Bad Day at Black Rock (1955) ☆ 👁

Rossz nap Black Rocknál
Az igazság napja

(John Sturges)

amerikai dráma, krimi, thriller, western

4,2
★★★★☆
90 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2021-08-22 18:45:23 Xuja (4) #36

Feszült, "jól csúszó" western-thriller Tracy one-man show alakításával. Persze nem csak ő kiváló, hanem az egész színészgárda impozáns, jó kis csapat verődött össze. Az első 30 perc mesteri, ahogy szép fokozatosan megismerjük a karaktereket, és megtudjuk, hogy ki hol áll, de miután megkaptuk a válaszokat, kicsit veszít az érdekességéből. A négyes így sem lehet kérdés.

2021-02-22 19:12:00 critixx (4) #35

A "jóságos" Roosevelt elnök táborokba hurcoltatta a japán származású amerikaiakat. Pár évvel korábban - mikor az USA még nem folyt bele a háborúba - nem engedte be az országba a St. Louis óceánjárón utazó 900 német zsidó menekültet, ugyanis fontosabb volt neki, hogy ne veszítsen szavazatokat azzal, hogy beavatkozik "az európai belügyekbe".

előzmény: csabaga (#34)

2021-02-22 15:48:09 csabaga (4) #34

Ha jól emlékszem, a filmben nem sok szó esik, hogy Pearl Harbor után a japán-amerikaiakat potenciális hazaárulónak bélyegezték, állami uszítás és zaklatás ment ellenük.

Majd jött 1942 február 16, a "szégyen napja", mikor elnöki rendeletre 80 ezer embert koncentrációs táborba zártak.

Ha az állam ezt tette, voltaképpen nincsen mit meglepődni buzgó magánembereken.

előzmény: Kerno (#32)

2021-02-22 12:32:57 Kerno (5) #33

Ja még csak annyit, hogy nálam Spencer Tracy amerikai ikon, kőszikla színészként, akire nyugodtan rá lehet bízni egy ilyen szerepet (nem sok ilyen színész van-volt akkoriban, most még attól is kevesebb). Ami sugárzik belőle, az az erő, a nyugodtság, olyan ember akire rábíznád az életed. Európában egy ilyen színészt ismertem - Lino Ventura.

2021-02-22 12:25:17 Kerno (5) #32

Az idegenek mindig olyan furcsák - kérdezősködnek, keresnek valakit. Általában nem értik, hogy hogyan lehet élni ilyen megátalkodottan gonosz közösségben. És az ilyen idegeneket el kell pusztítani - a helyiek szerint, illetve tisztelet a kivételnek, a helyiek többsége szerint. Ezért jó ez a film, mert rámutat az emberek gyengeségére - az idegenektől félni kell, mert ők idegenek. Pedig lehetnek jó emberek is, mint esetünkben.

2016-05-23 19:31:45 BonnyJohnny (4) #31

A My Darling Clementine-ban ő a főgonosz. :)

előzmény: csabaga (#30)

2016-05-23 17:46:22 csabaga (4) #30

Megadom a négyest.
Egy film ahol Walter Brennan nem egy csavargót,részeges alakot,vénembert játszik.A változatosság kedvéért itt egy orvos.

2016-03-13 17:15:44 critixx (4) #29

A DVD kiadások egy érdekes anomáliája az Apokalipszis most rendezői változata, melyet a "díszdobozos" kiadáson pont hogy kb. 2:1 képaránnyal adtak ki, ami ez esetben azt jelentette, hogy lenyisszantottak kicsit a 2.39:1 (Panavision) kép széleiből, elég csúnya módon.

A Star Trek VI esetében, ami viszont Super35 formátumban forgott, szintén kb. 2:1 volt a "rendezői változat" DVD-je, itt azonban a mozishoz képest "felengedtek" a kép aljából-tetejéből, tehát többet láttunk mint az eredeti, 2.39:1-re lemaszkolt mozis verzióban. A későbbi DVD / BlueRay kiadáson korrigálták ezt és az eredeti mozis változatot kaptuk.

2016-03-13 17:08:24 critixx (4) #28

Nos, a Piszkos tizenkettő egy rendkívül érdekes, mondhatni egyedi eset. A helyes (és igen furcsa) képaránya 2.00:1, de ezt tudtommal még semmilyen kiadáson nem sikerült "belőni".

Az '50-es évek közepén volt egy Superscope-nak nevezett formátum az RKO-nál, ami olyan jelentéktelen és annyira hülyeség volt, hogy igazából pár film kivételével nem készült több ezzel az eljárással. A lényege az volt hogy a képkockát lemaszkolták 2:1 arányra, majd EZUTÁN a vetítési kópiára másfeles anamorf torzítással másolták rá. (Hogy mi értelme ennek? Ne kérdezd.) Talán az egyetlen jelentősebb Superscope-os film az eredeti Testrablók támadása '56-ból. No de egy évtizeddel később az MGM valamiért úgy gondolta, feltámasztja a halott formátumot és Metroscope néven forgat pár ilyen filmet. Ezek egyike volt a Piszkos tizenkettő. Mondani sem kell, ezúttal is hamvába halt a kísérlet.

A DVD kiadáson gondolom azért 1.78:1 a film képaránya, mert ezt gondolták a legközelebbinek (és a mai 16:9-es tévékben leginkább alkalmazhatónak) a gyártók. Nem tudom, hogy valaha megjelent-e helyes képaránnyal a film DVD-n vagy másképp. Itthon biztosan nem.

előzmény: csabaga (#26)

2016-03-13 16:56:09 csabaga (4) #27

Újranéztem ezt a borzalmas magyar címmel(egy Piszkos Harry filmnek is ugyanez a címe!) ellátott filmet és erős hármasra javult az értékelésem,de továbbra is úgy érzem egy kamaradarab(persze más rendezővel,akár kevésbé széles képpel jobb lett volna.

Ez lehetőséget teremtett volna az alig néhány lakos jobb bemutatására(Borgnine és Marvin szinte csak ott van),a női populációt meg amúgy is csak egy ember képviseli.

Ekkoriban normalizálódott a japán-amerikai viszony,ért véget a háború utáni megszállás,így el lehetett készíteni ezt a filmet 1945-be helyezve.

Szóba kerül,de nem túl hangsúlyosan,a háborús hisztéria miatt a nyugati part japán származású lakosságát táborokba zárták,hazaárulóknak bélyegezték.
Ezt figyelembe véve a városban történtek szinte nem is meglepőek,a bűnösök árulkodó rettegése szinte alaptalan.

Fontos film,hiszen felhívja a figyelmet az USA történetének egy sötét foltjára,de a magvalósítás ebben a formában nem igazán tetszik.

S.Tracy most is jó,de sajnos nincsen fajsúlyos ellenfele,R.Ryan cseppet sem az.Walter Brennan sajnos keveset szerepel.A többiek inkább csak ott vannak,ahogy már írtam.Néhányan kicsit váratlanul világosodnak meg talán a vége felé.A sheriffnek a távirat avatatlan kézbe kerülésével telik be a pohár...

A játékidő 80 perc,alighanem egy b film mehetett le még akkoriban előtte.

2016-03-12 19:54:06 csabaga (4) #26

Köszönöm az érdekes részleteket.Egy kérdés még.A Piszkos 12-nek miért 1.78:1 a hivatalos képaránya,miközben moziban 2.35:1-ben ment nálunk,kitakarva?Maga a kitakarás jó ötlet volt,több régi film megvan még a tévéből Full Frame formában,oldalt semmi sem hiányzik.

előzmény: critixx (#25)

2016-03-12 17:32:41 critixx (4) #25

Kicsit azért máshogy volt ez a "sztori". (Elnézést mindenkitől ha túlzottan belemennék a technikai részletekbe.)

Kezdetben, 1953-ban az első pár CinemaScope film még úgy készült, hogy a 35mm-es filmkocka teljes (némafilmes) felületét kihasználták, és erre raktak rá egy 2x vízszintes torzítású anamorf objektívet, így lett az 1.33:1 (némafilmes) képarányból 2.66:1 szélesség. A sztereofonikus hangot ekkor még külön lemezről játszották a vetítéskor. Azonban hamar rájöttek, hogy normál mozikban csak rendes fényhangos kópiáról lehet vetíteni a filmeket, így az első pár alkotás után rögtön elkezdték a hangcsíkot rendesen a filmszalag szélére rakni, ami így levágott a képarányból és lett belőle 2.55:1.

Ez ment egészen 1957-ig (igen, ezzel a képaránnyal készült Sturges jelen filmje, de olyan alkotások is mint pl. a Híd a Kwai folyón vagy a Haragban a világgal), amikor is sztereó hangsávot kaptak a "scope" filmek és így eljutottak a 2.35:1 képarányig, ami máig is a "szélesvásznú" filmek standardja (annyi apró módosítással hogy a '70-es évek eleje óta már pontosabban 2.39:1).

A 65mm-es, illetve 70mm-es film eredeti (nem torzított) képaránya 2.21:1. Főleg az '50-es, '60-as években számtalan film született ilyen nyersanyagra (a 80 nap alatt a Föld körül-től A muzsika hangján át a 2001: Űrodüsszeiáig), ezzel a képmérettel. Azonban egyes okosok kitalálták, hogy mi lenne, ha erre még rádobnánk egy 1.25x anamorf torzító-objektívet, amivel a képarányt a marha széles 2.76:1-re módosítanánk. Megtörtént és így született (szerintem tök feleslegesen) néhány ennyire ultraszéles képméretű alkotás, pl. Ben-Hur, Lázadás a Bounty-n, A halál 50 órája, illetve legutóbb Tarantino filmje...

A VistaVision megint egy teljesen más dolog, az egy érdekes kísérlet volt, de nem volt igazán hosszú életű, mivel nem igazán tudott elterjedni a vetítőgépek átalakításának drága költségei miatt. A Paramount stúdió eredetileg a CinemaScope riválisának találta ki, a lényege az volt, hogy nem vízszintesen, hanem függőlegesen exponálják a képeket a filmkockákra (mint a fényképezés esetében), ezáltal jóval nagyobb felületet (értsd: felbontást) nyerve. Ennek a képaránya változó volt, 1.50:1 és 1.96:1 között lehetett variálni, a legnépszerűbb természetesen az 1.66:1, 1.75:1 és 1.85:1 volt, mivel ezek megegyeztek az egyszerű 35mm-es "takarásos" filmek formátumával.

Ez utóbbiak már a szélesvásznú filmezés kezdetétől jelen voltak, és máig is ugyanúgy készülnek mint akkor (habár egyre kevesebb filmet forgatnak rendes nyersanyagra). A lényege annyi, hogy az operatőr nem exponálja a teljes filmkocka felületét, hanem alul-felül lemaszkolja, "letakarja" azt, így az 1.37:1-es eredeti képaránynál valamivel szélesebb képkivágatot kapunk. Ennek igazából három standard képaránya volt, a fent említett 1.66:1 (ez Európában volt elterjedve), az 1.75:1 (ez főleg Angliában illetve a Disney cégnél) és az 1.85:1 (ez Amerikában). A '90-es évek óta nagyjából az egész világon az 1.85:1 lett az egyeduralkodó.

Ezen kívül léteznek még az ún. "Super" eljárások, legfőképp a Super35, melynek annyi a lényege, hogy anamorf optika nélkül, a képkocka felületének nagyobb kihasználásával, illetve az alsó-felső részek levágásával érjük el a "scope" képarányt (2.39:1). Ez a módszer főleg a '90-es és 2000-es években volt elterjedve, akkortájt a hollywoodi blockbusterek elég jelentős hányada ezzel a módszerrel készült. Nagy pionírja ezen technikának James Cameron. Előnye az volt, hogy az operatőr dolgozhatott normál objektívekkel, melyek nagyobb fényerejűek és kevésbé torzítanak mint az anamorf lencsék, illetve hogy a tévés sugárzáskor a 4:3-ra alakításnál nem kellett a kép majdnem felét levagdosni, hanem csak "felengedték" a moziban nem látható alsó-felső képrészleteket.

Azóta már inkább visszatértek a klasszikus anamorf formátumhoz (legalábbis azok, akik nem digitálisra forgatnak), egyrészt mert a negatívokat úgysem hívják már elő, minden utómunka digitálisan történik, másrészt pedig mert ma már a 16:9-es (vagy akár szélesebb) képernyős tévék korában régesrég megszűntté vált a 4:3-ra nyirbálás technikája.

U.I.: A Panavision egy cég, akik kamerákat és objektíveket gyártanak és adnak bérbe Hollywoodban és a világban. A "Panavision" mint formátum ugyanaz mint a CinemaScope (2x anamorf objektív), csak azért hívják így, mert ezen cég gyártja hozzá az objektíveket, kamerákat, stb.

előzmény: csabaga (#24)

2016-03-12 16:58:29 csabaga (4) #24

Nálam még csak hármas,de újra megnézem.
Én ezt az alkotást kicsit kamaradarabnak éreztem a westernes tájak ellenére is,de sajnos a Cinemascope fénykorában készült,a 2.50:1 képarány túl sok,elvész a bensőséges jelleg,hiányoznak a közelik,de ez más filmnél is gond volt akkoriban.
Ahogy olvasom,Cezare Gonzago is hibának írta le ezt.

Egy ideig alig volt lehetőség a kevésbé szélesvásznú alkotásokra,kivéve a Paramount Vista Vision eljárását,1.78:1 képaránnyal.Szerencsére jött a szélesebb választási lehetőségeket adó Panavision(bár a szuper panavision és a 70mm-es film akár már 2.76-1 képarányig is elment) és az 50-es évek közepe után rájöttek,felesleges a méregdrága lencse és film minden alkotásnál,elég simán kitakarni a felvett anyagot az optimális képarányra.

előzmény: BonnyJohnny (#23)

2013-07-22 09:40:40 BonnyJohnny (4) #23

Ez a film egy egyszerű kis semmiség 80(!) percben.
Akkor vajon miért gondolkoztam el a zseniálison? :P

A rövid játékidő alatt tartható a feszes tempó (tulajdonképpen mindig történik vagy elhangzik valami fontos (kiváló krimi), miközben folyamatosan áthatja a feszültség (attól kezdve, hogy a modern dízel mozdony megáll a poros kisvárosban az ott lakók legnagyobb meglepetésére) és az érzés, hogy ez az öreg kripli fel alá sétálgat, mint egy egér a kígyókkal teli akváriumban (kiváló thriller), mindezt egy olyan modern környezetbe helyezett külsőségeiben és hangulatában is erős vadnyugati érzéssel, ami azonnal (már a fent említett kezdő képsorral) megfogja a nézőt, és nem ereszti hiába autó, telefon, vagy Pearl Harbour emlegetése (kiváló western).
A színészek mind remekelnek. Spencer Tracy nyilván félkézzel (ha-ha) fiszi a prímet, de Ryan, Lee, Borgnine és persze Brennan is mind remekek, de például a sheriff is. Igazából csak a két fiatal színész rontja le az átlagot, különösen, hogy a karaktereik nekik is összetettebbek.

Most már ott tartunk, hogy azt kell megmagyaráznom, hogy miért csak négyes. :) Nem tudom. Érzésre annyi. De erős négyes.

2009-08-07 00:35:05 osi (5) #22

Köszi. Igyekszem megnézni, jól hangzik.

előzmény: Cesare Gonzago (#21)

2009-08-06 18:18:05 Cesare Gonzago (5) #21

Ami Lee Marvint illeti: érdemes volna megnézned - ha még nem láttad - Fritz Lang Búcsúlevél (The Big Heat, 1953) című noir-ját. A fiatal, pályája elején járó Marvin szadista gengsztert játszik, lenyűgöző átéléssel.

előzmény: osi (#16)

2009-08-06 18:14:16 Cesare Gonzago (5) #20

Nagyszerű színész volt, és félkézzel is elbánt a rosszfiúkkal.

előzmény: puttancsospeti (#15)

2009-08-06 15:22:20 puttancsospeti (?) #19

Az öreg halász és a tenger...

előzmény: osi (#17)

2009-08-06 15:15:48 critixx (4) #18

És mindezen filmek nagyszerűen használják ki a CinemaScope nyújtotta lehetőségeket, ellenben a maiakkal. :)

előzmény: osi (#17)

2009-08-06 14:56:59 osi (5) #17

A nagy szökés, a hét mesterlövész... Műfajában mindegyik a legjobb 5-ben van nálam.

előzmény: puttancsospeti (#13)

2009-08-06 14:54:42 osi (5) #16

Szerintem ez is a feszültség fokozásának egyik lehetséges eszköze. Végig távolabbról, kívülállóként, "tehetetlenül" szemléljük, ahogyan a főhőst egyre csak körbeveszi a veszély.

Egy másik gondolat: érdekes volt a számomra csak nagy öregekként ismert Ernest Borgnine-t és Lee Marvin-t ilyen fiatalon látni. Nem kaptak egy bonyolult szerepet, de sikerült nagyon utálatosnak lenniük.

előzmény: Cesare Gonzago (#5)

2009-08-06 14:48:00 puttancsospeti (?) #15

Spencer Tracy számomra garancia! :-)

előzmény: Cesare Gonzago (#14)

2009-08-06 14:46:22 Cesare Gonzago (5) #14

Egy kis ízelítő: [link]

2009-08-06 14:37:32 puttancsospeti (?) #13

Nem lehet rossz. John Sturges jó figura nagyon.

előzmény: acidphase (#12)

2009-08-06 14:26:28 acidphase (5) #12

az egesz filmnek nagyon nagy hangulata van, nekem is nagy kedvenc lett:)

2009-08-06 14:02:05 Cesare Gonzago (5) #11

Ellenben lenyűgöző és feszültséggel teli az a jelenet, amelyben az állomáson időző rosszfiúk felfigyelnek a gyorsvonat lassulására, s legnagyobb meglepetésükre a szerelvény megáll. Ezért (is) szeretem én a Rossz nap Black Rocknál című filmet. A Leszámolás a Puskák hegyén ugyancsak hasonló jelenettel gazdagította filmes emlékeimet. Sturges-remekmű az is.

előzmény: critixx (#10)

2009-08-06 12:05:22 critixx (4) #10

Igen, abszolút egyetértek. Bikácsy Gergely mondta nekem, hogy mennyire szánalmas, mikor a mai hollywoodi filmben a 2 mp-re feltűnő pincérről is premier plánt nyomnak be. Azt mondta erre, hogy "a látás nulla foka". :D

Ez az állandó idegesítő mozgáskényszer a másik (nem találják az állványt??).

előzmény: Cesare Gonzago (#7)

2009-08-06 00:05:44 Cesare Gonzago (5) #9

Én is. :)

előzmény: [: Azuroo andrew :] (#8)

2009-08-06 00:03:03 [: Azuroo andrew :] (?) #8

Na a lentebb olvasható típusú disputák miatt bírom ezt a kollektívát ;)

2009-08-05 23:35:18 Cesare Gonzago (5) #7

Mélyen egyetértek. Engem is őrületbe kergetnek a premier plánok, és ha mindezt vibráló, ide-oda rángatózó kézikamerával veszik fel - valamiféle "realitás" reményében -, szívem szerint elhagynám a vetítőt.

előzmény: critixx (#6)

2009-08-05 23:00:09 critixx (4) #6

Akkoriban még a mainál szélesebb, 2.55:1 volt a CinemaScope képaránya, a 2.35:1-t egy évvel később, 1956-ban vezették be. A közelkép-szélesvászon dolgon vitatkozhatnánk egyszer, valami erre alkalmasabb helyen. (Szerintem az a szánalmas, amit ma csinálnak Hollywoodban: 2.39:1 képben premier plánok sorozata, aminek eredménye, hogy a szereplők álla meg homloka közt látszódik valami belőlük.)

előzmény: Cesare Gonzago (#5)

2009-08-05 15:32:35 Cesare Gonzago (5) #5

No meg a CinemaScope-eljárástól, bár engem kissé elidegenített. Nagyon aprónak tűntek a figurák, és a rendező a közelképet sem igazán mert alkalmazni.

előzmény: critixx (#4)

2009-08-05 15:30:01 critixx (4) #4

Anne Francis szűk farmerben... Ez a film már ettől jó. :D

2009-08-05 14:53:50 Cesare Gonzago (5) #3

Egy vélemény az xpress fórumáról: "Ugyancsak érthetetlen, hogy miért kellett a főhősnek a telefon korában a világ végére utazni egy olyan emberhez, aki nem vette át a leveleit."

Imádom a hasonló megjegyzéseket. Ennyi erővel a filmet sem kellett volna leforgatni.

előzmény: osi (#2)

2009-08-05 00:33:34 osi (5) #2

Ez a film egy westernbe oltott thriller. A helyszín egy poros kisváros a vadnyugaton, ahol a kis közösség csendesen éli mindennapjait, a külvilágtól elzártan. Egyszer csak megáll a vonat és leszáll a titokzatos idegen, nem tudjuk ki ő és mit akar, de mindenki ellenszenvvel viseltet iránta, akadályozza célja elérésében. Ahogy haladunk a cselekménnyel, egyre világosabb, a város szörnyű titkok őrzője.

A feszültségforrások folyamatos felmerülése és kioltása a székhez szegezi a nézőt. A rövid játékidő (kb. 80 perc) csak előnyére válik a filmnek a feszes cselekményvezetést teszi lehetővé.

2006-12-22 20:58:17 Cesare Gonzago (5) #1

Ma este a TCM-en Rossz nap Black Rocknál.
http://www.port.hu/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=4607434&i_where=1&i_where_tv=1