Grease (1978) ☆

Pomádé

(Randal Kleiser)

amerikai musical, szerelmi történet, vígjáték

3,7
★★★☆☆
705 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2018-06-25 21:53:54 betti (4) #31

Kiskamasz voltam, amikor először láttam, és bár ma már nem biztos, h lenne türelmem végignézni (bár talán a lányommal igen :) ), képtelen vagyok aszerint pontozni, ahogy pontoznám, ha MA kerülne a mozikba. Ez nekem a (kis)kamaszkorom filmje volt, sőt, vhogy az az érzésem, hogy ez abszolut tinifilm, semmi több, még véletlenül sem szól senkinek, aki elmúlt 18 (akár évek számában, akár érettségben). Bűbáj tinifilmnek pedig produkálja a 4-est, persze, beleszámítva azt is, h mikor láttam, mekkora (filmnézős) tapasztalattal a hátam mögött.

Viszont, és ez érdekes: nekem már akkor sem Travolta és szöszi szerelme volt a legfontosabb, vhogy Rizzo-t és Kenicke-t érdekesebbnek találtam. Rizzo-t főleg. Sandy csak egy kedves, egyszerű leányka, de Riz a látszólagos magabiztosságával, belevalóságával, a (dalában) akaratlanul bevallott önbizalomhiányával, büszkeségével sokkal rokonszenvesebb, emberibb volt számomra.

2013-01-03 17:36:07 csabaga (3) #30

Az akkoriban készült zenés filmekkel nekem az a fő gondom,a szereposztás gyenge és a történet sem valami különös.
Érzésem szerint ezek egy kicsit b-mozik.Egy konkrét életérzéshez kapcsolódtak,ma már általában ez nem jön át.így jó történet és jó színészek híján megkoptak.

előzmény: critixx (#29)

2013-01-03 00:11:16 critixx (1) #29

A '70-es években Amerika morális válságban volt. Vesztesen kerültek ki egy háborúból (elképzelni is nehéz volt előtte ilyet!), ami az egész nemzetet megosztotta, az elnök lemondott és megszégyenülve távozott (hallatlan!), őt két inkompetens alak követte az ovális irodában, a '60-as évek forradalmainak köszönhetően az alapvető társadalmi normák rendültek meg és lettek a múlté, úgy nézett ki, hogy semmi sem működik. A nézők szívesen utaztak vissza az időben másfél óra erejéig gyerek- vagy kamaszkoruk világába, a konzervatív '50-es évek Amerikájába, ahol a fenti dolgok még csupán valami távoli rémálomban jelenhettek meg, ahol még minden szép, jó és nyugodt volt, ahol John Wayne mosolygott a mozivászonról, Ike Eisenhower pedig a tévéből. Ahol a fiatal srácok azon aggódtak, kivel megy randizni a kiszemelt nőszemély aznap este és kinek van a célra jobban kiszuperált autója, nem pedig azon, hogy bombákat és sortüzeket kerülgessenek egy távoli ország dzsungelében. Ezért volt akkora sikere ennek a filmnek meg az Amerikai graffitinek.

2013-01-02 23:48:33 Ágó (4) #28

Erről van szó. :)

előzmény: Lasliegrand (#27)

2013-01-02 23:21:51 Lasliegrand (4) #27

Giccses meg minden, de a fenébe is.. nekem átjött a hangulata. :)

2010-08-01 11:26:08 gomez1000 (3) #26

"Nyilván 10 éve is voltak, akik szerették, és voltak, akiktől távol állt a műfaj..."
Minden bizonnyal. Csak éppen sokkal többen voltak, akiknek tetszett. Ezt a saját tapasztalatomból szűrtem le. A 80-as években, sőt még a 90-esekben is hányan odavoltak érte, most meg ajánlhatom bárkinek, mindenki fújjog.

"ez nyilván a közízlés változásának tudható be"
Én is épp ezt mondom, hogy ez ma már nem népszerű film. Mint ahogyan a rock and roll sem annyira népszerű, mint a 80-as években.
A történet is túl gagyi mai szemmel nézve. Azóta sokkal sokkal jobb filmek születtek, így ezt nagyon maguk mögé szorították.
Nekem semmi bajom a rock and roll-al, és a musical-lel, és semmi bajom a filmmel. Csak ma már ez elavult. Azért egyszer nézhető.

előzmény: Hannibal Lecter (#23)

2010-07-28 21:55:05 budaik (3) #25

Ha a legutóbbi példára utalok: Mamma Mia! , elég jól ment :)

előzmény: limupei (#24)

2010-07-28 21:44:53 limupei (4) #24

Ráadásul nem is igaz, hogy a musical nem népszerű.

előzmény: Hannibal Lecter (#23)

2010-07-28 21:31:39 Hannibal Lecter (1) #23

Ez mind általánosítás. Nyilván 10 éve is voltak, akik szerették, és voltak, akiktől távol állt a műfaj, és ma is hasonló a helyzet. Honnan szűrted le, hogy manapság a musical és a rock and roll nem nagy kedvence az embereknek? Ezek elég keményen bebetonozott, komoly kulturális hagyományokkal rendelkező műfajok, amelyek sosem fognak radikálisan elhalványulni, vagy eltűnni a palettáról. Lehet, hogy ez ma már nem A szerelmi történet - ahogy mondjuk a Love Story vagy a Ghost sem -, de ez nyilván a közízlés változásának tudható be.

előzmény: gomez1000 (#22)

2010-07-28 20:41:29 gomez1000 (3) #22

10 évvel ezelőtt más volt az értékrendje az embereknek. Az akkori mércéhez elég jól passzolt ez a film, manapság viszont sem a musical, sem a rock and roll nem nagy kedvence az embereknek. Mondjuk én szeretem a zenéit, nagy klasszikusok, de a történet gagyi, de szerethető. Aki szereti a rock and roll -t, annak egyszer nézhető :D

2010-02-02 16:24:50 mchn (1) #21

Szeretem en a musicaleket, de ez annyira gagyi volt (es nem az a bajos musicalgagyi, hanem olyan amitol szegyelli magat az ember, h ilyet nez), h vmi rettentoen idegesitett.

előzmény: acidphase (#17)

2010-02-02 15:59:22 acidphase (?) #20

amugy a grease-bol zenéket még ma is simán lejátszanak szorakozohelyeken, az más kérdés h a tizenéves emberkék hány %-a tudja a filmet hozzácsatolni a hallott zenéhez..
bár asszem nemrég is vetitették vmelyik csatornán szoval aki kiváncsi az már biztos látta..

[link]

pomáda:D nekem mindenesetre most is adja , zene is, hangulat is.. nyilván elmélkedni nem ezen a filmen fog az ember :P

2010-02-02 15:42:23 acidphase (?) #19

viszont most latomcsak h ennek is csináltak folytatást anno.. na ez meleg:D nemmintha nagyon érdekelne, na az már télleg fos lehet az imdb arányt is figyelembe véve:P meghát travolta nélkül nincs pomádé:P

2010-02-02 15:34:54 Cesare Gonzago (1) #18

Én tizenévesen is utáltam a Grease-t. Nálam akkoriban kezdődött a Hitchcock-mánia, és ő vált mércévé. Nehéz gyerekkorom volt. :D

előzmény: acidphase (#17)

2010-02-02 15:23:45 acidphase (?) #17

neha nem igazan tom felfogni egyesek tulzott negativ kritikajat.. lehetseges h gyerekkorom ota talan a legtobbszor latott filmje nezhetetlen lenne? persze azt elismerem h tizenéve még nem hitchock vagy kubrick es hasonlok voltak a mérce, és az ilyesmi filmek tették ki a szorakozasomat filmek terén mint pl a grease.. vagy az emlitett másik musical, a hair..

az biztos ha csakugy manapság megnézném, akkor sem adnék rá 3-asnál rosszabbat, de sanszos lenne a jó osztályzat.

2010-02-02 11:58:54 mchn (1) #16

Megneztem ujra, hat nemtom miert adtam anno 3ast, ez bizony igazi nezhetetlen fostartaly.

2009-06-21 22:04:07 puttancsospeti (1) #15

"Bár nálam a Dirty Dancinget semmi nem tudja alulmúlni. :)"
Jól beszélsz!
De ez holtversenyben van a nyolcvanas évek giccsparádéjával!

előzmény: terika (#12)

2009-06-21 22:03:36 czeppelin (4) #14

Azt nem lehet alulmúlni, sajnos többször is láttam (önhibámon kívül).
Szerintem a Grease egy szórakoztató rock'n'roll film, jó kis zenékkel, bugyuta történettel. Nem is akar több lenni.

előzmény: terika (#12)

2009-06-21 21:59:06 Cesare Gonzago (1) #13

Bevallom, képtelen voltam végignézni. Csaknem hatvanöt percen át bírtam, végül dühösen kirohantam a szobából.

előzmény: terika (#12)

2009-06-21 21:56:28 terika (3) #12

Nekem újra kéne nézni,hogy utáljam. XD Láttam vagy 10 évvel ezelőtt...azóta nem. Bár nálam a Dirty Dancinget semmi nem tudja alulmúlni. :)

2009-06-21 21:49:09 puttancsospeti (1) #11

Nekem se Hair-t, se Grease-t, bár az előbbi zeneileg azért jócskán ott van.

2009-06-21 18:33:44 Semprini (5) #10

Á, dehogy a filmzene kifejeztetten eklektikus, nekem megvan az album bakeliten is és CD-n is, onnan tudom.

előzmény: Jereváni Rádió (#9)

2009-06-21 18:18:37 Jereváni Rádió (5) #9

A stáblistán őt írták ki zeneszerzőként, azért hittem, hogy ő írta a dalokat.

előzmény: Semprini (#7)

2009-06-21 18:14:46 simijohnny (1) #8

Tudom én hogy ezt érezni kell, nálam a probléma ott kezdődik hogy nagyon nem szeretem a musicaleket. Egyiket sem.

előzmény: Jereváni Rádió (#6)

2009-06-21 18:10:18 Semprini (5) #7

"a Bee Gees dalszerzőjét felkérni bizony telitalálat volt"
Na ez aztán a kapitális tévedés, Gibbnek ugyanis egyedül a film főcímdalához van köze, az azonban a hetvenes évek diszkóstílusát idézi, sokkal inkább illene a Szombat esti láz-ba, mint ebbe az 50-es években játszódó rock and roll-filmbe.
Az eredeti musical Jim Jacobs és Warren Casey nevéhez fűződik de a filmben felhangzik még jónéhány egyéb szerzemény is, pl. Rodger&Hart Blue Moon c. 1934-es(!) örökzöldje vagy a Leiber-Stoller szerzőpáros Hound Dog című száma 1952-ből; utóbbit (ki ne tudná) Elvis Presley vitte sikerre anno..

előzmény: Jereváni Rádió (#1)

2009-06-21 18:09:32 Jereváni Rádió (5) #6

Nem ÉRZITEK a lényeget. :)

előzmény: simijohnny (#4)

2009-06-21 17:08:11 bruce (5) #5

Én sajna a Hair-rel vagyok ugyan így, egyszerűen képtelen vagyok megnézni pedig háromszor is megpróbáltam.De a Greast azt szeretem :)

2009-06-21 17:04:58 simijohnny (1) #4

Dettó. :)

2009-06-21 16:43:47 Cesare Gonzago (1) #3

Szívemből szóltál. :D

előzmény: puttancsospeti (#2)

2009-06-21 16:30:30 puttancsospeti (1) #2

Én utálom. Hányinger keltő számomra.

2009-06-21 16:25:16 Jereváni Rádió (5) #1

Az ötvenes évek amerikai nyálkliséit tökéletesen megidézi, giccsnek giccs, de nem lehet rá haragudni. Egy musicalt kábé az visz el, hogy milyen jó dalokat tudnak belerakni. Itt viszont jó dalokból nincs hiány, slágert sláger követ, Barry Gibb tökéletes munkát végzett (a Bee Gees dalszerzőjét felkérni bizony telitalálat volt). Banális a történet, szándékosan eltúlzott manírok, de ennek ellenére – vagy tán épp ezért – imádnivaló a film. Olivia Newton-John abszolút bájos, John Travolta mozgása pedig utánozhatatlan.