Hjem til jul (2010) ☆ 👁

Északi karácsony

(Bent Hamer)

német-norvég-svéd dráma, vígjáték

4,0
★★★★☆
43 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2021-07-21 23:22:06 somogyireka (4) #10

Tudom, tudom...sleepingdancer hármas hozzászólását próbáltam nem ugyanúgy leírni, mint ő, de szerintem jobban megtette.

előzmény: ryood (#9)

2021-07-21 10:38:46 ryood (?) #9

"persze nem is vállalkozott ennél többre a film)"

talán jobb is, hogy nem vállalkozik minden film "többre". szükség van ilyen "kevesebbet" vállalós alkotásokra is.

előzmény: somogyireka (#8)

2021-07-21 10:25:19 somogyireka (4) #8

A szépen csilingelő karácsonyi éjszaka díszletei mögött egyre gyakrabban ordít a fájdalom, a magány, és talán minél lecsiszoltabb, tökéletesebb, északian formatervezettebb a tárgyiasult világ, minél jobban szigetelnek a falak és már az ablakok sem engedik át a hangokat, annál nagyobbat lehet odabenn ordítani. Ki is használják ezt az északi népek, ki gondolná, hogy mondjuk a dán hygge "boldogsága" is mi mindent eltakar, hogy talán csak egy jó paraván. Aztán jönnek az északi filmrendezők és kinyitnak ajtót, ablakot. Észak a filmművészetben ventilál. Itt egy újabb nagyszerű példa erre.
Párhuzamosan haladunk a megsemmisülés felé, miként a filmben az egymás melletti történetek, karácsonykor pedig ha jobban odafigyelünk ez az érzet, előbb vagy utóbb csak egyre jobban kierősödik.
( a rendező a film végét, azzal, hogy végül egy időre minden a helyére kerül, csak elkeni, igazi mélymagányos karácsonyi fájdalmunkra kapunk egy kicsike sebtapaszt, persze nem is vállalkozott ennél többre a film)

2020-12-30 18:57:49 offerus (5) #7

Párhuzamos történetek.

Ezt a filmet kétszer kell megnézni, legalábbis az én felfogóképességemmel, hogy a szereplők és a történések a helyükre kerüljenek. De megéri. Így láthatóvá válnak a finom jelzések, érthetőbbek lesznek a szimbólumok, a szereplők kapcsolódási pontjai, a rendezői szándék részletei. Olyan történetek jelennek itt meg, amelyekkel könnyű azonosulni, nevetni rajtuk vagy éppen megkönnyezni őket. Minden történet egy kisebb vagy nagyobb sorsforduló is egyben a szereplők számára, amelyek csúcspontja Karácsony estéjén van. Benne van a filmben a kettősség, hogy már nem tudjuk igazán ünnepelni a Karácsonyt, de az ünnepnek mégis megvan az ereje, hogy meg tudjon történni, aminek meg kell. Igazi modern karácsonyi film. Mentes minden giccstől. Köszönet a magyar szövegért KT-s társunknak. Itt.

2020-12-14 22:06:10 mimóza (5) #6

Hát... nem tudom. Bizonytalan, mit gondolt "a költő".
Akarom mondani a forgatókönyv írója, illetve a rendező.
Érdekes eltűnődni rajta, hogy voltak-e valós személyek a fejükben a mű megszületésekor, s ha igen, kik.
Vannak rendezők, írók, akik vallanak erről, s vannak, akik nem. Eszembe jut pl. Zulawski, aki bevallottan önmagát és feleségét mintázta a Megszállottságban.
De nem is lényeges, nézői szempontból inkább az kavar fel, ha meglátom valahol önmagam. :)

előzmény: zéel (#5)

2020-12-14 15:52:39 zéel (5) #5

"ebben a filmben minden körülmény és szereplő fiktív, a való élettel, vagy személyekkel felfedezhető hasonlóság csupán a véletlen műve"
szerintem ez csak poén, egy kis skandináv irónia :)
nem?

előzmény: mimóza (#4)

2020-12-14 13:27:53 mimóza (5) #4

Nagyon kedves kis gyöngyszem, tökéletes ajándék a tündöklő-táncoló északi fénnyel.
Ha az első 70 perc nem lenne elég ahhoz, hogy meggyőzzön, akkor az utolsó 10 perc majd megteszi. Figyelem, mindentől eltér, amit eddig láttál karácsony kapcsán!
1:20:24-nél pedig még meglepetés is vár. :O

Valamikor valahogyan mindenki hazaérkezik.

S még egy gondolat: szinte kötelező szöveg fut a végén, hogy "ebben a filmben minden körülmény és szereplő fiktív, a való élettel, vagy személyekkel felfedezhető hasonlóság csupán a véletlen műve". Ez itt nem oké. :)
A véletlenekben nem hiszek, és különben is, magamra ismertem.

2011-01-01 09:45:08 sleepingdancer (4) #3

Bent Hamer mostanában kiegyensúlyozott, rendben lévő filmeket készít, amelyek azért hagynak egy kis hiányérzetet is maguk után. Az O'horten tetszett, de bizonyos pontokon mesterkéltnek éreztem, az Északi karácsony minden perce hiteles, hihető, és nagyon emberi, de összhatásában lehetne átütőbb. Néhány emlékezetes jelenet és az egész film embersége miatt mégis négyes. Vígjátéknak nem nevezném, túlnyomórészt drámai és melodrámai, kisebb részben fekete-komédiai elemekből építkezik.

2010-12-30 23:02:21 zéel (5) #2

Mit nem adnék, ha BP egyszer (azaz 1X) indokolná is a "nézhetetlent"!
Mondjuk itt! (Megkésett, de szívesen vett karácsonyi ajándékként.)

2010-12-30 20:47:59 zéel (5) #1

Nagyon szeretem a sok szálon futó történeteket, melyeket úgy kell összerakni, mint egy puzzle-t. Nos, ez a film nagyon kedvemre való volt.
A norvég hangulat nagymestere újfent magával ragadja a nézőt, filmje egyszerre vicces, tragikus és érzelmes - írja, nagyon korrektül a főoldali ismertető.
Ja, és abszolút karácsonyi film!
Abszolút jó film! (De nemcsak karácsonykor!:)