Giu la testa (1971) ☆ 👁

Egy marék dinamit

(Sergio Leone)

olasz-spanyol akciófilm, háborús film, kalandfilm, western

3,9
★★★★☆
165 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2019-10-25 17:38:52 csabaga (5) #22

Kétségtelenül, a film nincsen rendesen összerakva.
(Ez persze a Volt egyszer egy vadnyugat leghosszabb változatára is igaz.)

A végén az a 4 perces flashback, folytatása a 30. perc környékinek, túl sok, túl hosszú, talán nem véletlen, hogy sokáig a bővített változatból is kimaradt.

A zene jó ott is, de hát utána rögtön jön a film vége, megint ugyanazzal a zenével...

előzmény: erahurka (#21)

2019-10-24 22:23:58 erahurka (3) #21

Hosszú, unalmas, néha mintha hiányozna egy jelenet, máskor percekig nem történik semmi. Pedig a 157 perces verziót néztem... :(

2014-11-14 13:53:53 Tenebra (5) #20

Egyetértek. Ez a film igen is zseniális, és semmi köze a kommunista propagandához.

Nagyon fontos tudni, hogy a film milyen közegben keletkezett, és mindenki megérti, mi a lényege. A Zapata-westernek ugye a mexikói forradalom idején játszódó westernek, melyekbe a Vad banda, a SZerencsevadászok, a Viva Zapata és az olasz westernek, mint A zsoldos, a Ki tudja?, az Egy kincskereső Mexikóban stb. egyaránt beletaroznak (Leone filmje is ide sorolható). Csak éppen ezek pont a mexikóiak perspektívájából készültek, és igen, ezek nagy része nagyon erős baloldali kommentárt tartalmaz, lehet őket "komcsi propagandának" tekinteni, mivel Corbucci, Damiani vagy Giulio Questi megrögzött antifasiszták, ex-partizánok vagy éppen radikális baloldali aktivisták voltak (mondjuk nem kommunisták, mivel a Kommunista Párttal mindannyian szemben álltak, inkább az újbaloldali, radikális neomarxista eszméket tekintették magukénak). Így ezekben a filmekeb így vagy úgy, de a mexikói proletár szociálforradalmár dicsőül meg, a nyugati gringók meg elkárhoznak mint imperialisták.

Nos, Leone maga a filmjét a baloldali filmek kritikájának szánta... Ugyanis a Mexikó-westernek nagy része még az 1968-1969-es események előtt készült, mikor még az alkotók reménykedtek benne, hogy a kapitalizmust meg lehet dönteni / reformálni. Leone filmje viszont 1971-ben készült, és tudni kell róla, hogy a radikális baloldali Sergio Donati íróval (akivel a Volt egyszer egy Vadnyugatban is együtt dolgoztak) éles konfliktusban álltak. Donati ugyanis valóban harcos kommunista / újbaloldali filmet akart, míg ugye Leone pont a forradalom kritikáját, az eszmék bukását akarta megragadni. Maga is azt vallotta egy interjúban, hogy ő bizony szocialista volt, egészen a hatvanas évek végéig. De a hatvanas évek végére az ellenkultúra, a "forradalom", 1968 eszméi mind elbuktak, mivel rá kellett ébredni, hogy a maoizmus nem járható út, a kapitalizmust meg egyszerűen nem akarja feladni a kényelmes fogyasztói társadalom. Emellett ott van, hogy az olasz mozgalmak a tehetetlenség és a káosz miatt terrorizmusba mentek át. Azaz ultrák lettek.

Ezért is volt találó a mexikói forradalom témája: ugyanaz zajlott Olaszországban akkor, csak éppen persze "enyhébb" körülmények között (már, ha lehet enyhének tekinteni azt, hogy bombamerényletekkel ártatlan embereket megöltek pl. Milánóban). Talán ez radikalizálódás vetett véget az egész olasz western sikerének, mivel az olasz western abszolút az 1968 eszményekbe vetett hitből táplálkozott. A hetvenes években ez a forradalmi lendület totálisan hiteltelenné vált, ezrét is kezdtek el készülni a poliziesco-k, a politikai filmek, vagy a giallok, mert az alkotók kiábrándultak a forradalomból, és a jelen káoszát próbálták meg értelmezni.
A mexikói forradalom is ilyen káoszba fordult: először megdöntötték a diktatúrát, majd a frakciók elkezdtek szakadozni, mivel nem értettek egyet a reformban (Madero liberális elnök Díaz megdöntése után választójogot akart reformálni, de a nép éhezett, így inkább Pancho Villa és Emiliano Zapata földreformja volt támogathatóbb). Így 1915-16-ra kialakult az a helyzet, hogy a forradalmárok egymás ellen harcoltak... Totális káosz volt. Az olasz terrorizmus is valami ilyesmi miatt harapózott el.

Na, ebben közegben készül el az Egy marék dinamit (amit Peter Bogdanovich és Sam Peckinpah is rendezhetett volna, mert mindkettő a képben volt). A film eleji idézet pont, hogy a a forradalom kritikáját fogalmazza meg. Igen, Mao ezt a saját eszközeinek szentesítésére jelentette ki, és tudjuk, hogy a "Kulturális Forradalom" nevű förmedvénye a legocsmányabb, legvéresebb népirtást eredményezte. Csak ezt a korban nem tudták. Leone viszont tudta. Ezért is idézte be Maot. Mivel a '68-asoknak a 3M volt a kedvence (Mao, Marx, Marcuse). És a maoizmus is megbukott mint eszmény, hiszen kiderült, hogy terrort és elnyomást jelent - pont azt, ami ellen a "forradalmárok" harcoltak. Leone filmje sem szól másról.

De már csak elég lenne A Jó, a Rossz és a Csúfot is megnézni, hogy az ember lássa: Leone abszolút az erőszak és a káosz ellen volt. Mindaezellen, amivé a mexikói forradalom is vált, és amivé 1968 mozgalmai is váltak. Ez a film nem is állhatna távolabb a primitív komcsiizmustól és a forradalmi erőszak dicsőítésétől. Figyelni kell rá, és nyilvánvalóvá válik, hogy az egész sztori abba az irányba tendál, hogy a forradalom tulajdonképpen csak az erőszak igazolására egy jó ürügy. És hát Juan útonállóból lesz forradalmár... (Ahogy Pancho Villa is marhatolvajból lett ellenáló - aki egyébként rohadtul kegyetlen módszereket alkalmazott az ellenséggel szemben, tehát kérdéses volt, hogy vajon Díaz, Huerta, Carranza vagy Villa az erőszakosabb?)

Szóval: szerintem is egy nagyon komplex, nagyon zseniális film ez, két kiváló színésszel a főszerepben. Sokan szidják, meg gyenge filmnek tartják, de szerintem meg még rá is ver a sokat dicsért Volt egyszer egy Amerikára, és majdnem megszorongatja a Volt egyszer egy Vadynugatot is (egyébként Leone minden filmjét kiválónak tartom, szóval ez egyáltalán nem lebecsmérlés!).

előzmény: lonecoyote (#18)

2013-10-30 18:28:27 lonecoyote (5) #19

A legfontosabbat meg elfelejtettem: rendesen le kell lassítani a filmhez, de ha sikerül gyönyörűszép élményben lehet része az embernek. (Mint a Volt egyszer egy vadnyugat vagy a Volt egyszer egy Amerika esetében...)

2013-10-30 18:22:57 lonecoyote (5) #18

Nem értem a sok fanyalgást. Az egyenesen tévedés szerintem, hogy nem befejezett a film. A nagyjából 157 perces változat (PAL rendszerben 150), ami a végső 3 perces visszaemlékezést is tartalmazza, állítólag Leone teljes verziója. Hogy sok minden nincs megmagyarázva? Hát, az igazán jó filmekben nem rágnak mindent a szánkba, Leone pedig szeretett direkt homályban hagyni dolgokat. Ez talán a többi filmjéből is nyilvánvaló.

"primitívül kommunista"? Jesszusom, a mai hányingerben már mindenre rá kell sütni, hogy szutyok komcsi propaganda? Nézzétek már meg a filmet (a teljes verziót), könyörgöm! Mert nekem nem úgy tűnik, hogy valami fanatikus sztálinistákról szóló propagandafilm. Emlékeztek, mit ad vissza James Coburn Rod Steigernek a film végén? Szóval nekem ez egy nagyon is emberi alkotásnak tűnik. A direkt túlzásba vitt, karikatúraszerűen ábrázolt gazdagok vagy Gunther Ruiz pedig nagyon is illik a film jó értelemben vett képregényes, harsány világához. Ne már, hogy annyit mosták az agyatokat jobbról, hogy nincs humorotok az ilyesmihez.

Ja, az meg baromira semmit nem jelent, hogy Maótól idézett a rendező, mert ha átgondolod az idézetet, meg a filmet, akkor rájössz, hogy az idézet célja semmi más, mint a film lényegének megmutatása: a forradalom egyáltalán nem egy romantikus, szép dolog, hanem véres, kegyetlen, ahol ártatlan és jó emberek halnak meg, barátok ölik egymást, és közben újra meg újra lelkesedés, árulás, kiábrándulás követi egymást. Éppen hogy a '60-as évek forradalomról lila ködben ábrándozó álértelmiségieinek szánt pofon volt ez a film, hogy lássák, a valóságban mennyire nem romantikus és szép dolog az, amiről ők a kényelmes fotelükben ábrándoznak.

Szóval jó film ez, Morricone is zseniális benne, meg Steiger és Coburn is. Ma este megint leadja a Film Mania, valószínűleg a jól sikerült Csuja-Csernák szinkronnal. Nézzétek meg!

2010-09-29 17:06:45 csabaga (5) #17

Nem egy befejezett alkotás.Több jelenet hiányzik.Láttam egy hosszabb verziót is,de az átkötő jelenetek(mondjuk a bank és a híd között) ott sincsenek meg.
Illetve egy van,de azt meg feleslegesnek éreztem.
Mindezek ellenére kedvenc.Csak nem teljes.

előzmény: Jereváni Rádió (#11)

2010-09-19 08:57:08 Polonkai Ákos (5) #16

zseniális film, ennyi, sok embernek nem jön át a dolog, lekommunistázzák meg ilyenek, nekik erősen javasolt egy újranézés, leghamarabb 10 év múlva

2009-08-30 18:46:59 Jereváni Rádió (3) #15

Én meg azt hittem, hogy a Som Lajost üdvözlik. :)
Na jó, abbahagyom a hülyéskedést.

előzmény: puttancsospeti (#14)

2009-08-30 18:27:34 puttancsospeti (2) #14

De ez a "Som-Som" valójában "Son-Son" volt fonetikusan, vagyis "Sean-Sean".

Mert ugye a James Coburn által játszott ír robbantó karakterének a neve Sean Mallory volt. Ezt amerikaiasította John-ra amikor bemutatkozott Juannak.

Tehát: "Son-Son"

He-he... :-)

előzmény: Jereváni Rádió (#9)

2009-08-30 15:50:40 acidphase (?) #13

SOMSOM:D

2009-08-30 13:12:32 puttancsospeti (2) #12


Nem azt mondtam, hogy nem jópofa a zene önmagában, csak azt, hogy túl volt erőltetve a filmben.

A Halott Ember c. alkotással is ez volt a bajom. annak pl egyenesen imádom a zenéjét, de orrvérzésig nyomták ott is.

"Egy picit túlzásnak érzem a megállapításodat, mert ugye a színészek remekelnek, a sztoriban is van egypár jó fordulat (Mesa verde bankjának „kirablása” például), de az egész valahogy nem áll össze."


És? mondtam egy szóval is, hogy a sznészek nem remekelnek? Helyette ezt mondtam:

"A színészi játékok nagyszerűségét nem vitatom.

Mindenki (a legkisebb epzódszereplőig) kiválóan játszik."
(6. hsz.)

De attól, mert nagyon jók a színészek, a sztori még lehet didaktikus Tom és Jerry féle tanmese, nem?

"Egyébként tényleg van egy kommunista beütése is a filmnek."

Sergio Donati, a forgatókönyvító az egyik legnagyobb komi. :-)

"A forradalom nem baráti összejövetel. Nem irodalmi kör. Csendélet vagy hímzés. Nem intézhető békésen és barátságosan. A forradalom erőszakos eljárás."

Mao Ce-tung

Hurrá! És ez a szemlélet találkozik Hollywood-dal és az olasz western-nel. Nagyszerű, de a lelkesedésem már nem ugyanat, mint anno 10 éves koromban volt a filmet illetően.

előzmény: Jereváni Rádió (#11)

2009-08-30 13:03:59 Jereváni Rádió (3) #11

Nekem tetszett. Olyan tipikus ’60-as-’70-es évekbeli Morricone-zene. Ma már a mester nem csinál ilyen muzsikákat (nézd meg mondjuk a mostaniak közül az Ismeretlent, ott nagyon húzós vonós zenéket hozott a filmbe).

„De alapvetően nekem ez a film olyan primitívül kommunista és az illúziómentes hősábrázolás illúziójába (szándékos szóismétlés ;-) csomagolt Tom és Jerry szereposztású tanmese.”

Egy picit túlzásnak érzem a megállapításodat, mert ugye a színészek remekelnek, a sztoriban is van egypár jó fordulat (Mesa verde bankjának „kirablása” például), de az egész valahogy nem áll össze. Két és fél óra alatt a sztori többször ellaposodott számomra, mintha a forgatókönyvet nem rázták volna gatyába, mit tudom én hogy mi hiányzott hozzá, lényeg, hogy nem tudott úgy odatapasztani, mint pl. az Egy maréknyi dollárért.

Egyébként tényleg van egy kommunista beütése is a filmnek. Mao Ce-tung idézet az elején, Günther Reza ezredes, mint árja mexikói főgonosz, ezek baromi erőltetettre sikerültek, ejnye-ejnye, "Som-Som"!

előzmény: puttancsospeti (#10)

2009-08-30 12:39:58 puttancsospeti (2) #10


Igen. kiskoromban anno nekem is az tetszett legjobban! Ez a "Som-Som" :D

De mostanában már ezt is túlhajtottnak éreztem benne, gyakran olyankor is szólt ez a "Som-Som", amikor nem kellett volna.

Ez is olyan modoros dolog volt a filmben.

előzmény: Jereváni Rádió (#9)

2009-08-30 12:36:33 Jereváni Rádió (3) #9

Lapos. A Jó, a Rossz és a Csúfhoz képest sehol sincs. De azért még nézhető. Morricone zenéje viszont ismét nagyszerű. "Som-Som" :)
[link]

2009-08-30 12:35:16 puttancsospeti (2) #8


Van benne egy két Rejtő-szerű poén, egy kicsavart Don Quijote-Sancho Panza parafrázis, némi melankólia a viharvert, szófukar Mallory emlékképeivel, aztán persze a szerepcsere, mikor Juan válik földhözragadt "csirketolvajból" mindenre elszánt bosszúállóvá, egy kis makaróni- western hangulat olykor, stb. De alapvetően nekem ez a film olyan primitívül kommunista és az illúziómentes hősábrázolás illúziójába (szándékos szóismétlés ;-) csomagolt Tom és Jerry szereposztású tanmese.

előzmény: acidphase (#7)

2009-08-30 12:14:34 acidphase (?) #7

en szeretem a westerneket naon de ez a film nekem se jonbe.

2009-08-30 01:32:34 puttancsospeti (2) #6

"...a western kliséket mellőzi..."

Helyette bőven vannak didaktikus, ideologikus és általános hollywoodi klisék enyhén szólva felszínes és szájbarágós módon.

A színészi játékok nagyszerűségét nem vitatom.

Mindenki = alegkisebb epzódszereplőig) kiválóan játszik.

De nekem akkor sem....

Régebben igen. Nagyon.

Már nem. Nagyon nem.

előzmény: jesi (#4)

2009-08-29 17:03:56 JeszKar (4) #5

Leone leggyengébb westernje, de biztos sok Rendező örülne, ha így nézne ki a leggyengébb filmje.

2009-08-29 16:43:31 jesi (4) #4

Szerintem nagyszerű, és a legnagyszerűbb hogy a western kliséket mellőzi, nálam sokkal jobb helyen van mint a dolláros film

előzmény: puttancsospeti (#3)

2009-02-10 13:49:48 puttancsospeti (2) #3

Anno nagy kedvenc volt. Régen. Mára csalódássá ért. Meglehetősen didaktikus és primitív. Méltán tartják Leone egyik leggyöngébb alkotásának.

2008-06-13 20:41:24 TaZaR (5) #2

Ahoz képest, hogy mennyire jó, nem él annyira a köztudatban, mint a dolláros sorozat, vagy a Volt egyszer egy vadnyugat. Sőt, nekem talán még jobban is tetszett, mint az előbb említett filmek.
Igazából az előző postban kb. bennevan a lényeg, de ha valami új eszembe jut, azt majd leírom. :)

2007-05-08 16:49:36 Jill (5) #1

Nagyszerű film, és nagyon mellőzött. Berkes western-monográfiája nem is említi, holott legalább olyan remekmű, mint a többi Leone-film, szvsz az ...Amerikánál még jobb is, a két első dollár-filmmel meg kb. egy szinten van.

Talán azért nem lett népszerű, mert sötét, keserű és illúzióromboló. Leone eredetileg Peckinpahhal akarta rendeztetni, de az öreg Sam nem állt kötélnek, mivel utálta Leonét, meg nem bírta, ha belepofáznak, hogy mit hogyan csináljon :) Végül is Leone maga csinálta meg. Az eredmény kicsit szokatlan. Mintha Leone megpróbált volna Peckinpah-filmet csinálni. :D Alkalmasint egész jól csinálja. A téma rokon a Vad Bandával: Mexikó, forradalom, gyakás, vér minden mennyiségben.

Az is elég árulkodó, hogy Leone Peckinpah egyik kedvenc színészére, James Coburnre osztotta az egyik főszerepet. Coburn gyakran alakított viharvert, hallgatag, mindenből kiábrándult karaktereket. Sean Mallory tipikusan ilyen: körözött IRA-terrorista, aki már nem hisz a forradalomban, mégis részt vesz benne itt is, s közben mintha megismétlődnének sötét múltjának eseményei. (A szokásos Leone-féle flashbackek ezúttal is megvannak.) Hihetetlen, hogy ez a színész mennyi mindent ki tudott fejezni egyetlen pillantással, s mennyi fojtott szenvedélyt tudott érzékeltetni, sokszor egy szó nélkül. A karakter sokkal árnyaltabb, mint mondjuk a Névtelen Ember vagy Harmonika, mert az ő múltja nem tehető jóvá azzal ,hogy legyakja a főgonoszt. "Amikor elkezdtem dinamittal dolgozni, egy csomó dologban hittem. Mindenben! Most már csak a dinamitban hiszek."

Rod Steiger kicsit Bud Spenceres kinézetű fickó, de nekem nagyon bejött mint heveskedő mexikói paraszt/bandita, aki később botcsinálta forradalmár lesz. Csak addig vicces a karakter, amíg le nem mészárolják a gyermekeit a főgenya emberei. Utána bekeményít ő is. Eredetileg Eli Wallachnak szánta ezt a szerepet Leone, de végül nem jött össze, pedig azért megnéztem volna, milyen az, ha Tucót összeeresztik Coburnnel (bár A hét mesterlövészben már találkoztak).

A film vége elég sokkoló és váratlan, bár stílszerű. A szemét német tiszt, amelyik folyton túlél mindent (sajnos) az éjszakai csata zűrzavarában
aljas módon hátba lövi Malloryt. :'( Igaz, meg is fizet érte rögtön, mert Rod Steiger beleereszti a géppuska teljes tárát. Elképzelem, milyen brutál lett volna ez a jelenet, ha Sam rendezi... aztán Juan próbálja tartani a leket haldokló barátjában, hogy ne felejtse el: megbeszélték, hogy együtt mennek Amerikába bankot rabolni... utána elindulna segítségért. Sean elővesz egy szivart, és tüzet kér tőle. Nyugodtan szivarozik, és felidéz még egy utolsó flashbacket a múltjából, ami csak még titokzatosabbá teszi a szerelmi háromszöget a barátjával meg a lánnyal. Amikor a flashback véget ér, a kép visszavált Juanra, aki elindult, hirtelen megtorpan, megfordul, és felkiált. De már késő. Hatalmas robbanás. Mire Juan bánatos pofával csak néz, és ezt gondolja (nem mondja, de halljuk): "És most mit csináljak?!" Mire bejön a cím (csak itt, a végén!): GIU' LA TESTA (magyarul kb: Fedezékbe!)
Gyönyörű jelenet...