Sztalker (1979) ☆

Stalker

(Andrej Tarkovszkij)

nyugat-német-szovjet dráma, sci-fi

4,4
★★★★☆
527 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2017-01-11 18:51:41 ryood (5) #77

meditatív film, hipnotikus hatású, kiüresíti az embert..ezért előfordulhat az ilyesmi az emberrel - ha megnézni - amit te is leírtál..

előzmény: duri (#76)

2017-01-10 22:06:00 duri (5) #76

bármennyire is elgondolkodtató film, amikor végeztem vele képtelen voltam gondolkodni, csak bámultam a plafont és nem értettem, hogyan tudtak ekkorát alkotni. zseniális minden pillanata, minden megfogalmazott és megfogalmazatlanul hagyott gondolata.

2016-10-12 11:45:50 caulfield (5) #75

Szerintem a modern misztika csúcsteljesítménye ez a film.
És amit kolostori misztikának hívnak, például az Eckhart által képviselt irányzat, azt ma valahol a sci-fi jelenti. A megismerés e fajtája, mely mindig a meglévő határokat feszegeti és a rejtettel, a közvetlenül nem érzékelhetővel célzatosan foglalkozik az most a tudományos fantasztikumban nyilvánul meg a legegyértelműbben. Hisz a tudomány maga a rejtély.
Attól, hogy Kubrickhoz képest Tarkovszkij más talapzatról indul központi témáját nézve mégsem tér el tőle. Ellentétes bázisú alkotók és világok: a 2001 az embernek a bezártságban, az anyag végesnek ható fogságában való útkeresése, a Sztalkerben pedig a szellem kivetettsége, vagy a hit sztyeppei végtelenségébe taszított kálváriája jelenik meg. Szerintem a kettő tökéletesen egyenrangú. Ma a nyugatnak és keletnek ilyen téren, a művészetben, illetve a művészet által kellene egy párt alkotnia - s nem pedig pártosodni, rivalizálni, mint más szférákban állandóan. (Mondjuk az átlagnéző előtt Kubrick előnyben van egy nyugat által dominált világban, de ez mindegy. Tarkovszkij nyilván nehezebben befogadható.)
A 2001 alapvetően anyagi, a Sztalker pedig szellemi utazás, úgyis mondhatnánk, hogy előbbi az ateista, utóbbi a teista megközelítés, míg Kubricknál a negatívum, vagyis a vákuum, addig Tarkovszkijnál a pozitívum, azaz a Sztalker hite, embersége van fókuszban. A 2001-ben karakterrel szinte csak a számítógép “bír” és kizárólag analitikus, jó persze a filmet vérerekként szövik át a keleti hagyományok motívumai, de túlsúlyban a szikár és pragmatikus analitikusság, a bal agyfélteke van. A film útja kifelé mutat, a távolba. A Sztalkernél ez fordítva áll: analógikus megközelítéssel a tér leszűkítése zajlik, egy alapvetően belső utazás kereteiben, a fenyegetés pedig az emberi szellemen belül van - ellentétben Kubrick filmjével, ahol az emberről levált, függetlenedett technika pusztít.
Lehetne ezt oldalakon keresztül folytatni, rendkívül izgalmas gondolatvilág ez, de számomra ebből az ellentétrengetegből nem az szűrődik le, hogy akkor a Sztalker nem sci-fi, hanem épp ellenkezőleg, ez a kelet sci-fije, amely legközelebbi rokonával, testvérével a 2001: Űrodüsszeiával együtt nézve teszi jelenlévővé azt a holisztikus világszemléletet, ami szépen halkan, búvópatak módjára elkíséri és táplálja az emberiséget a történelem során.
És ami maga az emberség.

2016-10-12 10:26:27 replay4 (2) #74

"szót nem ejtettem hollywoodról." -> tudom, bocs ezt nem neked címeztem, hanem csak úgy általánosságként írtam le.

előzmény: ryood (#71)

2016-10-11 22:50:37 Domonkos (5) #73

ja, és még annyi, hogy semmi baj nincs az amerikai filmekkel, csak nem véletlen van az a fogalom, hogy filmgyártás. Hollywood filmeket gyárt. Gyárt olcsó szart, és gyárt prémium termékeket is. De ez a mentalitás egészen más, mint az európai filmhagyomány. Európában megtehető az, ami egy luxuscikknél nem: kiakaszthatod a tömeg ízlését, beáldozhatod a az akciót a tartalomért (ezt többnyire Amerikában a producer azonnal letiltja, mert bukás lenne a film, nem éri meg legyártani a terméket)... Ennek természetesen vannak eltorzulásai is az európai filmművészetben: vannak olyan filmek amiket senki sem akar megnézni, és vannak nagyon unalmas, ál-intelektualizáló filmek...

2016-10-11 22:42:51 Domonkos (5) #72

Huhh na akkor szerintem tisztázzuk a sci-fi fogalmát!
Magyarul tudományos-fantasztikusnak szokás hívni. Ha a magyar és az eredeti jelentést is nézzük, akkor egyfajta tudományos fikcióról van szó. A fikció jelentése kitalálás, fantáziálás. A tudományos-fantasztikus művek, először regényekre vonatkoztak, majd később más művészeti ágak is átvették a kifejezést.
Jelentése utópikus, tehát egy alternatív világképet mutat, ahol valamilyen tudományos esemény, jelenség, találmány hat a társadalmi szerkezetekre. Szerintem, ha elfogadjátok a definícióm, akkor nem sci-fi szerű, hanem sci-fi... (hiszen egy utópikus világban játszódik, ahol a földönkívüli érintkezés után, új társadalmi viszonyok alakulnak ki).
Az, hogy a filmiség nem tesz hozzá: ha jól értem, amit mondasz, akkor neked leginkább a zóna megmutatása hiányzott, mint földönkívüli hatást ért terület (annak törvényszerűségeivel, stb). Azonban a rendező itt egy másik problémakört akart ábrázolni, amihez viszont szükséges a mozgókép: mégpedig azt, hogy nincs jelenség! ez egy elég paradox dolog, de igyekszem kifejteni: szóval egyedül filmes eszközökkel lehet bemutatni a vizuális hiányát az általad várt törvényszerűségeknek, és eszközöknek. A film a dialógusok által segíti megérteni ezt: arról van szó (szerintem), hogy a rendező ki akarta emelni, hogy a törvényszerűségek, és a hit nem külső megnyilatkozások, hanem a fejben történő korlátozások, illetve felszabadulások. Itt bizonytalanná van téve nem csak a szoba, hanem maga a zónának is a létezése. Innentől kezdve lehet két síkon értelmezni a filmet, és szándékosan két sík is működik ezáltal: az elsődleges sík miszerint, mind a zóna, mind a szoba létezik --- azaz egy sci-fi-vel van dolgunk. Másodlagos sík: sem a szoba, sem a zóna nem létezik --- innentől dráma a film. De a mű nem titkolt kulcstémája, és szava a hit. A hit az, ami feltétlen elfogadja, és feltétlen tiszteli a meg nem foghatót, a láthatatlant. A hívő ember (sztalker) tiszteli a zónát és annak törvényeit, hisz a szobában és a zónában. Számára a zóna fizikai valóság. Itt ismét szükség van a vizuális ábrázolásra, innentől a zóna nem más mint maga a természet (a szót értsük a schilleri értelemben). Így a zóna posztapokaliptikussága maga a civilizációt természetes állapotába visszaállító természet!
Tehát itt a scifi eszköz arra, hogy a drámai problémát modellezze, és értelmezze.
A mozgókép, pedig tisztázza, hogy itt nem egy földönkívüli jelenség után otthagyott technikai érintkezésről van szó. Hanem a civilizáció megszűnéséről, és a dolgok természetes törvényébe való visszaállásáról.

2016-10-11 20:47:53 ryood (5) #71

szót nem ejtettem hollywoodról.
az, hogy az imdb-n milyen taget kapott, az nem sokat számít..

előzmény: replay4 (#70)

2016-10-11 19:29:27 replay4 (2) #70

A megfogalmazásod szerintem nagyon találó: "sci-fi-nek tűnő drámai gondolatfolyam", ebben van valami! A sci-fit amúgy nem én találtam ki, itt is meg az IMDb-n is drama/sci-fi.

Én elfogadom az 5-ös értékeléseket; de azt nem szeretem amikor valaki azzal jön hogy nekem biztos azért nem tetszett mert ez nem a szokásos hollywood-i film.

előzmény: ryood (#69)

2016-10-11 13:37:46 ryood (5) #69

ja, és a stalker nem sci-fi, csak egy sci-fi-nek tűnő drámai gondolatfolyam.

2016-10-11 13:35:22 ryood (5) #68

éppen hogy a kivitelezés, "megfilmesítés" adja hozzá azt a pluszt, teremti meg azt az egészen egyedi, semmihez sem fogható atmoszfrát, ami nincs benne a forgatókönyvben, amitől egészen libabőrös leszek, ha csak rágondolok..a képek, a hangok, zajok, a zene, a színek és atempó együttese alakul tökéletes egységgé.

2016-10-11 13:05:41 replay4 (2) #67

Szia! Szerintem érdemes különválasztani két fogalmat: lassú film illetve rossz film. Van jó pár lassú film, ami kifejezetten tetszett, pl. a 2001 Űrodüsszeia, Nincs bocsánat, stb. Tehát nem azzal van bajom hogy hosszú és lassan bontakozik ki a cselekmény! A gond az, hogy szerintem a párbeszédek mesterkéltek voltak, túl sok volt belőlük. Úgy éreztem, nagyon nagy gondolatokat akart megfogalmazni a rendező, de ez számomra inkább a visszájára sült el, és nagyon fárasztó volt. Az üzenet, ami miatt másoknak tetszett, nekem nem jött át.

A sci-fi vs. alacsony költségvetés kapcsán nem fogalmaztam elég egyértelműen. Amit írtál azzal egyetértek. De nézzük meg, vajon mennyire volt tudományos-fantasztikus ez a film? Kizárólag az alapgondolatában (Zóna), semmi másban. Sem a látványvilág nem volt eltérő a hétköznapi valóságtól, sem a jelenségek, sem a cselekmény. Csak nagyon-nagyon halványan utaltak rá hogy itt mások a fizika törvényei, de azok közül amiket említettek, semmi sem jelent meg a képernyőn. Tehát igaz amit írtál, a film sajnos nem tett helyettem erőfeszítést. De én szeretném ha tenne! Ha én akarok erőfeszítést tenni, inkább leülök a fallal szemben meditálni 45 percet. Ha viszont filmet nézek, azért szeretném hogy valamit adjon.

Azért is gondolom hogy ez rossz film, mert ami miatt itt mindenki szereti, az maga a történet. Ha csak a forgatókönyvet olvastátok volna, abban is benne van minden, amit pozitívnak láttok a filmben: a dialógusok, az alaphelyzet. Tehát a megfilmesítés szerintem nem tett hozzá a történethez semmit, ezért is mondom hogy szerintem rossz. Ez a sci-fi témára is vonatkozik: egy könyvben elég csak elképzelnie az olvasónak a dolgokat; de ha már mozgóképet csinálnak belőle, akkor mutassák is meg valahogyan. Összességében novellaként ez a történet még elmenne, és az alapfelvetés nagyon érdekes, de mint film szerintem nem sikerült.

Az Eredet c. filmet amit példaként említettél, ki nem állhatom, mert szerintem is az egy gagyi akciófilm, sőt inkább csak egy üzleti vállalkozás. Nagyon sok pénzből készült, nagyon sokat reklámozták, és nagyon sok pénzt hozott. Ennyi. De szerintem nem mindegyik nyugati film ilyen, lásd pl. David Lynch filmjeit.

előzmény: Domonkos (#66)

2016-06-15 20:54:00 Domonkos (5) #66

Figyelj, nem akarok kötözködni, és kérlek ne is annak vedd, de egy film, és egy nézőnek közös viszonyt kell létesítenie... A film nem fog helyetted erőfeszítéseket tenni. Ha más emberek kommentjei adnak neked egyedüli támpontot egy filmben az alapvetően egy rossz kiindulási pont szerintem. A film azért lassú folyású, mert meditatív, ad kellő időt hogy fel tudd venni a ritmusát, vannak olyan filmek ami elé nem lehet leülni egy munka utáni kedd estén egy jó kikapcsolódás reményében, ez sem olyan. Ha nem tudsz felvenni ritmust a filmmel nem szabad folytatni, csak akkor, ha olyan állapotba vagy mint a film. Én ritkán nézek akciófilmet, mert kevésszer tudom magamat felpörgetni úgy, hogy élvezni is tudjam, de ez nem a film hibája.

A másik hogy ez nem sci-fi, mert alacsony a költségvetés, szerintem egy súlyosan elcsúszott gondolat... Egy sci-fi nem azért sci-fi mert szétrobbantják a fehér házat egy hatalmas animált űrhajóval... a filmek besorolása elsődlegesen tartalom alapján történik. Ennek megfelelően ez egy sci-fi... hiába nem voltak robotkarok, meg űrlények...

Ez nem az a típusú nyugati film, ami úgy csinálja az elgondolkodtatást, hogy megy az akció 2 órán át aztána végén úgy csinál mintha egy hatalmas nyitott kérdést hagyna fennt... (lsd:eredet).

A film lényege maga az út, és ha az utat jól éljük meg nem lesz csattanó a vége, hanem a megérdemelt fordulat, amire fel vagyunk készülve, de mégis idegen, és ismeretlen... Akár az élet.

2016-03-03 23:36:20 replay4 (2) #65

Most néztem meg a filmet és nem jött át sajnos. Utána olvasgattam itt is, máshol is, és akiknek tetszett, azok mind nagyon klassz dolgokat fogalmaztak meg vele kapcsolatban. Pl. hogy milyen lehet igazán szembesülni önmagaddal, meg hogy milyen fontos a hit, stb. Ez szerintem mind igaz, ezek mind nagyszerű meglátások és hozzászólások. De mi köze ennek a filmhez? A filmben három ember bolyong egy romos, elhagyatott területen, semmi sem történik, és semmit sem tudunk meg. Többet tanultam az életről az itteni kommenteket olvasgatva mint a film majdnem három órája alatt.

Kétségtelen hogy van egyfajta hangulata, ami akár tetszhet is valakinek. Sajnos eléggé kis költségvetésű volt ahhoz hogy sci-finek nevezhessem, mert a film képileg semmi különöset nem mutat, akár a János hegyen is forgathatták volna egy volt szovjet laktanyában. Emiatt nehezen tudtam azonosulni vele.

Gondolkoztam hogy vajon mi teszi ezt a filmet olyan naggyá mások számára? Amit fent írtam, és amiről mások szerint ez a film szól, kétségtelenül elemi és nagyon fontos témák az ember számára: hit, nyitottság szemben a racionális intellektussal. De mivel ezt számomra nem tudta bemutatni ez a film, nem tudta jól kommunikálni, ezért az én szempontomból ez nem egy jó film.
Azért alszom még rá egyet. :)

2015-05-20 11:36:12 MicaHiro (3) #64

A közepes a legutolsó szó, ami illene rá, de érdemjegyben sajnos nem tudok neki jobbat adni. Nagyon különleges film, az elején azt hittem tényleg megfog, de aztán csak túl soknak bizonyult a játékidő, és nem bírtam egyszerre végignézni. Ki tudja, hátha pár év múlva újranézem, és feljebb kúszik, mint tette azt a jellegében valamelyest hasonló 2001 Űrodüsszeia.

2015-05-14 18:47:58 Singularity8 (?) #63

Pedig jobb lett volna, ha magadban tartod, sok embert megkímélve ezzel a András hozzászólásától. :D

Ugyan még nem volt szerencsém Tarkovszkijhoz (csak médiaórán részletekben) , de gondolom már hallott róla a film megtekintése előtt, és az alapján, hogy a francba lehet azt várni, hogy Alien1-2-szerű lesz?? Meg hogy lehet összevetni az fps-sel? Azon kívül hogy ugyanaz a cím, meg bizonyos kifejezesek benne, semmi közük egymáshoz. De persze, párhuzamot vonni egy narancs és egy pöttyöslabda között is lehet, hisz mindkettő gömbölyű, nem?

előzmény: terika (#60)

2015-05-14 17:11:15 Tenebra (5) #62

Szinte Mátrix-szintű! :D

Egyébként nincs baj szerintem a színészi játékkal sem. Ha azt vesszük, akkor "Mátrix-szintű", mert Kienő Rívsz is "minimalista" volt a Mátrixokban, ahogy a többi szereplő is inkább visszafogott gesztusokkal operált. Egyébként a két utazó szerintem kiváló volt, de maga a stalker, a vezető sem azért volt "monoton", mert rossz alakítást nyújtott - egyszerűen a szerep ezt kívánta.

előzmény: terika (#60)

2015-05-14 16:31:55 csabaga (4) #61

Tényleg komikus,mikor a régi filmeket az újakból származtatják...

előzmény: terika (#60)

2015-05-14 16:04:57 terika (5) #60

Nem akartam írni erre a kommentre reakciót...de nem bírom ki. Az agyam eldobom! Mátrix?!SZINTŰ!?!?!?!?!!?


Ez egy nagyon "jó" film, igzi emberekkel, igazi helyszínekkel, igazi az egész.

előzmény: Gasz András (#7)

2014-09-25 10:38:16 critixx (5) #59

IMAX 3D-ben.

előzmény: acidphase (#58)

2014-09-25 08:13:00 acidphase (5) #58

hja annyira az h nem is értem mér nem mondjuk cinema city és hasonló helyeken vetítették le :-D

előzmény: Xuja (#57)

2014-09-25 00:26:30 Xuja (5) #57

Ez egy kommersz film, hiszen benne van az IMDB 250-ben. :)

2014-09-24 23:45:05 acidphase (5) #56

élmény volt moziban megnézni !!! tökéletes!

2013-09-06 17:56:33 Dynast Grausherra (5) #55

Sikerült elolvasnom a Piknik az árokpartont, valamint a Sztrugackij testvérek "filmnovelláját" a Sztalkerhez. Utóbbi szinte teljesen megegyezik, egyedül az lepett meg, hogy a Sztalker mennyivel karizmatikusabb, erősebb személyiség a filmben látható megfelelőjéhez képest. (Nem beszélve a regényváltozatról, ahol meg teljesen más ember.) Viszont a filmhez készült verzió végkicsengésben is erősen megegyezik a filmmel, kivéve egy ponton. A Sztalker ott ténylegesen megpróbálja feláldozni a társait, hogy eljuthasson a céljához, és teljesülhessen a kívánsága. A filmben ilyesmi szóba sem jön, mert a Sztalkerek nem kérhetnek. Mindkét verzió erőteljes, viszont a filmnovella esetén kiesik az a részlet, hogy az utat mutató, a filmben sokkal önzetlenebb Sztalker ugyanolyan tehetetlen nyomorult, mint akiknek elvileg iránymutatást ad.
Mindenesetre nekem mindkét változat elnyerte a tetszésemet, remek sci-fi mindkét verzió, bár a film inkább pszichológiai síkon működik.

2013-03-30 13:35:18 pókmacska (5) #54

Valaki írta, hogy a hit kereséséről szól. Szerintem is (de nem vallási értelemben). Nekem a Zóna az élet, ahol el kell igazodni...bizonyos szabályok szerint. Az életet tisztelni kell, mint ahogy a Zónát és a szabályait is...csapdákkal van tele, amit az ember sokszor magának állít...sajnos csak ilyen sablonosan tudok fogalmazni, de a képek és az események a fimben sokkal többet adnak, és mutatnak

2013-02-09 21:32:41 simijohnny (5) #53

Tegnap ismét megnéztem, asszem harmadjára. Nem lennék rá képes minden nap, de kétségkívül ez a kedvenc filmem, ami minden megtekintés után egyre letisztultabb lesz. A személyes véleményem pedig az, hogy a "szobába" való belépés, minden alkalommal őrült nagy fájdalommal jár, amire az embereknek csak egy kis százaléka lehet képes. Sokuknak bátorsága sincs hozzá, könnyebb hátat fordítani ennek is, ahogy nekünk is a film alatt. Feltűnt, hogy sok tarkót mutat nekünk Tarkovszkij. Ez is egyfajta szimbólum akar lenni? Talán a magába zárkózott ember szimbóluma?
Úgy gondolom, a két úriember számára sem késő még visszaszerezni a hitet, ezért is csendesednek el végül, másként térnek vissza a zónából. Bár szerintem a valódi hittől még nagyon messze vannak. Eggyel magasabb szintet képvisel a sztalker asszonya (pontosabban kettővel, hiszen az urát is lekörözi), ez a film végi jeleneteiben egyértelművé válik. A kislány pedig... nos, nem véletlenül kúszik be az örömóda az ominózus jelenetnél. A legvédtelenebb, a leggyengébb, aki még nem "száraz és merev", ő képviseli a tiszta, a világot is felforgatni képes hitet.
Bocs a pongyola fogalmazásért, gyorsan lekapartam.
(Sajnos Tarkovszkij utolsó filmjét még nem láttam, mert egyszerűen nem találok hozzá feliratot, ami ne csúszna el.)

2013-01-22 17:25:31 Dynast Grausherra (5) #52

Nálam teljesen ez volt a helyzet. Kicsit félve ültem le megnézni a Nosztalgiát, hogy na ez most milyen film lesz, és azóta csak csodálni tudom Tarkovszkij művészetét. Emészthetőség szempontjából szerintem a legegyszerűbb az Iván gyermekkora, mégiscsak egy II. világháborús történet, könnyedén követhető történettel. A Sztalker ennyiben hasonlít hozzá, mert ennek is van eleje, vége, közte lineáris cselekménnyel.

előzmény: Xuja (#50)

2013-01-22 16:57:04 csabaga (4) #51

Nekem van,ami tetszett,egy másik film elég nehezen ment,van amit abbahagytam...

A "sci-fi" filmjei jönnek be...Talán mert ez a műfaj pont ezen a szinten érdekel ahogy a rendező űzi.

előzmény: Xuja (#50)

2013-01-21 21:35:18 Xuja (5) #50

Szerintem meg Tarkovszkij pont egy olyan alkotó, aki egy teljesen más dimenzió, szinte semmihez sem fogható világa van. Szóval, ha beszippant, akkor mindegyik filmjét imádni fogod, ha meg nem, akkor baszhatod. :)

2013-01-21 20:49:10 Tenebra (5) #49

A Stalker a Tükörhöz képest olyan, mint az E.T.-hez képest a 2001 Űrodüsszeia. :D Tehát gondolom flake csak ironizált. A Tükör abszolút összezavarja az időt, szinte az egész film a csak néhány testrészében látszó alkotó (Tarkovszkij) elméjében játszódik. Persze van történelmi idő, mert a II. Világháború és a sztálini idők megjelennek benne, de amúgy nagyon nehezen követhető, többször is meg kell nézni. A Stalker lineáris, alapvetően nyomozás folyik benne, így izgalmas. :D A Tükör viszont egy úgynevezett "tudatfilm", az emlékezésről szól, semmi másról. Mármint a felszínen. Persze nagyon is sokmindenről szól, de úgymond nincs egy világos, maradéktalanul összerakható története.
Tehát, ha ez nem tetszett/kínszenvedés volt, akkor a Tükört az első 5 perc után ki fogod lőni. :D

előzmény: gomez1000 (#48)

2013-01-21 20:44:37 gomez1000 (2) #48

A Zerkalo talán nem ilyen vontatott stílusú ?

előzmény: flake (#47)

2013-01-21 17:20:31 flake (5) #47

Ajánlom a Zerkalo-t :D

előzmény: gomez1000 (#44)

2013-01-21 16:43:49 critixx (5) #46

Szerintem még a Rubljov a legkönnyebben emészthető műve (az Ivan gyermekkora kivételével).

előzmény: csabaga (#45)

2013-01-21 16:42:31 csabaga (4) #45

Akkor a rendezővel nem érdemes próbálkoznod.Mindegyik műve ilyen lassú,filozofikus munka.

A neves Andrey Rubljovval és is sokat kínlódtam...

előzmény: gomez1000 (#44)

2013-01-20 17:02:25 gomez1000 (2) #44

Fájóan unalmas, eseménytelen bolyongás a dombok között, és épületekben. Egyedül a képi világa volt néhol érdekes, és néhány dialógus, ám ezek a 2 órából maximum 15 percet tettek ki. Látom azért nem vagyok egyedül a véleményemmel. Egy zseniálisnak kikiáltott film, ami számomra szinte semmi újat nem adott.

2012-12-08 19:20:07 tomside (5) #43

Ez úgy is lehet, ahogy írtad. Annyi lehet a nyitja, hogy a szoba egyszerű projekció.

előzmény: Dynast Grausherra (#42)

2012-12-08 19:05:01 Dynast Grausherra (5) #42

A Sztalker a végén úgy fogalmazza meg, hogy a szobába érve mindeninek mélyen magába nézve végig kell gondolni az életét, és a Szoba tudni fogja, hogy mi a titkos kívánsága, amely a személyiségéhez leginkább megfelel. Lehet, hogy csak félreértelmezek valamit a regény ismeretének hiányában, de Tarkovszkij művészetébe leginkább az passzolna, hogy a bekövetkező változások nem a Szoba beavatkozásával jönnének létre, hanem azért, mert az adott egyén végiggondolta a szobában az életét. A Szobának csak amolyan placebo hatása van.

2012-12-08 16:27:55 csabaga (4) #41

Úgy emlékszem,kiderül,a szoba a titkos kívánságokat teljesíti,és azt sem azonnal.

2012-12-07 20:41:39 Dynast Grausherra (5) #40

A Nosztalgia mellett a leglenyűgözőbb Tarkovszkij film, amit eddig láttam. De itt is feltűnt, ami a Solarisnál az eredeti regény ismerete miatt különösen érződött, hogy Tarkovszkij filmje nagyon messze jár az alapműtől. Tarkovszkij zseniális rendező, de még Kubricknál is önkényesebben kezeli a filmjei alapjául szolgáló regényeket. A Solarishoz képest Kubrick Ragyogása az eredetinek egy teljesen hű adaptációja. Tarkovszkij két sci-fije a Solaris és a Sztalker során csak az alaphelyzetet vette át a regényből, majd a saját képére formálta. A végeredmény ettől még páratlan, csak éppen szinte semmi köze az eredetihez.
Nem ismerem a Piknik az árokparton című művet, de a Sztalker nem is egyezik meg ezzel a művel. Tarkovszkij az egész sci-fi vonalat csak a kiinduláshoz használta. De az alaphelyzetet leszámítva eltekinthetünk attól, hogy pontosan mi is a Zóna. Mert amikor eljutunk oda, már csak a három hős, a Sztalker, a Professzor és az Író számít. Miért mennek ők a Zónába, vállalva a veszélyt? Mert úgy hírlik, a Zóna mélyén rejlő Szoba minden kívánságot teljesít. Ahogy Tarkovszkij végülis "megalkotta" ezt a Szobát a filmjében, számomra az emeli a Sztalkert az általam látott legnagyszerűbb filmek közé. Mindenki azt hiszi, hogy a Szoba, amolyan Kívánságkút szerű hely, ahol bármit megkaphatunk, amit szeretnénk. Ehhez képest valójában egy olyan hely, ahol életünkön eltöprengve rájöhetünk arra, hogy hol kellene változtatnunk. A filmben látott vándorlás a bozótosban, csatornában, alagútban csak arra szolgál, hogy lelkileg felkészüljünk a saját életünkkel való szembenézésre. A Sztalker nem egyszerű kalauz, hanem feladatokat adva megpróbálja felkészíteni társait a nagy lépésre. Ez sosem sikerül neki. A Szoba mindenki számára csalódás, mert olyasmit kellene tenni benne, ami elől a szerencsétlenek egész életükben menekültek. A Szoba valóban képes boldogságot adni, de igazság szerint, ennek elérésére bárhol képesek lehetnénk. De sehol sem érhetjük el, ha nem nézünk szembe saját magunkkal. Ezért nem boldogíthat senkit a Sztalker és a Szoba, mert aki a Zónában kénytelen keresni a boldogságot, az sehol sem találhatja meg.

2012-07-07 01:13:11 Xuja (5) #39

[link]

1:52:15-től ontopic :)

2012-06-05 14:45:51 acidphase (5) #38

számomra filmbe volt az igazi, sokkal jobbat átjött az egész, de mondjuk a könyv se volt egy utolsó..

2012-06-05 00:22:39 bali113 (2) #37

Megnéztem a filmet jó néhány évvel ezelőtt. Nehéz volt értelmeznem gyerek fejjel, amit láttam. Ebből csupán annyi maradt meg, hogy a képi világa már akkor is tetszetős volt és, hogy elnagyoltak a jelenetek. Játszottam a játékkal felnőttként és később elolvastam a Sztrugackij testvérek által íródott ,,Piknik az árokparton" című novellát. Szerintem ugyanis ez novella, nem regény. Az egyik legjobb könyv, amit valaha olvastam, ha nem a legjobb. Így nekiálltam még egyszer megnézni a filmet, hogy a hatást képileg is átélhessem. Az eredmény, hatalmas csalódás volt! Vérlázító, hogy a könyv köszönőviszonyban sincs, a mozgóképpel. Pont azok a részek maradtak ki belőle, ami az írást lenyűgözővé tették. A különböző történések, dialógusok átírása, egy teljesen más irományt eredményeztek. Nem is értettem, hogy erre mi szükség volt, hisz az alapanyag, szinte tökéletesre sikeredett. Ebben minden bizonnyal Tarkovszkij keze van, ami miatt neheztelek is rá, de ez persze feltételezés. Szóval ezáltal, számomra a film élvezhetetlenné vált, leszámítva a néhol mesteri operatőri munkát és a helyszínt. Azt ajánlom azoknak, akiknek tetszett a film, fordítsanak egy kis időt a könyvre. Ha ugyanis a film tetszett, a könyv minden bizonnyal hatványozottan elnyeri a tetszésüket.

2012-04-07 13:08:45 Rohmer (?) #36

Tarkovszkij a legjobb orosz filmes 2012 április 4. én lett volna 80 éves ,de már 1986 -ban 54 évesen
korán eltávozott! Ezt a kult filmjét tartják a második legjobb sci-finek.

2012-01-29 23:12:58 somogyireka (5) #35

Félreolvastam zéel-t,bocsánat.Igen, ő is pont arról ír,hogy még nem olyan reménytelen a világ,mint Tarrnál.
Szóval akkor felkiáltójellel: a Szoba a világmindenség egyetlen reménye!- ami talán nem is hit kérdése, hanem tény!

2012-01-28 13:44:42 simijohnny (5) #34

Tarkovszkij-nál épphogy soha nem reménytelen a világ, minden filmjének központi és legfontosabb témája (sok egyéb mellett), a hit.

2012-01-28 12:49:07 somogyireka (5) #33

zéel! szerinted ez egy reménytelen film?
a "Szoba" nem a világmindenség egyetlen reménye?

előzmény: zéel (#31)

2012-01-27 16:21:05 somogyireka (5) #32


Megnéztem ezt a zseniális filmet, lassan 33 évvel azután, hogy elkészült. És belekiáltom a térbe,én is,én is, én is, így gondolom.
Andrej Tarkovszkij, hogyan jutottál el ide? Ez velünk született kegy, vagy rontás, hogy a te szavaiddal élve, a Zónát keressük? Ki vitt el oda, hisz még a legnagyobbaknak is kellett egy vezető: Buddhának a boddhi fa, Ramana Maharshinak az Arunácsala hegy, Papajinak Ramana…….
Miként jutottál el e gyönyörűség ismeretéig, hogy van egy hely, ahonnan bizony nincs visszaút, ami minden énen és képzeten túl lakozik? Te Zónává tetted, úgymond tárgyiasítottad, gondolom, a művészet, a megérthetőség miatt . Persze sokak számára ez félreérthető lehet, de bízva abban, hogy akit megéget a film, az már eleve bír egy hasonló zónaélménnyel, egy tudaton kívüli tapasztalattal, és akkor tudja, ez a hely semmihez sem köthető. S abban a pillanatban,ha kikötjük,megszűnik létezni.
Pontosítsunk, Andrej, ugye ugyanerre gondoltál? A Zóna, s a benne lévő Szoba, TE vagy. Születés és halál előtt, soha de soha sem megjelenve a jelenségek láncolatában. Ami közelebb van hozzánk, mint a saját lélegzetünk, éppen ezért megtalálni lehetetlen is azt, amit soha el sem vesztettünk.

De, egyszerűen lehetetlen lenne, nem ugyanarra gondolnunk,egyszerűen az első filmkockától kezdve éreztem, huuu, te itt nagyon beletaláltál a közepibe. Aztán ábrázolod mindezt a magad látványvilágával, ez is lenyűgöző, de csakis a mondandód fényében, különben, kit érdekelnek a díszletek.

Csak egyet nem értek, Andrej. Miért hiszed azt, hogy a Szobába bárkit magadon kívül elvihetsz? Egyáltalán azt miért hiszed, hogy te oda beférsz? Na mert, nem ez az a Hely az- csak, hogy pontosítsuk- ami áramköreimen innen és túl van, ahova senkit sem vihetek magammal? Még magamat sem! Mégis elindulok felé, s megyek, amíg mehetek. Egyszer csak eltűnik, aki megy, mögötte ajtó csukódik, végleg bent marad…

Talán, magamból kiindulva, e filmed az önkutatás azon pontján készült, amikor még hittél abban, hogy a többiek mennek veled. Értem ezt, teljesen értem, itt tartok épp, még bennem egy reménysugár,hogy ez nem lesz egy ennyire magányos menet. Gondolom, te közben már rájöttél, tévedek. Valahol titkon ezt én is tudom, de míg lélegzem, míg képek jelennek meg ebben a belső térben, addig még próbálok festeni róla, megpróbálom minél hitelesebben ábrázolni, amit persze nem lehet, hisz tudjuk, emberi szó Odáig még sosem jutott el. Ez a másokat magunkkal csábítás Oda, amiről mi sem tudjuk,mi az…hmmm, azért ez veszélyes dolog.

A Szoba kulcsa az, hogy ne akarj onnan semmit sem kihozni, hanem csak önmagáért a Szobáért kelj útra. Ha ez így van, ha az önös érdek egyetlen szikrája sincs már benned, csakis az a mindent felemésztő szenvedély hív Oda be, hogy eggyé lehess vele, akár azon az áron is, hogy ez mindennek a végét jelentheti,akkor az ajtó önmagától kitárul majd, sőt fény derül arra, hogy nincs is ajtó, a Szoba öröktől fogva nyitva volt. Sőt megvilágosodik az is, hogy itt minden ez a Szoba, hogy csak a Szoba valós!

Még nem vagyok a Szobában,mert van bennem én, s annak egy önös érdeke. (Nem árt őszintének lenni magammal) Azt hiszem, egy érdek csalogat, hogy másnak is megmutathassam Azt, amit még én sem láttam soha, de mégis minden tudásnál, emléknél, örökségnél erősebben ég bennem az, hogy MILYEN GYÖNYÖRŰŰŰŰŰŰŰŰ

2011-09-08 22:24:18 zéel (5) #31

Olyan tarrbélás - írhatnám, ha nem Tarkovszkij lenne az, aki hat(hat)ott Tarra.
A formai hasonlóság ellenére azonban Tarkovszkijnál (még!?) nem olyan reménytelen a világ, mint Tarrnál.
Egyszer Tarr Bélát egy közönségtalálkozóján azzal akarta szembesíteni közönsége, hogy az eső motívumát ugyanúgy használja, mint Tarkovszkij. Tarr azt válaszolta, hogy míg Tarkovszkijnál az eső lemos, megtisztít a bűntől, addig nála az ember csak még sárosabb (bűnösebb) lesz. [link]

2011-09-02 01:00:44 jutas (3) #30

Lehet bennem van a hiba.
Először a kisregényt olvastam (ti. Piknik a Senkiföldjén), de legalább féltucatszor. Majd miután meghallottam, hogy készült adaptáció róla, alig vártam, hogy valahonnan megszerezhessem (tizenpáréve). A Piknik a Senkiföldjén, az a fajta misztikum, amit rengetegféle-képpen lehetne vászonra vinni... na de ez az elfilozofálgatás pont nem az amit szerettem volna látni. Ez egy kőkemény, közel-apokaliptikus kisvilágról szóló sci-fi. Olyan helyről, mint mondjuk a csernobili négyes reaktor alagsora... Valami, ahol meggörbül a tér és az idő az ember számára idegen energia hatására. Na szóval, a filmet láttam, nem erről szól, a játékról hallottam, tudom, hogy nem erről szól, de mégis közelebb lehet a kisregényhez. :)
Minden tiszteletem Tarkovszkijnak (Solaris rulez), meg érdekes alkotás ez, de mást vártam.

2011-08-25 12:16:21 Tenebra (5) #29

Van egy hangulata, ami miatt tökmindegy, hogy milyen mélyfilozófiát lát bele az enber, abszolút nézhető. Én még csak ezt, a Tükröt meg a Solarist láttam Tarkovszkijtól, de szerintem már a felszínen is zseniálisak. Egyszerűen annyira jó atmoszférát tud teremteni a mester, hogy aki kicsit is fogékonyabb a sötétebb, misztikusabb dolgokra, azt egyből berántja.

De persze tartalmában sem utolsó a Stalker és a Solaris sem. Számomra teljesen egyértelmű volt, hogy mi miért van, hiszen képileg is volt váltás, nemcsak tartalmilag, mindkét filmben. A Stalkerben a "való világ" fekete-fehér, sötét, sivár, habár civilizált, míg a Zóna egy romhalmaz, de a természet burjánzik, színes-szagos minden. Ugyanígy a Solarisban, ahol átkerülünk a buja természetből a zord városba, majd a még pokolibb űrhajóra, s olykor-olykor a bolygófelszínre is kapunk betekintést, ami megint csak színekben pompázik. Persze mindkét világ ellentmondásos, hiszen mondhatjuk, a "való világ" az a "boldog reflektálatlanság" világa, ahol mindenki azt hiszi, hogy érti a létét és bizonyos önmagában. A Zóna viszont bár sokkal kellemesebb, szabadabb környezet (már, ha az anomáliákat nem vesszük ide), mégis olyan kérdéseket ébreszt fel, melyek alapjaiban rengetik meg az egyént.

Így a "céltalan bolyongás" egy kétségbeesett bolyongás lesz.

Ezért számomra a Stalker sokkal inkább egy kérdésfeltevő film: megkérdi, hogy melyik a jobb, vajon reflektálatlanul leledzeni, vagy pedig igen is venni a fáradtságot és felkutatni önmagunkat. A választ nekünk kell megtalálni, a film nem fogja megadni...
Ez a modern film, úgy gondolom. Kell rá bizonyos fogékonyság és hangoltság.

2011-07-15 12:18:33 critixx (5) #28

Tessék: [link]

Amúgy meg mindenkinek ajánlom Kovács András Bálint és Szilágyi Ákos Tarkovszkij könyvét.

előzmény: nony_15 (#27)

2011-07-15 12:10:12 nony_15 (2) #27

Azt most már kijelenthetem, hogy nem szeretem Tarkovszkijt. Az Iván gyermekkorán kívül nem is tetszettek a filmjei, legalábbis amiket láttam. Ezen is nagyon szenvedtem, és ahogy lentebb is írták, a céltalan bolyongás és csavardobálás nálam nem jött át mély filozofikus gondolatokban. Szívesen olvasnék róla egy elemzést. De azt hiszem a Tarkovszkij életművet ezzel a darabbal zártam.

2011-03-24 12:48:04 Kalti (5) #26

Nálam is ez meg az Andrej Rubljov versenyez a legjobb Tarkovszkij film kategóriában, nehéz eldönteni, de mindkettő minden idők top 20-as.

előzmény: simijohnny (#25)

2011-03-23 20:22:37 simijohnny (5) #25

Talán ez volt az eddigi legerősebb Tarkovszkij, igaz, már régebben láttam egyszer félig-meddig, össze sem lehet hasonlítani azt, a mostani élménnyel. Óriási film, kiemelném azt jelenetet, mikor először megpihennek a zónában, talán a legszebb képsorok, amiket valaha celluloidra vittek. Döbbenetes. Még három film hátra van, sajnos, csupán három...
Nem kétséges, megtaláltam a kedvenc rendezőm.

"Sex, drugs and Tarkovsky!"

2011-01-08 17:47:08 Zsoca87 (5) #24

Lehet leegyszerűsítem (vagyis nyilván, mert most nem írok ide egy esszét), de a film többek között arról is szól, hogy megtaláljuk önmagunkat, a boldogságunkat. És a boldogságot a hit jelenti illetve a boldogtalanság fakad a hittelenségből.

2011-01-08 16:40:01 jesi (5) #23

Azt elhiszem, hisz Bergman TV-filmjei képi világa messze alulmaradt a korábbi nagy filmjeitől.

előzmény: oscarmániás (#20)

2011-01-08 11:57:04 acidphase (5) #22

igen valahogy en is igy gondolom.

előzmény: tractorking (#21)

2011-01-07 22:58:29 tractorking (5) #21

Elmagyarázni nagyon nehéz. Érezni kell...

előzmény: izmoskardviragillat24 (#17)

2011-01-07 21:52:15 oscarmániás (5) #20

"Tarkovszkij svéd korszaka
Producerként jegyezte Tarkovszkij Áldozathozatalát (Offret, 1986). Hogyan viszonyult a két maestro egymáshoz?

Bergman remekműveknek tartotta a filmjeit. Ezt onnan tudom, hogy minden héten rendezett nekünk vetítéseket és bevezetőt mondott előttük – egyébként valósággal ette a mozgóképeket, még az új videoklipeket is figyelemmel kísérte! Akkor is lelkes volt, amikor megtudta, hogy Tarkovszkijjal fogok dolgozni. De jött velem Nykvist és még vagy heten a Bergman-stábból. Vagyis ő ott maradt emberek nélkül. Ez már nem tetszett neki. Onnantól kezdve Tarkovszkijnak szemernyi tehetsége sem volt. (nevet) Féltékeny lett – emberi reakció. A Svéd Filmintézetben szó nélkül elsétált mellette. Tarkovszkijt ez nagyon bántotta."
idézet innen:[link]

előzmény: jesi (#19)

2011-01-07 17:13:24 jesi (5) #19

Andrej Tarkovszkij olyan atmoszférát teremt a filmjeivel, amelyet kevesen tudtak. Bergman az önéletrajzi könyvében le is írja, hogy szerinte Tarkovszkij az egyik legnagyobb rendező, talán nem véletlenül.
A Stalker épp azért zseniális, mert elgondolkodtat és nem hagyja az embert nyugodni sok dolog. Sajnos régen láttam a filmet és szeretném megszerezni, amint lehet...

2011-01-07 17:10:32 mchn (5) #18

Hat ha valami, akkor ez aztan nem celtalan bolyongas. A legbensobb kivansaguk teljesulese fele haladnak, de a Zona torvenyeinek megfeleloen. Az, hogy vegul ez teljesul-e vagy sem, nem derul ki.

előzmény: izmoskardviragillat24 (#17)

2011-01-07 16:16:14 izmoskardviragillat24 (1) #17

biztos bennem van a hiba, de én ebben semmi zseniálisat nem látok...
a "hangulat" sem fog meg, semmi nem történik céltalan bolyongás(nak tűnik) az egész...
vki azért leírhatná, h mitől olyan fantasztikus ez a film. én végig szenvedtem rajta. tudom, h Andrej Tarkovszkij mekkora meg akkora név de mégis, no.

2010-10-08 09:09:39 verdeleth (5) #16

Kár, hogy nem lehet 6-os értékelést nyomni. Mert itt az kellene

2010-09-15 17:46:55 myke7 (4) #15

Kicsit messzebbről követi a könyv nagyszerűségét.

2010-04-19 13:42:53 szigiri (5) #14

lélekfilm. Kellene csinálni ilyen kategóriát is.

2009-10-28 20:50:15 LipitlotY (5) #13

Húha. Ez sokkolt. :D

előzmény: Gasz András (#7)

2009-10-01 20:52:25 Truffle (5) #12

Szegény Tarkovszkij, ha tudná miről folyik itt a vita.

2009-08-23 21:53:09 mchn (5) #11

A jatek sokkal inkabb epult a Roadside picnicre, a filmben ebbol kb a Zonan es Sztalkeren kivul semmi nem maradt meg. Osszevetni a kettot sztem elegge ertelmetlen.

2009-08-23 21:50:40 simijohnny (5) #10

Jajj... videójáték, horror, fps, shotgun, Mátrix, Alien és Tarkovszkij. Just no.

2009-08-23 21:21:57 acidphase (5) #9

ezt telleg rossz olvasni :D

2009-08-23 21:08:04 Kalti (5) #8

Ne haragudj, de annyira magyartalan a fogalmazásmódod, mintha nem is magyar lenne az anyanyelved, rossz olvasni. A vesszőkkel sem vagy nagy barátságban, így még jobban összemosódik az egész.
A filmet is valószínűleg tökéletesen félreértetted, legalábbis totál irreleváns dolgokról beszélsz (A játékkal való összevetést felejtsétek már el könyörgöm, az égvilágon semmi köze nincs egymáshoz a kettőnek).

előzmény: Gasz András (#7)

2009-08-23 10:00:37 Gasz András (4) #7

Sztalker:

Igazi hangulat jellemzi a filmet, a Játék szerintem elbújhat mellette az egy félresikerült e annó nagyon ígéretes projekt volt, amiből egy kiherélt rpg és kiherélt egyáltalán nem reális fps lett. (közelről 4-5 shotgun egy emberbe fejbe is! na neee!!!!). Szóval a reális hihetetlen egyedi és szabadság érzetes ígéretek nem jöttek ve. (autó is minek az alkotók szerint stb). Szóval látható hogy a játékot nem értettem miért imádják sokan. A film ellenben régóta kísért egy megtekintésre mint ahogy a Zóna 'emberséges' lakói.
A filmet kicsit Alien1-2 szerűre vártam Zónai keretek között más környezetben megspékelve azzal az egyedi hangulattal, amit már a játék is egyetlen igazi pozitívumaként fel tudott mutatni.
Nagyrészt be is jött a számításom de egy klasszikusként azért nem értékeltem.
A hangulat viszi a filmet a hátán és a meglepően szinte Mátrix szintű filozofikus elemek, beszélgetések és maguk a karakterek nevei, viselkedései is egy eléggé pszichológiai és filozófiai utakat járnak be.
Ez pl már az első 40-45 percben feltűnik de ezenkívül sok érdemleges a sárgás régies kép kontraszton( ma talán szűrő lenne) kívül nem történt a film majd első harmadában. Ez a rész nem nagyon tetszett egy esetleges felvezetésnek se volt igazán felemelő. Aztán átléptünk a 'zöld királyságba' a Zónába, onnantól kezdve az élet felburjánzott a filmben is. :) Egyedül a Zónai 'effektusok' voltak fájóak 1979-ben azért ilyet, igaz az ukrán-orosz alkotók nem hiszem hogy a Dagobert bácsi pénzhalmaiban ugráltak szabadidejükben, bármikor is. :)
Kicsit talán még horrorosabbra számítottam összességében a filmet illetően de inkább scifi és kutatós elemeket láttam. A film érdekesmód sokszor dokumentumfilmes részekkel operált amikor vágatlanul egy kis Zónai túrázást láthattunk néha a Zónázás első részében.
Színészileg se mondhatnám eget rengetőnek a filmet.

Egy érdekes, egyedi, igazi hangulat film lett az oroszoktól a Sztalker de nem éreztem azt a hatalmas élményt amit oly sokan hangoztattak.

80%

2009-08-01 20:03:30 simijohnny (5) #6

Tökéletes. Nekem ennyi elemzés elég is a magam részéről.

előzmény: mchn (#5)

2009-08-01 19:47:35 mchn (5) #5

Furcsa egyebkent, hogy nem beszelunk itt errol a filmrol. Pedig volna mirol, talan a legmelyebben filozofikus alkotas amit eletemben lattam.

2008-10-08 23:22:39 mchn (5) #4

A jatek egy hentelos sci-fi(nem negativ ertelemben mondom, egyedi es szorakoztato), a film azonban egy drama a hit kereseserol.

2008-10-05 16:20:19 Gasz András (4) #3

Inkább egy regényem alapuló film, a játék pedig a regényen és filmen együtt alapul-na. :) Ennyit hallottam róla, de majd én is megnézném ezt az egyedi kult filmet.

2008-10-05 15:29:32 tesu (?) #2

Sztalker- Renegat, zsoldos? Egy játékról készült film, vagy egy film melyet játszanak!? (Gamerek előnyben!)'980-ban láttam! Élveztem! Akkor! tesu

2008-08-25 02:16:24 mchn (5) #1

Elkepesztoen jo film, hihetetlenul hatasos kepekkel, fantasztikus szineszi jatekkal, ennyi nagyjabol, kotelezo.