Perfect Sense (2011) ☆ 👁

Hétköznapi pár

(David Mackenzie)

angol-dán-ír-német-svéd dráma, sci-fi, szerelmi történet

3,7
★★★☆☆
248 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2021-04-17 22:54:04 m7m7 (4) #33

2021 és lőn..

2020-04-06 06:58:56 biri (3) #32

Ha nem 2020 áprilisban nézem, valószínűleg sokkal kevésbé tetszett volna. Így egész érdekes élmény volt.

2018-04-09 14:23:03 mimóza (5) #31

A történet alapötlete remek, az üzenet lényeges és ütős: a fogyasztói társadalomhoz szokott, minden kényelmetlenséget gyűlölő, kifogásoló és elutasító emberek sokkoló rémálmát építi fel módszeresen. Mi lenne létünkkel, ha hirtelen elveszítenénk mindent, amit érzékeinkkel felfogni tudunk? Igazatok van, persze, talán nem állja meg abszolút értelemben a helyét ez a sarkításom, hiszen láthatunk jeleneteket, hogy globálisan szenvednek a járványtól az emberek, de mégis, engedelmet kérek, hogy "magunkra" alkalmazzam, és azt feltételezzem: valami hasonló kataklizma esetén a nyugati civilizációban élő ember jóval hamarabb őrülne vagy pusztulna bele érzékei elvesztésébe, mint azok a népek, akik még közel élnek a természethez, és magától értetődik számukra az önellátás és a túlélésért folytatott napi küzdelem, valamint az összetartás.

Mindenesetre talán nem is ez a legfontosabb mondanivaló itt, hanem inkább az, hogy ember-voltunk lényege a lelkünk, a kötődni tudásunk, a megbocsátásra, ragaszkodásra, gondoskodásra, szerelemre, szeretetre való képességünk. Még ha minden mást el is veszítünk, de ez megmarad: emberek vagyunk. S fordítva: ha Emberek vagyunk, akkor mindez megmarad, még ha minden egyéb el is tűnik körülöttünk.


Ui.: A gyakorlatias, mindent kézben tartó, nagyszerű problémamegoldó képességgel rendelkező, reálisan és precízen gondolkodó nézőknek kibírhatatlan kín lehet ez a film. Belegondoltam és készséggel elismerem.

2016-11-27 12:03:57 angevoi (2) #30

El akarom hitetni magammal, hogy nagy a baj, erősen rájátszom és sikerül toporzékoló állapotba kerülni, ilyen hatást kelt ez a film. A karakterek, szerelmi történet, a film alapfelvetése klisés egy kissé, sajnos. A műbalhéra a hegedűhisztéria teszi fel a pontot. A képi világ és a film jó szándéka miatt nem olyan gáz.

2015-10-08 22:05:14 elmouse (2) #29

Jaj de rossz volt ez. Minden mozzanat, minden érzelem előre kitalálható. És azok a narrált részek! Nagyon idegesítőek.
Kár, hogy a végén nem jöttek a triffidek. :(

2015-05-18 16:54:48 tomside (5) #28

Most is, mint sok egyéb esetben a film olyan-nagyon-rám-hasonlít zenéjét hallgatom írás közben, és néhány év után megtaláltam a plasztikus példát az értékelésével kapcsolatban. Olyan vagyok, mint a bíró, aki a focimeccsen már bent látta a labdát, és habár utólag világos, hogy nem volt gól, azért csak nem változtat az ítéletén. Mert ez egy akkora ziccer, hogy az már gól, még ha kimarad is, akkor is.

2014-12-28 17:01:44 Kakimatyi (3) #27

Maga az elgondolás nem lenne rossz, de a történet annyira semmit nem tesz hozzá a nagy, szájbarágott mondanivalóhoz, hogy úgy tűnik sokszor, mintha csak egy plusz nyűg lenne a morális tanítás mellett, amit próbálnak letuszkolni a torkunkon... Számomra ez így csak egy bukott próbálkozás, ami nagy mértékben hatásvadász.

2014-12-03 15:09:24 Cserrygo (5) #26

Igazából mindent elveszítettek, ami az életben maradáshoz szükséges: hallás, látás, szaglás, ízlelés, a tapintás persze megvan, de az éppen, hogy csak meghalni elég, könnyű prédává vált az ember. Ha talál is ennivalót, a tápanyagtartalma, egyáltalán maga az agyag kétséges fogyaszthatósággal bír, nem tud tájékozódni az őt körülvevő világban, így a belső világa felé fordul, amit még valamennyire uralni tud, végül is ez maradt.

A szaglásnál és az ízérzékelésnél sajnáltam őket, de amikor bevontak minket is és nem hallottam semmit, borzasztó érzés volt és még azt sem mondhatom, hogy sokáig tartott.

A figyelemfelhívó ereje tetszett még, hogy becsüljük meg a környezetet, az érzékelés készségét, amit elveszíthetünk, ezek mind olyan dolgok, amik szinte a születés jogán járnak, természetes, hogy vannak, de amikor elveszítjük őket, és amíg nem veszítjük el talán fel sem tűnik az értéke.

Az is tetszett, hogy mik előztek meg egy-egy érzékszerv-vesztést, a falánkság az ízek élvezetét vette el, a szomorúság a szaglást, a düh a hallást... annyira érzékletes volt, engem megfogott és felkavart.

És a vége felé, amikor csak elejtenek egy mondatot, hogy egy csecsemő Berlinben ép érzékszervekkel született - ez nagyon érdekes és életszagú volt, megvolt a lehetősség, talán az eszköz is, de annyi időt nem kaptak, hogy megmenthessék magukat.


A főszereplők a maguk módján nekem szimpatikusak voltak, a játékuk hiteles volt, a látványvilág is tetszett, szívesen néznék más filmeket is hasonló témában... :-)

2014-10-12 03:49:27 ChrisAdam (5) #25

Na, így 2 évvel később sikerült is bepótolnom. És zseniális. Nem a meztelen Eva Green miatt, nem.

Mélyről feltörő érzelmeket tudott belőlem kihozni. Nem tudom még miket pontosan, épp csak keresem ezeket... De a végén ott ültem a stáblista alatt és sírtam. Nem tudom pontosan miért, nem az utolsó jelenet miatt, nem, egyszerűen valami megfoghatatlan dolgot, érzelmet nagyon jól jelenít meg.
Zseniális ötlet, nagyon elgondolkoztam, nagyon durva, kendőzetlen megvalósítás, s habár mint film nem olyan zseniális mint a legutóbb nézett Gone Girl (nem összehasonlítom csak mindkettőt egy este alatt láttam), de mindenképp ötös, leginkább azért amit mond és amit tesz a nézővel.

előzmény: Umberto (#13)

2014-05-08 16:44:51 frindli (?) #24

Érdekes a hozzászólásod, mert pont olyan, mint a film: szép is, meg szar is.

előzmény: tomside (#21)

2013-05-26 23:40:16 glarion (2) #23

Számomra teljesen logikátlan és egyébként minden tekintetben hatásvadász film, amit az egyébként tényleg jó színészi játék és a kellemes zene ment meg az egyestől. A vége pedig egyszerűen visszataszítóan nyálas. Pedig hasonló témában a Blindness anno nagyon tetszett.

2013-01-31 21:56:42 Zsocci (1) #22

Kb. fél órát bírtam.

2013-01-14 17:59:52 tomside (5) #21

Meg a fassszomat, amiért néha filmek és hozzájuk kapcsolódó (élet)érzések így, ilyen ellenállhatatlanul előjönnek. Most komolyan!

2013-01-13 13:36:01 dorothygale (5) #20

Ez egy nagyon fura film... Rettenetesen hat maga a gondolat is...

2013-01-12 22:42:21 Tibcsaninja (4) #19

Nekem annyira nyálas lett a vége... Értem én, hogy így jön át az alapüzenet, meg minden, de egy komorabb utolsó öt percért, egy más hangsúlyú végkicsengésért hatost adtam volna a filmre (mert amúgy nagyon állat)!

2012-12-31 20:24:46 Sántha Orsolya (4) #18

Én nagyon hálás vagyok, hogy nem mentek el addig, hogy minden érzékelésüket elveszítsék. Azt egyszerűen nem bírtam volna ki. Így is elég sok volt. És belegondoltatok már, hogy akkor mi lenne? Ha már nem tudsz tapintani? Akkor, azt hiszem tényleg nincs tovább.

előzmény: tomside (#2)

2012-09-20 11:09:03 tomside (5) #17

Micsoda véleményegyezés van! Rengetegen kijelentik, hogy ez egy számtalan sebből vérző film, aztán rábasszák az ötöst. És ezzel feltárják saját sérthetőségüket. FélOFF: Imádom ennek az oldalnak azt a tulajdonságát, hogy objektivitásra nevel, úgy értem, tényleg kritikusi éllel áll szemközt a filmekkel. De ne legyünk már gépek, ne legyen pusztán l'art pour l'art, film a filmért oldal ez az egész. Amellett, hogy mindenki ellátja a fullobjektív kritikusi teendőit, azért alkalomadtán egy ilyen fórumon csak bújjon ki szépen a neve mögül, és merjen ember, merjen arc lenni. Leszek én az egyik első, aki szégyentelenül idenyáladzik. Ez a film nem feltétlenül zseniális mint film. Mégis zseniálisat kell rá adni, ha egy picit teret engedünk saját emberségünknek. Már pedig annak teret kell engednünk. Vagy ha nem ezt tesszük, a többi néma csend.

előzmény: Danesz99 (#16)

2012-09-20 10:38:35 Danesz99 (5) #16

Nagyon jó forgatókönyv, kiváló színészek, tünemény Eva Green, szép zene, hatásos feszültségkeltés, príma befejezés és egyenesen zseniális, hogy teljes csönd van mikor már a hallásukat is elveszítik. Ezek ellenére valami mégis hiányzik belőle, de üsse kő megkapja az 5-öst.

2012-09-18 17:32:31 ChrisAdam (5) #15

Na, meggyőztetek. :)

előzmény: Rorschach (#14)

2012-09-18 17:20:13 Rorschach (5) #14

Nem csak, hogy Eva Green, de meztelen Eva Green! Nem mindegy ;)

előzmény: ChrisAdam (#11)

2012-09-18 15:10:44 Umberto (1) #13

nem sokáig fogod bírni, előre szólok

előzmény: ChrisAdam (#11)

2012-09-18 13:40:15 tomside (5) #12

Igen, ezt látnod kell.

előzmény: ChrisAdam (#11)

2012-09-14 20:59:36 ChrisAdam (5) #11

Ewan McGregor, Eva Green? Ezt látnom kell!

2012-09-14 20:35:03 mokiszin (5) #10

most néztem meg. hát.... sokan elmondták, hogy piszok jó film. csinálhatnék egy ctrlc-ctrlv varázslatot. az, hogy egy film utolsó 20 percében mindenki néma legyen, de megtartják a feszültséget (sőt!), és csak a narrátor beszél... lehet kevés filmet láttam, de én ilyennel még nem találkoztam.
és az a legszebb benne - ahogy Dió írja az 1. hozzászólásban - "nem egy sebből vérzik az egész". és mégis.... ez a film azt a varázst tudja, hogy így is beránt.

2012-08-05 10:34:40 Dió (5) #9

Bár Hans Zimmert azért ne küldjük mosogatni, Max Richter zenéjétől én is csúnyán becsokiztam... és nem az első remek darabja a zeneszerzőnek.

előzmény: tomside (#8)

2012-05-13 15:13:40 tomside (5) #8

Nagy tisztelettel egy velőtrázóan drámai filmzene. Hans Zimmer mehet mosogatni. [link]

2012-05-13 15:01:49 tomside (5) #7

... és mostanra meg is lett. :) Talán az üzenete - ami a csontomig hatott - teszi azt, hogy ide visszalapozva elszörnyűlködöm azon, hogy korábban csak négyesre osztályoztam.

előzmény: tomside (#3)

2012-04-19 19:30:26 zéel (4) #6

Ebben a sci-fi-ben nekem az volt a leginkább ijesztő, ahogy bemutatja:
minden romlást, veszteséget, abnormitást meg tud az ember szokni.

2012-04-01 16:18:39 useless (2) #5

A járványfilmek paródiája, a gagyibb változatból.

2012-03-27 22:01:27 Dió (5) #4

Ugyanígy voltam vele... most jövök a moziból, harmadik megtekintésen vagyok túl. Ötös! :)

előzmény: tomside (#3)

2012-02-17 13:04:19 tomside (5) #3

Érnie kell ennek... tegnap néztem, mára kacérkodok az ötös osztályzattal... holnapra szerintem meglesz! :)

2012-02-17 07:47:38 tomside (5) #2

Kiváló alapötlet, teljesen valid üzenettel. Helyenként elnagyolt, helyenként meg túl direkt. A színészpáros és játéka - tudom, ez csak ízlés kérdése - nálam semmit nem tesz a filmhez. A vége nyálas. És hiányos. Mert nem az utolsó érzékszervüket veszítik el amikor megvakulnak. (ti. tapintás?) A film lényege nagyjából annyi, hogy a szeretet maga a perfect sense, s talán nincs is szükségünk másra. Üzenetében a Never let me go-hoz hasonlítható, csak az egy sokkal jobb film. Kevésbé direkt (ez zavart a legjobban), sokkal jobb alakításokkal, szebb képekkel, jobb vágással, kidolgozottabban. Szóval, akinek a Perfect sense bejött, de amazt nem látta, annak tudom ajánlani. Ja, meg még annyi, hogy "azt bántjuk, akit szeretünk alapon" azért el kell mondanom, mindezzel együtt is ez egy mocskos jó film.

2012-01-28 20:05:41 Dió (5) #1

Azt a rohadt... legszívesebben izomból vágnám rá az ötöst az utolsó húsz perc, és főleg a legutolsó(!) jelenet miatt. Ilyen mocskosul jól befejezni egy filmet... Csak az a baj, hogy nem érdemelné meg, mert nem egy sebből vérzik az egész.
Nem is tudom eldönteni, hogy maga az alapötlet, vagy két ilyen színész (McGregor és Mendes) összeeresztése nyűgözött -e le jobban, de nem hozták ki belőle, amit ki lehetett volna. Mindvégig képtelen eldönteni a film, hogy a páros kapcsolatát vagy a betegség társadalmi következményeit akarja -e bemutatni, és esetlenül egyensúlyozik a kettő között. Az utolsó húsz percben az utóbbira teszi a hangsúlyt, és olyan profin csinálja (amiben a végre tisztességes filmzenének is szerepe van), hogy legalább egy osztályzatot kúszik fel a végeredmény - még úgy is, hogy közben teleszóródik a játékidő egy rakás bénasággal, mint pl az agyonmetaforizált, erőltetett narrációk. Akárhogy is, nálam ez egy erős négyes, még ha sokkal több is lehetett volna belőle.