J'ai tué ma mère (2009) ☆ 👁

Megöltem az anyámat
I Killed My Mother

(Xavier Dolan)

kanadai dráma, életrajzi film

3,8
★★★★☆
84 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2017-10-01 20:40:07 somogyireka (5) #5

ugye?!!!...
félelmetes belegondolni, mi áll még előtte.!!!!

előzmény: Atazzz (#4)

2017-09-30 11:51:57 Atazzz (?) #4

Szinte biztos, hogy ez közvetlen tapasztalat, mert valami nagyon elemi érzékenységet hordoz magában a srác. 20 évesen az ember - belső nyomás nélkül - nem áll neki egy ilyen filmnek, vagy ha igen, akkor valami műanyag férc lesz az eredménye. Szerintem Dolan az új generáció egyik legnagyobb rendezője, és félelmetes belegondolni, mi áll még előtte.

előzmény: somogyireka (#3)

2017-09-29 23:15:42 somogyireka (5) #3

Azta..köszönöm.fel is írom gyorsan, hogy megszerezzem ahogy tudom. Nem lehet, hogy egyszerűen tényleg átélte? 20 évesen honnan máshonnan?

előzmény: Mikkey (#2)

2017-09-29 12:07:14 Mikkey (4) #2

énis nagyon szeretem Dolan úr munkásságát, egyedül a Tom a farmon nem ért el valahogy a szívemig. Nem tudom honnan merítette az élet tapasztalatait, de minden műve annyira egyedi megközelítésű, de mégis más spektrumát láttatja a szociális háló bugyrainak.
Még az Így is, úgy is Laurence-et nem láttam tőle, amit viszont ajánlanék neked, kíváncsi lennék a véleményedre, egy igazi open-minded darab lehet ;)

előzmény: somogyireka (#1)

2017-09-29 10:52:22 somogyireka (5) #1

Ez azért elég vagány 20 évesen, 169 centivel így kiállni a világ elé. Számomra azért meglepően egyedi, mert még érződik rajta a gyerekkor, semmit takargatni nem tudó bája, de mindezen túl áthallatszik valami messzebbről hozott (honnan hozza a művész a tehetségét??) alkotóerő is, melyet meg ugye nem az iskolapadban sajátított el. Járhatott akármilyen színészkörbe, rendezői fakultációra, kreatív írástanfolyamra délutánonként..
Elegye bő nedvű, finom húsú érettnek és teljesen a fedetlennek. Nagyon finom.
Egyszerre rendez és szerepel, színészeit aztán a Mommyban "újrahasznosítja", ahol aztán pont megmutatkozik, meddig ér egy ilyen férfisors el, ha nincsen neki kivezetőnyílása, ami Dolan esetében a rendezés..
Művészet ment itt életet, jobb ez, mint bármiféle terápia, nem kellenek a megmondóemberek, csak ide kell ülni és alkotássá gyúrni az életet. (van egy kedvenc gondolatom Trinofovtól, az író zuhan le a lépcsőn, hogy a nyakát törje éppen ki, s közben azon töri a fejét, miként fogja ezt leírni)

És akkor a nagy kérdés, ki volt előbb a tyúk vagy a tojás, vagyis a vágya annak, hogy Dolan megölje az anyját mivel vette kezdetét, ki hibás? Mivel időben pont itt járok a fiammal, elég éles tükör ez nekem, bele is néztem, láttam a saját őrületemet is. A válaszom, az anya, az anya rontja el, ha boldogtalan, ha önmaga mellett él szegény.. egy szem fián veri le, tudom, ismerem, átéltem..nincs mentség. Persze az anyát ki vigasztalja meg, és annak az anyját? (Dolan azért picit óvja is a mamikát,s ahelyett, hogy vádaskodna, felteszi a kérdést, hogy létezik-e olyan, hogy egy nő nem alkalmas anyának? Hátha az ő esetükben csak erről van szó..Kb olyan ez a kérdés, minthogy létezik-e olyan ember, aki nem alkalmas arra, hogy ember legyen?)
Ja igen, és van benne egy csodálatos, bátran felvállalt férfiszerelem is, finom, érzéki, mélységesen őszinte. Ennyi. Finnyások ne nézzétek.

Folytatásként pedig jöjjön a Mommy, pár évvel később, aminek hatása alól hónapok óta nem szabadulok.