Der Name der Rose (1986)

Az előttem szólók mindent elmondtak amit kellett. 1et kivéve: senki sem említette milyen gyönyörű volt és milyen jól játszott benne a női főszereplő. Hónapokig borsódzott a hátam ha eszembe jutott.

1327. Egy távoli apátság Itália északi részén,melynek nevét "bölcsebb és tapintatosabb elhallgatni." Ide érkezik a középkori Sherlock Holmes,Baskerville-i Vilmos,és padavanja novíciusa,Melki Adso,jövetelük célja egy teológiai vita előkészítése. Az eseményeket Adelmus testvér egészen fiatalon bekövetkező halála indítja be: az apát kérésére Vilmos körülnéz a helyszínen,majd két mondattal megoldja ezt a klasszikus bezárt szobás rejtélyt: öngyilkosság. Épphogy lenyugszanak a kedélyek,ismét egy rejtélyes haláleset történik,a szintén fiatal görög fordító este azonban már kizárt hogy az legyen. Szorít az idő,hiszen a ferencesek és a pápai delegáció is úton vannak,hogy az egyházszakadás árnyékában megvitassák azt a bizonyos teológiai problémát,ezért az apát az inkvizíció segítségét kéri. Miután Vilmost és Adso-t kutakodás közben támadás éri,minden egyebet mellőzve nyomozni kezdenek - ám a halálesetek egyre csak sokasodnak,hőseink pedig valamiért úton-útfélen akadályokba ütköznek. Ráadásul Bernard Gui,a főinkvizítor és Vilmos régi ismerősök,ám viszonyuk nem éppen baráti,sőt! A nyomok a könyvtárba vezetnek...

Umberto Eco regénye 1980-ban jelent meg,Jean-Jacques Annaud pedig már 1982-ben hozzálátott az előkészületekhez,sőt olyannyira belelkesült hogy még a Medve című,akkor már folyamatban lévő filmje munkálatait is félbehagyta. Nem csoda,a regényben egy középkori apátságban eltűnt,görög nyelven íródott könyvről van szó,a francia rendező pedig - meglepő módon - mindkettőnek igen szenvedélyes rajongója. A film elkészülte mindezek ellenére legendásan nehéz szülés volt,szinte csak az Apokalipszis,most!-hoz mérhető,néhány példa: az első producer gyilkosság áldozata lett,Robert De Niro összekülönbözött a rendezővel,ezért dobbantott,a forgatókönyvet tizennégyszer kellett átírni (csak Alain Godard 9 verziót készített),végül maga Annaud fejezte be,mindenki más bedobta a törölközőt,a pénzt előteremtő Bernd Eichinger pedig mindenét feltette a produkcióra (lásd még: Coppola...). Eco nem kívánt részt venni a forgatókönyv megírásában,azt teljes egészében a rendezőre bízta,akivel egyébként végig remek,kölcsönös tiszteleten alapuló munkakapcsolatban álltak egymással,nyoma sem volt egy Kubrick vs. King-féle intellektuális csörtének. (Magáról a kész műről nyilvánosan egyszer nyilatkozott csupán,nem is dicsérte,nem is ostorozta,ám beszédes hogy végül a nevét adta a produkcióhoz,még ha a regény vizuális olvasatának is tartotta csupán.)

A rendező célja egy középkori környezetbe ágyazott Hitchcock-thriller megalkotása volt,és szerintem egészen szenzációsan sikerült. A környezet több mint autentikus,Annaud több mint 300 kolostort tanulmányozott,újraépíttette az elsőre kicsire sikeredett tornyot (Dante Ferretti szintén beugró ember,az előző mester a rendezői ukáz után köszönte szépen...),külön szakemberek kenték be penésszel és mohával a frissen felhúzott épületeket. Érdemes megfigyelni hogy a szereplők gyakran behúzzák a nyakukat,ez is Annaud mesterkedése,fűtés ugyanis egyáltalán nem volt az épületekben - persze ez is a természetes hatás kedvéért,nem költségtakarékossági okokból történt. Hihetetlen hogy milyen "durva arcokat" sikerült megnyerni a produkcióhoz,a sminkelés nem is tartott napi 10-15 percnél tovább,ez alól a Salvatore-t játszó Ron Perlman a kivétel,akit 5 óra alatt varázsoltak púpos,egy fogú félkegyelművé. A szinte átlényegülő Sean Connery baromi jó választás volt Vilmos szerepére,a fizimiskája,a gesztusai tökéletesek,ráadásul a Sir igen nagyot ment 1986-ban,mivel egy másik ikonikus karakterét,a Hegylakó mentorát,Ramirezt is ebben az évben játszotta el,szintén parádésan (egy évvel később pedig "gyütt" az Aki legyőzte Al Caponét,és az Oscar-díj.) Méltó partnere az akkor 16 éves,pályakezdő Christian Slater,aki tapasztalatlan kiscsikóként követi mesterét,érdeklődő,nyílt szívű,bizonyos dolgokban kifejezetten naiv. Nagyon tetszett kettejük kapcsolata,amikor Adso gyónni szeretne Vilmosnak,az megkéri hogy gyónhat ugyan,de előtte mondjon el mindent barátilag. Tényleg jók együtt,ahogy Michael Lonsdale is apátként,az akkor már Oscar-díjas F. Murray Abraham is főinkvizitorként...húú az a kínzókamra,azok a vallatások,nem fogok hazudni,hálát adok az égnek hogy nem abba a korba születtem. Egyedül a zenével vannak fenntartásaim,James Horner munkája sima ujjgyakorlat.

A magyar szinkron helyenként zavaró lehet: a történetet az idős Adso meséli el,akit Inke László szólaltat meg,ám ő helyenként "átváltozik" Bodrogi Gyulává...ha jól tudom itt valami kavar volt a kópiákkal,néhány jelenet később lett leszinkronizálva,amikor Inke László már elhunyt. Mádi Szabó Gábor tökéletes Vilmos, elsőre meglepő választásnak tűnhet,de így sokadszori nézésre sem tudnék ehhez a karakterhez mást elképzelni. (A filmhez több szinkron készült,én az eredetit tartom az...öö,eredetinek. Vagyis az igazinak.)


Számomra igazi kedvenc ez a film,sokszor nincs hozzá hangulatom,de amikor előveszem,akkor mindig végignézem legalább kétszer. Minden kis esetlensége és pontatlansága ellenére kiemelkedő,azért zseniálisnak nem mondanám,de erős 4 csillag. (IMDb 8/10)

Most töprengek, melyik régi stúdiófilm volt kritikus az egyházzal és melyik új film nem.Két véglet...

A klasszikus stúdiókorszakban készült amerikai filmekben az egyház inkább pozitív színben jelenik meg, de ez lehet annak a következménye, hogy a Hays-kódex tiltotta az "istenkáromlást" a filmekben. Lásd pl.: Mocskos arcú angyalok, A magam útját járom, A nyugodt férfi, az összes angyalos film, stb...

Érdekes, hogy a Világok harca '53-as verziójában a pap Bibliával a kezében belép az idegenek halálsugarába, mondván "ha Isten velem van, nem eshet bántódásom", aztán szépen porrá is válik. A film végén mégis van egy kis "keresztény kicsengés". Az '51-es Amikor a megállt a Földben, miután Klaatu feltámad "holtából", a Hays-bizottság nyomására került bele, hogy elmagyarázza, ő valójában nem támadt fel a halálból, ez csak egy technológiai trükk volt, valójában csak "a mindenség teremtője" képes a holtakat feltámasztani.

Luthert és az inkvizíciót még ki is hagytad.:)

Azért vannak kivételek,az Egy apáca története c. filmben az egyházban semmi utálatos nincsen.A szentek életéről szóló filmekben sem.

Ebben a filmben (regényben) a ferencesek ( Napfivér,Holdnővér) rendes emberek,a többivel van baj.

Most, hogy így nap közben... azért eszembe jutott egyszer-egyszer. Délelőtt még belenézegettem és elméláztam azon, hogy már elég sok kereszténységgel kapcsolatos filmet láttam. Jézus szinte mindig jó, kedves, szerethető a Ben-Hurtól a Latoron, a Passión, Superstaron át az utolsó megkísértéséig. Ahol meg nincs Jézus, ott majdnem mindig az van, hogy az egyház meg egy nagy szemétláda. A Magdolna nővérektől az összes apácás filmen, a Spotlight-on, a Philomenán, a Borgia-család történetén, Aguirre, Keresztesek, bármit nézek is, eddig a filmig... ok, persze, más az elmélet meg a gyakorlat, értem. Csak úgy eszembe jutott.

Arról mi a véleményed,mikor a főszereplőt gyilkosnak nevezik?

Vagy,a egyházi és nyomozós történetből szinte egy szerelmes filmet kanyarítottak,miközben
ez a regényben csak egy,akár ki is hagyható mellékszál.
Nekem a háromdimenziós labirintus sem nyerte el a tetszésemet.

A szereplőket viszont elég jól eltalálták.

Persze,ez a könyv is hosszú,de akkor meg minek benne sem levő jeleneteket kitalálni? A korabeli hazai kritika a fordító tollából: "Ez a film nem a Rózsa neve,hanem annak képregényen nevelkedett kamaszok szájába rágott krimiváltozata..."

Ha ma készítenék, biztos hogy inkább tévésorozat mintsem mozifilm születne Eco regényéből. És akkor maga a szerző is elégedettebb lenne a végeredménnyel (ha még élne, persze).

A világirodalom egyik legzseniálisabb alkotása filmen - számomra maradandó élmény mindkettő, nagyon-nagyon szeretem. Méltó lett volna sorozatban elkészíteni, több szálat alaposabban kibontani (a könyvtári kalandokat és végkifejletet mindenképpen!). Ám így is kerek és élvezhető. Személyes kedvenc, egy ékkő.

Nehéz ezt a könyvet átadni filmben, és látszik, hogy még egy ilyen jó rendezésben sem sikerült tökéletesen. Természetesen a sok eszmefuttatást és vitát nem lehet filmen lehozni, mert unalmas lenne (bár biztos meg lehet csinálni izgalmasan is). Plusz a film leegyszerűsíti a regényt, ami ennél sokrétűbb. De hát 600 oldalból két órát nem lehet. És persze, hogy a krimi-szálra helyezi a hangsúlyt a rendező, ami nem is baj. Csak hát ennél mélyebb a könyv. Viszont Sean Connery nagyon jó Vilmos/William, és a bábeli könyvtár is jó, csak Burgosi Jorge (valamiért a Burgosit kihagyták, pedig milyen fontos) nem hasonlít Borgesre :) Kiegészítő a könyvhöz, inkább, mert a képi világ eléggé valódinak tűnik. Bár sose tudjuk meg pontosan, hogy is festett egy kolostor pontosan a 14. században. És a könyv valódi kincsesbánya, mert Eco tele rakja tudással, és érdekes tudással. Ez innen kimaradt.

De azért nem mondanám, hogy Eco középkor-gyűlölő lenne. A film inkább, mivel sarkít. Bár nyilvánvalóan nem lehet védeni Bernardo Guit. Pont Vilmos az, aki az ellenpontot megmutatja: Gui a kereszténység árnyoldala, a báránybőrbe bújt farkas, Vilmos pedig inkább az igazi kereszténység, a nevetésé, a bölcsességé. Nyilán ő sem tökéletes, de jobb keresztény Guinál meg Jorgénál.

A könyv elolvasása után talán már nem tartod annyira zseniálisnak.
Engem elsőre a méreg kerülgetett.Utána nagy nehezen megszoktam,de a regény közelébe sem ér.

kiváló regény egy kiváló szerzőtől, nagyon érdemes elolvasni!

OFF
Az akkori vallást ne a középkor-gyűlölő Umberto Eco és Annaud után ismerd meg, hanem pl. Aquinói Szent Tamás vagy Szent Bernát vagy Szent Ferenc saját műveiből, illetve az akkori tárgyi emlékekből. Éles ellentétet fogsz látni...

Ajánlott olvasmány e tárgyban: Gilbert K. Chesterton: Aquinói Szent Tamás
http://www.ppek.hu/k464.htm

ON

Sokszor már nincs kedvem filmvéleményt írni ide, mert ilyen filmeknél unalmas ecsetelgetni, hogy miért zseniális. Zseniális és kész. Persze nem tökéletes, nekem a végére hiányzott még valami, mondjuk a "románc" helyére, vagy mellé. Elképesztő látványvilággal bír, főleg 1080p-ben lenyűgöző, ami elég erős atmoszférát idéz elő, ebben nagyon erős a film. Érezhető volt ugyan, a könyv olvasása nélkül is, hogy nagyon a krimi van a középpontban és a gondolatok, lentebb említett mélyebb leírások, középkori ábrázolások kicsit kimaradtak a filmből. De így is eléggé jól mutatja be az akkori vallást, szinte rosszul is lettem az effajta lelkülettől.
Ötös. Majd megyek is könyvtárba és olvasom.

Újratekintés közben, nagyon erőlködve, hogy figyelmen kívül hagyjam, hogy éppen olvasom, mégiscsak nyugtáznom kellett, hogy akármennyire hangulatos, a forgatókönyv bizony pocsék. Nem tud, nem kell, hogy tudjon egy adaptációnak a forrás szintjén mozogni, de itt barbár módon lett ollózva az alapanyag, és a lehulló darabok is hanyagul lettek csak összehajítva egy kupacba. A karakterek még csak távolról sem hasonlítanak eredeti formájukra (kivéve talán Salvatorét, de ő is csak nagyjából). Ahelyett, hogy az alapanyag egy vonalát, egy aspektusát kiválasztották volna és azt rendesen kidolgozták volna az írók, inkább mindenbe belekaptak, így viszont sosem lesz kerek egész a filmből.
Fiatalon ez nem annyira bántotta a szemem, most viszont már fájt nézni. Két osztályzatnyi bánja.

Én is egy irodalomóra keretei között láttam először, valószínűleg sokan vagyunk még ezzel így. A lányok felsikítottak párszor :D Én aznap nemigen tudtam aludni. Nagyon erős hangulata van a filmnek, és ezt minden más tényezőnél jobban értékelem.

ezt irodalomórán néztük meg még régen, rendesen tetszett, meg emlékeim szerint néhol féltem is tőle.
én szívesen éltem volna akkor, nem volna elvárás a fürdés meg ilyesmik.

Újranézve kicsit visszább csúszott, mint emlékeimből gondoltam volna. A kor és hangulat ábrázolása nagyon jó, és a középkori nyomozós szál is tetszik, de valahogy végig éreztem, hogy valami hiányzik a filmből, hogy zseniális legyen. Valami olyasmi, ami valószínűleg a könyvben megvan. A könyv ismerete nélkül amúgy szerintem megállja a helyét, de megértem azokat, akik a könyvhöz képest elítélik.
Mint film, amúgy az inkvizíciós résztől kezdve éreztem egy kis gyengülést.

A regény olvasata nélkül nekem tetszett a film, de valamikor úgy is elolvasom a művet. Conneryt kedvelem, s szerintem itt sem volt rossz [ráadásul Mádi Szabó Gábor adott egy külön pluszt karakteréhez]. A film legjobban alakító színésze azért mégiscsak F. Murray Abraham volt. A fiatal Christian Slater sem alakított rosszul. A cselekmény izgalmas volt, de voltak benne feleslegesen elnyújtott pillanatok is. [Példáúl Vilmos megbélyegzése] Ennek ellenére egy szórakoztató jó film volt.

10/8

Próbáltam újra megnézni úgy,hogy elfelejtem a könyvet.Részben sikerült.Ebben szerepe volt annak is,hogy eredeti hanggal és felirattal láttam.
Most erős 3/4.Leginkább az utolsó fél óráért kár.
Mikor Vilmost eretneknek nevezik,majd a gyilkosságok tettesének,ez már túl sok,dramaturgiai szerepe sincsen.

annaud egyáltalán nem rossz rendező, csak éppen totálisan középszerű. a hét év tibetben nagyon jó könyv, de szinte hihetetlen, hogy mennyire együgyű az adaptáció. délutáni filmként évente egyszer megnézem, mert szépek a képek, jó a zenéje, de többre nem hivatott. nemrég kezdtem olvasni umberto eco főművét, a rózsa nevét, de már most nyilvánvaló, hogy a film csak középszerű próbálkozás. ez a regény annyira többértelmű, mély és kimunkált, hogy tényleg nem egyszerű filmre átültetni. a filmről elmondható, hogy jó a helyszín, profik a színészek és úgy általában annaud nagyon jó szakemberekkel vehette körbe magát. csakhogy a film alapján soha nem kezdtem volna el olvasni a regényt.

Egy regényt természetesen nem lehet és nem szabad " szó szerint" megfilmesíteni.
De egy klasszikust nem lehet alapvetően megváltoztatni.Itt sajnos ez történt.
Mintha a Háború és béke úgy végződne,Pierre megfagy a hóban,Andrej felgyógyul és elveszi Natasát.Egy nyomozással megtűzdelt teológiai vitából,egy "szerelmesfilm lett".
Inkább az eredeti művet nem ismerőknek ajánlom.Jó inspiráció az olvasásra,és utána mindenki eldönti,melyik a jobb.

a minap angolul adta a filmmúzeum, gyakrabban is csinálhatnák, jó lenne ha más filmes csatorna is átvenné ezt a gyakorlatot

Elősször fordult elő velem, hogy a film jobban tetszett... viszont örülök,hogy előtte elolvastam...

Szerintem pl. az elég nagy marhaság, hogy minden tekintetben a legszigorúbb dogmatikus "testsanyargató" középkor-vallás ábrázoláshoz ragaszkodik a film, de pl. az fel sem tűnik senkinek, hogy a kövér balkezes szerzetes nemhogy nem írhatott volna azzal a kezével, de ha nem szokik át társai valószínűleg karóba húzzák vagy máglyán elégetik, hogy kiszálljon belőle a Sátán. :P (Mondom ezt én mint balkezes. :D)

A film kiválóan alkalmas a középkorral kapcsolatos régi jó sztereotípiák további mélyítésére.

Az ebben a korban létező inkvizíció (később volt még két féle) pl. nem ítélhetett halálra senkit, csak világi bíróság tehette meg ezt.

Minden antik mű, ami fennmaradt, az a szerzetesek másolóműhelyei révén maradt fenn. És sok műhely volt, kizárva a hamisítás és eltüntetés szándékát.

Egy erős négyest mindenképpen megér, de nem kizárt, hogy egy újranézés után ez ötössé érik majd.

Itt nem feltétlenül erről van szó. Mielőtt nekiláttam a filmnek, pontosan tudtam, hogy a könyv 80%-a nem lesz benne, mivel a film nem 10 órás, ráadásul a könyv jó része visszaadhatatlan filmen. Szóval az én hármasom és elégedetlenségem nem ennek szól. Sokkal inkább annak, hogy ami maradt, az aránytalan maradt. Teljesen lényegtelen történeti elemek lettek felnagyítva a lényeges történeti elemek rovására. Mindezek ellenére Annaud hangulatteremtő képessége dicséretet érdemel. Sean Connery nem különben, akit egyébként nem tartok valami nagy színésznek, de itt hozza a maximumot.

Ez a mindig a könyv a jobb meg nem került minden a filmbe a valódi mondanivaló a szokásos értelmiségi fanyalgás, bennünk van gyakran tesszük.

Kár hogy nem értik még mindig sokak hogy mások és mást engednek meg az irodalmi elbeszélés eszközei és mást bír el a filmes narratíva, dramaturgia...

Ha valaki csak a könyv erősen leegyszerűsített "krimi-vonalára" kíváncsi, annak lehet, hogy tényleg jobb a film.


Igen, valóban én már csak igénytelen vagyok :) Bosch vagy Dalí képeit is nyilván egyszerű perverzióból szeretem nézegetni.

Egy érdekesség, ami felett mindig elsiklottam, amíg valaki fel nem hívta rá a figyelmemet:
A film elején olvasható az "A palimpsest of Umberto Eco's The Name of the Rose" felirat. Vagyis kb. "A rózsa neve palimpszesztje".
Palimpszeszt: olyan íráshordozó (pergamen), amelyről az eredeti szöveget eltávolították (kivakarták), és a helyére újat írtak.
Okos és szimpatikus hozzáállás ez a filmkészítőktől. Így nem lehet rajtuk számonkérni, hogy nem betűről betűre másolták filmre a regényt. Elvégre ez egy palimpszeszt.

Én nem olvastam a könyvet, és szerintem ezért maradt meg bennem úgy, hogy az egész a klasszikus, sokszor eljátszott detektívregények cselekményére épül, és csak ezt színesíti a korhűség, a szerzetesrendek mindennapjai. Kicsit úgy éreztem, Sean Connery-t az eladhatóság céljából rakták a filmbe, de ezen kívül nem sok bajom volt.
Kedvet csinált a könyvhöz, ha másért nem, csak azért is, hogy az elolvasásával kitöltsem azokat a hézagokat amik a film megnézése után keletkeztek bennem.

Néhol jó, de túl hosszú, laposodik, a vége szerencsére már kielégítő.

"...kiírtottak belőle minden filozófiai és kultúrtörténeti okfejtést." - Ez sajnos igaz, de mégis, hogyan lehetett volna ábrázolni ezeket filmen? Ellenben az apátságban több okból is uralkodó nyomasztó, félelemteljes légkört egész jól sikerült visszaadni. A vége kissé "rózsaszínre" sikeredett.
A könyvnek persze nyomába sem ér, az olyan szinten részletes és pontos kivonata a késő középkor különböző vallási mozgalmainak, hogy a Református Egyetemen a dogmatikatanár forrásirodalomként ajánlotta a teológus hallgatóknak...

Kiderül a filmből, hogy miért ez a címe, bár ott semmi jelentősége, mivel kiírtottak belőle minden filozófiai és kultúrtörténeti okfejtést. Amúgy semmi köze a csajhoz, ő a könyvben kábé 5 oldalon szerepel a közel 1000-ből.

kösz! de tényleg! lemegy az érettségi és a Rózsa nevével fogom folytatni.(könyvben ;) )sajnos nem derül ki pedig baromira érdekel (rajtam kívül szinte senkit :( ) végre valaki, aki rámutat a rejtélyre!! :D amúgy én a csaj miatt sejtem (de ez elég gyenge próbálkozás...:P )
a film nagyon bejött, már az is sokat megmutatott :) a könyvet amúgy elkezdtem már...csak nemtom. :)de nyáron!! békaevő fejetlen csiga legyek, ha ezután nem olvasom el! ;)
és Sean Connery...? az isten

Ha valaki csak a könyv erősen leegyszerűsített "krimi-vonalára" kíváncsi, annak lehet, hogy tényleg jobb a film.
De a könyv jóval több ennél. Nem túlzás azt állítani, hogy a "krimi-szál" csak egy eszköz arra, hogy a középkorkutató történész Eco bemutassa nekünk a középkor egy kis szeletét. Akit egy kicsit is érdekel a középkor világa, az rengeteg érdekes információval lehet gazdagabb, ha elolvassa a regényt: eretnekmozgalmak, vallási fanatikusok, békés bölcsek, megszállottak, fogyatékosok, szerzetesek sorsa és gondolkodásmódja válik érthetővé, szinte tapinthatóvá Eco szövegén keresztül. A történelmi tényanyagot pedig olyan magabiztosan és mesterien szövi Eco egy "középkori Sherlock Holmes" történetbe, hogy az embe szinte észre sem veszi, hogy minden oldalon tanul valamit. Számomra, akit érdekel az írás-, és könyvtörténet, a legérdekesebb -természetesen- a scriptorium és a könyvtár bemutatása. A másolóbarátok fáradságos, kemény munkájának, szinte emberfeletti teljesítményének megismerése után biztosan másként néz majd az Olvasó egy múzeumban kiállított kódexre...
Szóval aki nem csak a felszínre kiváncsi, és nem zárkózik el attól, hogy szórakozás közben tanuljon is valamit, nem mellékesen pedig érdekli a középkor, annak a könyv kihagyhatatlan!

De hogy ne csak a könyvről szóljon a hozzászólásom...
Elég régen láttam a filmet. Kiderül abból egyáltalán, hogy miért "A rózsa neve" a mű címe?

Közhely, de itt is igaz, hogy a könyv jobb, mint a film, bár ez utóbbi sem vall szégyent. Elsőként a filmet ajánlom, utána a könyvet, mert fordítva lesz egy kis hiányérzete az embernek (mint ahogy velem is történt). Azért azt nem árt hozzátenni, hogy a könyvnek nem kis hányada megfilmesíthetetlen.

Ritkán írok le ilyet, de jobb a film ;)

"Sajnos" előbb olvastam Eco könyvét, és csak utána láttam a filmet. Így a film "csak" jó...
Ha láttátok a filmet, és tetszett, akkor mindenképpen olvassátok el a könyvet! Zseniális!