Kutya éji dala (1983) ☆ 👁

(Bódy Gábor)

magyar dráma

3,7
★★★☆☆
109 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2019-02-09 14:33:29 ryood (2) #35

ez nagyon zavaros volt, huh...avantgárd kísérleti káosz.

2016-09-23 22:46:08 Fonghi (?) #34

Az a gyanúm támadt, hogy nem egyedül láttad, ha így emlékszel a napjára... (meg az, hogy mindjárt offba kerülünk).
Egyébként baromira meg fogom nézni ezt a filmet. Rég olvastam ennyi jó hozzászólást, és nem is tudom, hogy láttam-e már ilyen mértékű megosztottságot filmmel kapcsolatban.

előzmény: critixx (#33)

2016-09-23 21:30:21 critixx (5) #33

A mai napon tíz éve, hogy először láttam ezt a filmet a néhai Örökmozgóban. Szörnyen repül az idő.

2013-02-21 19:58:08 critixx (5) #32

Ha jól tudom, a Bizottság azzal a számmal indította a koncertet, hogy "Kísérlet Albert Einstein hangjának reprodukálására". :D Amúgy mikor a Beatrice feloszlott és Nagy Feró megalapította az ős-Bikinit, ő is kísérletezett hasonló zenével ("Otyi potyi ping pong" - ez egy szám címe), de a közönségnek ez se nagyon jött be, és pár év után Feró ki is szállt, és jött a D. Nagy-féle vonulat. De ez már erősen OFF.

előzmény: Tenebra (#31)

2013-02-21 19:52:00 Tenebra (5) #31

Beatrice és P-Mobil után Bizottságot kapni olyan, mintha az Avatar (vagy mondjuk legyen inkább az Egri csillagok) után levetítenék ezt a filmet. :'D

Na, igen, ilyenekről én is szívesen áradoztam volna az egyetemen - kár, hogy elég későn kezdtem el ismerkedni a magyar filmmel. :C

előzmény: critixx (#30)

2013-02-21 19:45:38 critixx (5) #30

Anno ebből írtam házidogát Gelencsér magyar film és irodalom kurzusára. Szándékosan választottam nehéz feladatot. :-) Később pedig a szakdogámban foglalkoztam pont a kisfiús részekkel, vagyis hogy Bódy miként alkalmazza az "amatőrfilmezés" motívumát mint önreflexiót, és beleszőttem a nyomozást is mint a hermeneutikára és a valóság darabjainak összerakására való reflektálást.

A Bizottság 1980-ban az első koncertjét a három "fekete bárány", a Hobo Blues Band, a Beatrice és a P. Mobil előzenekaraként adta a Hajógyári szigeten tartott közös koncerten. Mondanom sem kell, hogy a "felkészületlen" hallgatóság nem egészen értette, mi is akar ez lenni. :D

előzmény: Tenebra (#29)

2013-02-21 19:39:36 Tenebra (5) #29

Ezt nem is tudtam, hogy adaptáció, ha laza is.

Egyébként a dokumentum-fikciókeverés tetszett nekem a legjobban. Igen bizarr, ahogy ezeket a valóban archív felvételeket filmszerűen vágja meg. Mindkét megtekintés alkalmával jót nevettem azon, mikor megy a szintis zene (emlékeim szerint szintis - de lehet, nem) és látjuk ezeken az archív videókon, amint a csirkék/galambok ennek ütemére rángatják a fejüket. :D Legalábbis olyan hatású a kép-zene összevágása.

S ezt jól tette, hogy a szociológus hallgatókat kiszedte. Ez így sokkal misztikusabb és bizarrabb, hogy egy kisgyerek a "nyomozó". Nála még tökéletesen összeforr a valóság és a fikció a gyermeki tisztaság/naivitás miatt. Neki ez a videofilmezés is csak játék, poén, ahogy a VHK-ra és a csillagvizsgálóra is rácsodálkozik.

Amúgy már csak a zene miatt is érdemes a filmmel küzdeni. :D Persze csak akkor azt is, ha valaki bírja az undeground/alter zenéket. (Bár szerintem a Bizottságtól is az egyik legemészthetőbb, legjobb számot hozta be Bódy. :D)

előzmény: critixx (#28)

2013-02-21 19:23:52 critixx (5) #28

Az Amerikai anzix kicsit az előtanulmánya annak, ami itt folyik. Bódy már a vizsgafilmjeiben is szívesen keverte az archív anyagot ("found footage"), az annak látszatát kelteni akaró részeket és a "rendes" játékfilmes elemeket, dokumentumot a fikcióval, stb. Az a film egy érdekes kísérlet, már eleve irodalmi talajon számos nagyon különböző forrásból táplálkozik (Ambrose Bierce, Marx, Lukács György, '48-as tisztek emlékiratai). A Kutya éji dalában mindez kiteljesedik és más távlatokat nyer. Ez a film kicsit a '70-es évek dokumentarista irányzatára is reflektál, éppen a valóságra referáló, vagyis annak eladott részekkel írja felül a valóság ábrázolhatóságának lehetőségét. Igazi posztmodern intermediális "káosz", melyben a rendes 35ös részek keverednek super8-as felvételekkel és videórészekkel, koncertfelvételek és zenekari interjúk falusi "szociográfiával" és álmelodrámai részekkel.

A film tulajdonképpeni irodalmi alapanyaga egyébként Csaplár Vilmos Szociográfia című novellája, amit nagyon lazán kezel a rendező (igazából csak a tolószékes párttitkár és a pap történetét szedi innét). A novellában egy csapat szociológushallgató egyetemista érkezik egy faluba terepvizsgálati gyakorlatra, de aztán szatirikus módon szembesülnek azzal, hogy a valóság mégsem igazán megragadható.

előzmény: Tenebra (#26)

2013-02-21 18:40:06 Hannibal Lecter (1) #27

Lehet, hogy egyszer teszek vele még egy próbát. A pap végét szerettem.

előzmény: Tenebra (#26)

2013-02-21 18:28:27 Tenebra (5) #26

Szerintem a történet itt teljesen könnyen érthető. Legalábbis, ha az ember ismeri Bódy életét és a történelmi körülményeket. Ugyebár az álpapság és a sztálinista tolókocsis pártkáder eléggé egyértelmű szimbólumok. Bódy maga is ügynök volt, nyilván nem akart az lenni, de akkor nemet mondani... Ez benne van a karakterben.
Viszont pont ezért katartikus a sztori: csalóként sokkal hitelesebb mindenkinél, akik valójából nem játszanak semmit látszólag, csak önmagukat. De mégis ő ezerszer jobb ember, mint bármelyik szereplő. A sztálinista tolókocsis fickó pont az ellentettje: abszolút hiteltelenné vált minden elve, amit vallott, és lénye is teljes mértékben felesleges. Ezért is akar öngyilkos lenni. Az "álpap" viszont felnyitja az emberek szemét és álarcban is sokkal inkább az igazságot és egy hiteles eszmét képvisel.

Ez volt Bódy is: nem beszélhetett arról a titokról, hogy ki ő, hogy ügynök. Mocskos játékot kellett űznie. Viszont mint művész mégis hiteles és az igazság képviselője volt.
A korban persze ezt abszolút nem értették, mivel akkor senki sem tudta, hogy Bódyt beszervezték.

Ami nehéz ebben a filmben, az a stílus. De szerintem ez is megszokható, mivel eléggé ilyen "videoklipes". Tehát még elviselhető. Az Amerikai anzixban viszont direkt roncsolja a képet Bódy, és néha elviselhetetlen zajokka operál. :D Ott nagy a késztetés valóban, hogy az ember kinyomja. Holott azért kár lenne azért a filmért is, mert amúgy nagyon megvilágító és katartikus, akárcsak ez.

Szerintem egyszer tegyél vele egy próbát még, Hannibal. Érdemes vele küzdeni. :D Tulajdonképpen ez egy hasonló történet, mint Evald Schormtól a Pap vége, csak a stílusa nehezebb.

2013-02-21 17:58:12 critixx (5) #25

"Az angol beteget viszont én sem szeretem. :)"

Mint azt nyilván tudod, azért sok mindenben egyezik az ízlésünk (és nem csak ebben). :-)

előzmény: Hannibal Lecter (#24)

2013-02-21 17:55:51 Hannibal Lecter (1) #24

Léteznek szélsőségesebb formák is, igen, de ez "érv"? Természetesen én sem csak a történetmesélő konvenciót fogadom el legitimnek, annyira szerintem már ismered az ízlésemet, hogy ezt magad is belátod, azonban az én problémám éppen az, hogy ebben a filmben nem tudtam felfedezni azokat a bizonyos szálakat. És itt ezen áll vagy bukik minden. Az angol beteget viszont én sem szeretem. :)

előzmény: critixx (#22)

2013-02-21 17:21:32 critixx (5) #23

Bódy eredetileg történelem-filozófia szakon végzett és erősen a hatása alá került a '60-as évek végén kis késéssel hozzánk is beáramló nyelvi-strukturalista megközelítésmódnak. Ez nagyon érződik a filmjein is.

2013-02-21 17:16:59 critixx (5) #22

Ennél sokkal szélsőségesebb formák is léteznek, de egyébként megértelek, kinek a pap, kinek a papné. Én szeretem az efféle filmeket, melyek nem rágják az ember szájába a felszínesen tálalt gondolatokat, hanem ezer meg ezerféle felszín alatti szálon futnak, melyeket izgalmas felderíteni, hermeneutikailag kinyomozgatni. A filmre sokan úgy tekintenek, mint egy olyan médiumra, melynek elsődleges feladata és formája a történetmesélés, a hollywoodi klasszikus stílus száz éve tartó piaci egyeduralma miatt. Holott a film sokkal több ennél. Bódy olyan utakat járt be könnyűszerrel, ahová a legtöbben soha nem voltak képesek a küszöbig sem merészkedni. Persze, mint mondtam, ízlések és pofonok. Én Az angol beteg-féle álmosítóan maníros és giccses filmektől idegenkedem szörnyen.

előzmény: Hannibal Lecter (#21)

2013-02-21 17:10:21 Hannibal Lecter (1) #21

Igen: idegenkedem a filmnyelvi radikalizmus szélsőségesebb formáitól, ezért valószínűleg eleve nem én vagyok ennek a filmnek a célközönsége.

2013-02-21 16:46:45 critixx (5) #20

Tény, hogy ehhez a filmhez kitartás kell. Vagyis nem, igazából elég annyi, hogy ráhangolódunk, eszünkbe véssük, hogy ez nem egy szokványos történetmesélő film, és nem azokkal az elvárásokkal nézzük. Igazából sokkal több annál. Nyilván az ember máshogy olvas egy James Joyce meg egy Balzac regényt (tudom, te Joyce-t se szereted :D). Én a Psyché kapcsán csalódtam, mikor tavaly újranéztem. Talán le is megy nálam négyesre. A Kutya éji dala minden tekintetben jobb és többrétegűbb alkotás, ez Bódy valódi mesterműve, magnum opusa, és nem a "hajdanvolt költőnő kalandjai".

2013-02-21 16:00:00 Tenebra (5) #19

Pedig ez az Amerikai anzixhoz képest egy közönségbarát film. :D Azt magam is nehezen bírtam.

előzmény: Hannibal Lecter (#18)

2013-02-21 15:25:41 Hannibal Lecter (1) #18

Őszintén bevallom, erre magam is kíváncsi volnék. Fél óráig bírtam.

előzmény: Cesare Gonzago (#5)

2011-10-27 08:29:21 Tenebra (5) #17

VHK, AEB, a pap sztorija, a dokumentumképek, a fikció és az archív felvételek keverése... Nekem nagyon bejött.
Illetve sugárzott róla az a '80-as évekbeli, magyar hangulat: már közel sincs olyan diktatúra, már nincs az a kilátástalanság, már érződik az erjedés - DE valami mégsem jó, s lehet, pont az erjedés maga nem jó. S ebből egy újabb reménytelenség születik meg.

Bódy többi filmjét még nem láttam (Amerikai anzixba, meg a Psychokozmoszba néztem bele), de ez abszolút kedvenccé vált. Nekem tudott mit mondani, továbbá a stílusa is nagyon tetszett.

előzmény: Cesare Gonzago (#16)

2011-10-26 18:23:45 Cesare Gonzago (1) #16

Azért csak írj valamit. Ne érts félre, nem kekeckedni akarok, de engem ezzel a filmmel - és úgy általában Bódy Gábor életművével - vallatni lehetne.

előzmény: Tenebra (#15)

2011-08-05 12:30:39 Tenebra (5) #15

Most lestem meg. Hát ez... ez... leírhatatlan! Ez az a film, amit tudat alatt évek (évtizedek... évszázadok... évezredek) óta kerestem. Képtelenség ezután bármi értelmeset is írni, akkora élmény.

2011-03-17 16:10:42 manuva (3) #14

Köszi:)

előzmény: critixx (#13)

2011-03-16 22:28:47 critixx (5) #13

A pontos percre már nem emlékszem, de valamikor a film első felében, eleje tájékán. A vendéglőben ül egy asztalnál, már akkor nagy szakállal, az asszonyok pedig beszélik, hogy "ez valami rendező Pestről".

előzmény: manuva (#12)

2011-03-16 21:39:48 manuva (3) #12

Melyik részben szerepel, körülbelül hány percnél?

előzmény: critixx (#4)

2011-03-16 20:00:43 Cesare Gonzago (1) #11

Számomra a Harcmodor sokkal többet nyújtott a gulyáskommunizmusról, mint bármi más. Talán csak Tarr Bélától a Családi tűzfészek képes felülmúlni.

Már megbocsáss, de Bódy filmje egyértkelhetetlen... Majdnem leírtam, mi... :) Szabó összehasonlíthatatlanul többet ér számomra.

előzmény: critixx (#10)

2011-03-16 18:41:36 critixx (5) #10

Kevés olyan film van, ami ennyire zseniálisan képes a "gulyásszocializmusnak" nevezett rendszer és a benne élők kaotikus viszonyait ábrázolni annak utolsó évtizedében, a '80-as évek poshadtságba süppedt reménytelenségének világában. Egyben művészi önvallomás is, a kísérleti filmes videóművész, a kiközösített, a III/III.-as Bódy Gábor utolsó filmje. Egyébként a világképe kicsit emlékeztet Tarr Béla későbbi filmjeire (különösen a Kárhozatra). A filmnyelv és a videó radikális használata, a különféle szövegek és kontextusok ügyes összemosása pedig csak Bódy zsenialitását mutatja. Számomra összehasonlíthatatlan ez például egy Szabó István modoros, sótlan, mázas, ál-hollywoodi klasszicizmusával.

2010-06-23 09:42:01 sleepingdancer (4) #9

Nem könnyű film, de azért működik.

2010-02-06 23:59:48 Cesare Gonzago (1) #8

Szerintem botrányos. Olyannyira, hogy zavaros, hogy ilyen kontextusban még a szent szövegek (János evangéliuma, Pál apostol korinthusbelieknek írott levelei) is idétlen szövegfolyamoknak tűntek.

előzmény: critixx (#7)

2010-02-06 23:36:59 critixx (5) #7

Hát nem egy szokványos film, az biztos. A maga nemében viszont zseniális. (Akárcsak pl. a Szindbád...) ;-)))

előzmény: Cesare Gonzago (#5)

2010-02-06 23:20:02 Cesare Gonzago (1) #6
2010-02-06 23:02:19 Cesare Gonzago (1) #5

critixx, elárulnád, mi tetszett ebben a "filmben"? :D A Moszkva térben a felidézik, sok kis leendő entellektüell áhítattal bámulja a pap hablatyolását.

előzmény: critixx (#4)

2010-02-06 22:43:18 critixx (5) #4

A 28 éves Tarr Béla cameo-ját észrevettétek? Először fel sem tűnt, aztán mikor másodszorra néztem a filmet, akkor nagy meglepetés volt számomra. :-)))

2009-08-15 11:03:58 Jereváni Rádió (1) #3

Megnéztem. Túl vagyok rajta. Egy kukkot sem értettem belőle. Ráadásul baromi hosszú volt, 140 perces. Azért a VHK és a Bizottság jó volt benne.

2009-03-25 08:55:49 karthauzi (?) #2

Igazi legenda ez a film. Bár nehéz nézni- de szerintem érdemes megnézni. Nem csak Bódy miatt, de a Bizottság, a Vhk miatt, vagy csak egyszerűen azért, hogy megnézhessük, milyen is volt Magyarország a 80-as években. Itt van a film,nézhető állapotban:

http://video.google.com/videoplay?docid=979764829318528066

2009-01-28 16:55:38 jesi (5) #1

ha nem látom nem hiszem el, már a VHK és a Bizottság miatt sem