Szoljarisz (1972) ☆ 👁

Solaris

(Andrei Tarkovsky)

szovjet dráma, sci-fi, szerelmi történet

4,3
★★★★☆
495 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2023-06-17 11:33:49 dikalosz (5) #78

Valamiért eddig nekem sem tűnt fel a film humora, csak most, moziban. És szintén meglepődtem, hogy ez a majdnem 3 óra hogy elröppent. Amikor először láttam, a vége szabályosan sokkolt. Jó volt újranéznem, ugyanis most már egyértelműen ki tudom jelenteni, hogy a film lezárása annak szimbóluma, hogy a főhős meghaladta önmagát.

Milyen csodálatos alkotás ez, mint ahogyan az összes többi Tarkovszkij-film is. Az ő kreálmányai túlmutatnak a tapasztalható világ keretein, biztosan ezért van az is, hogy megnézésük után hetek alatt kerítenek egyre inkább hatalmukba a látottak.

A legnagyobb király.

előzmény: tomside (#77)

2023-06-17 00:18:52 tomside (5) #77

12 év után újranézve idejöttem jól aláhúzni ezt az ötöst. Zseniális. És a nagyvászon ehhez is rengeteget hozzátesz. Tudjuk, hogy ez egy filmes közhely, de vannak filmek, mint ez is, ahol hatványozottan így van. Ami nem volt meg az emlékezetemben, az a film humora. A tudósok beszélgetéseiben nagyon finom poénok vannak. Úgy elröppent az a majdnem 170 perc, hogy észre sem vettem. 50 évvel ezelőtti, de ma tíz átlagfilm sem mond el annyit a világról, mint ez, vagy igazából bármelyik Tarkovszkij-darab.

2023-04-11 09:30:56 critixx (5) #76

Itt megtekinthető angol felirattal HD minőségben.

Sok sok év után újranézve továbbra is lenyűgöző alkotás, sőt, talán most még jobban beszippantott mint annak idején főiskolás koromban. Hihetetlen, hogy Tarkovszkij mennyire könnyen veti bele magát olyan súlyos kérdések boncolgatásába - mi tesz minket emberré? -, melyekbe sokaknak beletörik a bicskájuk.

2023-03-09 12:02:48 Xuja (5) #75

Komplex, nyomasztó metafizikai utazás elképesztően erős atmoszférával és vizualitással. A nagyszabású kompozíciók, beállítások, a mély tematika és a klasszikus művekre építkező zenehasználat megidézi a 2001-et, viszont annál sokkal emberközpontúbb: azt vizsgálja, hogy mi tesz minket emberré és hogyan találhatjuk meg a boldogságot. Az Alphaville esztétikáját is megidézi - effektek helyett a sci-fi elemek minimalisták, és a hangulatra és a mondanivalóra építkezik.

A felvezetés picit lassú volt, a fekete-fehér képsorok funkciója kissé homályos, de úgy egy óra elteltével már teljesen beszippantja az embert. A két főszereplő alakítása és kapcsolatának ábrázolása egyébként rendkívül erős és rétegzett - a sci-fi mázt levéve róla egyébként beleillik a modernista, a művészet és az ember kapcsolatát boncolgató alkotások sorába is. A picit döcögős kezdés miatt nem annyira erős az ötösöm (pláne a későbbi Tarkovszkij munkák tükrében), de összességében kiérdemli a zseniálist.

2020-06-02 00:09:51 sleepingdancer (5) #74

Érdemes volt hét év után újranézni. Nem emlékeztem már rá, arra sem, hogy annak idején miért nem fogott meg (közepesre osztályoztam). Most viszont 9/10. A mai filmekez képest "természetesen" sokkolóan lassú, viszonylag nehéz túljutni az első felén, nehezebben indul, mint a Stalker vagy a Rubljov vagy az Áldozathozatal. Valószínűleg ez lehetett vele a problémám. Most kb a film kétharmadánál volt számomra a fordulópont, ott kezdett igazán húsbavágó és megrázó lenni. Bennem fölsorakozott ez is a nagy Tarkovszkij-filmek mellé.

2017-03-23 08:45:13 terika (5) #73

Az ember tragédiája. Összességében így tudnám jellemezni ezt a filmet. Természetesen itt nem pont Madách művére gondolok, de kicsit allegorikusan mégis értelmezhető így a szókapcsolat. Egyszerűen az emberről szólt számomra ez az egész történet. Maga a Solaris is ezt kutatta (mint egy modern kori pszichoanalitikus, gyönyörűen bemutatta a személypercepció folyamatát. Szerintem.
Amit hiányoltam az a technológia - de csak mert hülye high-tech mániás vagyok. Ahhoz képest, hogy évtizedek óta kutatják a bolygót szinte semmit nem tudunk meg róla. Magáról az ember alkotta űrtechnológiáról szintén nem tudunk meg sok mindent. Viszont a film erénye szintén a megvalósítás, 1972-höz képest fantasztikus lett a képi világ.
Pontosan az emberközpontúsága miatt azonban sokkal inkább emészthető darab, mint a 2001 - bár utóbbi volumenében sokkal nagyobb kérdéseket feszeget.

2016-08-28 16:23:09 Prüstü (5) #72

Az általad említett lassú és kitartott képek, az szellemi elmélyülést segítik a filmhez, meditatívvá teszi, ami szerintem egy jó dolog, én legalábbis imádom az ilyesmit. Tarkovszkij művészetéhez ez hozzátartozik, ahhoz hogy igazán megszeressük a filmjeit ezt meg kell szokni, befogadónak kell lenni. Ami nyilván valóban nem könnyű főleg hogy a mi generációnk nem ilyen tempójú filmeken nőtt fel........persze kivételek biztos vannak.

Meg lehetne vágni ezt a filmet, de akkor már nem lenne ugyanaz, nekem így egész, ahogy van. Utólag én biztos sajnálnék tőle minden kivágott képkockát.

Ettől független a te véleményed is megértem, mind különbözőek vagyunk.

2016-08-27 18:11:34 gomez1000 (3) #71

Akkor magyarázd el nekem légyszives, hogy ha egy részt el lehet mesélni 10 percben is, akkor miért jó, ha ugyanazt 25 percben mesélik el?
Nekem ez a film tetszett volna, ha jobban megvágják a lassú, kitartott képeket, és a történet mesélésen gyorsítanak egy kicsit.

előzmény: Prüstü (#70)

2016-08-23 10:40:18 Prüstü (5) #70

“Nem tartozom a többséghez”, itt a kommentelők közt valóban nem, de ha mindezt jobban kivetítenénk nyilván a többséghez tartoznál, akiknek ez a film vontatott, lassú, és művészieskedő.
Én a VHS korszakban szocializálódtam 5-17 éves korom közt, de valahogy sikerült átkerülnöm a filmművészet azon oldalára, ahol ezek a filmek valóban művészi értékként, elfogadottan dominálnak.
Művészieskedő számomra az a film, ami elhúzza a játékidőt feleslegesen és tartalmilag sincs benne semmi szinte. Tarkovszkijra ez nagyon nem igaz. Pont az olyan rendezők mint ők által fogadták el a Filmművészetet a 7. művészetnek. Meditatív, elgondolkodtató alkotás, ami nekem nagyon sokat adott.

előzmény: gomez1000 (#69)

2016-08-22 21:51:32 gomez1000 (3) #69

Vannak benne jó részek, a lényegi mondanivaló is megvan, viszont annyira művészieskedő, vontatott stílusban, hogy nekem ez már unalmas.
Nem tartozok a többséghez, számomra fájdalmas szenvedés volt nézni. Értem én, hogy elgondolkodtató, de csak azért, mert nem egyszerű történet, sokminden bele magyarázható.

2015-11-02 11:02:01 zetor (?) #68

Remelem nem minősül reklámnak, es elvégre bárkinek jol johet az infó: Az art+cinema-ban ma ezzel a filmmel indul útjára a Tarkovszkij vetítés sorozat.

2013-06-28 10:38:01 Dynast Grausherra (5) #67

Korábban én is így álltam a könyvadaptációkhoz, és csak a könyv lebegett a szemem előtt. Sőt, távol is tartottam magam az általam olvasott regények feldolgozásaitól (hála az Egri csillagoknak, ami sokkal jobban meg van csonkolva, mint a Solaris, sőt a könyv lelkét is sikerült kiölni belőle). A Solaris alapvetően megőrzi a magját, az ismeretlen világot, de emberközelivé teszi. Tarkovszkij igazából nem is volt túlzottan megfelelő arra, hogy Lem könyvét adaptálja, mert ő túlságosan emberközpontú. És ezért más a konklúzió.
Azzal egyet értek, hogy nem kell térdre esni a film előtt, mert kevesebb a regénynél. Tarkovszkij életművébe viszont tökéletesen illeszkedik. Igaz, hogy követi a regény fonalát, felmerülnek ugyanazok az elemek, de eleve más a felütés. És én is egyetértek Lemmel, hogy leszólja ezt a filmet. "egyáltalán nem a Solarist csinálta meg, hanem a Bűn és bűnhődést.” Ez egy nem igazán jó adaptáció, viszont zseniális Tarkovszkij film, ami tökéletesen illeszkedik az életműbe.
Korábban a Ragyogás már elfogadtatta velem, hogy nem kell feltétlenül ragaszkodnom a könyvhöz, ha a rendező ad valamit cserébe azokért, amiket megváltoztatott a regényben. Tarkovszkij adja magát, és nekem ez elég volt. Úgy, hogy ezt nem tudom eléggé hangsúlyozni, Lem a legkedvesebb sci-fi íróm, akinek a világát a legnagyobb mélységéig be tudom fogadni.

előzmény: Kalevala (#66)

2013-06-27 23:47:58 Kalevala (4) #66

A Solaris egy regényadaptáció, mint tudjuk. Megpróbálom mindig a film elött elolvasni a könyvet, mert szerintem a könyv a 100 %, a kiinduló alap, minden más csak erre épülhet, csak ehhez viszonyulhat. A könyv egy remekmü, két este elolvastam, nem tudtam letenni. A film a maga eszközeivel próbálja elmondani a könyv mondanivalójat, ami a szó a könyvben, az a kép a filmben. Èn szeretem, ha nem változtatnak a könyv tartalmán, mert nem véletlen, hogy az iró azt irta, amit irt és nem azt, amit egy rendezö megváltoztat vagy csonkít. Ezt most általánosságban is értem, de a Solarisra is érvényes. Nem fogok térdre esni Tarkovszkij müve elött. A film is kiváló, nem vitás, de a könyv TÖBB. A film hüen követi a regény fonalát, de máshová jut el, mint a könyv.
Aki minden nyitott kérdésre választ keres, amit a film nem adott meg, azt a könyvben megtalálja. A film egy adaptáció. A rendezö elmondja, hogy ö hogy látja a dolgokat, de nem az a lényeg, hogy az iró hogy látja? Hiszen töle ered az alkotás!
A film vége pedig zavarba ejtö, hogy úgy mondjam, valahogy szégyenkeztem a rendezö helyett azért a jelenetért, amikor térdre esik az apja elött.

2013-01-27 16:24:24 critixx (5) #65

Soderbergh verzióját én sem néztem meg, elvből nem is fogom.

"Egy neves kritikus szerint,(a 100 híres film c. könyve itthon is megjelent)a Csillagok háborúja óta a közepesen eszes kamasz a filmek célcsoportja."

És igaza is van. Habár a szint egyre lejjebb ment az évek során, ma már sok filmnél inkább a kevésbé eszes kamasz vagy az MTV-függő növény (Álomháború...) a célcsoport.

előzmény: csabaga (#64)

2013-01-27 16:10:50 csabaga (4) #64

Én sajnos megnéztem,borzalmas!
Napjaink tipikus "művészinek" álcázott hollywoodi vacakja.

Egy neves kritikus szerint,(a 100 híres film c. könyve itthon is megjelent)a Csillagok háborúja óta a közepesen eszes kamasz a filmek célcsoportja.

előzmény: Hannibal Lecter (#59)

2013-01-27 16:06:31 csabaga (4) #63

Igen,manapság rengeteg mindennel foglalkoznak egyszerre az emberek,rosszul és felületesen...

előzmény: simijohnny (#60)

2013-01-26 21:28:52 Hannibal Lecter (5) #62

Valóban. Ez bizony nem az a fajta kortárs ingercunami, amitől azonnal, együltő helyedben megkapsz mindent. Tarkovszkij képei az élményben való elmerülésre ösztönöznek, ez pedig időigényes folyamat, ami nyilván a megtekintés után is folytatódik. És ehhez egyre kevesebb embernek van türelme.

előzmény: simijohnny (#60)

2013-01-26 21:20:36 tomside (5) #61

Ne is nézd meg az újat. Van benne vagy 2-3 jó fotó, de amúgy kong az ürességtől. Olyan, mintha valami milliomos kölyök, akinek semmi dolga a világon, kedvtelésből leforgatta volna az egyik kedvenc filmjét. Kong az ürességtől.

előzmény: Hannibal Lecter (#59)

2013-01-26 21:07:05 simijohnny (5) #60

Túl gyors már a világ az ilyen filmekhez P., ugyanakkor paradox módon, egyre inkább fontossá kellene hogy váljanak. Én örülök, hogy az "őrültek" táborába tartozom.

előzmény: Hannibal Lecter (#59)

2013-01-26 20:10:31 Hannibal Lecter (5) #59

"A tékozló fiú hazatér." Snaut szerint az emberek "a saját tükörképüket keresik a másféle világokban." Kelvin viszont - miután megbékél saját lelkiismeretével - végül nem a saját tükörképét leli meg a tudatóceán szigetében, hanem a családi birtok tükörképét, a földi létezés tükörképét. Mert ez már "csak" tükörkép. Ami a nyitány során a "kint" világához tartozott, az immáron a "bent" világához tartozik (az esővíz már a házon belül kezd el ömleni etc.) De nem számítanak ezek a térbeli anomáliák, csak az élmény számít, a hazatérés élménye. A szeretet az, aminek élményformája van itt. Kelvint "visszafogadja az ősi rend", ahogy Pilinszky Apokrifjának magányos vándorát. Mindezt azonban csak azáltal tudja elérni, hogy felhagy a tudományt érdeklő nagy kérdések fürkészésével, és átadja magát a szeretet eszméjének.

Egyébként tényleg szunyókálhatnak a Tarkovszkij-hívők. Az imént a Youtube-ot böngészve egy igen érdekes véleményre leltem, mely tulajdonképpen Tarkovszkij és Soderbergh átiratainak összehasonlítása kapcsán tesz megállapításokat:

"People who like the original are film snobs. Seriously, how can someone who isn't insane really enjoy 10 minutes of a car driving down a highway? 2001 is also a boring movie but at least the Star Gate was awesome looking (although not like how it was described in the book, which is too bad). This version of Solaris is much better."

Amíg ilyen és ehhez hasonló álláspontokkal kell szembesülnöm, addig kötelességemnek érzem, hogy ébresztgessem a Tarkovszkij-hívőket. (Soderbergh átiratát egyébként eddig sem akartam megnézni, de most már, hogy abszolváltam Tarkovszkij remekművét, még annyira sem kívánom.)

előzmény: csabaga (#58)

2013-01-26 16:11:18 csabaga (4) #58

A zárlatot te hogy értelmezed?

Sok Tarkovszkíj hivő van,csak néha elszunyókálnak.:)

előzmény: Hannibal Lecter (#57)

2013-01-25 22:24:54 Hannibal Lecter (5) #57

Minden ízében kitűnő alkotás: remekül tagolt szerkezet (fantasztikus, ahogy a zárlat során megelevenedik a nyitójelenet sokatmondó inverze, immár természetesen jóval tömörebb formában); kontemplatív képsorok; kulturális (képzőművészeti, irodalmi, zenei) utalásokkal gazdagon átszőtt filozófiai dimenzió; a műfaji kötöttségek bravúros kijátszása; egyszóval: "modernista Bűn és bűnhődés" az orosz filmművészet nagymesterétől - őszintén mondom, nem is értem, hogy miért nem Tarkovszkij-hívő mindenki.

2012-12-04 22:59:54 Dynast Grausherra (5) #56

Nagyon tartottam ettől a filmtől, hiába láttam eddig csupa zseniális alkotást Tarkovszkij rendezésében. Stanislaw Lem a legkiválóbb sci-fi író, akit ismerek, teljesen bele tudok feledkezni a műveibe, mert nagyon hasonló nézeteket hordoz a világról, az emberiségről, mint én. A Solarist először még a Lem munkásságával való ismerkedésem idején olvastam, és elsőre nem is fogtam fel a jelentőségét. Sokkal jobban tetszett az Éden, ami szintén a megismerés, megértés korlátairól szól, de jóval könnyedebb hangnemben. A Solaris esetén először csak zagyvaságnak láttam a bolygó és a plazmaóceán megismerésére tett törekvések oldalak hosszú sorain át történő ecsetelését. De később, több Lem regénnyel a hátam mögött, rájöttem mindennek a nyitjára.
Az ember nem ismerhet meg semmit, ami nem emberi. Valahogy ez Lem műveinek gondolata. Ezért is tetszik sokkal jobban a munkássága az emberközpontú amerikai sci-fi szerzőknél. Lemnél a dolgok mértéke nem az ember. Ehhez hozzá kell tennem, hogy különösen jól tudja fordított módban is előadni ezt az alapfeltételt, amikor idegen lények vagy robotok próbálnak képet alkotni az emberről. A Solaris története során az emberiség a történelem során először valami olyasmivel találkozik, ami messze-messze meghaladja a felfogóképességét. Az értelemnek egy olyan szokatlan, új, leírhatatlan formájával, aminek valódi értelmét végül kénytelenek lesznek megkérdőjelezni önnön korlátaik miatt.
Tökéletesen megértem Lemet, hogy nem nyerte el a tetszését Tarkovszkij filmje. Sokkal másabb, mint a regény. Ezért úgy döntöttem, még amikor a Földön jártunk, amelyet Lem egyáltalán nem érint az eredeti történetben, hogy a már jól bevált módszeremet alkalmazom, eltekintek attól, hogy ez a film elvben Lem regénye alapján készült. Hadd működjön önmagában Tarkovszkij zsenialitása.
Működött, nem is akárhogyan. A Nosztalgia óta nem nyűgözött le ennyire Tarkovszikj művészete. Ugyanolyan mély, a lélekben ható alkotás. Ugyanazt tudnám mondani, mint amikor a Nosztalgiát láttam: valahol az elme mélyében hat, nem tudnám világosan megfogalmazni magamtól, hogy mi is zajlott le, de ennek ellenére valahol mélyen minden pillanata teljesen érthető és világos.

2012-10-14 10:56:55 critixx (5) #55

A Mosfilm jóvoltából angol felirattal megtekinthető két részben: [link]

2012-03-17 23:44:34 somogyireka (3) #54

Sajnos nekem csalódás volt ez a film, pedig nagyon készültem rá, főleg azután,hogy megtudtam, Fassbinder egyik kedvenc filmje is volt, na akkor gyorsan elővettem.
Talán a sci-fi miatt, talán amiatt, hogy nem tudom,és nem is akarom ez a gondolatmenet követni,túl sok, dagályos nekem,amit a rendező itt kínál.Pedig még a K.Á.B és SZ.Á.:Tarkovszij c. könyvét is végigolvastam ennél a résznél, nehogy az legyen a baj, hogy valamit nem érettem jól,de ez sem győzött meg.Ám a Sztalkerhez érve mindez aztán csodálatos kitisztul. És a Solaris nekem nem ugyanaz,mint a Zóna!Elnézést, Andrej Tarkovszkij!

2011-12-30 07:15:37 simijohnny (5) #53

Sikerült kiragadnod a könyv, szerintem legfontosabb sorait.

előzmény: Tenebra (#52)

2011-12-29 23:53:03 Tenebra (5) #52

"[Tarkovszkijra jellemző] a sokféleképpen múló, érzékien konkrét idő - a minőségi idő- végtelenül gazdag ritmusára hagyatkozva egyfajta szellemi elmélyedésre, kontemplációra és koncentrációra sarkallja nézőjét. Éppen ennek köszönhetően mindazok számára, akik a mennyiségi idő modern fogságából képesek valamelyest is kiszabadítani magukat, az ő filmjei -akár bármely nagy műalkotás- megunhatatlanok." - Sz. Á., Tarkovszkij-könyv.

Nos, ez a recept minden Tarkovszkij-filmhez. :> S ezért szórakoztat engem az autópályás jelenet is.

2011-12-12 12:53:13 critixx (5) #51

"És nem mellesleg ez a jelenet megmutatja Tarkovszkij hitét a valódi művészet erejében."

Akár az egész Tarkovszkij-életművet felfoghatjuk úgy is, mint ennek a kérdéskörnek a feltérképezését. Az Andrej Rubljovban a címszereplő hite megrendül a művészet erejében, mivel azt látja, a körülötte lévő vérben és erőszakban tobzódó világban már nem ér semmit, de a film végén rájön, hogy mégis. Ez még a fiatal Tarkovszkij optimizmusát mutatja. Később már korántsem ilyen optimista a kép. Lásd a Nosztalgia "szent őrültjét" például. Egyébként jómagam is hasonló jelentést tulajdonítok a Solaris eme jelenetének.

előzmény: Beka (#40)

2011-12-12 12:34:51 tomside (5) #50

4 Tarkovszkij-filmet láttam eddig össz-vissz., de komolyan mondom, olykor jön egy-egy pillanat, amikor azt érzem, mintha egy örökkévalóság óta az fájna, hogy egyszer elfogynak majd ezek a felfedezésemre váró csodás alkotások. Azt hiszem, a kedvencem. De legalábbis alapjaiban határozza meg a személyiségfejlődésemet, ha feltesszük, hogy van olyan.

2011-11-25 20:46:11 BonnyJohnny (3) #49

Valahol az első hozzászólások valamelyikében valaki Bergman Fanny és Alexanderjét említette. Nos ez az én esetemben is annyiban helytálló, hogy hiába voltak mély és igaz dialógusok, hiába volt az egész film gondolatébresztő, és hiába volt döbbenetes erejű a film vége (egyébként nem tudom eldönteni, hogy boldog vagy szomorú-e a vég) túl hosszú és lassú volt. És néha úgy éreztem számomra jelentéktelen dolgokon időzött el a kamera. Így összességében egy zseniálisról lecsúszott négyesre osztályozom a filmet (akárcsak Bergman említett filmjét), fenntartva, hogy minden bizonnyal én bennem van a hiba; életkor, értelmi szint, vagy stílusbeli problémák miatt egyszerűen nem vagyok a célközönség része.

2011-03-19 15:22:05 Jude Quinn (5) #48

A hínárhoz meg ilyenekhez: én úgy látom, hogy Tarkovszkij nem szokott csak azért lefilmezni valamit, hogy kitöltse a játékidőt, hanem amit a kamerája felvesz, annak igenis, köze van a történethez, része a filmnek, nem csak "vágókép". Mondom ezt úgy, hogy magam is sok esetben gondban vagyok az értelmezéssel. Mégis, számomra Tarkovszkij filmjei enélkül is teljes egészet alkotnak, minden részletükkel együtt.

2011-03-10 11:07:09 simijohnny (5) #47

Na kérem szépen. Ez az egyik legsúlyosabb film és az egyik legjobb sci-fi amit életemben láttam, az utóbbit nem tudom és nem is akarom eldönteni. Annyi minden van ebben a filmben, hogy szinte minden egyes snittjét ki lehetne elemezni, de minek, hiszen olyan, mint egy hosszú álom. Hogy miről? A megismerésről, emberi mivoltunkról, a világról amiben élünk, egyszerű emberi igazságokról. Gyönyörű, gyönyörű. Szubjektív, hogy ebből első alkalommal mennyit és mit képes befogadni a néző, nekem ne is akarja megmondani egy esztéta sem. :) Összetettsége miatt természetesen újranézős, ám ennek senki nem fog csak úgy, teázás közben nekiülni a barátnőjével.
Apropó összetettség. Akinek az kell, hogy előre megrágott ételt adjanak a szájába kiskanállal és utána meg is töröljék, majd megdicsérjek, hogy "nagy ügyes voltál", az meg se próbálkozzon ilyesmivel. A gondolkodás és a ráérzés valakinek bizonyára nehéz feladat, pláne hogy ezt a szellemet táplálja a jelenkori filmgyártás nagy százaléka is, mikor futószalagon jön a szemét, a puszta fogyasztóként kezelt néző elé. A Solaris nem ilyen film. A Solaris egy zseniális, gyönyörű és nehéz film, amit néhány évente egyszerűen újra és újra látni kell.

2011-02-13 00:24:47 dézi (5) #46

érdekes volt nagyon, nem ilyenre számítottam, bár még nem ismerem tarkovszkij stílusát. ezek után kíváncsian várom, hogy kicsit jobban megismerjem. 5-ös persze. :)

és szerintem sem kell túlmagyarázni ebben semmit, bár lehet értelmezni sok mindent. valószínűleg van, akinek bejön ez a stílus, van, akinek nem, és annak akkor sem fog, ha minden egyes részletéről kap egyfajta értelmezést. én legalábbis nem tudom elképzelni, hogy akinek ez nem tetszett, az egy részletes magyarázat után azt mondja, hogy "nahát, ez tényleg zseniális!"... rá kell érezni a képekre, a szimbólumokra, a mondanivalóra, és ehhez nem kevés nyitottság kell. akiben ez nincs meg, hanem egyből bezárkózik és ítélkezik, annak szerintem hiába magyarázna bárki is.

2010-11-25 09:58:40 Pete (5) #45

Szerintem meg ezen a fórumon éppen hogy szokás az elemzés, nem is kis mértékben. Határozottan ellent kell tehát mondjak. Arra is van példa, hogy egy-egy jelenet kerül kielemzésre, bár nyilván az valóban ritkább. Egyébként egyáltalán nem vagyok ellene az elemzésnek, csak az "agyon elemzésnek". Rosszul fejeztem ki magam lentebb tehát.

Solaris: arra céloztam, hogy miközben ez a film művészfilmes eszközök tucatjait alkalmazza, és valóban szétszedhető; a fő, emberi mondanivalója egyszerűen önmagáért beszél és "megáll a saját lábán" ahogy írod. Ami azért is érdekes, mert én amúgy általában nem annyira kedvelem Tarkovszkij filmjeit.

előzmény: Beka (#44)

2010-10-30 19:43:40 Beka (5) #44

Igen, Tarkovszkij filmjei valóban csodálatosak és emberiek. És kelleni éppen nem kell elemezni őket (megállnak azok a saját lábukon is, nem szorulnak semmiféle magyarázatra), de talán mégis érdemes. Ezen a fórumon ez valóban nem szokás, pedig szerintem egészen érdekes dolog lenne egy-egy nehezen értelmezhető jelenettel kapcsolatban megvitatni, ki mit gondol róla. Ez sokkal izgalmasabb lenne, mint azok a hozzászólások, amelyek csak nagy általánosságban „minősítik” a filmet.

2010-09-11 14:23:45 Pete (5) #43

Csodálatos, emberi.
Ennyi, nem kell értelmezni.

2010-06-01 16:02:02 Gratianus (3) #42

Tarkovszkij filmjeinek üzenete sokkal könnyebben értelmezhető volt a 70-es, 80-as évek társadalmi környezetében, amikor az állami-ideológiai cenzúra folytán bármiféle elméleti vita csak valamiféle "kódnyelven" volt lefolytatható. Ma már azok is nehezen értik ezt a posztmodern kommunikációs csatornát, akik annak idején aktívan alkalmazták.
A Solaris jelen időben ezért inkább kordokumentum, mint élvezhető filmművészeti alkotás.

2009-08-16 04:23:04 -senki- (1) #41

Az értelmezésed mindenesetre minimum érdekes, köszi.

előzmény: Beka (#40)

2009-08-15 23:16:23 Beka (5) #40

Hozzászólás egy „öregembertől” (49)

„Senki” felvetett egy kérdést, amit a hozzászólók rendre kikerülnek, azt a látszatot keltve, mintha Tarkovszkij jelen műve annyira elvont lenne, hogy a kérdéseire nem lenne magyarázat. Felvetem, mért ne lehetne tárgyszerűen vitázni erről a dologról, hiszen akit érdekel a film, biztosan szívesen olvassa mások véleményét egy-egy konkrét kérdésről, illetve, ha a magyarázattal nem ért egyet, talán „előáll” a saját értelmezésével is. Próbáljuk meg együtt egy-egy mozzanat „súlyát, értelmét feltárni”, ahogy azt „Senki” javasolja!
Én leírom az első kérdésre a teóriámat, és ha érdekel ez egyáltalán valakit, akkor szívesen elmondom a többi kérdésről is a véleményem.

Az értelmezésem az első kérdésre a következő: Kris feleségének „kópiáját” felfoghatjuk egy idegen „lénynek”, aki vajmi keveset tud az emberről. És ha jól meggondoljuk, mi más, mint a művészet az, ami közelebb vihet az emberi lélek megismeréséhez. Ez a „lény” azért tanulmányozza a festményt, mert ez az ő számára a megismerés egy módja. És nem mellesleg ez a jelenet megmutatja Tarkovszkij hitét a valódi művészet erejében. Hiszen mit látunk: a „lény” szemével nézve, a kép szinte „megelevenedik”, átélhetővé válik egy valódi téli táj hangulata, lám, ilyen az ember élőhelye, a Föld! Egyébként felfogható ez a jelenet egy kép elemzésének is, a kép egyes részeinek kiemelésével, pásztázásával és a hozzá társított „téli” hangok megelevenítésével szinte értelmezi a Brueghel festményt. És ezt az élményt teszi teljessé az otthonról hozott családi felvétel bejátszásával.

2009-08-07 07:07:26 -senki- (1) #39

Ilyen alapon a Soderberghféle verzió is lehetne rád hasonló érzelmi hatással... Az még érzelmesebb is. Szép a fényképezése, mondjuk füvet, autóforgalmat, meg festményt kevesebbet mutat, meg a Solarist se tengerként látjuk. :D

előzmény: Kalti (#38)

2009-08-06 21:12:53 Kalti (5) #38

Ez nagyon gyenge szöveg. Önmagadat próbálod azzal igazolni, hogy biztos azért ez sok ötös, mert nem merik rávágni a gyengébb osztályzatot, mert akkor itt ki lesznek közösítve, persze én sokkal okosabb vagyok, átlátok a szitán, engem nem lehet ilyen könnyen megtéveszteni. Ezzel gyakorlatilag hülyének nézel itt jónéhány embert. Nekem életem egyik legnagyobb filmélménye, ha itt 2 egészen állna, akkor is ez lenne a véleményem.
Az is hülyeség, hogy érteni kellene ahhoz egy filmet, hogy jó osztályzatot adjak rá. Attól még lehet rám hatással érzelmi síkon, hogy mindent felfognék belőle. De az is lehet, hogy az én intellektusom kevés hozzá, és nem a filmben kell keresni a hibát.

előzmény: inigo (#33)

2009-08-02 12:14:14 jesi (5) #37

Ez messze nincs így, annál zseniálisabb filmeket csinált, hogy ne értse: nem egy hatodrangú amerikai poprendező, azoktól nem várnék semmit

előzmény: inigo (#33)

2009-08-02 05:11:27 mchn (5) #36

Ha nem haragszol en a kulturalis nyomas nelkul is szeretnek ra 5ost adni. Koszi.

előzmény: inigo (#33)

2009-08-02 01:45:50 puttancsospeti (?) #35

"Mondjuk Lem nem volt oda érte..."

Igen, ezt tudom. Lem zseniális.

Tarkovszkij is az, bár nem annyira az én világom. Mostmár mindenképpen meg fogom nézni a filmet, mert nagyon kíváncsi vagyok rá.

Két teljesen más hangulatú alkotó, az biztos.

előzmény: -senki- (#12)

2009-08-02 01:35:37 -senki- (1) #34

Hehe, kösz :)

2009-08-02 00:40:38 inigo (3) #33

hehe. zseniálisak a kommentjeid itt. annyi ilyen baromságot lehet olvasni ilyen híres filmeknél a rendező zsenialitásáról, meg a képi világról meg mit tudom én. és közben nyilvánvaló, hogy az illető szépen meghunyászkodott a kulturális nyomás alatt, hogy ez egy "jó" film, tehát jónak kell találni, hogy saját maga észre sem veszi, hogy nem érti.

előzmény: -senki- (#26)

2009-08-01 20:55:56 critixx (5) #32

Nem szeretem az animét. (És most ne nyissunk hosszadalmas vitát, szubjektív vélemény.)

előzmény: mchn (#31)

2009-08-01 17:54:24 mchn (5) #31

Anime fronton azert jelenleg is keszulnek ritka jo es komoly sci-fik, sajnos a filmesek valoban hanyagoljak mostanaban.

előzmény: critixx (#30)

2009-08-01 16:48:21 critixx (5) #30

Én szeretem a sci-fit (a komoly fajtáját, amiből az utóbbi 25-30 évben nem nagyon akadt), de szerintem Tarkovszkijnál a sci-fi csak egy külső, ami alatt rejlik az igazi rétegek alatta vannak.

előzmény: zéel (#29)

2009-07-06 19:33:39 zéel (3) #29

A sci-fi-t nem (igazán) szeretem. Tarkovszkijt szeretem. De ez a filmje alig érintett meg. (Az első óra, másfél óra meg még annyira sem.)

2009-05-13 14:16:23 Kalti (5) #28

Igen, itt látszólag ellentmondtam az előző állításomnak. Helyenként a képek olyan erős, szuggesztív hatást gyakorolnak, hogy egyszerűen meggyőznek arról, hogy többlettartalom lakozik mögöttük, akkor is, ha abban a pillanatban nem áll minden össze a fejemben. Sok jeleneten csak napokkal a film megtekintése után gondolkodtam el, és a film egészét átlátva nagyon sok apró motívum a helyére került, ezért írtam, hogy szerintem mindennek megvan a jelentése, mert ahogy leülepedett az bennem a film, úgy vált egyre tisztábbá. Viszont továbbra is áll, hogy egyáltalán nem muszáj mindent megérteni, ahhoz hogy élményt nyújtson a mű, filmnézés közben is jobb elmerülni benne, mint gondolkozni, az ráér a film megnézése után is. Remélem valamennyire érthető, mire gondolok.
Egyébként nem csak az erős fényképezés miatt adtam rá 5-öst, az nálam is kevés lenne, akármennyire is lenyűgöző, engem maga a sztori is izgatott. Mi is az a Solaris ? Miért materializálja emlékeinket ? Vajon ezek a lények ugyanolyan húsvér, érző emberek, vagy csak az elménkkel játszadozik a bolygó ? És ez csak a vékony felszín, ennél sokkal mélyebb filozófia rétegei is vannak a filmnek.

előzmény: -senki- (#26)

2009-05-13 13:42:16 mchn (5) #27

Tarkovszkij maga mondta, h a hasznalt szimbolumok nagyresze nem is szimbolum a filmjeiben, nem kell oket ertelmezni. Meg amugy is, ha mar konyvbol ert meg az ember egy filmet akkor reg rossz. Meg kell nezni a Solarist, aztan ha nem tetszik ravagni a karot. Nem veletlenul neznek kevesen ilyen filmeket, az emberek nagy reszenek nem tetszik.

2009-05-13 04:08:11 -senki- (1) #26

Hát oké azt is eltudom fogadni hogy valakit simán csak megfog a hangulata... Csak azért bátorkodtam rákérdezni mert a pont úgy ellenezted a véleményem ("nagyon mellélőttél [...] legalább ne írnál ekkora butaságokat") hogy:

"Ha létezik olyan alkotás a filmtörténetben, amelyben minden egyes képnek, minden egyes történésnek súlya, jelentése van, akkor az pont a Solaris."

Most hogy ezt számon kértem visszatáncolsz olyan alapon hogy nem kell "túlelemezni, görcsösen a racionalitást keresni, miért nem lehet szimplán gyönyörködni valamiban, anélkül, hogy felfognád"...

Én elfogadom, hogy neked tetszik, de nem tudom milyen alapon nevezed butaságnak a véleményemet ha te is csak feltételezed hogy biztos van valami jelentésük ezeknek a "szimbólumoknak".

A fényképezés annyira nem fogott meg engem, önmagában nem gyönyörködtett annyira hogy órákig csodáljam az ilyen "vágóképeket".

előzmény: Kalti (#23)

2009-05-13 03:49:54 -senki- (1) #25

Hát így érthető a magas értékelés. Persze lehet hogy igazad van, mindenesetre leküzdhetetlenül a jelenben élek :). Mindenesetre ilyen alapon a "tényleg" rossz filmekre is mondhatja akárki hogy ez magas művészet, csak fel kell hozzá nőni. :)

Ami a szürrealizmust illeti igen, de előnybe részesítem ha a szürrealizmust tudom értelmezni,
találok abban is logikát.

előzmény: JeszKar (#16)

2009-05-13 00:06:08 vadPINGvin (2) #24

Ebben mindenképp igazat adnék neked, ha még nem láttam volna a konkrét művet. A stílusa maximálisan bejönne, ha történt volna valami benne ami legalább egy kicsit is érdekel. Minthogy Lem írta, ezt belekalkuláltam a lehetséges végeredménybe. De mivel a "történet" hidegen hagy, logikusan adódik, hogy nem élvezhettem a két és fél órányi semmit, ha néhány helyen maga a mesélési technika tetszett is.
Persz ez az én véleményem.
Mások másért utálhatják. :)

előzmény: Kalti (#23)

2009-05-12 22:55:07 Kalti (5) #23

Acidphase nagyon jól mondja, nem értem miért kell mindenáron túlelemezni, görcsösen a racionalitást keresni, miért nem lehet szimplán gyönyörködni valamiban, anélkül, hogy felfognád, ilyen a filmben a hínár, vagy a rojtos végű ruha is. Tarkovszkijnál általában ezeknek szimbólumoknak megvan a maguk jelentése, de ha nem tudod megfejteni akkor is önmagukban egy esztétikai élményt nyújtanak. Az egész film egy hihetetlenül aprólékos ecsetvonásokkal felvitt festmény, egyszerűen elképesztőek a beállítások, egy vizuális orgazmus, annak ellenére hogy szándékosan spóroltak a látványelemekkel. Én sem értettem meg minden mozzanatot, de nem is akartam görcsösen, a lényeg így is bőven átjött és minden alkalommal új élményben részesít. Egyébként az autós jelenet volt az egyik legszenzációsabb, micsoda kontraszt a kezdő képsorokhoz képest. Azt szoktam mondani, hogy ezeket a műveket meg kell tanulni nézni, a mai filmek erős cselekmény központúsága leszoktatta a nézőt arról, hogy egyszerűen a képek ereje elvarázsolja, magával sodorja.

2009-05-12 21:49:25 vadPINGvin (2) #22

Nekem pl semmi bajom az elvontabb filmekkel (persze a kommerszebbekkel sem), nem is várom el, hogy vagyon mozgalmasak legyenek (de nem panaszkodom, ha azok), de ezt pl csak azért néztem végig, mert Lem regényeit is kedvelem, meg a Stalkert sem egyszer láttam, hát gondoltam csak lesz majd valami értelme a végére. Közben haverok kint kávéztak, mert kb egy óra után nem bírták tovább a szenvedést. Szóval nem mondom, hogy nem egy nagy film (mazochistája válogatja), de mindenkinek joga van rá hogy utálja és az ellenkezőjét állítsa. Én konkrétan használom is ezt a jogomat évek óta. :)

De -senki- azért mégis téved egy dologban. Az autós forgalom az nem 5 perc volt. Legalább egy félóra szenvedésre emlékszem azon a részen.

2009-05-12 21:30:11 acidphase (5) #21

ha allok egy hegyteton , nezem a szep tajat, hallom az allatok hangjat, sut a nap.. es valahogy nem keresem semelyiknek se az ertelmet..

5 percig tarto autos forgalom..? nem a mai vilagunkat reprezentalja?

itt van pl egyik kedvenc jelenet a Stalkerbol:
[link]

anelkul h keresnek barmi ertelmet, elmerulok a tokeletes kepi es hangi vilagban..

ez szamomra a filmmuveszet.

2009-05-12 21:19:53 JeszKar (?) #20

Pedig ha jól látom néhány évvel azért idősebb vagy nálam.

előzmény: limupei (#19)

2009-05-12 21:18:08 limupei (?) #19

Egy becsületes ember. Bevallom, én is így vagyok. Megvan pár Tarkovszkij film, de még nem vagyok kész rájuk.

előzmény: JeszKar (#16)

2009-05-12 21:17:24 JeszKar (?) #18

r

előzmény: JeszKar (#17)

2009-05-12 21:16:57 JeszKar (?) #17

Szürrealizmusról hallottál mát?

előzmény: -senki- (#15)

2009-05-12 21:15:33 JeszKar (?) #16

Solaris egy igen nehéz mű, nem lehet csak úgy nekik ülni és megnézni. Én tudom, mert megpróbáltam, az egyik órámhoz lett volna hasznos, de csak a film feléig jutottam. Logikus következtetés lenne a nézhetetlen, de nem adtam azt rám, sőt semmit se. Rájöttem, hogy ehhez a filmhez föl kell nőni, én még túl fiatal vagyok, hozzá, majd 4-5 év múlva újra próbálom. Lehet, hogy neked is várnod kellett volna, -senki-.

2009-05-12 21:11:06 -senki- (1) #15

Ja, ha te nem igényeled hogy legyen értelme annak amit már öt perce látsz akkor már értelek...!

előzmény: acidphase (#14)

2009-05-12 20:59:51 acidphase (5) #14

ha te ennyire az értelmet keresed minden egyes jelenetben/targyban/dologban akkor kivancsi lennék mit szolsz egy sulyosabb lynch filmhez:D pl radirfej:P

2009-05-12 20:41:33 -senki- (1) #13

Hát még nem találkoztam olyan írással ami megvilágította zsenialitását.

De pl. akkor lehet ezeknek a súlyát, értelmét feltárni...:
-A Brueghel festményt mi a fenét akar percekig a filmben?
-Mit mesél nekünk az öt percig látott autós forgalom?
-Mi van Kris néma anyjával? (Gyereke se érti a szavát? XD)
-Na és az apjával a befejezésnél?
-És miért olyan fontos a filmben a hínár meg a rojtos végű ruha...?

előzmény: Kalti (#9)

2009-05-12 20:22:35 -senki- (1) #12

Mondjuk Lem nem volt oda érte...:

"Tarkovszkij forgatókönyve szerint a történet jó része a földön játszódik, a sci-fi elemek lényegtelenné váltak. „Egész munkánk a filmen nem volt egyéb, mint küzdelem a műfaj ellen. Ez a kísérlet Lem éles ellenállásába ütközött.”

Stanisław Lemnek alapvető fenntartásai voltak. Szerette volna látni a Solaris bolygót, amit Tarkovszkij megtagadott, mert vizuálisan visszafogott filmet akart készíteni. Tarkovszkij „egyáltalán nem a Solarist csinálta meg, hanem a Bűn és bűnhődést.” A film befejezése Lemet felháborította és tudománytalannak tartotta.[1] [2]"
http://hu.wikipedia.org/wiki/Solaris_(1972)

előzmény: puttancsospeti (#11)

2009-05-12 14:53:46 puttancsospeti (?) #11

Most már meg kell majd ezt is néznem. Lemet imádom.

előzmény: jesi (#10)

2009-05-12 14:50:54 jesi (5) #10

Kevés film üt ekkorát, sőt nagyon kevésnél rázott ki a hideg ennyire

2009-05-12 14:43:24 Kalti (5) #9

Senki ezzel a filmmel megint nagyon mellélőttél, az nem is gond, hogy valaki nem fogékony az ilyen típusú művekre, de akkor legalább ne írnál ekkora butaságokat. Ha létezik olyan alkotás a filmtörténetben, amelyben minden egyes képnek, minden egyes történésnek súlya, jelentése van, akkor az pont a Solaris. Annyi inspiratív gondolattal gazdagít, szinte táplálék a szellemnek, ennél mélyebb, felkavaróbb alkotás azt hiszem kevés készült, sajnálom hogy ebből neked semmi sem jött át. Kicsit olvass utána Tarkovszkij arc poetica-jának, talán így kicsit közelebb kerül hozzád a film, de szerintem abszolút laikusként is megérthető, mi is a fő üzenete az alkotásnak. Tarkovszkij ennél csak elvontabb filmeket rendezett, és ezt most nem fölényeskedésből mondom, hogy hű én mennyire értem a magas művészetet. Szerintem jó páran kikérik maguknak, hogy sznobizmusból szeretnék a filmet.

2009-05-12 14:11:00 pókmacska (5) #8

A filozófiai része volt nekem a legérdekesebb, és a film lényege is tulajdonképpen.
A mémek léteznek!
Egy ember, aki elmerül az emlékeiben, nem kerül-e néha teljesen a befolyolyásuk alá? Bizonyos gondolatok önálló életre kelve eluralkodhatnak rajtunk? Ha valaki a végsőkig bizonytalan mindenben (a létezésben is), lehet-e ez olyan erős érzés, hogy a világot nem csak saját maga, hanem mások számára is átformálja egy képlékeny, kiismerhetetlen masszává?

2009-05-12 12:37:43 mchn (5) #7

Nemtom, sztem az a film amelyik -senki- szerint gyenge, az -senki- szerint gyenge es ennyi.
Szemely szerint zsenialisnak tartom a Solarist, de mondjuk a Zerkalo-Stalker-Andrej Rubljov triotol meg igy is messze van (a Zerkalotol kulonosen). Ettol fuggetlenul semmi meglepo nincs abban, ha valakii nem szereti

előzmény: acidphase (#5)

2009-05-12 11:45:04 jesi (5) #6

Ezt már A csend-nél is sejtettem.
De ez a film korszakalkotó

előzmény: acidphase (#5)

2009-05-12 11:19:58 acidphase (5) #5

mondjuk arra sztem barki rajohetett h az a film amelyik -senki- szerint gyenge kategoria, az a valosagban eppen h zseniális:P

2009-05-12 11:05:23 jesi (5) #4

Sajnálom, hogy egy zseniális filmre valaki ilyen kritikát ír (nem lep meg senkitől:egyszerűen a lassú filmek nem jönnek be neki)
Régóta kerestem egy ilyen (rám nagy hatással bíró filmet) utoljára Fanny és Alexandernél éreztem hasonlót...nem tudok még írni róla...le kell ülepednie

előzmény: -senki- (#3)

2009-05-12 03:33:38 -senki- (1) #3

Kb. 70-80 %-ban értelmetlen, zavaros, össze-vissza. Az eleje még csak-csak, de a végére a történet vezetés teljesen megszűnik.

Számomra egy összehordott különlegesedő szeméthallom, ami attól próbál művészi lenni hogy baromi lassú, üres, értelmetlen dolgokat mutat egymás után sokáig, nem beszélnek, ha beszélnek általában még véletlenül sem emberi kommunikációként értelmezhető formában, nincs cselekmény, ha van akkor szét töredezve, úgy hogy csak egy mondatból tudjuk meg hogy egyébként történt valami miközben néztük "anyát" kékes fekete-fehérben.

Pár mondat erejéig persze felfedezhetem némi gondolatot, de ennyire "értékelt" filmnél nem leszek elnéző, hogy ennyire 2-est adjak.

Azt mindenképp elismerem hogy Tarkovszkij sikerült egy célját elérnie, ez a film tényleg nem sci-fi.

Nézőpontomból, szerény véleményem szerint ezt a filmnek az értékeltségében lehet némi sznobság... persze addig nem mennék el hogy kizárnám a lehetőségét hogy rajtam túli felfogása is lehet ennek abszolút elvont filmnek.

(Én tiszteletben tartom más véleményét, ezt másoktól is elvárnám...)

2009-05-03 20:36:29 Tibcsaninja (5) #2

Egyébként jogos...

előzmény: Kuz (#1)

2008-09-30 20:33:28 Kuz (5) #1

Ugyan ennek a filmnek a morális mondanivalóját tartom értékesnek, azért lehet mégiscsak jobb volna nem leirni a teljes történetet/"végső tanulságot" a főoldalon:)