hasonló részlet kapcsolódik a cselekményhez, Siegfried egy Django párhuzam, a frenológia pedig a rabszolgatartók véleményét akarja bemutatni.
Tény, hogy nagy elvárásaim voltak, ezt már említettem, Tarantino ezeket részben teljesítette is, de másrészt néhány dolgot elnagyolt. Valamint van egy apróság, amit nagyon hiányoltam: egy igazi Leonés párbajt. Olyat, mint a Menyasszony és O-Ren Ishii küzdelme volt. Ha már a Kill Billben van ilyen, hogy nem tudott beilleszteni egyet egy westernfilmbe?

2013-06-09 11:16:39 Hoqspok (4) #195

#181 hozzá szólásomba csupán észrevételemet közöltem egy "bulvár által felfújt átlagos rendezőről aki lépten-nyomon reklámozza magát."
Valamivel több mint két soros hozzászólásomra érkezett válasz kisebb vihart kavart.
Érthető hiszen Tarantinot lehet nem szeretni és lehet rajongani érte egyet nem lehet átlagosnak nevezni de ha valakinek még ezt is magyarázni kell az csak is egy Troll lehet,
Kérlek benneteket Ne etessétek a Trollt maradjunk a Topic témájánál,

2013-06-05 23:14:34 bali113 (4) #194

Van itt egy hozzászólás, ami szerintem hatalmas szemléleti hiba, és nem tudtam elmenni mellette szó nélkül.
Tarantino egy jelenség. Ez tagadhatatlan. A világ filmgyártása egyre silányabbá válik, mégis talán egyedülállóan, ő tud színt vinni, a szürke átlagba. Semmiképpen nem nevezném átlagosnak, sem celebnek, akit a bulvár tett sztárrá. A független filmezést feltette a térképre. Mindenhez, amihez hozzányúl érezni lehet, hogy valahogy más. Midas királyos hasonlat jutna az eszembe, de természetesen nem ennyire egyszerű a dolog. Miben rejlik az ő nagysága? Mert ha egy kicsit többet olvasunk róla, a módszereiről tisztán látjuk a képet, hogy gyakorlatilag a legtöbb ötletét összeollózzta máshonnan. Mégis a végeredmény egy egészen egyedülálló stílusvilág. Személy szerint a Kill Bill első része óta komoly hiányérzetem van vele kapcsolatban, mivel a korábbi alkotásai bennem mély nyomott hagytak. Magas volt a mérce. Akkor jött a Django, aki tényleg elszabadul.
Nem kell túlságosan hasra esni tőle. Egy nagyon jó film, se több, se kevesebb. Mégis film. Amiből mostanában édeskevés van. A sztori tényleg átlagos, de helyette kapunk sok más kis pici adalékot, ami kárpótolhat minket.
Példának okáért itt van a hang és zeneválasztás. Én még ilyen embert nem láttam, aki ennyire össze tudta volna hozni az egyes jeleneteket a hangokkal.
Itt van még folytatva, a fény. Játszik vele, tudja, hogy honnan a leghatásosabb. Tudja, mit akar vele elérni. Bámulatos.
Az én személyes kedvencem a vér, és a sérülések. Nála a brutalitás nem öncélú. Ha úgy tűnik néha, hogy túlzásokba esik, annak is oka van. Ebben a filmben is annyi volt, amennyi tökéletesen beleillett. A példákat tovább is lehetne sorolni.
Ezeket mind megspékeli remek színészi választással. A szereplők a lehetőséget, tökéletes színészi játékkal hálálják meg.
Az egyetlen hiányérzetem, ami miatt nem teljesen tökéletes számomra a film, az a sztori. Végig az volt az érzésem, hogy a vonalvezetése túl egyszerű. Nincsenek fordulatok, csak egyenesen haladunk a végkifejlet felé. Az viszont nagy érdem, hogy legalább nem szájbarágós, ami a témából adódóan bőven lehetne. Pont ebből kifolyólag lehetett volna 30-40 perccel rövidebb.
Szóval nem tökéletes az egész, de valahogy a megtekintés után azt éreztem, hogy végre Tarantino visszatért.
Nem. Ő nem átlagos, még véletlenül sem.

2013-05-26 19:14:21 Irak7 (5) #193

Csatlakoznék az előttem szólókhoz. Olvass bele egy kicsit az életrajzába, lapozz bele a forgatókönyveibe és akkor majd látni fogod, hogy nem egy "megcsinált figura". Gyakorlatilag az amerikai független film megalapítója. Lehet, hogy neked nem tetszik a munkássága, de attól még nem műanyag reklámfigura.

Íme egy kis példa:
"Quentin eljátszotta az összes akciót úgy, ahogyan történtek, ömlött róla a víz, mert aznap olyan hőség volt, hogy szinte vágni lehetett.
- Az autót fedezékül használva Pink három LÖVÉST AD LE a zsarukra (szünet): BUMM! BUMM! BUMM! Mindenki a földre veti magát. - Quentin elterült a mocskos, repedezett linóleumon a stáb több mint tucatnyi vezető munkatársa előtt... Aztán Quentin felállt.
- Pink beugrik a kocsiba, a zsaruk egyre csak tüzelnek. BUMM! BUMM! BUMM!
A stáb némán ült, teljesen megdöbbenten a filmnek ettől a virtuóz előadásától, amint Quentin snittről snittre előadta az okulásukra. A rendezők általában szégyenlősen mentek végig a snittlistán, jelenetről jelenetre, egy szótagos megjegyzésekkel. Néha egyenesen a producerre hagyták ezt a feladatot. Nem így Quentin. Ő át akarta élni velük minden egyes részt. És azt is akarta, hogy a folyamat részesei legyenek.
Jamie Beardsley a rendező-asszisztensnő nézte a fura külsejű első filmes rendező one man show-ját, és érezte, hogy zsenit lát."
/Quentin Tarantino Az ember, a mítoszok és a filmek- részlet a Kutyaszorítóban munkálataiból/

előzmény: Glasseye (#182)

2013-05-26 19:04:02 Leslie (5) #192

Ezt most komolyan indokolni kell? :) Mintha másik dimenzióban lennénk.
Sok mindent lehet rá mondani, de az "átlagos" lenne az utolsó. Nem egyhamar találnál még valakit, akit ezt mondaná rá. Indokolás rá: minden filmjének minden képkockája. Kevés rendezőnek a neve válik fogalommá.
Megcsinált? Az első két filmjének idején szerinted mekkora celeb volt ő? Hányan ismerték? Saját és baráti pénzekből dobta össze a 90-es évek két meghatározó filmjét. A Cannes-i Aranypálmás, 7 Oscarra jelölt, minden "legjobb film"-listán előkelő helyen álló filmet 8, azaz nyolc millió dollárból hozta össze. Ugye sejted, hogy ez mekkora tételnek számít Hollywoodban? Nem lehet, hogy előbb volt csodagyerek, és aztán lett felkapott? Hol jegyezték a Miramaxot a Ponyvaregény előtt? Nem Harvey Weinstein tette őt sztárrá, hanem ő Harveyt.

előzmény: Glasseye (#189)

2013-05-26 18:53:53 Glasseye (3) #191

Leslie véleményére is kíváncsi vagyok :))

előzmény: BonnyJohnny (#190)

2013-05-26 18:47:48 BonnyJohnny (5) #190

Xuja és én megtettük.

előzmény: Glasseye (#189)

2013-05-26 18:44:27 Glasseye (3) #189

"Az, hogy te nem szereted a stílusát, filmjeit, az egy dolog. Az viszont, hogy átlagos lenne és megcsinált, az egész egyszerűen nem igaz."

Mire gondolsz? Nem indokoltad meg hogy miért nem átlagos és megcsinált Szerinted!!!

előzmény: Leslie (#186)

2013-05-26 18:34:01 McCl@ne (4) #188

Elég sok embernek nem jött be a Django, amivel semmi baj nincs, de attól még nem kell ilyen nevetséges teóriákat gyártani a rendező személye köré, amik azon túl, hogy totál légbőlkapottak, még rosszindulatúak is. QT-nek markáns stílusa van, még csak rendeznie sem kell igazán hozzá, szinte elég, ha csak írja a filmet! (True Romance)

előzmény: Leslie (#186)

2013-05-26 18:32:49 BonnyJohnny (5) #187

Na igen. Én a megcsináltra reagáltam, Xuja pedig az átlagost cáfolta meg. :)

előzmény: Leslie (#186)

2013-05-26 18:31:29 Leslie (5) #186

Az, hogy te nem szereted a stílusát, filmjeit, az egy dolog. Az viszont, hogy átlagos lenne és megcsinált, az egész egyszerűen nem igaz.

előzmény: Glasseye (#182)

2013-05-26 18:24:42 BonnyJohnny (5) #185

Az ő figurája nem megcsinált. Még anno, mikor elkezdte (még forgatókönyvíróként), még nem is nagyon voltak a filmjeinek nagy produceri körítései (legalábbis a személyével kapcsolatban nem), ahogy a korai rendezéseinél sem. A Ponyvaregény sikere után már igen. De ő azóta nem változott sokat.

előzmény: Glasseye (#182)

2013-05-26 18:22:36 Xuja (4) #184

Igazából Tarantinónak nem nagyon van párja, kb öt perc alatt le lehet vágni, hogy az ő alkotásáról van szó, annyira egyedi direktor. Talán még Rodriguezt szokták párhuzamba hozni vele, de azért az ő filmjei gyökeresen más stílusúak, még ha sok esetben hasonló koncepcióval dolgoznak is.

2013-05-26 18:16:24 McCl@ne (4) #183

"Tarantino csak attól ekkora sztár, inkább celeb mert a bulvár felfújta, reklámozza magát lépten-nyomon és a producerei megcsinálták a "figuráját" hogy jobban eladhassák a filmjeit.
Összességében egy átlagos rendező.
"

Mondanál még néhány ilyen rendezőt, mint ő? Csak azért, mert én nagyon szeretem ezeket az átlagos filmeket és szívesen néznék még párat! :)

2013-05-26 18:13:24 Glasseye (3) #182

A jó nem arról ismerszik meg h. mennyi hsz-t kapott meg likeot stb.. Justin Biebert mindenki ismeri mégis egy átlag. Tarantino csak attól ekkora sztár, inkább celeb mert a bulvár felfújta, reklámozza magát lépten-nyomon és a producerei megcsinálták a "figuráját" hogy jobban eladhassák a filmjeit.
Összességében egy átlagos rendező. A django se egy nagy szám. És ne általánosíts mert én ezt a filmet a Django elszabadul-tat nem a rendezője, hanem a színészek és a western hangulata miatt tekintettem meg!

előzmény: Hoqspok (#181)

2013-05-26 16:30:00 Hoqspok (4) #181

Jókat mosolygok, mert miközben Tarantino kap hideget meleget Az biztos hogy nem egy átlagos pasas, ezért van aki szereti és van aki közönyösen elfordul tőle de azért csak lerakott valamit az asztalra a mester ha szavazatok és hozzá szólások számát nézem :-)

2013-05-20 10:45:09 ryood (3) #180

már tarantino is elkezdte hanyatlását

2013-05-20 09:46:01 hhgygy (5) #179

Más is említette, nekem mint angol fordítónak külön élvezet volt a nyelvi humor (az eredeti hangban).
Például a volt rabszolga nem tudja, mi az a positive ("biztos" értelemben) stb.
"Who's that stumblin' around in the dark? State your business or prepare to get winged." - tiszta Shakespeare :-)

2013-05-15 02:11:28 GeryFlash (4) #178

Nem vagyok Tarantino fan, ez sem győzött meg, hogy akkro mester lenne, ettől függetlenül korrekt film, érdemes legalább egyszer megnézni.
7

2013-05-10 17:55:20 BonnyJohnny (5) #177

Visszanézve a jelenetet, az is lehet, hogy úgy érezte, úgyse engedik el őket. És akkor mindegy.
Bár én nem így látom, de ez is benne lehet.

előzmény: JeszKar (#176)

2013-05-10 17:44:54 JeszKar (5) #176

Valaki írta korábban, hogyha kezet fognak, az azt jelenti, hogy egyenrangúak. Evvel meg nem bírt volna együtt élni.

előzmény: Rikii (#174)

2013-05-10 17:36:21 BonnyJohnny (5) #175

Szerintem marha jó, és meglepő fordulat. :)
Amúgy jól lett felvezetve. Látszott, hogy a film eleji profizmusa és érzelmi távolságtartása hogyan inog meg egyre jobban, miután találkoznak az ültetvényessel. Aztán egy adott ponton (ami jóval az után van, mint egy átlag ember eltűrné) elszakad a cérna, és... nem tudott ellenállni... :D

előzmény: Rikii (#174)

2013-05-10 16:59:34 Rikii (5) #174

abszolut erthetetlennek tartottam Dr. Schultz hirtelen bekattanasat 1 meterrel a cel elott hogy eldobjon mindent...

2013-05-10 07:14:03 BonnyJohnny (5) #173

A számomra siralmas Kill Bill után
Ja, hát akkor már mindent értek. :) Szerintem nincs miről beszélni. ;)

előzmény: Cross (#172)

2013-05-09 18:49:59 Cross (2) #172

Érdekelt. A következő is érdekelni fog.
A számomra siralmas Kill Bill után sem adtam fel, és jól tettem mert a Brigantykat megérte kivárni. Szeretem Tarantínó stílusát, mert képes a kommerszet szembeköpni. De nálam ez most mellé ment. Van ilyen.

A DiCapriós belépőt (annak félresikerültségét) viszont megint iderángatnám. Megpróbálom úgy megértetni magam, hogy egy jól sikerült felkonferáláshoz hasonlítom. Egy olyanhoz, ahol a szereplő csak a film derekán bukkan fel, de azt emlékezetesen teszi.

A legjobb ami eszembe jut az 1996-os Utolsó emberig. Ahol a főszereplő összeakaszkodik egy bandával egy porfészekben. A film feléig emlegetik a főnök kegyetlen bérgyilkosát, Hickeyt. Fenygetik vele a szereplőt. Beszélnek a könyörtelenségéréől, a szadizmusáról stb... Mikor egy órával később a gyilkos megérkezik a vászonra már nem Cristopher Walkent látom, hanem Hickeyt.
A film lehet, hogy nem a legjobb, de a belépés hatásos, megkorografált, ennyi év után is bennem van.

Ha van kedvetek nézzétek vissza, és hasonlítsátok a Django hasonló mozaznatához. Ég és föld. És ez nem DiCaprió hibája. Ő jól teljesített. Ez a forgatókönyv gyengesége, amire rátesz egy lapáttal a rendezés és teátrális, de kínossá váló kamermunka.

Remélem, sikerült átadnom, amit gondolok.

2013-05-09 11:54:33 Leslie (5) #171

"Ismered a mondást arról a dologról, ami sok legyet érdekel? :)"

Gondolom te meg ismered a viccet arról, aki szembe megy az autópályán, és csodálkozik.
Ha nem érdekelt, akkor minek nézted meg? A sztorit kb lehetett tudni előre, QT stílusa meg főleg nagyon ismert.

előzmény: Cross (#168)

2013-05-09 10:48:47 BonnyJohnny (5) #170

Nem éreztem a kohéziót. A spiritusz hiányát annál inkább.
Nem értünk egyet, de ez szubjektív. Kár vitatkozni.

Ezt a filmet még Waltz sem menti meg. Jól kell rendezni, azzal még gyatrább szinész is elmegy.(Waltz nagyon jó.) Visszafelé ez nem igaz.
Nem magára Waltzra utaltam. Hanem, hogy nem csak a vacsoránál éreztem én, hogy Tarantino filmet nézek, hanem más jeleneteknél is. Főleg a Waltz karakteréhez köthetőeknél. De ha te nem, az megintcsak szubjektív. Egyébként én sem annyiszor, mint vártam volna, de egynél határozottan többször.

Sajnos nem.
De igen. :) Te nem erre vártál, rendben, de sokan igen, hidd el. :) És azok nem is csalódtak Di Caprioban, úgyhogy a dobpergésre később teljességgel rászolgált. Amúgy szerintem ez is exploitationos utalás akart lenni.

Ismered a mondást arról a dologról, ami sok legyet érdekel? :)
Ez igaz, de ez nem csak a legyeket érdekelte. :) Sok filmértő embert is. Nyilván nem azt mondom, hogy benned van a hiba, pláne, hogy állj a sorba... Csak azt mondom, hogy nem a film hibája, hogy neked nem tetszett. Egyszerűen csak neked nem tetszett. :) Van ez így. :)

előzmény: Cross (#168)

2013-05-09 10:48:15 simijohnny (3) #169

Olyan ez a film, mint egy lufi, csak ez a végén nem kipukkan, hanem visszafújja a levegőt az ember szájába. Szerintem a következő QT mozi már nézhetetlen lesz. Ha odacsapódik BJ mellé még néhány követő, itt tuti hogy a "jó" és a "rossz" grandiózus összecsapása következik, de azért kitartás Cross. :)

2013-05-09 10:32:49 Cross (2) #168

- Miért esik szét ez a történet?
Az utolsó fél órát nem számítva nagyon is egyben van.
Nem éreztem a kohéziót. A spiritusz hiányát annál inkább.

- A Tarantínó-érzés nyomaiból csak a vacsorajelentre futotta? Kár.
Azért jutott még pár helyre (különösen ahol Waltz beszél).
Ezt a filmet még Waltz sem menti meg. Jól kell rendezni, azzal még gyatrább szinész is elmegy.(Waltz nagyon jó.) Visszafelé ez nem igaz.

- Miért kell dobpergéssel szembefordítani Di Caprió megjelenésekor a színészt a kamerával, mikor a karaktere nincs rendesen előkészítve. Mert ő DiCaprio?
Mert Tarantino pontosan tudja, hogy mindenki erre várt. És tényleg.
Sajnos nem. Ez így celebshow, holott a film a történetről kellene szóljon.

- Miért nem tudja eldönteni, hogy rabszolgafilm, vagy western? Mndkettő akar lenni? Egyik sem lett.
Szerintem egyik sem akart lenni. Tarantinónál a zsáner csak ürügy valami tarantinoshoz.
Lehet.

- MIért lesz fájdalmasan még üresebb a két legmarkánsabb karakter halálakor az egész? Miért nincs vége akkor a filmnek?
Ez jogos észrevétel. Ez miatt tartom a leggyengébb Tarantino filmnek, ami főleg a (számomra) dobogós Brigantyk után kifejezetten szomorú.
Egyetértek. A Brigantyknak ez kávét sem főzhet. Az tele volt nagyszerű jelenetekkel, ebben ... semmi

- Miért nem érdekelt az egész több, mint kétórás maszlag szinte egyetlen pillanatra sem.
Ez viszont nem a film hibája. Mivel sokakat érdekelt, ez bizonyos.
Ismered a mondást arról a dologról, ami sok legyet érdekel? :)

2013-05-09 09:54:47 BonnyJohnny (5) #167

- Miért esik szét ez a történet?
Az utolsó fél órát nem számítva nagyon is egyben van.

- A Tarantínó-érzés nyomaiból csak a vacsorajelentre futotta? Kár.
Azért jutott még pár helyre (különösen ahol Waltz beszél).

- Miért kell dobpergéssel szembefordítani Di Caprió megjelenésekor a színészt a kamerával, mikor a karaktere nincs rendesen előkészítve. Mert ő DiCaprio?
Mert Tarantino pontosan tudja, hogy mindenki erre várt. És tényleg.

- Miért nem tudja eldönteni, hogy rabszolgafilm, vagy western? Mndkettő akar lenni? Egyik sem lett.
Szerintem egyik sem akart lenni. Tarantinónál a zsáner csak ürügy valami tarantinoshoz.

- MIért lesz fájdalmasan még üresebb a két legmarkánsabb karakter halálakor az egész? Miért nincs vége akkor a filmnek?
Ez jogos észrevétel. Ez miatt tartom a leggyengébb Tarantino filmnek, ami főleg a (számomra) dobogós Brigantyk után kifejezetten szomorú.

- Miért nem érdekelt az egész több, mint kétórás maszlag szinte egyetlen pillanatra sem.
Ez viszont nem a film hibája. Mivel sokakat érdekelt, ez bizonyos.

előzmény: Cross (#166)

2013-05-09 09:42:51 Cross (2) #166

A következőket gondoltam a fimnézés közben:
- Miért esik szét ez a történet?
- A Tarantínó-érzés nyomaiból csak a vacsorajelentre futotta? Kár.
- Miért kell dobpergéssel szembefordítani Di Caprió megjelenésekor a színészt a kamerával, mikor a karaktere nincs rendesen előkészítve. Mert ő DiCaprio? Nagyon félresikerült. Nem is, ez a rendezősuliban bukta..
- Miért nem tudja eldönteni, hogy rabszolgafilm, vagy western? Mndkettő akar lenni? Egyik sem lett.
- MIért lesz fájdalmasan még üresebb a két legmarkánsabb karakter halálakor az egész? Miért nincs vége akkor a filmnek? Maradt még vaktöltény?
- Miért nem érdekelt az egész több, mint kétórás maszlag szinte egyetlen pillanatra sem.

2013-05-04 15:41:46 tomside (4) #165

Egyáltalán nem nyűgözött le.

2013-04-30 00:40:07 Corey (4) #164

Az utolsó fél óra felesleges és öncélú, ami Tarantinonál egyre gyakoribb jelenség. Mintha a bosszún kívül nem ismerne más alternatívát a befejezésekre, s miután a Kill Bill-ben ezt már tökéletesen körüljárta, felesleges volt itt is ebbe az irányba elvinni a sztorit. A címszereplő ráadásul messze a legérdektelenebb, a többiek hiányában nem is sikerült semmi érdekeset/újat mutatni a végére.
Ugyanakkor a téma és néhány komolyabb jelenet miatt mégis úgy érzem, hogy Tarantino túl tudott mutatni önmagán, immáron nem csak a saját stílusában lubickol, hanem egy igazán kiforrott rendező benyomását kelti.-leszámítva a finálét-
Waltz és DiCaprio tökéletesen alakít, bármelyikük kaphatta volna az Oscart, jó helyre került volna, S.L.Jackson pedig baromi vicces. Waltz nem rest minden beszédében megköszönni, hogy Tarantino esélyt adott neki és felfedezte, látva a mostani alakítását, ez mostantól fordítva is elvárható lenne. Nélküle sokkal kevesebb lenne ez a film!

2013-04-29 00:06:16 carmine (5) #163

Többszöri megtekintés után (eredeti nyelven és szinkronizáltan) ez a film zseniális. Ponyvaregény óta nem csinált ennyire jó filmet QT, pedig azóta sem csinált rossz filmet. Elsőre még éreztem benne egy-két üres járatot vagy gyengébb színészi alakítást. Ám mire véget ért a film, tudtam, hogy a következő megtekintéskor már minden e helyén lesz és így is lett. Zseniális színészi játékok, különösen Waltz és Jackson. Foxx és Di Caprio kihozta azt, amit a karakterük engedett. A rendezés és a forgatókönyv több, mint zseniális. A dialógusok nagyon eltaláltak és eredeti nyelven a különböző akcentusokkal az igazi. ("I count six shots nigger! - I count two guns nigger!") Ráadásul a humor sem hiányzik a filmből (Don Johnson), ahogy a hihetetlen lazaság is árad szinte minden percben. QT film esetében a zene külön kategória. Nem egyszerűen aláfestésként használja, hanem szerves része a filmnek és a zene választásaival már önmagában ad egy stílust a filmjeinek.
Rég találkoztam olyan filmmel, amit rövid időn belül ennyiszer megtudtam volna nézni, pláne, ha ilyen hosszú, mint ez. De igazából nem is tűnik fel a hossza. Főleg, hogy az első egy óra a zseniálisnál is több.
Szóval egy szinte tökéletes film, egy minimális hibával. De ha azt vesszük, hogy az első egy óra egy tízes skálán simán 15-ös, akkor még az a kis hiba sem húzza le a filmet 10/10 alá.

2013-04-03 12:04:43 arylacee (2) #162

Mikor mennek a mezőn a negró rabszolgák és megy a negró rap zene én azt hittem besírok =)))

2013-03-29 13:37:31 fatbastard (2) #161

Az egyetlen,amit élveztem ebben a filmben,S.L.Jackson zseniális játéka.Szenzációs volt a rosszindulatú öreg néger szerepében.Simán neki adnám az összes díjat,amit a Tarantino erölködő,és művien jófej szövegeit faarccal daráló Waltz besöpört mellékszereplőként (amúgy inkább Foxx volt itt a mellékes szerintem,aki szinte észrevehetetlen címszereplő).Szóval miatta kettes.Nem mintha ez a film amúgy nézhetetlen lenne,de amekkora várakozással leültem a film elé(Tarantino western?Fuck yeah!)ahhoz mérten hatalmasat csalódtam.Django második szabadulása pedig kritikán aluli.

2013-03-26 17:03:48 skoda120 (4) #160

Nna, kíváncsi voltam erre a filmre, de nálam csak 4-est ér. Nem tudja felülmúlni a Kill Bill - t, de még a Kutyaszorítóban-t sem, ellenben jobb, mint az Alkonyattól pirkadatig. Tarantino imádja a tökönlövős/herélős jeleneteket és az esztelen, önmagáért véres epizódokkal megtűzdelt cselekményt, ez meg végig ilyen.

A trailer után kicsit többet vártam azért.

2013-03-25 01:25:15 gomez1000 (5) #159

Nem azon van a hangsúly, hogy véres lett volna, hanem azon, hogy rettenet módon el van túlozva. Dehát ez Tarantino egyik stílusjegye. Nem épp ezért tartom zseniálisnak a filmet, és Tarantinot, mellesleg e felett szemet tudok hunyni.

előzmény: ChrisAdam (#157)

2013-03-23 22:39:36 Xuja (4) #158

Amúgy szerintem se brutális annyira. Hol van ez a Kutyaszorítóban-hoz vagy a Ponyvaregényhez képest, a Kill Bill-ről már nem is beszélve.

előzmény: ChrisAdam (#157)

2013-03-23 21:38:27 ChrisAdam (4) #157

a tocsogós jelenetek erősen el lettek túlozva.

Egyre jobban csak azt érzem, hogy én vagyok a beteg állat... Szerintem annyira nem volt véres. :D

előzmény: gomez1000 (#156)

2013-03-23 21:36:39 gomez1000 (5) #156

"Többször kevesebb emelt volna az összhatáson"
Ezzel én is egyetértek, a tocsogós jelenetek erősen el lettek túlozva. De én ezen kívül nem tudok negatív dolgot említeni.
Tarantino úgy tünik minden színészből a legjobbat tudja kihozni.

előzmény: Leppard (#154)

2013-03-23 12:15:10 BonnyJohnny (5) #155

Szerintem DiCaprio gyors, hirtelen és meglepő távozása ennél nem lehetett volna jobb.

előzmény: Leppard (#154)

2013-03-23 12:05:48 Leppard (4) #154

Jackson és Waltz karaktere és játéka nélkül ez egy átlagos western bosszúfilm lenne. A kiömlött művér mennyisége rendben van, de szerintem az eloszlása nem megfelelő. Többször kevesebb emelt volna az összhatáson; - azok a loccsanásszerűen kiáradó adagok rettentően túlzottak, irreálisak és gyomor-próbálók. Di Caprio sajnos túl humánusan távozott a színről - kiérdemelt volna némi sanyargatást a lelki nyugalmunk egyensúlya érdekében.

2013-03-11 22:03:10 KanetoShindo (4) #153

Én is megnéztem ma az eredeti Django-t, az "újban" az operatőri munka, a színészek, a forgatókönyv és a rendezés is klasszisokkal jobb, mégis a dolgok "súlya", az amitől egy film szereplőinek lehet igazán drukkolni, másokat meg igazán gyűlölni teljesen hiányzik a Tarantino filmből, de megvan a régiben, ahogy a műfaj filmjeinek nagy részében. Igazán csak most értettem meg miért írta Jonathan Rosenbaum kritikus (az 1001 filmben is olvasható) kritikájában a Ponyvaregényről hogy "a régi filmek élettapasztalatára senki se számítson, szédítő felszín az egész", mivel a baj pontosan ez, és minden eddigi Tarantino filmnél jobban éreztem hogy a rendező csak a mozit ismeri, de az életet nem, ezért is siklanak ki úgy ezek a bosszútörténetek, ahogyan Landa vagy Bill esetében, úgy most sem azt akarjuk hogy valaki intézze már el őket, hanem hogy Calvin Candie minél tovább sziporkázzon, mert DiCaprio annyira ott van ebben a szerepben. Ezért is lehet moziba járni (és Tarantino mindig jobb lesz a rendezők 95%-nál), de ez már nem ugyanaz mint a Volt egyszer egy Vadnyugat idejében.

2013-02-18 19:26:40 Il Matto (4) #152

Kill Bill 2.-re meg a Brigantikra gondoltam.

előzmény: cinemagi (#124)

2013-02-18 10:41:02 sleepingdancer (3) #151

Megnéztem az "eredeti" 1966-os Djangót, azért ez annál sokkal jobb, szinte már közepes.

2013-02-14 12:00:48 ThomYerk (4) #150

még egy parraghramma, te jó isten.

előzmény: coles (#149)

2013-02-10 13:38:41 coles (4) #149

Ezt a ramazurit! Sunda-bunda. Vén varjúk, sok hanta...
Két komisz díszpinty, vagy inkább egy szárnyaló sas ("Hol lőtted ezt a madarat?!") és egy tépett kakas csatangolása. Fritz és Tony hátán.
Kormosunk (röpködnek a jelzők: csúcsnéger, lángész, füstös, dzsungelcowboy...) nem bír kacifántos kolbászával? Bár született tehetség is lehetne, "heves szenvedélyt képes szítani", elragadtatja magát néhány mozdulattal. Dr. King Schultz korrigálja ugyan, nála viszont vissza-visszaköszön az ezredes figurája. Persze fellépésük és előadásmódjuk így is dicséretes.
Aztán lehet, nem elég érdeklődni, figyelni is kéne...

2013-02-07 10:15:58 slawter (5) #148

Én marha jól szórakoztam, ahogy a barátaim is és a kedvesem is.

És ezekben a véres jelenetekben nincs semmi, csak valaki meghal. Ennyire lényeges a módja?
Mondjuk kiderült, hogy igen, ugyanis az embereknek jobban számít, hogy valakit megkínoztak és úgy halt meg, vagy fejbelőtték. Ahogy az is ,hogy egy kisfiút öltek-e meg, avagy egy felnőttet - valóban van mérce a halál és az áldozat között? A kisfiú többet ér egy felnőttnél? Egy élet a másiknál, egy halálmód "rangosabb" egy másiknál?

Na ez az, ami durva és "beteg", nem Tarantino ábrázolása. Az csak "játék a testtel".

előzmény: Glasseye (#141)

2013-02-06 22:32:25 sleepingdancer (3) #147

Nevezhetem blaxploitation-poszt-spagettiwestern-bosszúfilmnek is, mert az valóban jobban hangzik, de hát akkor is kalandfilm. Éppen az a baja, hogy nem elég agyament.

2013-02-06 22:05:02 acidphase (5) #146

kalandfilm?? te nem indiana jonest néztél ? :o

2013-02-06 21:39:24 sleepingdancer (3) #145

Gondolkodtam a hármason, de ha voltam olyan szigorú, hogy a Kutyaszorítóbanra hármast adtam, a Kill Billre meg négyest, akkor ez bizony kettes. Az a fajta ötletesség, összetettség, (ön)ironikus jelleg hiányzott, ami a korábbi filmekben hellyel-közzel megvan. Látványos, pengék a párbeszédek, jók a zenék, de összességében kalandfilmhez képest mégis csupán hullámzóan izgalmas, illetve kiábrándítóan belesimul a műfaji klisékbe.

2013-02-06 21:08:39 ChrisAdam (4) #144

Egyébként tök furcsa, mert én még keveslettem is benne a vért. De akkor lehet, hogy én vagyok ultra beteg. :DD

előzmény: Tenebra (#143)

2013-02-06 21:05:20 Tenebra (4) #143

Azért eléggé véres lett. :D Igaza van Glasseye-nak szerintem. Ezek annyira nem voltak indikoltak. Bár miben indokolt? De tény, hogy a Kill Billben inkább az volt, mivel karddal levágni egy fejet annyit jelent, hogy egy verőeret szab el, amiből valóban spriccelni fog a vér. De egy golyó becsapódásától még nem robban senki darabokra. :D Tehát ez azért ismerjük el, akármiylen faszán is néz ki (mármint vizuálisan - nyilván nem vagyok egy szadista barom, aki a vér látványára gerjed :'D), eléggé öncélú volt.

"A rendezőnek meg kéne tanulnia hogy az átlagember nem a szadizmusra, undormányra, értelmetlen belezésekre kíváncsi hanem hogy egy jót szórakozzon. Elég furcsa az az ember akinek mindaz tetszik amik ezekben a véres jelenetekben vannak"

Ezzel viszont nem értek egyet. Tarantino soha nem az átlagembereknek készítette filmjeit, hanem a hozzá hasonló őrületeknek. :D Pont az a baj vele, hogy kezd "behódolni", és konvencionálisabb filmeket készít az utóbbi 5-6 évben. Ezért is hat öncélúan a vérengzés, mert amúgy a története és karakterei koránt sem olyan őrültek, mint a 90-es filmjeiben. A Ponyvaregényben az a szándékolatlan fejlövés teljesen belesimult az egész abszurd és parodisztikus sztoriba. Ez viszont sokkal konvencionálisabb western volt, és nem éreztem annyira parodisztikusnak, hogy ez a túlzott vérengzés benne legyen. Habár nyilván ezzel is az olasz westernekre szeretett volna rájátszani, mert azok durvaságukról híresek. De ez a címén és néhány utaláson kívül még olaszos sem volt...

előzmény: ChrisAdam (#140)

2013-02-06 21:01:58 ChrisAdam (4) #142

De ez pont Tarantino! Beteg, őrült, abszurd. Nem szabad a filmjeiben a realitást keresni! Ezért sok mindenkinek bejön, valakinek nem. És persze tiszteletben tartom a véleményedet, ha nem tetszett megértem, nem te vagy az egyetlen. :)

előzmény: Glasseye (#141)

2013-02-06 20:59:15 Glasseye (3) #141

De ez még nem válasz arra hogy miért kell minden filmjét ilyen szintre lesüllyesztenie?? Eza Django egyáltalán nem kívánta meg hogy minden vörös legyen. Kill Bill-nél megértem, de ennél.. Ez már így inkább giccses nem kemény, értelmetlen és elveszi a film valódi mondanivalóját az hogy így vérbe fullasztotta a saját filmjét a végére Tarantino.

A rendezőnek meg kéne tanulnia hogy az átlagember nem a szadizmusra, undormányra, értelmetlen belezésekre kíváncsi hanem hogy egy jót szórakozzon. Elég furcsa az az ember akinek mindaz tetszik amik ezekben a véres jelenetekben vannak.. Nem spoilerezek!! :D

Ja és a főszereplő szakállas pofa karaktere is irritált, nem hiszem el hogy léteznek ilyen kegyetlen, bűntudat nélküli emberek mint aza fogász volt. Lelőni az apát aki éppena kisfiával játszott?? És mindezt néhány aranyért?? Na neee.. Undorkodtam ettőla jelenettől fogva az egész filmtől!

előzmény: ChrisAdam (#140)

2013-02-06 20:43:24 ChrisAdam (4) #140

Nem értem azokat, akik azt mondják, hogy túl véres lett... de hát holy Jesus, Tarantino mindegyik filmje tocsog a vérben...!

előzmény: Glasseye (#139)

2013-02-06 20:19:02 Glasseye (3) #139

Nem tudom, nekem elég izzadságszagúra sikeredett.. nem ez volt Tarantino legeslegje szerintem. Túl viccesre vette a figurát egy ilyen történetű filmhez. A másik probléma vele a lövöldözések meg a vér.. Ez nem horrorfilm, és attól a sok ketchuptől inkább paródiának hatott :P

A vége persze nem meglepetés, hogy is várnánk el ezt egy Hallywoodi filmtől :$

2013-02-05 17:02:36 Golyo (4) #138

Számomra a film rettentő hosszú lett, szinte bármelyik részéből lehetett volna vágni. És ez már tendencia Tarantinónál sajnos.

2013-02-04 16:33:20 Mindcrimewithin (5) #137

Szerintem meg nagyon is ugyanazt játssza és ráadásul ugyanúgy, csak itt a nézővel láttatott szempont, az ember láttatása más. Alapjában véve ugyanazt adja el Tarantino és Waltz is, mind2x, csak itt nekem pl jobban tetszett, mivel kevésbé bagatellizálja el a fekete/fehér kérdést mint a zsidó/náci problémát 3 évvel korábban. Meg hát bevettem h itt jóembert játszik Ch. Waltz. Pedig nem. És ott sem rosszfiú. Ott pl csak a munkáját végzi, itt meg kihasznál egy kiskaput a törvényben. Mellesleg még ma is alig hiszem el h ilyen fejvadászat ment akkortájt, ez a bounty-hunter mesterség vmi iszonyat...

előzmény: cinemagi (#122)

2013-02-03 19:19:03 slawter (5) #136

Ezeket a szövegeket hallani kellett!

2013-02-03 19:18:50 slawter (5) #135

Sajnos meglehetsősen más a szöveg és csomó jelenetben másképp van a hangsúly, mint ahogy az eredetiben és ahogy kéne. De azért a legtöbb akrakternél rendben van.

előzmény: Korben (#134)

2013-02-03 18:31:04 Korben (?) #134

A szinkron meglepően jó volt.Lehet azért mert nagyon rosszat vártam. Szívem szerint eredetiben néztem volna persze. Csankó Zoltán ngyon jó. viszont Amint meghallottam Kálid Artúrt, egyből aztmondtam magamban, francba is, csoda lett volna h nem ő szinkronizálja a néger főhőst.Néha úgyérzem Kálid már unalmas egy néger főhős hangjának.Viszont ő is tetszett.

2013-02-03 18:26:35 Korben (?) #133

Azért a végére el tudtam volna képzelni egy 'THE END' feliratot, miközben a főhős ellovagol kedvesével előttük naplemente, pont mint a régi klasszikus amerikai westernfilmeknél. A film elején pont az efajta érzést erősítette, h a régi 'Columbia Pictures' logót vágták be.

2013-02-02 20:36:26 cinke (5) #132

10/10

2013-02-02 00:47:48 nohand (3) #131

hát-hát, elég felemás lett, az elején nagyon tetszett, aztán onnantól, hogy megérkeztek Candie házába elég kiszámítható és nevetséges (az a lövöldözés valami szánalom) lett az egész. az ottani hosszú beszélgetés az egyik legrosszabb, amit Tarantinótól valaha láttam, talán csak a koponyás rész mentette meg. Django és a szerelme között meg annyira nincsen semmi vonzalom, hogy szinte fáj. viszont DiCaprio és Waltz nagyot alakítanak (most is) Foxx erős közepes, a zene pedig eszméletlen. 7-est adnék rá, de felfelé kerekítek, mert a fekete humor (legtöbbször) működött és összességében mégiscsak szórakoztató volt.

2013-02-01 23:07:47 cinemagi (4) #130

én meg csak erre akartam reagálni, és ebből a szempontból mindegy, hogy 50, 8 vagy 9 a vége

Il Matto : "Egyébként, most hogy Tarantino így rákattant a westernre és arra is rájött, hogy annak térbeli és időbeli lehetőségei nem korlátozódnak az 1850-1890-es évekre meg Sziklás hegység - Missisippi viszonylatra"

2013-02-01 13:05:34 BonnyJohnny (5) #129

Csak azt akartam mondani, hogy a két évvel a polgárháború előtt, az lehetne '58 és '59 is. De a film elején ki van írva, hogy Tarantino '58-ra gondolt, szóval akkor játszódik a film, vita lezárva, rosszul emlékeztem. :)

előzmény: Daemiaen (#128)

2013-02-01 12:55:36 Daemiaen (4) #128

A lényeg, hogy nem '59. :)

előzmény: BonnyJohnny (#127)

2013-02-01 12:40:37 BonnyJohnny (5) #127

Ha a Konföderáció kiválásától számítjuk, akkor jó a kiírás.
A magyar szabadságharc sem márciusban kezdődött, hanem szeptemberben, de ha az emberek többségét megkérdeznénk, tuti márciust mondana. Így vannak ezzel az amerikaiak is.

előzmény: Daemiaen (#126)

2013-02-01 12:09:45 Daemiaen (4) #126

Különösen ezért is érdekes, hogy 2 évvel a polgárháború előtt, de 1858(!)-ban játszódik, ahogy az ki is van írva a film legelején.

előzmény: BonnyJohnny (#125)

2013-02-01 12:04:57 BonnyJohnny (5) #125

Igazából 1859-ben (két évvel a polgárháború előtt).

előzmény: cinemagi (#124)

2013-01-31 23:03:35 cinemagi (4) #124

aha, de azért ez is csak 1850-ben játszódott..

előzmény: Il Matto (#113)

2013-01-31 22:50:47 cinemagi (4) #123

az idézetek fülben erős különbség van az eredeti ás lefordított párbeszédek közt..

2013-01-31 22:30:21 cinemagi (4) #122

Waltz szerintem egyáltalán nem Landa a Djangoban. Dr Schultz szerethető, emberséges (még fejvadászként is..). Épp, hogy az ellenkezője..

2013-01-31 09:11:11 whiteman 01 (5) #121

Ez az eddigi legjobb kritika amit olvastam ! Nálam 9/10. Az a fordulat valóban nem üt kellőképpen, jobban meg kellett volna alapozni. A végén lévő vérfürdőt is túlzásnak éreztem, még Tarantino-i mércével is, de jobban végiggondolva nem az - ez a film valahol egy exploitation is. Waltz szerintem nem ripacs, csak egyszerűen nem túl szerencsés a szerepe, így zsínórban a Brigantík után - kicsit olyan, mintha Landa-t hozná csuklóból, kicsit nagyobb mozgásteret engedve magának.

előzmény: gerbence (#120)

2013-01-30 16:46:56 gerbence (4) #120

DJANGO ELSZABADUL (Django Unchained, 2012)

Nagy kedvencem, Tarantino ezúttal nagy kedvencem, a western műfaját porolta le, illetve rángatta bele a saját univerzumába. Nem először nyúlt a zsánerhez, hiszen például a Kill Billben (2. rész) és a Brigantykban is bőven merített annak eszköztárából (de csodálkoznék, ha a Kutyaszorítóban mexican standoff-ját nem a vadnyugatról importálta volna), így lehetett tudni, hogy van érzéke hozzá.

Éppen emiatt óriási izgalommal vártam a Django elszabadul-t. A remek trailer(ek), a (photoshop napszemüveg ellenére) remek plakát csak tovább fokozta a várakozásomat, így aztán tűkön ültem, mire láthattam végre. Márpedig az ilyen várakozás ritkán szül elégedettséget.
Hogy ennek a filmnek sikerült-e megfelelnie? Lássuk csak sorban.

A történetről és a karakterekről nem igazán akarok írni: ezeket a trailerből mindenki össze tudja rakni. Akit az alapján érdekel, azt nem fogja becsapni a film. De hát Tarantino-moziknál általában nem is ez a lényeg, hanem a stílus. Az pedig abszolút megvan most is. Bár a Jackie Brown után talán a legletisztultabb filmje ez a rendezőnek, mind külsőségekben, mind történetvezetésben, azért jelen vannak a tipikusan jellemző kézjegyei is. A dumák, szövegek, párbeszédek elsősorban, amik pont olyanok, amilyennek megszerettük (vagy nem szerettük meg). Én kétpofára kajálom. A különböző nyelvek legutóbbi rangadója után itt most az angol nyelven belül tud játszani a stílusokkal és nyelvezetekkel a választékos, a vadnyugaton már ficsúrkodónak ható európai műveltségű „jampi”, a korabeli elnyomott, leárnyékolt, írástudatlan feketék, a déli rabszolgatartó all-american földesurak és a hillbilly redneck parasztok figuráin keresztül.

A színészek megítélését illetően úgy tűnik, a legtöbbekhez képest én tükörből néztem a filmet: a sokak által szürkének mondott Jamie Foxx szerintem rettentő erős a vásznon, és iszonyú cool – figurája, a keveset szóló, rezignált pisztolyhős western-toposza egyszerűen nem kíván meg többet annál, amit Jamie elénk rak a játékidő nagy részében. De a flashback-jelenetekben képes megmutatni, hogy honnan is jutott ide ez az alak, az időnként kitörő, vagy csak kitörés határán levő indulat, feszültség vagy éppen szomorúság pedig mindig ott van a szemében, amikor kell. (Az egyetlen, ahol nem tetszett, az a tábortüzes-mesélős jelenet, ahol viszont olyan volt, mint király Sanyi, amikor Lali mesél neki az Üvegtigris mögött.) Az itt-ott ripacsnak titulált DiCaprio pedig mindenkit elnyom, de legalábbis elhomályosít, amikor a vásznon van, olyan erőteljes alakítást nyújt. Ahogy megszólal, vagy megmozdul, vagy mondjuk csak néz vagy épp mososlyog, a fókusz egyből rákerül. Persze, ripacskodásba csúszik párszor, ám ez is a karakteréből fakad: nem a színész, hanem a figura a színpadias pojáca.
A többnyire egyöntetűen dícsért Christoph Waltz viszont számomra csalódás: ő valóban ripacskodik. Már a Brigantykban nyújtott elképesztő alakítását is kissé megrogyasztotta számomra annak a filmnek az utolsó jelenetei során mutatott, önparódiába hajló nyegle nyápickodása, itt pedig ezt hozza szinte végig. Oké, hogy komikus karakter, de nekem ez sok. Pedig amikor éppen komolyságot vagy feszültséget kell teremtenie, azt egy-egy nézéssel, egy-egy jól megválasztott arckifejezéssel egy pillanat alatt dobja oda a vászonra – olyan kár, hogy ezt valóban csak pillanatokra kapjuk meg tőle! Ellenben Samuel L. Jacksonnal, aki szélsőséges végletek között lavírozva is egy kiegyensúlyozottan erős, izgalmas, színes alakítást hoz: az agyonsztárolt színészt én ugyan nem tartom olyan tehetségesnek, mint szokás, tekintve, hogy hány filmben láttam már kínosan mesterkélt játékot tőle, de itt valóban egyszerre vicces, fenyegető, kiszámíthatatlan és izgalmas –mindezt akár egyetlen jeleneten belül. Na igen, Tarantino tehetsége a kukázáson és a popkultúra doktori szintű ismeretén túl a zseniális színészvezetésben nyilvánul meg. Már ezer éve elő kellett volna például rángatnia Don Johnsont a bárszekrényből, ahová az elmúlt (hosszú-hosszú) évekre elzárta magát; ebben a filmben erre végre sor került. Egy újabb alkoholtól és még ki tudja, mitől lecsúszott egykori bájgúnár, jelenlegi békategóriás középsztár, akit John Travolta, Kurt Russell és a többiek után QT mesterséges lélegeztetéssel visszahozott az élők közé. Johnson ezt a többiekhez hasonlóan látható élvezettel előadott, szórakoztató játékkal hálálja meg. Még az egyébként bennem a ’semmire sem jó’ benyomását keltő Jonah Hill is teljesen hiteles a zsíros paraszt szerepében. Talán csak Franco Nero cameoja nem ütött igazán, de az sem azért, mert nem jó, hanem mert már a trailerben elsütötték.

A túlnyomórészt remek színészi alakítások mellett a Tarantino-filmek erőssége és védjegye még a remekül megválasztott zenék. A Django soundtrackje válogatás-albumként szokás szerint megállja a helyét, hiszen változatos és egytől-egyig remek számok sorakoznak rajta (vajon a hivatalos cd-verzióról miért maradt le Johnny Cash God’s gonna cut you down-ja?) – ott a helye a többi Tarantino-filmzene mellett az állandó hallgatnivalók között. Azonban most éreztem először az életműben, hogy a filmet nem mindig szolgálja tökéletesen, hogy nem mindig illeszkedik hibátlanul az, amit látok, és amit hallok. Bizony volt egy-két jelenet, ahol úgy éreztem, a filmzene lelóg a képsorokról. És itt én most nem a hip-hop számokra gondolok. Bár sokan mondják, hogy a westerntől idegen ez a műfaj, és hogy mit keres a rap a prérin, de engem ez nem zavart: Ennio Morricone ugyanígy újított, amikor a hatvanas években elektromos gitárt tett a pisztolypárbajok alá/közé, felrúgva, pontosabban újraírva a westernfilm-készítés addigi kánonját – negyven évvel később Tarantino miért ne tehetné ezt meg újra? Ugyanakkor volt pár olyan zene itt-ott, amit túl hatásvadásznak, ezáltal tolakodónak éreztem, ami bennem azt a benyomást keltette, hogy túl sok volt a zenei ötlet és a mester mindet bele akarta erőszakolni a filmbe.

Ami szintén nem hibátlan, az a történetvezetés, illetve a dramaturgia. Többeknél olvastam, hogy a film a közepén, Candylandben leül. Szerintem ott éled fel igazán. DiCaprio, és méginkább DiCaprio és Jackson kettőse olyan feszültséget visznek ezekbe a részekbe, amikhez képest a film első felének klipszerű epizódjai és a végének vérfürdője kész kikapcsolódás (igaz, szerintem a Brigantykban is a beszélgetős részek voltak a legizgalmasabbak). Nekem viszont hiányzott a feszültség Waltz és DiCaprio közül a végső fordulat előtt. Pontosabban: Waltzból hiányoltam a feszültséget. A viselkedéséből látni lehet, hogy mi a gond, de nem éreztem. És így a tette számomra indokolatlan volt. Oda elkelt volna egy-egy tipikus westernes snitt, mondjuk közelik a szembenálló felek szemeiről Leonés stílusban, vagy valami, ami felnyomja az adrenalint a robbanás előtt. Így meglepő volt ugyan a fordulat, de csak mint egy bűvésztrükk. Nem számítottam rá, ezért váratlanul ért, de nem ütött.

Összességében azonban nagyon tetszett a Django, és szinte biztos vagyok benne, hogy a következő megnézés(ek)re még jobban fog. Nem Tarantino legjobbja, de nálam azt hiszem, előzi a Brigantykat, mindenesetre a legközelebb ahhoz áll.

És most jöhet egy ’klasszikus’ gengszterfilm!

10/8