Dead Reckoning (1947) ☆ 👁

Gyanúba keveredve

(John Cromwell)

amerikai dráma, film noir, thriller

4,3
★★★★☆
51 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2021-04-08 11:06:57 Norbert Simon (4) #7

Remekül elszórakoztatott. Nagyon jól felépített a sztori és abban egyet tudok érteni ,hogy a szerelmi szál nem igazán jól működik. De Bogie alakítása és úgy a történet mellett ezt abszolút megtudom bocsátani. Király a vége. Erős négyesre értékelem a filmet.

2021-04-07 12:04:59 Xuja (3) #6

Első Bogart filmem, amire hármast adok.. Csavaros, jól felépített a sztori, de valahogy mégsem tudott igazán lekötni, semmi atmoszférája sincs a filmnek, így a történések is érdektelenek voltak sokszor. Bogie hozza a formáját, de valahogy most gyengébb volt a karaktere, mint ahogy megszoktam. A szerelmi szál pedig egyszerűen röhejes. Viszont a zsebbe tehető nők elképzelést támogatom! :D

2012-05-21 00:08:25 Hannibal Lecter (4) #5

Lizabeth Scott nem egy Bacall, de a Dead Reckoning ettől még pokolian szórakoztató, hiszen minden más téren dicséretesen teljesít a film: Bogie kolosszális, a hangulat egészen egyedi, a képvilág fantasztikus, és a történet - jóllehet, szerintem kissé túl van bonyolítva - is jól kidolgozott. Ha az egész olyan erőteljes és stílusos volna, mint a finálé, gondolkodás nélkül megadnám rá a jelest, így viszont lecsúszik a jobb jegyről.

2011-11-12 18:34:28 Cesare Gonzago (5) #4

Ellenkezőleg: szerintem nagyon erőteljes a végkifejlet.

előzmény: Csende Kristóf (#3)

2011-11-12 16:38:19 Csende Kristóf (4) #3

Nagyon jól induló, ám kifulladásba torkolló film-noir... Kár érte, az eleje tényleg feledhetetlenül hangulatos, ám a vége a gyenge lávsztorijával számomra sablonossá fakul.

6/10

2011-01-03 02:35:31 tractorking (4) #2

Én a Máltai sólyommal és a 'To Have and Have Not' filmekkel érzek erős rokonságot. Elsősorban persze Bogart játékstílusa miatt, de olyan apróságok is, mint a két színésznő hasonlósága ,vagy hogy mindkét filmben Bogart, illetve Bacall adnak becenevet partnereiknek. (Steve-Mike)

2008-11-08 15:17:52 Cesare Gonzago (5) #1

Sajnálatos, hogy John Cromwell kitűnő noir-ját még senki sem méltatta, holott az értékelésekből ítélve megérne egy misét.

Nos, engem lebilincselt a Dead Reckoning, az első perctől az utolsóig. A film noir szinte valamennyi kliséje fellelhető: flasback, a kiégett, láncdohányos főhős retrospektív elbeszélése, cinikus-balek detektívek, minden hájjal megkent gengszterek, éjszakai zuhogó eső, expresszionista rémfilmbe illő sötét nagyváros a maga bűnös hotelszobáival és alvilági játékbarlangjaival, vérfagyasztó hullaház...

A történet - hűen a negyvenes évek sötét filmjeihez - zavarba ejtően csavaros, bár azért a régi igazság Cromwell remekművére is érvényes: cherchez la femme. És bizony a femme fatale olyan, mint egy csábító vadmacska, bár az elbűvőlően mély hangú Lizabeth Scott azért nyomába sem ér Lauren Bacall-nak. Humphrey Bogart lebilincselő játékát látva olyan érzésem támadt, mintha a jó öreg Bogie "összegyúrta" volna Sam Spade és Philip Marlowe alakját Rip Murdock szerepében. Mondanom sem kell, kedvenc színészem karizmatikus cinizmusa ezúttal is lehengerlő; egyes megjegyzéseiért a vad feministák biztosan hideglelést kapnának, és kiszórnák az urnából Bogie hamvait.

Végül, a "vájtszemű" nézőknek bizonyára feltűnik néhány jelenet, amely a Coen-fivérek Az ember, aki ott se volt című alkotásukból ismerős lehet. Lám-lám, érdemes tisztelegni a hajdani legnagyobbak előtt!

10*/10