Dog Day Afternoon (1975) ☆ 👁

Kánikulai délután

(Sidney Lumet)

amerikai dráma, krimi, thriller

4,2
★★★★☆
469 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Az igazi rablók zsákmánya, mindössze csak 213,000 $ volt.

Al Pacino és Chris Sarandon improvizáltak a telefonbeszélgetéses jelenet közben.

Az egész film javarészt rögtönzésekből áll, ugyanis Sidney Lumet-nek annyira tetszett a szereplők improvizálása a próbán, hogy teljes szabadkezet adott nekik, így eltérve az eredeti szripttől.

Az igazi rablás pontos helye Gravesend, Brooklyn-ban történt. The Chase Manhattan Bank at East 3d Street and Avenue P.

Al Pacino a forgatás közben annyira kimerült, hogy kórházba kellett szállítani. Miután befejeződtek a munkálatok, úgy döntött, hogy egy ideig felhagy a filmezéssel és visszatér a világot jelentő deszkákra, a színész örök & igaz szerelméhez, a színházhoz.

A külső jeleneteket igen hideg ídőben vették fel. Ahhoz, hogy a színészek lehelete ne legyen látható, a szövegük előtt jeget kellett szopogatniuk.

Az eredeti szkriptben szerepelt egy olyan tétel, miszerint az Al Pacino által alakított Sonny-nak csókot kellene váltania transzexuális barátjával, de a színész ezt megtagadta, így végül csak a telefonos jelenet maradt.

A Warner Bros-nál a film munkacíme "Boys in the bank" volt.

Eredetileg szerepelt volna a filmben egy felvétel Sonny és Leon esküvőjéről, melyet bejátszanak a híradóban - ahogyan a valóságban történt. Sidney Lumet azonban úgy vélte, hogy sokan viccesnek találnák a jelenetet (különösen Chris Sarandon menyasszonyi ruháját), és innentől kezdve végigröhögnék a filmet, teljesen elveszítve annak feszültségét és fordulatait. Ezért végül a végső változatban csak egy fénykép szerepel, melyen Leon menyasszonyi fátyolban látható. A stúdió igen mérges volt Lumetre ezen döntéséért, ugyanis ők azt várták, hogy az esküvős "botrányjelenet" fogja a nézőket tömegestül bevonzani a moziba.

A bankigazgató szerepére Charles Durning lett kiválasztva, de akkor egy másik filmforgatáson kellett lennie Kaliforniában, ezért a detektív szerepet kapta meg.

PG

Frank Pierson:
Al Pacinot és John Cazalet azért választottuk, mert ők közeli jó barátok és brilliánsan tudtak együttműködni a F[[Keresztapa I]]-ben és más filmekben.

PG

Sidney Lumet:
Charles Durningnek pár nappal később [[Bob Wise]] forgatásán kellett lennie, de talán egyedül mi ketten annyira megbíztunk egymásban, hogy megegyeztünk. Charles Durning megjelenhetett csütörtökön 11-kor a new york-i forgatásomon, felvettük a jeleneteit és kedden délután pontosan ott volt a kaliforniai forgatáson.

PG

Sidney Lumet:
Sok színész közül kellett választani és Al Pacino mindenkivel leült és felolvasták a jeleneteket, mert érezni akarta, hogy mennyire tudnak majd együtt dolgozni.

PG

Sidney Lumet:
Chris Sarandon tökéletesen hozta a karaktert, de soha többet nem játszott ilyen szerepet. Azt hiszem, a filmben a legjobb jelenete az volt, amikor majdnem sírva könyörög a rendőrnek, hogy ne kelljen telefonálnia.

PG

Sidney Lumet:
Chris Sarandon azért tudta jól eljátszani a szerepet, mert nem használt egyetlen homoszexuális viselkedési sémát sem.

PG

Sidney Lumet:
Megmondtam a banki személyzetet játszó színészeknek, hogy nem akarom, hogy alkalmazotti szerepet játszanak, és hogy egyenruhát viseljenek. Napi két dollárral többet fizettem nekik, hogy a saját ruháikban legyenek, mert a filmen azt kellett megmutatni, hogy nemcsak kollégák, hanem barátok is. Azért volt szükség rá, mert a filmben hosszú jeleneteken át sokan voltak együtt, és ezért egy közösséget kellett bemutatni, akik régóta jól ismerik egymást.

PG

Sidney Lumet:
A próbán valaki megkérdezte, hogy eltérhet-e az írott szövegtől, és én próbaként beleegyeztem és ledöbbentem, mert a próbák sokkal meghittebb légkörben zajlottak, így nem győztük átírni az egyes jeleneteket. Végül, amikor a forgatásra került a sor, néha egészen mást vettünk fel, mint ami a forgatókönyvben szerepelt, bár a lényege teljesen ugyan az volt.

PG

Sidney Lumet:
A karakternek megfelelően Al Pacino bajuszt növesztett, de az első forgatási napon rosszul játszott. Amikor visszanézte a jeleneteket, azonnal belátta és közölte, hogy akkor bajusz nélkül kell játszania. Egy napi forgatás kárba ment, de megérte.

PG

Sidney Lumet:
Nem akartam stúdióban forgatni, mert a banknak nagy ablakai voltak és az utcát látni kellett. Azután találtunk egy megfelelő boltot, amit nemrég újítottak fel teljesen, és ők nagyon együttműködők voltak, így átalakítottuk bankfióknak. Egy probléma volt, az utcán busz járt, de a városvezetés is nagyon segítőkész volt, a forgatás idejére a buszjáratot elterelték.

PG

Sidney Lumet:
Az utcai jelenetekhez pár száz embert szerződtettünk, pár tucat rendőrt és néhány diákot is, és megkértük a környező lakosokat is, hogy könyököljenek ki az ablakokba és nézzék a forgatást. Pár nap alatt a tömeg egyre nőtt és akkor azt mondtam a rendőröknek, hogy vonják be az embereket is és mozgassák őket, és amikor az éjszakai jelenet forgatására került a sor, már 1200 fős tömeg volt.

PG

Sidney Lumet:
Amikor az első telefonjelenetre került a sor, Al Pacino nagyon elfáradt, a végére teljesen kimerültnek látszott. Tudtam, hogy nem képes a második beszélgetésre. Nagy hirtelen azt mondtam, hogy akkor most újra felvesszük az elsőt. A tekintetével meg tudott volna ölni, de amikor meghallotta a vezényszót, akkor ösztönösen elkezdte mondani a szöveget, és a kimerültségtől gesztikulálva hihetetlen alakítást nyújtott. A jelenet végén a szemeiben megjelenő könnyek tették fel a pontot az i-re.

PG

Chris Sarandon:
A forgatáskor színházi színész voltam, ez volt az első filmszerepem. Amikor elolvastam a jeleneteimet, azonnal éreztem, hogy ezek a legnagyszerűbb jelenetek, amit valaha olvastam és valami hirtelen bekattant. Amikor Al Pacinoval felolvastuk a jeleneteket, Sidney Lumet annyit mondott, hogy legközelebb egy kicsit erősebben legyek háziasszonyos, és ezzel végleg megvolt a karakter.

PG

Chris Sarandon:
Az első jelenetemnél egy rendőrautóból húztak ki, magas sarkú cipőben, műszempillákkal, hosszú körmökkel, a statiszták hangosan nevettek és megjegyzéseket tettek. Majd a későbbi jeleneteknél már csak akkor volt nevetés, amikor erre szükség volt, és a telefonos jelenetnél már síri csend volt. Ekkor éreztem, hogy ezt valóban megcsináltuk.

PG

Chris Sarandon:
Sok Oscar jelölést kaptunk, de sajnos abban az évben mutatták be a F[[Száll a kakukk a fészkére]] filmet, és az az ő évük volt.

PG

Al Pacino:
Sok színészt behívtunk meghallgatásra, de amikor Chris Sarandon bejött, már az első felolvasásnál összenéztünk Sidney Lumettel és tudtuk, hogy ő a mi emberünk.

PG

Sidney Lumet:
A reptéri jelenetnél 24 rendőrautót és egy repülőgépet béreltünk, de a háttérben valóban normálisan működött a nemzetközi forgalom, így valódi reptéri hangulat volt.

PG

Sidney Lumet:
A jelenet egyszerű volt, lefogják az egyik fegyverét, a másikat lelövik és mindenki kimenekül az autóból. Eldördült a lövés és senki se mozdult. Szóltam, hogy álljunk le, és megkérdeztem [[Penny Allen]]t, mi a baj az ajtóval, talán beragadt? Mire közölte, hogy nem, ez egy drámai pillanat, átérezte, hogy a főszereplő hatalmas bajba került, és nem volt hajlandó magára hagyni. Ezért szóltam a rendőröknek, hogy a második felvételkor rángassák ki a nőket az autóból, és így lett összevágva a végső jelenet.

PG

Al Pacino:
Azért csodálatos együtt dolgozni [[Penny Allen]]nel és John Cazalelal, mert tökéletesen átérzik a szituációt, és ennek megfelelően cselekszenek. Csak akkor derül ki, hogyan cselekszünk egy adott pillanatban, amikor valóban átéljük.

PG

Al Pacino:
Azért csodálatos együtt dolgozni Penelope Allennel és John Cazalelal, mert tökéletesen átérzik a szituációt, és ennek megfelelően cselekszenek. Csak akkor derül ki, hogyan cselekszünk egy adott pillanatban, amikor valóban átéljük.

PG

Sidney Lumet:
A jelenet egyszerű volt, lefogják az egyik fegyverét, a másikat lelövik és mindenki kimenekül az autóból. Eldördült a lövés és senki se mozdult. Szóltam, hogy álljunk le, és megkérdeztem Penelope Allent, mi a baj az ajtóval, talán beragadt? Mire közölte, hogy nem, ez egy drámai pillanat, átérezte, hogy a főszereplő hatalmas bajba került, és nem volt hajlandó magára hagyni. Ezért szóltam a rendőröknek, hogy a második felvételkor rángassák ki a nőket az autóból, és így lett összevágva a végső jelenet.

PG

"1972-ben John Wojtowicz és Salvatore Naturile a világ legügyetlenebb bankrablását hajtotta végre: nem álcázták magukat, saját nevükön szólították egymást és ujjlenyomatukat is mindenhol otthagyták. A homoszexuális Wojtowicz a zsákmányból partnere nemváltó műtétét finanszírozta volna. A pénzt végül a Kánikulai délután című film alapjául szolgáló történet eladásából szerezte meg." (mult-kor.hu)