A Man for All Seasons (1966) ☆ 👁

Egy ember az örökkévalóságnak

(Fred Zinnemann)

angol dráma, életrajzi film, történelmi film

4,4
★★★★☆
139 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2022-10-27 21:35:59 Xuja (4) #14

Örökérvényű történelemlecke moralitásról, emberségről, elvekről, kiváló színészi alakításokkal. A történet íve és a párbeszédek is fantasztikusak, egyedül a tárgyalásjelenet vicceskedése volt kicsit sok, én azt talán kihagytam volna. Valamint képileg, formailag eléggé középszerű, de így is remek az összkép. És micsoda stáblista.. az ifjú Hurt alakítását külön kiemelném, remekül hozta az ártatlanságát hamar elvesztő hivatalnokot. Stabil négyes.

2020-08-28 14:20:42 offerus (5) #13

„Páran talán felköltöztek a filmvászonra.”

Mint például Szent Johanna (Dreyer, 1928), illetve Jeanne D'Arc pere (Bresson, 1962). Ugyanannak a történetnek két teljesen különböző filmes megközelítésű, de egyaránt kitűnő feldolgozása.

A nap filmjét pedig igyekszem mielőbb pótolni.

előzmény: Ugor (#8)

2020-03-23 11:27:48 Jereváni Rádió (5) #12

Elegáns rendezés, sziporkázó párbeszédek, grandiózus alakítások, gyönyörű képek.

A szokásos Zinnemann-féle klasszikus tökéletesség, meg is kapja tőlem a kövér ötöst.

2016-05-01 15:41:14 csabaga (4) #11

Egy korabeli ember aligha tudott többet,ellentmondott a királynak és ezért lefejezték,mint sokakat,akár becsteleneket vagy ártatlanokat is.

2016-05-01 15:14:53 hhgygy (?) #10

OFF: Sándor Mária

előzmény: Kalevala (#9)

2016-05-01 14:47:01 Kalevala (?) #9

OFF:
“Ki halna meg ma a becsületért?“
Vannak azért manapság is hősök, akik felálozzák életüket egy ügyért. Habár némelyik még él, mert manapság nem lehet embereket olyan könnyen kivégezni, de életük egy fabatkát sem ér.
Chelsea (korábban Bradley) Manning : 35 év börtönre ítélték,
Edward Snowdon: szívesen visszatérne az USA-ba, de mi várna rá???
Borisz Nemzov, akit nyílt utcán lőttek le
Anna Politkovskaja, hazamenet érte a golyó.
Most hirtelen csak ez a négy név jutott eszembe. Ezek az ismertebbek. De hányan vannak, akikről nem is szerzünk tudomást?
Kevés? Szerintem túl sok. Én kevesebb hőssel is beérném, akik egy ügyért feláldozzák jövőjüket, családjukat, életüket. Igen, jobb lenne, ha kevesebben lennének, mert az egy emberségesebb társadalmat mutatna.

előzmény: Ugor (#8)

2016-05-01 03:28:52 Ugor (5) #8

Nagyon szépen fényképezett film, valami eltűnt világról. Ha az irodalom meg a történelem igaz, akkor valami segghülye egyházi törvények miatt haltak meg sorra nagyszerű emberek évezredek alatt előttünk. Ez nem valami vonzó dolog. Az viszont valami varázslatosan szép, hogy egy ember meghalni is kész a hitéért és a becsületéért. Ki halna meg ma a becsületért? Nem is ismerek olyan embert. Azok elmentek valahová. Páran talán felköltöztek a filmvászonra. Példaképnek. De nem vesz róluk példát senki.

2011-03-05 09:57:35 BonnyJohnny (5) #7

A Who's Afraid of Virginia Woolf mellett fej-fej mellett haladva osztották meg az Oscar-díjakat. Ahol külön volt színes és fekete-fehér díj, ott egyértelműen, de a forgatókönyv, férfi főszereplő, rendező és film díjat végül ez a film nyerte. Érdekes párhuzam... :)
De ez a film abszolút megérdemelten zsebelte be, amit végül bezsebelt. Még, ha én egy kicsit jobban megosztottam is volna.
A férfi főszereplő díjat Paul Scofield megérdemelten kapta. Bár nagyszerű alakítások között van, végig uralja a vásznat. Nehéz feladatot kapott, nem volt elég végig fapofával játszani, az mögé érzelmeket kellett helyeznie... sikerült. Abszolút magával ragadja a nézőt.
A rendezés Zinnemanntól első osztályú.
A forgatókönyv Oscart inkább adtam volna a négy szereplő két órán keresztüli fajsúlyos párbeszédének, és torz lelki világoknak, mint ennek a (amúgy kétség kívül zseniális) tanmesének. És talán a film díjat is. De mindegy, ez személyes vélemény.

Ez egy nagyszerű film, ami elsősorban a szellemet érinti meg értelmes és tanulságos dialógusaival (ami végigmegy a filmen, csak hogy a forgatókönyvi Oscar mellett is érveljek), és moralizálásával, de a film vége felé a család és a tárgyalás jeleneteknél az érzelmeket is megpendíti.
Olórin párhuzama az Amadeussal elég korrekt, bár nekem eszembe sem jutott. De ha már itt tartunk, az vizuálisan (és zeneileg is, of course :)) és hangulatilag is erősebb film. Ez a film jóval visszafogottabb, ami persze nem baj.

2011-01-04 13:26:31 Marianne Renoir (?) #6

Gyönyörűszép, megható, megindító film. Újra és újra elvarázsol.

2007-08-09 09:14:27 Olórin (5) #5

de nem teszi:)

előzmény: -senki- (#4)

2007-08-09 01:27:57 -senki- (4) #4

Attól még csúszhat a sztori.

előzmény: Olórin (#3)

2007-08-09 00:33:31 Olórin (5) #3

A történet nem problémás, hanem valós. Lelkiismeret? Egy olyan emberről szól, aki a végsőgik kitart az elvei mellett, vagyis a lelkiismerete alighanem nagyon is rendben van.

2007-08-09 00:24:50 -senki- (4) #2

Jó a fényképezés, a zene, a színészjáték.

A történet kicsit próblémás. Furcsa hogy az egyházat hogy védi. A hallgatása pedig tényleg tiltakozás, törvény szerint lehet hogy nem, de ilyenkor mi van a lelkiismeretével...

2006-10-24 23:46:16 Olórin (5) #1

Milyen undorító egy világ ez... Aki kitart az elvei mellett, aki elég tisztességes ahhoz, hogy ne hódoljon be a korrupciónak, és ne adja fel a nézeteit, azt mocskos eszközökkel eltiporják. Iszonyúan erőteljes dráma, olyan pengeéles, döbbenetesen hatásos dialógusokkal, amiket komolyan mondom, ritkán látni filmen. Rakás jelenetet lehetne sorolni Thomas és a király beszélgetésétől a végső tárgyalásig, a színészek pedig egytől egyig frenetikusak. Óriási élmény, az Amadeus mellett a legjobb életrajzi film, már ha lehet őket annak nevezni. Teljes szívből csak ajánlani tudom mindenkinek.