Noruwei no mori (2010) ☆ 👁

Norvég erdő
Norwegian Wood

(Tran Anh Hung / Anh Hung Tran)

japán dráma, szerelmi történet

3,6
★★★☆☆
70 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2023-09-20 17:11:06 mimóza (5) #7

Valami egészen földöntúli szépség van ebben a finom, áttetsző, nagyon szomorú történetben.
Nem, a japán fiatalok nem gyújtják fel a szoba faburkolatát [mint John Lennonék a dalban]. Inkább önmagukat, belülről.
[A fényképezésről - úgy vélem - mindent elmond, hogy az IMDb adatlapon 475 pillanatkép van a filmből.]
Slow cinema kedvelőknek szívből ajánlom!

Nem ragozom tovább, az "Idézetek" fül alatt írtam pár mondatot még.

2014-03-01 02:28:23 azay (4) #6

És még valami. Megtudtam egy nagyon fontos titkot. Mielőtt a japán lányok egy fiúval az ágyba mennének, lekapcsolják a háztartás összes villanyát... Micsoda takarékosság! Ez is japán gazdagság titka! (Lásd a film befejező jelenete...)

2014-02-28 23:43:46 azay (4) #5

Megpróbáltam nem gondolni Murakami regényére, és ez biztosan jót tett a filmnek. Szerintem azért készült ez a film, mert számítani lehetett arra, hogy a könyv minden rajongója – akik nincsenek kevesen – meg fogják nézni. És ez elég a gazdasági túléléshez… Tehát a film. Bevallom, ezen opció után már nem is akartam tárgyilagos lenni, mert engem leginkább a japán rendező által bemutatott japánok érdekeltek, akiket – hacsak dicső csapataink egyszer el nem foglalják a felkelő nap hazáját – eddig csak művészeti alkotásokból volt szerencsém megismerni. Szóval a japán lélek. Nos, hiába szól a Beatles, s hiába isznak whiskyt szódával, ők mások. Nekem erről szólt ez a film. Apró gesztusaikat, pillantásaikat, az eső és hó hullás közepette ki nem mondott érzelmeiket próbáltam megfejteni. Megpróbáltam megjegyezni, mit lát a japán kameraman, megpróbáltam átérezni a ki nem mondott – inkább elnyelt - szavak jelentőségét, ahogy a tenger a japán partokat ostromolja, s közben a főhős szenved. El akartam feledni, s el is feledtem, hogy igazából – segítsen lieber Dr Freud – csak egy nedvesedési problémáról van szó. Ezért aztán szerettem ezt a mozit: a főhősök – különösen a főszereplő - arcát, a japán tájat, a kolesz-életet, a zenéket, s közben a jó osztályzat eredményéig meg is bocsátottam Tran Anh Hungnak (micsoda varázsos név!), hogy nem Murakami regényét vitte színre…

2014-01-16 22:28:26 andalgogalagonya (2) #4

nem is tudom, hol kezdjem, annyira kiakadtam.

talán az lesz a legjobb, ha elmondom, mi volt "jó", vagy legalább értékelhető. az egyetlen dolog, amit szerintem ebben a filmben sikerült eltalálni a zene. le a kalappal, tényleg igényes és kontextushoz illő dalokat sikerült összeszedni. bár tisztában vagyok vele, hogy a zene egy kényes pont, ahány ember, annyi ízlés, valakinek fontosabb, valakinek kevésbé, de Murakami Haruki regényeiben mindig nagyon fontos helyet töltenek be a lemezek. A mű címe is egy Beatles dal után kapta a nevét.

a filmről már kevésbé tudnék jókat mondani. Pár nappal a film megnézése előtt végeztem a regénnyel, ami szerintem igazán mély és finom kidolgozást tudhat magáénak. Ez a film az egyik legnagyobb mellé, amit ki lehetett hozni, úgy érzem. Minden, ami a könyvben zseniális volt, az a filmben nem kapott helyet. A film egésze alatt azt éreztem, hogy mindössze arra vállalkozott, hogy az "aktív" eseményeket összekösse, minden történést belesűrítve két órába. A szereplőkről konkrétan nem tudunk meg semmit, a kapcsolatok csak úgy lógnak a levegőbe, a szépen felvezetett fejlődések pedig meg sem jelentek. A könyv erőssége a "lélek" volt, a naturalizmus, amely közelivé, elérhetővé tette. Ehhez képest a film csak a látható szintet próbálta meg bemutatni - megjegyzem, azt is rendkívül fantáziátlan módon. Véleményem szerint ez egy igazán rossz film, mindenkinek inkább a könyvet ajánlanám!

2012-11-17 18:14:08 Fluga (4) #3

Korábban nem gondoltam volna, hogy valakinek eszébe jut Murakami könyvek filmre lehet vinni.
Ha én választhattam volna, talán a Szputynik, szívecskémből csináltam volna filmet, de ez is elég érdekes választás volt.
Érdemes megnézni. A karakterek annyira eltérnek a nyugati emberektől. A visszafogott, szinte már szégyenlős viselkedés mellett elhangzanak olyan intim, szinte már brutálisan intim mondatok, amit az ember hirtelen nem tud hovarakni.
Képileg zseniális a film, de ha nem olvastam volna a könyvet, akkor nem tudom mennyi jött volna át a mondanivalójából.

2012-05-06 00:21:04 Kalevala (5) #2

Csodálatos, nyugodt, lassú képek hullámain lebegtem végig a filmet. Hát igen, az elsö szerelem emléke...

2011-04-29 17:18:17 zéel (4) #1

Szeretem a jó filmzenét. Nos, ennek a filmnek nagyon jó a zenéje (is).
A zeneszerző már a Vérző olajnál is bizonyított. (No meg a Radiohead-ben.)