A torinói ló (2011) ☆ 👁

The Turin Horse

(Hranitzky Ágnes - Tarr Béla)

amerikai-francia-magyar-német-svájci dráma

4,0
★★★★☆
232 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

  • 1
  • 2
2019-12-01 18:00:20 Rituska (5) #101

Tarr Béla filmjeit néhány évente újra előveszem, valami furcsa belső késztetést érzek rá, egyszerűen nem tudok tőlük szabadulni, és teszem hozzá nem is akarok, mert gyönyörűek.
A torinói ló az egyik legnehezebben emészthető, legmélyebb darabja az életművének. Méltó befejezés.
Nagyon furcsa merengő állapotba kerülök tőle, a halál témája az egyik, ha nem a legnehezebb filozófiai kérdés. Nekem olyan érzésem volt végig, hogy a szereplők nem is akarnak lelépni a sötétséghez vezető ösvényről. Az ő döntésük. Ha el is indulnak, de visszatérnek. Az Isten nélküli, áldatlan állapot gyötrelmeit totál minimalista eszközökkel festi le. Kietlen magyar tanyavilág, és olyan mély depresszió, mint a feneketlen kút. Sehol egy virág, egy mosoly, egy cseppnyi remény. Egyenes út vezet az önként vállalt végzethez, ami tulajdonképpen már be is következett. A ház lakói szerintem már halottak, csak a testüket tartják életben, mintha valami ösztön vezetné őket. De akárcsak a ló, ők is elindulnak a totális megsemmisülés felé, feladják. Ahogyan a Szomszéd fogalmaz: "övék az ég is ma már, meg az összes álom, övék a pillanat, a természet, a csend, nem sorolom még a halhatatlanság is az övék, tehát minden, hogy így fejezzem ki magának a dolgot, minden és örökre, elveszett". Nyilván a társadalom "aljasaira" utal, akik elől nincs menekvés. A gonosz mindent elpusztít. Valuska a Werckmeisterben még küzd, még hisz és mintha a szelid eszközeivel még harcolna is, de a torinói ló párosa már rég feladta, mert az élet élhetetlenné vált. És mi, emberek tettük - tesszük - azzá. Tarr szépen rátette a pontot az i-re.

2019-01-09 20:12:03 ryood (5) #100

hogy miért is nem készül több tarr béla-film Tarr Béla: az apokalipszis egy nagy tévé-show, a halál nem ilyen

2018-01-15 23:59:29 unrealnoise (1) #99

Krasznahorkai Lászlót szeretem. Szépen ír. És még valahogy olvasmányosan szórakoztatóan is. Maradjunk annyiban, hogy a Sátántangót elolvasnám inkább ezerszer, mint hogy egyszer meg kelljen néznem a filmet.

Tarr Béla pedig tud valamit. A képek, és a hangulat olykor nagyon betalál. De sajnos aztán elfogy a türelmem, nincs kapaszkodó, az érdekes visszataszító, túl művi lesz. Lehet a rendező úrnak inkább operatőrnek vagy profi fotósnak kellett volna mennie, a képek végig baromi jók, erősek, nagyon jók a kompozíciók is. Tudom, tudom, ez nem feltétlen csak az ő érdeme, de csak ő hagyta jóvá a képkockák milyenségét, csak ő dirigált.

Filmként azonban számomra ez is nézhetetlen. Ugyanúgy jártam, mint a Werckmeister harmóniák-kal. Az is baromi jó volt az elején, a zene, a hangulat, aztán volt pár rész, amikor elmúlt a varázs, lehullt a lepel, és bizony akkor derült ki, hogy nem is sok minden volt alatta.

A torinói ló működhetne. Irodalmi környezetben. Egy olyanban, amelyben hallhatnám akár a főszereplők gondolatait is. Mindenképpen jobb lenne, mint nézni a megszokott képeket és szinte unatkozni. Lehet, hogy ez a nagybetűs filmművészet, de attól még számomra teljességgel nézhetetlen. Nem is tudtam, azaz nem is akartam már végignézni.

Tarr Béla filmjeiben az a nagyszerű, hogy az életben mindenki, szinte bármelyik szutykos hétköznap reprodukálhatja a filmjeinek hangulatát, mondanivalóját. Nem kell hozzá sok. Csak egy jó hely, egy kis idő, nyitott szemek, egy kis szél, lehetőleg borongós időjárás, és nyitottság a világra. Naná', túlzok. De attól még ez cseppet sem szórakoztató, filmes, könyves, játékos katarzisért meg nem szoktam a nagy esemény előtt 2-3 órákat szenvedni...

2016-12-23 19:31:41 critixx (5) #98

Mint azt korábban már írtam, ez a film tulajdonképpen búcsú a filmtől, a filmnyelvtől. A pusztítás és a pusztulás filmje, ami véglegesen lebontja magát a filmművészetet, a film nyelvét, narratíváját, mindent, amit az elmúlt 120 évben kialakított. Tarr búcsúja a filmkészítéstől. A rendező azt mondja: ennél nincs tovább, innen már nem lehet továbbmenni, és végül eldobja a kamerát.

2016-12-23 18:52:52 Tenebra (5) #97

Nem tudom elképzelni, hogy valakik így tudtak élni, ez egy sci-fi ami nem történhetett, meg vagy ha igen akikkel ez megtörtént, azok az emberek 25 évesen múltak ki.

Nézz el egyszer Magyarország valamelyik északi, eldugott falujára, ex-bányásztelepülésére, Nógrád megyébe vagy BAZ megyébe, és tölts el ott egy napot. Nem lesz veszélytelen, de talán meggyőzhet arról, hogy de, sajnos ilyen létezik, és sajnos lehet így vegetálni évtizedekig is akár. Vannak, akik nem tudnak kitörni ebből. Tarr filmjei is erről szólnak, ilyen karakterekről, akik nem tudnak kitörni nemcsak a szegénységből, de saját lelki nyomorukból sem. És hát Tarr ne tudná? Maga is ilyen közegben élt és dolgozott, megtapasztalta.

Abban egyetértek egyébként, hogy ezt a filmet nem jó nézni, én is csak kétszer láttam, de valahogy nem akarom újranézni. :D Akkor inkább a Kárhozat vagy a Sátántangó, bár ezek sem derűsebb alkotások.

előzmény: kfiro (#96)

2016-12-23 15:43:10 kfiro (3) #96

Lehet ezt a filmet dicsérni, de miután vége lett, felvágtam az ereimet. :-)
Közben többször is gondolkodtam, hogy nem nézem tovább ezt a szerencsétlenséget.

Nem tudom elképzelni, hogy valakik így tudtak élni, ez egy sci-fi ami nem történhetett, meg vagy ha igen akikkel ez megtörtént, azok az emberek 25 évesen múltak ki.

Tudom most a nagy okos "filmkritikusok" letaplóznak, de csak nyugodtan :-)
Annyira sötétre festi az életet, hogy ép ezért már élvezhetetlenné válik. Szeretem a művész filmeket és értékelem is, ha tényleg jók..................de ez nem az.

Szerintem kicsit túúútóóták az értékelők ezt a filmet, no de hát ezért van a KT. :-)

Igazából kettesre értékelném, de a színészek valóban hitelessé teszik ezt a számomra képtelenül szürreális valóságot, úgyhogy így lett hármas. Csak azért néztem végig, mert a magaslatokba van emelve, de be kell lássuk ez egy nagyon réteg film, senkinek sincs szüksége manapság ennyire depressziós produkcióra.

Jó szórakozást!

2016-12-13 10:58:12 ryood (5) #95

természetesen nem az alvásra utaltam..

előzmény: kaamir (#94)

2016-12-13 10:27:07 kaamir (?) #94

Az igaz. Nem szép dolog felébreszteni az embereket :D

előzmény: ryood (#93)

2016-12-12 21:45:04 ryood (5) #93

ezután a film után nem szabadna felkapcsolni a villanyt!

2014-01-31 22:20:21 somogyireka (5) #92

off: az interjúhoz írom ezt..Megnéztem. Jó volt Tarr Bélát látni, hallani ahogy és "ahonnan"szól..bizony nagyon szépen csendes ő most,pont olyan,mint az ember elalvás előtt..És ebből bizony nem lesz több film, hiába fogad vele Friderikusz,hogy de bizony lesz..aki azért rendesen elvérzik ebben az interjúban,vagyis igyekszik abszolút a felszínen tartani a beszélgetést,nehogy kiderüljön,hogy azért ezen a nyelven ő nem ért..

(a 88.hsz-om most már picit röstellem, elhamarkodottan írtam azt)

előzmény: ryood (#91)

2014-01-31 12:06:51 ryood (5) #91

és itt meg is tekinthető
[link]

előzmény: ryood (#90)

2014-01-30 22:24:47 ryood (5) #90

most megy vele interjú atv-n friderikusz műsorában.

2014-01-28 12:03:13 critixx (5) #89

Szarajevóban vezet egy filmes iskolát.

előzmény: somogyireka (#88)

2014-01-28 09:31:13 somogyireka (5) #88

..jutott most épp eszembe, vajon mit csinálhat azóta Tarr Béla, hogy kialudt a fény(az én)..Van valami hír róla? Ilyenkor a legelegánsabb lenne neki is elaludni.
Nekem az egyik kedvenc filmem, a biztosítékot abszolút kiverte nálam.

(rámentem a fb-os csoportjára,azért elég aktív..ezzel picit hitelét veszti az alkotás.mert ezután a film után tényleg nincs semmi, de ha mégis marad valami,akkor nem csinálok ilyen filmet!!!!)

2013-12-27 20:24:30 zsandar filip (4) #87

2011-s élményem és jegyzet szeletke hozzá:

Tűnődve , nem is tudom hogyan léptem ki a moziból. Látszólag nemigen történik semmi, azonban olyan feszes, lebilincselően feszes a hangulata, szinte kiégtem közben, csakúgy ahogyan megváltoztathatatlanul kihunytak a fények a film végére. Igazi apokaliptikus figyelmeztető kilátás és jajkiáltás…
A 4* számomra Bók Erika kissé haloványabb játékáért, és a művészfilm mélységei kissé közérthetőbben kellene elérjék a közönséget, mert öncélúvá válhat...

2013-10-08 23:51:01 mephisto5 (3) #86

a ló színészi játékát emelném még ki.

2013-04-22 14:04:35 critixx (5) #85

Itt megtekinthető (amíg le nem szedik): [link]

2013-03-29 22:42:20 hhgygy (1) #84

Ez mi volt? Nem tudom. Feküdjünk le. (idézet a filmből)

2013-02-04 14:56:59 critixx (5) #83

Maradjunk inkább annyiban, hogy amit Coppolának verítékezve, nagy erőlködés árán (sem) sikerült megcsinálnia, azt Tarr rutinból hozza, mintegy a kisujjából kirázva. És mégis sokkal igazabb, ezerszer húsba vágóbb mint a homályos, nem egyenletes színvonalú Vietnam-Joseph Conrad katyvasz.

előzmény: Tenebra (#81)

2013-02-04 14:29:12 flake (?) #82

Ennél szebb apokaliptikus víziót talán csak az Apokalipszis most tudott megjeleníteni. :D

Na rendben, ezt megvettem :D

előzmény: Tenebra (#81)

2013-02-04 14:16:59 Tenebra (5) #81

Ne vedd komolyan, szerintem abszolút méltó a Tarr-életműhöz. Méltó lezárása. A Werckmeister harmóniákra sokkal inkább igaz az szerintem, hogy másabb, mint amit Tarrtól várna az ember, habár az is kikúrt jó film. De ez abszolút képes fokozni azt, amit pl. a Sátántangóban láthattunk. Annyiban "visszalépés", hogy itt minimalizál, és csak azt tartja meg korábbi "naturalizmusából", hogy hosszan kitart jeleneteket. De amúgy 1 helyszín, 2 szereplő és kb. 5 nagyobb jelenet. Tehát ilyen szempontból minimalista. S még a zenehasználata is: egy dallamot használ végig és megfelelő pontokon ismétli. Más filmeknél ez terhes, unalmas lenne, itt nem. Itt a döbbenetet és az elemi keserűséget fokozza minden egyes megszólalásnál. Ennél szebb apokaliptikus víziót talán csak az Apokalipszis most tudott megjeleníteni. :D

előzmény: flake (#80)

2013-02-04 14:05:02 flake (?) #80

A mai napig nem mertem még megnézni ezt a filmet, mert sok Tarr szerető barátom szerint nem az igazi. Most akkor ne vegyem komolyan ezt a kijelentést komolyan? Nem szeretnék csalódni Tarr-ban.

2013-02-04 12:39:00 Tenebra (5) #79

Persze, a posztmodern neki nem menne. Illetve nem is ment: Őszi almanach (bár ott csak a forma volt posztmodernnek mondható, a tartalom leginkább egy bergmani kamaradrámához hasonló). Én inkább arra gondoltam, hogy a naturalista formából mondjuk egy stilizáltabb formába válthatott volna át.

Szerintem egyébként semmi nem változott olyan markánsan, hogy ennyire ne lehessen "modern" módon beszélni a világ szarjáról. Sőt, szerintem korunk és a hetvenes évek között nagyon sok kapcsolat van. Tehát én úgy gondolom, hogy az önismétlés ELLENÉRE is kellene beszélni szüntelenül, tovább ugyanarról. Nem az számít, hogy lesz-e változás vagy még inkább elmerülünk a szarban, hanem az, hogy ÉRZÉKELJÜK a szart a művészet által. A művészetnek egyfelől ez a feladata, hogy olyan összeállításban mutassa meg a világot, amilyenben az ember lehet, hogy nem látja, mert nincs kritikai pozíciója. A filmnek egyfelől ez a feladata szerintem, mivel legteljesebben tudja megmutatni a valóságot. Azaz: nem baj, ha valaki ismétli önmagát. Markánsan új történetek, témák nincsenek, már csak azért sem, mert az emberiség egy jó ideje ugyanazon a lejtőn halad a feneketlen mélységbe. A kérdés itt csak a form, de a cél szerintem adott.
Mert hát, ha nem is tudunk megállni a lejtőn, legalább észrevesszük, hogy a lejtőn vagyunk és talán felébred bennünk a szándék a fékezésre. :D

Szóval én ezért is undorodok egyre inkább ettől a "posztmodern hozzáállástól", hogy semmiről sem kell vagy szabad komolyan beszélni. Kell.
Tarr-nál is szerintem csak a forma fáradt ki, a megvalósítás módja. Hiszen már a Családi tűzfészekben is ugyanarról beszélt, mint ebben, mégsem mondta senki azt -illetve úgy fogalmazok, hogy a rendező tisztelői közül nem mondták :D-, hogy ez szar, mert már az első 3 filmjében ellőtte. A környezetet és a formát variálta. Illetve a környezet az változott, hiszen ma már egészen más közegben jelenik meg az, ami a lakásproblémánál volt. A dokumentarizmus kifáradt egy idő után, ahogy ez a hosszúbeállításos stilizáció is modorossá vált egy idő után (bár ebben egyértelműen nem volt az, sőt, teljesen más volt, mint korábbi filmjeiben -szerintem, s ehhez leginkább a zene tett hozzá). Most jöhetne valami mással, ami nem posztmodern. :D

Szóval érted, én sem azt mondom, hogy posztmodernné kell válnia. Viszont az lehetséges, hogy ő más formát nem akar, nem is tud magáénak érezni.
Mindenesetre kár, én elnéztem volna ezt a témakört még pár filmben, mondjuk egy másik, nem vidéki közeg megmutatásával. Például lenne miről beszélni a középosztállyal kapcsolatban, mely szintén egyetemes problémákat hordoz, nemcsak helyi jellegűeket.

előzmény: critixx (#78)

2013-02-04 12:23:08 critixx (5) #78

"Habár egy stílusváltással folytathatta volna."

Épp ez az, ami nála elképzelhetetlen és ezért sem lehet ezt már folytatni. KAB jól mondja, Tarr "az utolsó modern rendező". Tulajdonképpen azon kevesek egyike, vagy talán ténylegesen az utolsó bölény, aki nem volt képes (vagy nem akarta) a posztmodern fordulatra. Sok modernista rendező hagyta abba a filmkészítést a '80-as években, pont azért, mert már nem tudtak mit mondani, nem voltak képesek továbblépni a modern nyelvi-világtapasztalati korlátokon. Más eset pl. Wim Wenders, aki már '82-ben a film és a szerző haláláról készített végső ítéletet kimondó filmet, de ő túllépett ezen, a posztmodern midcult (sokszor giccses) világába. (Mások, mint pl. Szabó István pedig az előre helyett visszafelé léptek és visszatértek a klasszikus formához). Tarr egészen a 2010-es évek kezdetéig kitartott és következetesen, fokozatosan rombolta a filmnyelvet, a későmodern "nincs már mit mondani" szellemiség nevében, mivel "már mindent elmeséltek, nem lehet miről mesélni" és "a film(nyelv), a művészet nem képes a világ megragadhatóságára". A torinói ló ennek a bizonyosságnak a végső foka, melyben Tarr szó szerint a legvégsőkig redukálta le a filmet, tisztította meg, hámozta le, miként a film végén a világ is "megsemmisül", nincs remény, nincs tovább élet, csak a sötétség van. Nem véletlen, hogy Tarkovszkij utolsó filmje is egy hasonló végpusztulás előtti/utáni környezetben játszódik, minek a végén kimondatik, hogy "kezdetben vala az ige", de ez az "ige" már nem alkalmas a jelenkori világ leírására. De talán majd egy új nemzedék (a főhős kisfia)... Tarrnál elképzelhetetlen a posztmodern fordulat, ezt jól belátta maga is, ezért is utolsó filmje jelen alkotás.

előzmény: Tenebra (#77)

2013-02-04 12:08:15 Tenebra (5) #77

És ugye formaialg is lebontja a filmet, hiszen az utolsó kb. 8-10 perc szinte teljes sötétségben zajlik. Csak a végén látjuk ismét a krumplievést, de addig sokáig csak hangokat hallunk. Ezután tényleg nem lehet filmet csinálni, jól meglátta ezt Tarr és abba is hagyta. Habár egy stílusváltással folytathatta volna. Vajon ennyire reménytelennek látja ő is, a filmkészítést is? Vagy inkább csak tüntetőleg hagyta abba, mert nem tetszik neki a rendszer? Ugyebár pont ő rá a jó példa, hogy egy stílus kifáradása után lehet folytatni az életművet, csak váltani kell. Lenne miről beszélni ma is. Az meg nem indok, hogy még szarabb, még reménytlenebb a helyzet. A művészet egyik célja pont ez, hogy annak ellenére küzdjön, hogy nincs remény a világ megváltoztatására.

előzmény: critixx (#76)

2013-02-04 11:26:14 critixx (5) #76

Nem véletlen, hogy ez Tarr utolsó filmje, ugyanis ez tényleg a vég. Ennél nem lehet továbbmenni. Se a film lebontásában, se a végső következtetésben. "Lőn világosság" - kezdődik a világ teremtése. Tarr filmje végén "lőn sötétség".

2013-02-04 11:14:19 Tenebra (5) #75

Ennek újranézése is elég sok mindent feltárt előttem, amit monitoron nem vettem észre. Pl. az csak most tűnt fel, hogy Derzsi János apakarakterét nem azért kell öltöztetni, mert egy mocsok kényelmes zsarnok, hanem azért, mert béna a jobb keze. :D Ez komolyan nem tűnt fel eddig.

Amúgy sokkoló, másodszorra is. Sőt, talán még inkább az, mint elsőre, mert most nem annyira a történésekre figyeltem már, hanem az atmoszférára. Különösképp hatásos volt, hogy aznap egész nap zuhogott az eső. :D Igaz, itt most kivételesen a szél tépte darabokra az ember lelkét, de ugye Tarrnál az eső volt eddig a főszereplő. Ez is sokat elmond, hogy itt már az sincs, csak szél, ami mindent elsodor. Az eső még legalább csak szarrá áztatott, ez a szél viszont szó szerint még a fényt is elfújja.
S tényleg világvége: eltűnik a külvilág, a víz, a tűz, a fény. Viszont meglepő módon az élet még így is folytatódik. Persze kérdés, élet-e ez, de mégis valamennyi reményszikra van benne...

...írtam ezt korábban is. De most meggondoltam magam. :D Ez az egész a lehető legpesszimistább dolog, amit csak a Dealerben tudott Fliegauf még pesszimistább módon ábrázolni. Hiszen a halál egy megváltás, mivel akkor az ember megszűnik ezen a sivár vidéken létezni Tarr szerint. Viszont itt az élet sokkal rosszabb. A földi pokolban élni az igazi nagy büntetés. A főszereplők számára a halál ünnep lenne, viszont megkaplyák a legnagyobb büntetést: tovább kell folytatniuk nyomorult életüket, ahonnan nincs kiút. S így akkor az sem igaz, amit a Dealer kapcsán írtam. Ott azért van kiút, hiszen túllőjük magunkat és kész, vége. Itt viszont mivel lövik túl magukat? Krumplitúladagolásban biztos nem fognak meghalni... :D Szóval sokkal sanyarúbb ez a "vég", amiben pont az a szar, hogy nem is vég. Csak mostantól lehet, örök sötétségben kell ugyanezt a vegetációt folytaniuk. Szép lassan fognak elszürkülni, de meghalni lehet, hogy soha, mert, ahogy a vendég is mondta, beállt egy fordulat. És lehet, ez a fordulat az volt, hogy a Pokol a Földre költözött.

Úgyhogy visszavontam mindent, ez a film nem optimista kicsit sem. Az, hogy "enni kell" csak egy buta, együgyű ember önkéntelen ösztönreakciója. Ha okosak lennének, felkötnék magukat egy gerendára, hogy megszabaduljanak innen.

2013-02-03 15:45:59 simijohnny (5) #74

Ezek szerint tetszett, örülök hogy végül is nem azok közé tartozol, akik szerint az előző filmjei tükrében, ez csupán egy szomorkás hegedűszó az elmúláshoz.

előzmény: critixx (#73)

2013-02-03 11:20:17 critixx (5) #73

Most írhatnék sok mindent, de ez a film magáért beszél.

2012-11-12 21:42:32 Beka (5) #72

Az ember végül homokos,
szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve és okos
fejével biccent; nem remél.

Én is így próbálok csalás
nélkül szétnézni könnyedén,
ezüstös fejsze-suhanás
játszik a nyárfa levelén.

...

(József Attila)

2012-04-20 09:53:37 somogyireka (5) #71

még szerencse, hogy engem,mikor nézem a filmet még az sem érdekel, hogy a rendező mit mondott,mit akart kifejezni...hanem az,amit bennem okoz, ahova elhoz!

2012-04-20 09:44:01 zéel (?) #70

Tarr Bélát (amikor még nem volt aktivista, csak "egyszerű" művész) egy közönségtalálkozón azzal akarta szembesíteni közönsége, hogy az eső motívumát ugyanúgy használja, mint Tarkovszkij. Tarr azt válaszolta, hogy míg Tarkovszkijnál az eső lemos, megtisztít a bűntől, addig nála az ember csak még sárosabb (bűnösebb) lesz.

előzmény: Tenebra (#67)

2012-04-20 09:27:58 somogyireka (5) #69

Érdekes,érdekes..valószínűleg én máshonnan írom ezt, vagyis innen, ahol az, ha "kialszik az én" az a világmindenség leggyönyörűbb pillanata,mert akkor villan fel valami,amit lefilmezni nem lehet.
Bár azóta sokszor én is elképzeltem, vajon,mit tennék hasonló helyzetben..próbálnék-e ugrálgatni, tenni valamit az ellen,hogy megváltoztassam a forgatókönyvet.Bár tulajdonképpen ugyanebben a helyzetben vagyok én is, te is,ő is,mindenki fogy a víz, fogynak a napok, fakul ki napról napra az én...és még egyszer,még egyszer, az én esetemben szó sincs itt semmiféle bánatról, csak nem biztos,hogy jól árnyalom...jó lenne tudni, Tarr Béla hogy van ezzel. Ha majd leültök vele beszélgetni, szóljatok!

2012-04-20 00:09:52 simijohnny (5) #68

Szerintem igen, de ehhez le kellene vele ülni beszélgetni.

előzmény: Tenebra (#67)

2012-04-20 00:07:17 Tenebra (5) #67

akkor sem szabad elveszteni a hitet,ha kialszik az én?

Ha megszűnik az én, megszűnik a hit is. :D De ha nincs én, akkor mi értelme az egésznek, nem igaz? Szóval akkor meg azért kell harcolni, hogy ne aludjon ki az én. Bármi áron. Bár tudom, manapság ez nem könnyű, hiszen az emberek könnyen akadnak ki és fordulnak magukba a tehetetlenségükben. Ám én úgy gondolom, a filmbeliek helyében találtam volna valami stratégiát a kitörésre. Én legalábbis ilyen alkat vagyok. Tehát az elvem, hogy nem szabad hagyni kialudni a(z) (f)én(y)t.

egyébként tarr többször nyilatkozta hogy nem vesztette el a hitét - és itt nem a vallásos hitre kell gondolni hanem valami bizodalomra - mert aki elveszti az nem forgat filmet - viszont érdekes hogy már nem forgat filmet


No, igen. Viszont most mégis csinált valamit, ha egy rövid szkeccs is csak csupán. :D
Egyébként pont ma gondoltam rá, hogy Tarr inkább folytatná a filmezést és válna önismétlődővé (ahogy ő fogalmazott). Mert a filmmel nem biztos, de lehet, hogy meg tudná változtatni a valóságot - egyszer csak felfigyelne már rá valaki itthon is a szélesebb körből. Viszont azzal, hogy művész helyett aktivistát akar játszani - nos, az nem jó. Vagy talán mégis elvesztette volna hitét?

2012-04-19 21:05:25 sleepingdancer (4) #66

jókat írsz - egyébként tarr többször nyilatkozta hogy nem vesztette el a hitét - és itt nem a vallásos hitre kell gondolni hanem valami bizodalomra - mert aki elveszti az nem forgat filmet - viszont érdekes hogy már nem forgat filmet

előzmény: Tenebra (#64)

2012-04-19 20:38:17 somogyireka (5) #65

már többször elolvastalak. akkor sem szabad elveszteni a hitet,ha kialszik az én? ott már nincs senki,aki hinne, nem? vége, vége, vége van a dalnak...lassan egy éve láttam, azóta sem ereszt

előzmény: Tenebra (#64)

2012-03-28 13:24:42 Tenebra (5) #64

Most néztem meg. Ennek tényleg vége. :D A film felszámolta önmagát is. Azt hittem, ez csak a esztéta bölcsészek újabb agymenése, de nem. Konkrétan felszámolja magát a film. Eleinte csak azzal szembesülünk, hogy egy kétszereplős filmet nézünk (illetve három, mert ott a ló is). Majd szépen eltűnnek a történések. Majd a kameramozgás is megáll. Majd lassan a képből is alig látunk valamit és tényleg beköszönt a sötétség is. :'D

Természetesen olyan szempontból semmiképp sem "jó" film ez, hogy a témája abszolút a kiábrándultság... Vagyis nem, nem a kiábrándultság, hanem tényleg a totális üresség. Ezért ezt a filmet nem jó nézni. :D Olyan mélyen elgondolkodtat az ember nyomorúságosságáról, hogy ezt nem lehet csak úgy nézni. De paradox módon pont ezért kiváló mégis: mert ezt ilyen erővel képes megragadni, ábrázolni, felkelteni a nézőben. Pl. ilyen undorral enni embert még nem láttam képernyőn. Hihetetlen. Komolyan egy darabig nem bírok enni főtt krumplit, mert szinte éreztem a mindennapi, monoton egyenízt. (Diétáztam már, szóval tudom milyen, mikor 7 napon keresztül káposztalevest eszik az ember, és már az 5. napon azt súgja valami ott legbelül, hogy hiába kell enned, de ezt már nem bírod elviselni. Pedig ugyanazt eszed, de már sok. )

Az is nagyon megvilágító volt, hogy: ugye ezek itt tengetik életüket egy istenhátamögötti tanyán, semmi kapcsolatuk senkivel, főleg, hogy a ló beteg, nem tudják használni. Ám mikor találkoznak is egy-két emberrel, akkor is ellenséges a viszonyuk. Pl. mikor a cigányok jönnek, majdhogynem vérengzésbe fordul a dolog. S ugye mondani sem kell: erről a két emberről nem mondanánk meg, hogy rokonok (pedig apa-lánya), mert annyira nagy a hideg űr köztük. Állítom a legközelebbi Galaxis elérhetőbb számunkra, mint ez a két utóember. Ez már nem is elidegenedés, nem is elembertelenedés, hanem magának a létnek a gyűlölete. Annak, hogy minden nap felkel az ember és már megint ugyanazt teszi, ugyanazt látja. Kiváló ilyen szempontból az ébredés megismétlése minden nap. A színész nagyon jól eljátsza az apa "sokkját" attól, amit tulajdonképpen minden nap lát. Sokk, hogy már megint ébren kell lenni, hogy már megint él. Sok ( :D) ez az "élet" már neki.

Mindemellett persze meg kell jegyezni, hogy bár sajnálom ennek a műnek az "utolsó film" státuszát, de megértem, és jobb is ez így. Szerintem már ebben is érezhető, hogy ugyanazt ismételte meg, mint amit már a Sátántangóban is láthattunk. (Sőt, mintha annak a továbbvitele lenne - konkrétan is, minthogy az itteni színésznő az a kislány volt, aki ott a macskát fojtogatta.) Még kompozíciók is visszaköszöntek (ablak-keret). Ugyanezt eladni már nem lehetne sokadszorra. Vagy megint kell egy stílusváltás, mint ahogy azt Tarr a dokumentarista filmjei után tette.

Ám összességében szerintem nagyon erős, bár csak "ritkánnézős" alkotás. Mert bár egyetértek Tarr-ral, hogy ez a világ szar, de ugyanakkor abban nem, hogy nem lehet benn színt és fényt találni. Vagyis jómagam a filmmel nem tudok azonosulni. Szerintem naivan hinni kell, hogy van remény, és akkor nem jutunk oda, ahová a film szereplői. Az tökmindegy, hogy van-e remény vagy sem. Hinni kell. Tarrnál a hit veszik ki, ezért nem tesznek semmit a szereplői. Szerintem nem szabad elveszteni a hitet, soha.

2012-02-20 18:23:24 Rohmer (5) #63

Ez a film tavaly az Ezüst Medvét nyerte meg Berlinben és a Filmkritikusok Fipresci Nagydíját is ?

2012-01-03 22:38:04 somogyireka (5) #62

olyan szép, olyan szép, kialszik az én!

előzmény: sleepingdancer (#54)

2012-01-03 22:36:27 somogyireka (5) #61

A torinói ló után szabadon
A torinói ló közben a Teremtés első napja felé utaztam, sőt a látvány eljuttatott azon is túlra, ahol a fény születik, vagyis visszafelé nézve kihuny. A film után napokig csak feketére festettem egy vásznat, majd ugrottam egy hátraszaltót, én, akit sosem teremtettek.

2011-09-07 21:00:49 simijohnny (5) #60

Végre hozzájutottam és ismét, újra láthattam ezt a csodát. Ez az ember egy zseni és ez a legnagyobb filmje, bár nem tudom, hogy ezt egyértelműen kijelenthetem e. Már nagyon várom az élménybeszámolódat critixx...

2011-07-28 19:39:08 sAnyi (3) #59

"Tarr Bélának megérkezett az új filmje, amit pont olyan hosszú megnézni, mint leforgatni."

2011-04-24 23:43:10 simijohnny (5) #58

Számomra egyértelműen az idei év legjobb filmje ez, egyszerűen tökéletes. Lenyűgöző.

2011-04-04 10:15:43 Order (?) #57
2011-04-02 08:40:16 Daemiaen (3) #56

Talán már kevésbé vagyok filmes kalandvágyó, mint régebben, Tarr Bélával sem tudok mostanában mit kezdeni. Korábban imádtam, manapság inkább elidegenít, hidegen hagy. A torinói lóval is ez a helyzet: fajsúlyos képei, erőteljes mondanivalója sem képes azt a katarzist nyújtani számomra, mint anno pl. a Kárhozat tette.

2011-03-31 09:00:12 limupei (?) #55

A Werckmeistert újranéztük és sokat beszélgettünk. Most már sokkal jobban a helyére került a fejemben, de a Sátántangó még mindig nem igazán (majd egyszer bővebben kifejtem, de leginkább az első két órával van bajom). Újra kéne nézni, de nem nagyon akarom. A négyes meg leginkább olyan, mint a Serious Man vagy a Kynodontas négyese. Erre vonatkozik a kétely.

2011-03-30 22:24:29 sleepingdancer (4) #54

Pilinszkynél "elhagyatnak akkor mindenek" - Tarrnál az sincs,aki elhagyjon. Csak felborul a világ, örvényszerűen kifolyik belőle a levegő, a föld, a víz és a tűz. És nem nagyon kár az emberért, aki az egészet okozza (?) és elszenvedi. Kitűnő film.

2011-03-30 21:52:59 simijohnny (5) #53

A kétely mire is vonatkozik limu?

előzmény: limupei (#51)

2011-03-30 21:51:44 Leslie (?) #52

Újranézted a Sátántangót, vagy csak úgy 4-es lett a 2-esből? :)

előzmény: limupei (#51)

2011-03-30 21:48:06 limupei (?) #51

A Sátántangóval kapcsolatban voltak kételyeim, és talán még most is vannak. A Werkmeisternek már tapasztaltabban ugrottam neki, de a kétely még akkor is megvolt. Most már nincs, nagyon látni akarom. Minél többet olvasok róla, annál inkább. Látni akarom, ahogy a világgal együtt a film is megszűnik létezni:)

2011-03-30 21:28:58 simijohnny (5) #50

Az Indexes cikket épp most olvastam el, durva mozi lesz ez...

előzmény: limupei (#49)

2011-03-30 21:26:32 limupei (?) #49

A linkek menüpontból egy nagyszerű kritikát érhettek el. Tényleg érdemes elolvasni, kiváló írás.

2011-03-25 20:44:17 manuva (4) #48

Megérkezett a hasonló nevű nick az oldalra.

2011-03-22 16:32:27 limupei (?) #47

Sajnos nem csak Bolond Pierrot volt az egyetlen bolond, úgyhogy inkább ne.

előzmény: Adam Taylor (#46)

2011-03-22 16:22:03 Adam Taylor (4) #46

Oké, bocsi, csak úgy rémlett hogy a legtöbb filmre már sajtóvetítés után lehet voksolni.

2011-03-22 16:09:49 limupei (?) #45

Majd ha bemutatják.

2011-03-22 16:04:16 Adam Taylor (4) #44

Szavazni mikor lehet rá?

2011-03-07 19:07:58 bothbenedek (5) #42

Lehet, hogy a Cirko hozza ki a filmet, most tárgyalnak.

2011-03-07 18:46:12 filmkritikus (?) #41

Már nagyon kíváncsi vagyok rá, Tarr Béla az egyik kedvenc magyar rendezőm:)

2011-03-07 18:44:13 Kalti (5) #40

Legutóbb májust hallottam asszem, meg Filmszemlén se lesz bemutatva...

2011-03-07 18:41:34 filmkritikus (?) #39

Valaki tud róla, hogy pontosan mikor mutatják be a filmet? Én úgy tudom, hogy eltolták az időpontot... ki tudja mikorra...

2011-03-02 00:19:22 deviant (5) #38

szerintem tarr senkit nem sertett meg, csak elmondta a velemenyet. ma igy jar az, aki ezt teszi.

2011-03-01 22:35:22 Cesare Gonzago (?) #37

Nagyon találó, tetszik - mellesleg ez a szomorú igazság, attól függetlenül, hogy erre a filmre szinte biztosan nem váltanék jegyet.

előzmény: sleepingdancer (#35)

2011-03-01 22:13:04 critixx (5) #36

Egyik fél sem jobb, mint a másik. Olcsó magyarázkodások tömkelege. Azt sem hiszem el, hogy Tarr "szavait kiforgatta a német lap", ahogyan ezt a "technikai kérdések" dolgot sem.

2011-03-01 22:11:18 sleepingdancer (4) #35

Így lesz a Torinói lóból a magyar kulturális és közállapotok állatorvosi lova.

2011-03-01 21:52:29 deviant (5) #34

Nos, információink szerint nem ez történt, az együttműködés felmondásának - és vele vélhetően a bemutató dátuma elhalasztásának - okai nem ebben, sokkal inkább technikai kérdésekben keresendőek.

ilyenkor szoktam azt mondani, hogy megszűnt az újságírás.

2011-03-01 21:22:27 Ugor (4) #33

Erről: [link]

2011-03-01 20:47:09 Rituska (5) #32

Bemutató lefújva???????? Valamiről lemaradtam?

előzmény: deviant (#31)

2011-03-01 19:28:17 deviant (5) #31

akkor bemutató lefújva. remélem sikerül sikerül egy normális forgalmazó találni, amelyik nem áll be a sorba.

2011-02-21 13:59:12 critixx (5) #30

Paul Ricard: Örülök, hogy mindezt megosztottad itt, és vehemensen egyet kell értsek veled. Én is régóta propagálom az oldalon, hogy a filmet mélyebb kontextusban nézzük, ne csupán a történetmesélés elsődlegességét előtérbe állító klasszikus formájára gondoljunk. Ahogy mondtad, számos nagy alkotó számára a történet sokadik rangú a jóval mélyebb és fontosabb dolgok mellett - köztük van számos kedvencem, mint Tarkovszkij, Bresson vagy éppen Tarr. Sokan sajnos úgy gondolják, hogy a nem klasszikus, nem történetmesélő vagy nem azt előtérbe állító filmnek nincs létjogosultsága, egyesek pedig szemellenzősen elutasítanak minden olyan alkotást, mely nem ide tartozik.

Raul: Tarr szerint a német lap olyan mondatokat adott a szájába, amiket sohasem mondott. Nem tudom, higgyek-e neki, mindenesetre nem volt szép dolog a politikát belekeverni a dologba. Ha pedig tényleg ilyeneket mondott, az maga az olcsó rágalmazás.

2011-02-21 13:53:59 zéel (?) #29

Tarr kijelentette, hogy mindaz, ami megjelent, szöges ellentétben áll azzal, amit ő nyilatkozott.
[link]
[link]

Remélem, hamarosan "csak" a filmről fogunk beszélgetni!

előzmény: Raul (#28)

2011-02-21 13:46:00 Raul (4) #28

Kár, hogy a rendező a nyilatkozataival kb. Groó Diana szintjére süllyedt...

2011-02-20 09:15:21 sleepingdancer (4) #27

Nagyon örülök a Zsűri Nagydijának (Ezüst Medve)! Remélem, hamarosan láthatjuk a filmet a magyar mozikban.

2011-02-19 20:52:03 Rituska (5) #26

Gratuláció Tarr Bélának, Hranitzky Ágnesnak, Víg Mihálynak és az egész bandának. Igazán büszkék lehetünk rájuk.
Olyan művészek, akik soha nem álltak be a sorba, még akkor sem, ha ezzel "megosztóvá" váltak.
Tarr Béla életművét vagy nagyon szereti az ember, vagy nagyon nem. (én speciel rajongója vagyok)
De egy biztos, a magyar filmtörténelem egyik legmeghatározóbb alakja.
Nagyon örülök, hogy ezüstmedvét kapott, és bízom benne, hogy nem ez az utolsó filmje. Remélem az amerikai fiúzenekarokhoz hasonlóan ők is "összeállnak" majd még egyszer-kétszer.

2011-02-19 20:28:06 Kalti (5) #25

Megkapta a zsűri nagydíját is, nem is tudom, hogy a Mephisto óta volt-e magyar film, amelyik ennyire rangos elismerésben részesült.

2011-02-19 18:31:16 Paul Ricard (5) #24

Olvasom, hogy parázs vita alakult itt ki a történet és annak szükségessége körül, ajánlanék egy linket Báron György: A történetmesélés története, hátha sikerül néhány félreértést eloszlatni. Különösen ajánlom egyesek figyelmébe a 7. fejezetet(A 'történet nélküli" film), ízelítőül ebből egy rövid idézet:

Bár a filmek többsége történeteket mesél el, korántsem szükségszerű, hogy minden film az epikus elbeszélés szabályai szerint építkezzen. A filmszalag és a kamera bizonyos értelemben ugyanolyan eszköz, mint a papír és a toll: lehet vele regényt írni, de verset, esszét, tanulmányt is, vagy akár rajzokat, festményeket készíteni. Ez a hasonlat, bár jól érzékelteti, hogy a film különböző lehetőségek irányába nyitott, csak megszorításokkal alkalmazható, hiszen a filmet alapvetően meghatározza időbelisége és képi konkrétsága, azaz fotografikus jellege. A filmtörténetben a 'filmregény' típusú produkciók meggyökerezése óta folyamatosan jelen van egy másik, nem kommerciális filmtípus, amely különböző módokon, de elutasítja az epikus mintákat.

A szerző itt speciel a korai avantgárd kísérleteket említi Bunuel, Clair, Cocteau munkáit.

Tarr filmjeiről csak annyit jegyeznék meg, hogy nem is értem mi alapján hasonlítják itt egyesek Warholhoz, mivel minden egyes filmjének igenis van története, csak a hagyományos filmkészítéshez képest nála a történet másodlagos szerepet játszik a hangulat, a képek, a kontempláció mögött. Ezzel a megközelítési móddal pedig messze nincs egyedül, mert Bresson, Ozu, Tarkovszkij, Angelopulosz munkássága is ebbe a kategóriába sorolható. (A kortársak közül is hosszasan lehetne sorolni a neveket Hou Hsiao-hsientől Claire Denis-ig.)
Nevezhetjük ezt minimalizmusnak vagy Gilles Deleuze filmteoretikus felosztását kölcsönvéve az idő-kép preferálásának a mozgás-képpel szemben. Lényegében mindegy is, az már annál fontosabb, hogy ilyen szempontból Tarr is csak "csepp a tengerben". Nincs itt szó semmilyen történetnélküliségről, csak annak a visszaszorításáról egy másfajta élmény megteremtése érdekében.

2011-02-19 18:07:03 Kalti (5) #23

A legtöbb komment olyan szánalmas, hogy egyenesen sírhatnékom támad, legtöbben magukról állítanak ki szegénységi bizonyítványt, és nem azzal, hogy nem Tarr Béla életművének rajongói, hanem amiket és amilyen stílusban írnak, szomorú dolog ez...

előzmény: Umberto (#14)

2011-02-19 17:38:51 Umberto (1) #22

Akit esetleg érdekel (és Szegeden lesz akkor):

http://filmologia.posterous.com/kovacs-andras-balint-a-szegedi-tudomanyegyete

2011-02-19 17:10:59 ronin07 (?) #21

Tarr kései filmjei tele vannak szimbolikus, apokalipszist közvetítő helyszínekkel (szeméttelep, Isten háta mögötti falu) vagy tárgyakkal (a nagy bálna, mint az üresség jelképe), ő így mesél történetet, vagy, ahogy ő fogalmaz, állapotokat mutat így be, mert szerinte napjainkra elvesztek a történetek. Derek Jarman pedig Peter Greenaway mellett az angol neobarokk központi alakja, és busásan alkalmaz enigmatikus snitteket. Én nem hiszem, hogy Tarr száműzné alkotásaiból a filmszerűséget, így a mesélési szándék sem veszett el, legfeljebb nem a konvencionális utat választja.

előzmény: JeszKar (#20)

2011-02-19 16:47:36 JeszKar (3) #20

Vertov tudtommal dokumentumfilmes elsősorban, Jarmanről meg eddig nem hallottam, úgyhogy arról nem nyilatkoznék. És én nem azt mondom, hogy Tarr Bélánál nincs történet, csakhogy egy filmben nincs minimális akár szimbolikus (lásd néhány Lynch film) történet, akkor elég kitennünk a kamerát és hagyni, hogy menjen. Kérdezem, hogy ez film? Technikailag nyilván, de más értelemben nem igazán.
De ez már régen OFF.

előzmény: sleepingdancer (#19)

2011-02-19 16:33:44 sleepingdancer (4) #19

Tévedsz, egyáltalán nem kötelező történetet rakni a filmbe. Dziga Vertovtól Derek Jarmanig nagyszerű művészek remek filmjei jól elvannak történet nélkül. És mint már alant tisztázódott, Tarr minden filmjében van történet.

előzmény: JeszKar (#16)

2011-02-19 16:25:32 sleepingdancer (4) #18

Hagyjuk már Tarr Béla izélgetését. Lényegében az egyetlen kortárs rendezőnk, akit nemzetközileg jegyeznek. Vannak filmjei, amik (szerintem) csak jók, mások zseniálisak. A londoni férfit még nem láttam, de ha teszem azt gyengébb, mint a többi filmje, ebbe az életműbe, ami egy szervesen, belső logika szerint kibontakozó egész, az is bőven belefér. Most FIPRESCI-díjat kapott Berlinben, ami ugye a kritikusok díja a világ egyik legrangosabb filmfesztiválján. Legyünk rá büszkék, akinek pedig nem tetszenek a filmjei, hát az így járt. Senki nem köteles szeretni őket, de valamiféle minimális tisztelettel való megközelítés, azt hiszem, mindenkitől elvárható.

előzmény: Umberto (#9)

2011-02-19 15:35:39 limupei (?) #17

És ez kőbe van vésve? Nem változhat az idők során? Amúgy Tarr eddigi mindegyik filmjének volt története. Maximum lassabban adta elő, de ettől még volt nekik.

előzmény: JeszKar (#16)

2011-02-19 15:29:22 JeszKar (3) #16

De azért a film történet mesélő műfaj. Még ha szimbolikusan, de valamilyen módon kell valami cselekmény a filmnek. És amiket halottam, az alapján Tarr az előző filmjében már elégé feszegette a határokat, ha így haladna tovább akkor előbb-utóbb eljuthatna Andy Warhol szintjére.

előzmény: limupei (#15)

2011-02-19 15:22:02 limupei (?) #15

Valaki azért lesz tananyag, mert az egyetemi tanárok úgy érzik, ő tananyagnak való. Tarr Béla filmjeiről úgy érezték. Mert újított és mert mást mutatott. Lehet, hogy azóta önismétlővé vált, de az előző mondatban leírtakat akkor is megtette és az érdemein ez mit sem változtat. Tudod még mindig vannak olyan seggfej sznobok, akik nem egy mozgóképesített könyvenek tekintik a filmet (értsd: legyen sztorija és legyen sztorija), hanem egy olyan művészi formának, ahol a kép és a vágás együttese az, amitől egyedi művészet.

Ha meg nem tetszik, ne nézd meg. Teli van az internet mindenféle helyekkel, ahol szépen leírják, hogy melyik film izgalmas és melyik nem. Melyik pörög és melyik nem. Melyiktől fog tiltakozni bizonyos csoportosulás és melyiktől nem. Lehet választani, de mindenek előtt tessék meghagyni másoknak is a lehetőséget, hogy válasszanak és nem világgá kürtölni hogy csak az lehet jó, amit én szeretek.

Szerintem.

előzmény: Umberto (#14)

2011-02-19 14:59:30 Umberto (1) #14

Jók a kommentek, a többségükkel egyetértek. Én sem adnék hangot a kritikámnak, ha Tarr nem egyetemi tananyag lenne, hanem "tehetségéhez" mérten kezelnék: tehát nem foglalkoznának vele.

Persze aki valóban katarzist él át (ami ugye a művészet legnemesebb célja) például A londoni férfi megtekintése során, annak örülök, mint ahogy annak is, ha valaki az Alkonyat olvasása/nézése közben éli át élete legnagyobb katarzisát. Legalább vki másra hatással volt/van. Sajnos rám nincsenek, illetve igen, de az a hatás a legkevésbé sem pozitív.

előzmény: simijohnny (#12)

2011-02-19 14:54:24 critixx (5) #13

Itt van erről sokminden, részletek is Tarr interjúiból. [link] Az origón is van vele beszélgetés, amiben mondja, hogy szerinte ennél már nincs tovább.

Umberto: Tarr húsz éve folyamatosan küzd, hogy filmjei elkészülhessenek, nagy részben azért, mert sok ember gondolkodik úgy, mint te.

előzmény: simijohnny (#10)

2011-02-19 14:31:33 simijohnny (5) #12

Szerintem itt még nagyon is tekintettel vagyunk egymásra, ajánlom olvasásra ezeket a kommenteket...

2011-02-19 14:07:03 Kalti (5) #11

"Ha nem lennének sznob emberek, akkor Tarr vagy nem kaphatna a kezébe kamerát, vagy pedig a mindenkori közröhej tárgya lenne."

Ahogy mondják, ez is egy vélemény... még szerencse, hogy vannak "sznob" emberek, ezek szerint én az vagyok.

előzmény: Umberto (#9)

2011-02-19 13:00:49 simijohnny (5) #10

Tudnál adni ehhez egy linket, vagy akármit? Szívesen olvasnék róla.

előzmény: critixx (#7)

2011-02-19 13:00:31 Umberto (1) #9

Az előzetese mindenesetre beszédes:

http://www.youtube.com/watch?v=tWYoqi4Kpw4

Ha nem lennének sznob emberek, akkor Tarr vagy nem kaphatna a kezébe kamerát, vagy pedig a mindenkori közröhej tárgya lenne.

2011-02-19 12:08:43 Cesare Gonzago (?) #8

A korai Tarr Béla (Családi tűzfészek) zseniális, a kései (ide értve a Sátántangót is) nem nekem való. Ettől függetlenül kíváncsian várom ezt a filmet.

2011-02-19 11:53:23 critixx (5) #7

Számomra a Családi tűzfészek és a Sátántangó egyaránt a magyar filmművészet legnagyobb alkotásai közé tartoznak. A londoni férfival az volt a baj, hogy Tarr már az előző három filmjével bőven (és tegyük hozzá zseniálisan) kimerítette ezt a stílust és formavilágot, ezért az már amolyan unalmas önismétlésnek, modoros "tarrozásnak" hatott, egy olyan rendező művének, aki képtelen váltani. Új filmjében a kritikák alapján már odáig megy, hogy ténylegesen "megsemmisíti a filmet". Szerencsére ő maga is belátta, hogy ennél már nem mehet tovább, és már csak ismételni tudná önmagát (amit már A londoni férfival is csinált szerény véleményem szerint), és ezért úgy döntött, ez lesz az utolsó alkotása. Amiért egyébként kár.

2011-02-19 11:34:08 zéel (?) #6

Tarr Béla szerint a film kép, hang, ritmus (vágás)!
Bővebben a Duna tévé Kikötő extra c. műsorában. (Utolsó 10-20 perc.)

előzmény: JeszKar (#5)

2011-02-19 11:19:08 JeszKar (3) #5

Én a korai Tarr Bélát kedvelem, de az idősebbel még nem igazán mertem próbálkozni.

2011-02-19 11:17:50 zéel (?) #4

Ha egy Tarr Béla filmet nézel, biztosan tudhatod, hogy mire számíthatsz.
Neked unalmas, másnak zseniális.
Ettől függetlenül, a korábbi hsz.omban, én csak egy rangos díjnak örültem, amit egy magyar rendező kapott!

előzmény: Umberto (#3)

2011-02-18 20:44:51 Umberto (1) #3

Pedig már az is esélyes nálam a "minden idők legunalmasabb filmje"-díjra.

előzmény: critixx (#1)

2011-02-18 19:46:58 zéel (?) #2

Berlinale: Tarr Béláé a FIPRESCI fődíja!

  • 1
  • 2