Kramer vs. Kramer (1979) ☆ 👁

Kramer kontra Kramer

(Robert Benton)

amerikai dráma

4,3
★★★★☆
569 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2024-02-20 10:57:51 Xuja (4) #31

Szépen végigvitt, érzelmes, megindító dráma kiváló alakításokkal. Valóban ez lehet az első ilyen válós - gyerekelhelyezős film, de nem csak ez az érdeme, hanem a fantasztikus karakterábrázolás és az életszagú forgatókönyv is. Ezek az erősségek miatt pedig megbocsáthatóak az olyan hiányosságok is, miszerint a tempó azért néha megbicsaklik, formailag nem ad túl sokat, illetve nekem a per egyes eseményei is furák / logikátlanok voltak az miért nem jó pont, hogy a gyereket a munkahelye elé helyezi?

Hoffmann szokás szerint kiváló a szerepben - tanítani való, ahogy beleveti magát a szülőségbe, és mindent megtesz a gyerekéért, impresszív karakterfejlődés. Még amikor hibázik is, azt is emberien, őszintén teszi, és vállalja a felelősséget. Streep már ambivalensebb karakter - de a végén meghozott áldozata óriási dolog És hadd méltassam Justin Henry-t is, aki elképesztően aranyos és hiteles, túlzás nélkül a filmtörténelem addigi legszerethetőbb gyerekkaraktere. Stabil négyes.

2020-06-14 20:20:51 Mario Brothers (5) #30

Talán az első film, ami komolyan foglalkozik a válással és annak a szomorú, kegyetlen következményeivel. Nem véletlenül kapott Hoffman Oscart, az alakítása olyan, mintha nem is egy filmet néznénk, hanem mintha be lenne kamerázva a Kramer család otthona, és minden lépésüket az első sorból figyelnénk. Hihetetlen mennyire valóságosan mutat be dolgokat a film, a bundáskenyeres rész zseniális, egyszerre szórakoztató, ahogy Dustin Hoffman ügyetlenkedik, ugyanakkor nagyon szomorú, ha belegondolunk, hogy éppen egy magukra hagyott apát és kisfiút látunk talpra állni. A végkifejlet pedig tökéletes, nagyon szeretem ezt a filmet, akár napjainkban is készülhetett volna!

2018-04-23 12:24:56 csabaga (5) #29

Szerintem a filmben az a jó, a hiányolt dolgokra a nézőknek maguknak kell rájönniük.
Azért sok minden így is kiderül. Az apa semmit sem tud a gyerekéről, a felesége végül többet keres nála... Írtam korábban, talán ha komolyabban a sarkára áll, erre a lépésre nem lett volna szükség. Miért nem ment el dolgozni?
Nem az NSZK-ban vagyunk, ahol a 70-es évek elejéig a feleség csak a férje engedélyével vállalhatott munkát...

előzmény: betti (#28)

2018-04-23 00:48:08 betti (4) #28

Eolvastam a kommenteket, nagyon sok minden visszajött - pl az is, hogy annakidején mennyire tetszett ez a film. Lehet, hogy újranézem, és ötös lesz belőle.
Az történt, hogy megnéztem a filmet, nagyon tetszett, csak aztán, jópár évvel később, elolvastam a könyvet. És míg kiskamaszként (ráadásul nem túl jó viszonyban a saját anyukámmal), a film után teljesen "elégedett" voltam a végkifejlettel, addig felnőtt nőként, feleségként és anyaként, a könyvet is elolvasva, már nagyon hiányzott a nő bemutatása - amire a könyvben nagyon korrektül sor kerül, a filmből viszont szinte teljesen kimarad. A könyvben sokkal jobban átjön, mennyire próbál jelezni az asszony a férjének, hogy nem jó neki főállású anyaként, szeretne dolgozni legalább részmunkaidőben, a férj mennyire nem hallja őt (minden rosszindulat nélkül), mennyire csak akkor szembesül azzal, hogy egyáltalán "van" valami probléma, amikor a nőnek már végképp elege lesz... Az a csalódottság, hogy ezt nem mutatja meg a film, okozta valószínűleg azt, hogy most nem igazán tudom csak magát a már elkészült filmet objektívebben megítélni, pedig ezen túl kéne lépni, nem kérhetem számon a regény összes sorát. Szóval, vár erre egy újranézés :)

2017-03-12 19:04:35 csabaga (5) #27

A film végén kiderül,ha mindkét szülő dolgozott volna(nem munkamániásan),nem csak a gyereknek van apja és anyja is,hanem még több pénzt is keresnek...

2017-03-12 17:44:12 Bubu (5) #26

Akkor hogy odavágott volna, ha először a szüleid válásakor láttad volna (mint én). Rongyosra néztem a Szülők csapdában-nal, hogy bosszantsam őket... Annyira furcsa, mennyire más élmény most nekem, felnőtt, házas, háztartásbeli nőként ezt a filmet. Kamaszként az anyát nem tudtam megérteni, hogy miért hagyja ott a gyereket is, most már mindkét felet megértem. (Kalevala tökéletesen leírta, miért)
Amit nagyon szeretek ebben a filmben, hogy akár meg is történhetne, annyira valóságos és kortalan a történet, a szereplők, amit Dustin Hoffman és Meryl Streep is csak erősítik ezt. Lehet, hogy a világ lassacskán változik, és nagyon sok apa aktívabban részt vesz a családja életében, de nagyon sokan a mai napig az anyaságot, a háztartást női kötelességnek tartják, az énkeresést meg a férfiaknak tartogatják.
Jó ötletnek tartom, hogy nem csak a válás és a döntéseik drámáját mutatja be példaszerűen, de a gyerekkel szembeni kommunikálás, nevelés, az egyedülálló szülők nehézségeit is. Illetve alaposan körbejárja, mit jelent szülőnek lenni. Az pedig nagy szó volt a hetvenes-nyolcvanas években, hogy bemutatták, egy nő is lelheti örömét a munkában, és egy apa is ugyanolyan jó szülő lehet, mint egy anya. Itt kezdődik az igazi egyenjogúság.

előzmény: ChrisAdam (#25)

2017-03-12 12:44:45 ChrisAdam (5) #25

Aztamindenit. Ez eléggé odavágott, nem voltam ilyen mély drámára felkészülve. A legzseniálisabb az egészben az, hogy olyan egyszerűen meséli el a történetet, bármilyen felesleges töltelék nélkül és életszerűen, hogy totálisan a hatása alá kerül az ember. Egy picit a végével nem vagyok megelégedve, de nem tudom, hogy lett volna még jobb és egyébként is, így is szép lezárás. Azt hiszem, Dustin Hoffman ezzel a szerepével beírta magát a "minden idők legjobb színészei" listámra, egyértelműen viszi a filmet, Meryl Streep is jó, de mégis mérföldekkel elmarad Hoffmantól. Fontos kiemelni a gyerkőcöt, mert ő is olyat mutatott, amit ritkán látunk gyerektől filmvásznon.
Maga a történet egyébként rendkívül jó. A karakterfejlődést páratlanul mutatja be, a történetnek nagyon szép íve van, az összeszedetlen apából felelősségtudatos lesz, s habár ez így nem hangzik olyan nagy dolognak, a filmet látva, Kramert látva válik elképesztővé. A kemény dráma közé elegendő humorforrás is került, és tökéletesen tartja azt az arányt, amit megkíván a sztori, nem lesz köldöknézegetős, sírós, giccses dráma, hanem kellő humorral, helyzetkomikummal fűszerezi Kramerék sztoriját. Bizony, kicsit olyan pityeredős film, de szerencsére nem hatásvadász elemekkel csikarja ki belőlünk a könnyet, hanem a zseniális forgatókönyvvel, ami kiemelkedő.
Igen, itt érzi az ember, hogy úgy egyben van a film kívül-belül, masszív anyag, amiben minden összetevő kimagasló. A Kramerék sztorija pedig már most tudom, hogy nem utoljára voltak a képernyőmön.

2016-02-01 14:12:53 Rorschach (5) #24

Az ertelmezo szotarban a "filmklasszikus" alatt a Kramer kontra Kramer plakatjanak kene szerepelnie.

Szepen felsorakoztatva, hogy mitol is lesz egy film klasszikus: hibatlan szineszi jatektol (Dustin Hoffmannak ontsenek szobrot, Meryl Streep meg... Meryl Streep, nem hiszem, hogy ez magyarazni kene. Az Akademia evrol evre tesz rola, hogy ne felejtsuk.), nagyszeru rendezestol (nem tolakodo, de vegig erzekletes, neha pedig meglepoen humoros), a legfokepp pedig eros forgatokonyvtol. Hetkoznapi, foldhozragadt, megis szekbe szoritoan izgalmas szituacio, parbeszedek, karakterek.

Zsenialis film, minden teren elsorangu munka. Batran ajanlhato mindenkinek, filmesztetaktol kezdve egeszen azokig, akik csak szeretnenek latni egy jo filmet szombat delutan.

2014-07-08 21:05:27 Kalevala (5) #23

Sem a férj, sem a feleség nem volt ellenszenves, megértem mindkettő állaspontját. A férj csak a karrierjével foglalkozik, de hát miért is ne, ha otthon, a jó meleg fészekben a feleség minden gondot levesz válláról, a kényelembe, a tiszta lakásba, a tiszta gyerekhez térhet haza a munkát követő pohárka ital után is, várja a jó meleg vacsora. Hát persze, hogy e kényelem mellett ellenzi, ha a felesége munkát vállalna, csak zavarná a megszokott rutint, netalán még a háztartásba is be kellene segítenie. Isten ments! Az ősrégi szereposztást fenn kell tartani és családfenntartói fizetéssel gúzsba kell kötni az asszonyt! Az asszony meg csak nyel évekig, egyre kissebb lesz, egyre jelentéktelenebb, csak a férje árnyéka, tartozéka, a kitartott függő asszony, akinek a véleményére csak legyintenek. De egyszer betelik a pohár, a nő kilép a világba, hogy kipróbálja, képes-e egyáltalán megállni a saját lábán, van-e értéke a társadalomban, tud-e önálló személy lenni, vagy csak tartozék. Ó, nem könnyű lépés! Ezt az utat csak egyedül tudja megtenni. Lehetett volna a házasságban is, de, mint a nők java része, alkalmazkodik, harmóniát akar, kerüli az összetűzéseket és egyébként is csak süket fülekre talált volna. Elítélhető erkölcsileg, hogy otthagyja a gyerekét? Természetesen. De egy anyát a táradalom ítélete sokkal erősebben sújt, mint a nap mint nap a családjukat cserben hagyó apákat. Mert ugye egy anya ilyet nem tesz, nem tehet, mert anya. A gyermek iránti szeretete azonban visszahozza és igényt is tart a gyermekre. Miért is ne! Több, mint öt évig gondozta, nevelte, szerette a láthatatlan apuka árnyékában, az apuka csak névlegesen volt jelen, ő volt a nagy űr a családban. Most közel másfél évig az apuka is kivette a részét a gyermeknevelésből, nem is rosszul, meg kell hagyni. Egy kimutatható fejlődésen ment keresztül. Megtanulta, hogy a gyerek nem csak kirakatba való kellék, hanem egy élő-érző,szeretni való emberi lény. Hú, ezt az apukának először meg kellett tanulnia, mikor a gyermek már a hetedik életévében járt!! És mivel az egész kis csonka család olyan tökéletesen kezdett el működni,
ő is igényt tart a gyermekre.

De mind emellett két civilizált ember pereskedéséről van szó, a gyerekért folytatott harc még humánusnak is mondható, nincs vérre menő öldöklés, a szennyes kiteregetése, a felek között érezhető egy bizonyos fokú rokonszenv.( Akkor még nem volt közös szülői felügyeleti jog?)

És a végén ki hajlandó kompromisszumra? Na?? Kinek jut eszébe, hogy van más megoldás is, mint a bírói döntés? Ki az, aki érzelemmel gondolkodik?

Erről jut eszembe a Salamon királyról és a két anya konfliktusáról szóló történet: kié a gyerek?
A film 1979-ben készült. Azóta sok minden megváltozott. Tényleg sok minden megváltozott?. Azt veszem észre fiatal munkavállaló apáknál, hogy nem áldozzák fel magukat a karrier oltárán, a munkaadónak lassan be kell látnia, hogy a család épp olyan fontossá vált, mint a job. Jó irányba haladunk.
Hú, ennyit még sosem írtam egy filmről, de a szívemből jött!

2012-09-09 19:32:06 #NULL (?) #22

Nagyszulok ajanlasara kezdtem el felkutatni ezt a filmet. Nem csalodtam! A szineszi alakitas szamomra nagyon tetszett. Az igazan fajo pont az egeszben az, hogy rengeteg ilyen csalad el.

2012-09-04 16:53:30 csabaga (5) #21

Szerintem egy átlagember pont olyan,mint ő a korai filmjeiben.Akkor még nem volt divat a "szuperhős".:)

2012-09-04 16:44:39 csabaga (5) #20

A Maratonban is egy "balfasz",más kérdés a film befejezése nem lett logikus.Vagyis őt puffantják le,és nem ő a gengsztereket.A film vége már teljesen képtelen,bár hatásos.

előzmény: Tenebra (#18)

2012-09-04 16:42:33 csabaga (5) #19

Nekem az az érzésem,a felesége nem állt idejében a sarkára!
A férfi egy munkamániás lehetett,aki szinte azt sem tudta,hogy gyereke is van...Mindenesetre hamar kiderül,fogalma sincsen semmiről.
Azt sem tudja,mit szokott a fia reggelizni,az elkészítése pedig meghaladja a képességeit.

Elgondolkodtató,mikor a gyereke miatt kirúgják,majd megalázkodva tud csak munkát találni.Minden házas férfinak kötelezővé tenném ezt a filmet,hasonlóan a munkahelyi főnökökhöz.

előzmény: Tenebra (#18)

2012-09-03 20:41:55 Tenebra (4) #18

Szerintem azért kb. Az elnök embereitől (vagy inkább a Marathon életre-halálra c. filmjétől) kezdve egy sokkal magabiztosabb figurát alakít. Balfasz most is, meg a Tootsie-ban is, de mégis számomra egyfajta magabiztosság és erő, vagy inkább "coolság" sugárzik a karakteréből. A Diploma előtt hőse vagy Jack Crabb, de még a Szalmakutyák antihőse is teszetosza, vergődő, alig férfias alakok.

Egyébként igen, érdekes lehet elgondolkodni rajta, milyen lehetett a házasságuk. Valószínűleg az is probléma lehetett, hogy a fickó: 1. a munkájának élt túlzottan is, 2. túl "liberális" figura volt, sokat megengedett úgymond (magyarosan: nem baszott az asztalra, mikor kellett volna :D).

előzmény: csabaga (#17)

2012-09-03 16:43:01 csabaga (5) #17

Én nem látok nagy különbséget a korai szerepei között.
Általában egy tehetetlenkedő,a helyét nem találó,mások hibájából bajba kerülő embert alakított.

előzmény: Tenebra (#13)

2012-09-03 16:38:42 csabaga (5) #16

Nagyon ügyes film ez,mind a két félről kiderül,valójában mások,mint ahogy elsőre gondolná az ember.
Kicsit gondolkozni kell,milyen is lehetett ez a házasság korábban.

előzmény: Tenebra (#15)

2012-09-03 14:18:21 Tenebra (4) #15

Viszont érdekes lett volna az is megvizsgálni... De akkor ez nem ez a film lett volna. :D Szóval ugye az Egy őrült feleség naplójában ott láthattunk egy másik verziót is, mikor a gyerek sem csak ártatlan szenvedő, hanem közrejátszik a válásban. Persze ez akkor egészen más hangulatú lenne. :D

előzmény: zéel (#14)

2012-09-03 09:49:01 zéel (5) #14

Ezt a filmet azért is értékeltem sokra, mert azon kevés filmek egyike, ahol a (házas)párok szakításában megjelenik, sőt, főszerepet kap a gyerek.
Ha két - gyerek nélküli - felnőtt szakít, az lehet egy "gyönyörű" romantikus dráma, de engem jobban érdekel a valódi dráma, amikor két felnőtt baromkodásába egy ártatlan szereplő, a gyerek is belekeveredik. (Ráadásul, pszichológusok szerint, a gyerekek többsége úgy gondolja - tévesen!-, hogy azért válnak a szülei, mert ő rossz volt.)

2012-09-03 08:41:26 Tenebra (4) #13

Tök klasszikus melodráma, jó színészekkel. A legviccesebb a vége, mikor egymásra licitál exférj és feleség az önfeláldozásban. :D Igazi melodrámai hőstettek.

A happy enddel szerintem nincs gond, ennek nem is lehetett volna más vége. Valamelyest előrevetíti az Aranyoskámat (Tootsie), aminél ez azért jóval faszább film szerintem. Az már túlságosan is "gay". Más kérdés, hogy nálam is ez a cukormáz rontotta le négyesre.

Dustin Hoffmannak viszont jobban állt a lázadó/semmittevő ifjú és a balfasz indián-fehér szerepe (Diploma előtt, Kis Nagy Ember), mint ezek a gondoskodó apuka karakterek. :D Viszont kétségtelenül jól alakítja mindet. De akkor is a Szalmakutyákban a legfaszább.

2011-07-03 16:46:03 zéel (5) #12

Igen. Valószínű.
És ezt a folyamatot nevezzük "fejlődés"-nek.

előzmény: csabaga (#11)

2011-07-03 16:43:01 csabaga (5) #11

Hogy menyire más volt akkoriban a mozi,ez a film nem csak Oscart nyert,hanem az év legjövedelmezőbb alkotása is lett.
Manapság Art mozikban vetítenék,pár száz embernek.

előzmény: zéel (#10)

2011-07-03 16:39:10 zéel (5) #10

Újra néztem. Csillagos ötös!
Szeretem a mozi káprázatát, de jobban szeretem azokat a filmeket, amelyek olyan történetet mutatnak be, hitlesen, mely velem is megtörtént. Vagy megtörténhetett volna!

(HL értő elemzését olvasva, nem tudok többet érdemben hozzá tenni.)

P.S.: A hsz.okban említett "tojássütés", az french toast. Szerintem.


2011-02-02 18:14:57 Bruce94 (4) #9

Néhány filmnek megbocsátható, ha egy picit giccses, ennek is. A bocsánat oka a színészek: Dustin Hoffmann teljesen jogosan kapta meg az Oscart. A film elején megvetettem karakterét, majd a játékidő előrehaladtával egyre szimpatikusabb lett a figurája. Meryl Streep díja is teljesen jogos, az ő karakterét meg is lehet érteni, ám valamilyen szempontból gyűlölni is kell. A kis srác pedig szintén megérne egy misét. Remekül alakított a még ártatlan kisgyermeket, fiatal kora ellenére .
Ugyan nem sírtam el magam a filmen, de azt kell mondjam megérintett. Hála az égnek nem kellett ilyen hercehurcát megélnem soha, mint amit itt a kisfiúnak [sajnálom azt akinek igen]. A film vége tényleg egy picit elkapkodott, de valahogy jobb érzéssel keltem fel a fotelből miután megnéztem, ezt a remek filmet.

2010-08-06 22:54:34 critixx (4) #8

Dustin Hoffmann briliáns színészi játéka emeli a magasba ezt a filmet. A történet szerintem is kissé cukormázas, különösen az erőltetettnek érzett happy end, de a színészek brillírozása elfeledteti a sztori egyes hibáit. Hoffmann megérdemelten vihette haza az Oscart, ahogy Meryl Streep is (aki hat évvel később szerintem jóval gyengébben teljesített abban a bizonyos dán akcentusos szerepében).

2010-04-14 18:46:12 puttancsospeti (5) #7

"Szerintem zseniális."
Nos szerintem is. :-)

előzmény: BonnyJohnny (#6)

2010-04-14 18:31:21 BonnyJohnny (5) #6

Igazából nagyon nehéz megfogalmazni, hogy a hatáskeltő elemek közül melyik éri el a célját, és melyik az, ami átbillen a giccsbe.
Igazából, lehet, hogy vannak olyan jelenetek, amik már-már... de azok sem lógnak ki a film amúgy zseniális giccsegyensúlyából (van ilyen?). Szóval lehet, hogy az adott jelenet egy másik filmben öncélú hatáskeltés lenne, de ebből a filmből még nem lóg ki.

Szerintem zseniális.

2008-11-17 17:07:20 Olórin (5) #5

Valóban van pár jelenet, amiben kissé óvatlanul táncol a késélen, de egyébként zseniális film.

2008-11-17 16:44:45 jorgecosta (4) #4

sztem azért erősen a giccs határmezsgyéjén mozgott.
a tojássütésnél pl sikerült is a rossz oldalra kerülnie... először is éreztem, hogy itt valami nem stimmel, de mikor a végén újra előjött, meg kellett mosolyognom.
a kis felhős szobában ébredő gyerek - ez szintén kicsapta a biztosítékot.

ennek ellenére ez a film rendben van, főleg ha a viszonyítási alap a mostanság készült film hasonló témával.

2008-09-16 00:09:58 Corleone01 (5) #3

Ami engem leginkább megfogott ebben a hihetetlen erejű családi drámában, az apa és a fia közti kapcsolatfejlődés pld:tojássütés; estimese.
Az igyekezet, odaadás amit Mr. Hoffman nyújt BRILIÁNS!!!

2006-01-14 22:13:09 Hannibal Lecter (5) #2

Az egész stáb valami rendkívülit nyújtott: a rendező úgy mutatott be el egy, a nézőkbe erős érzelmi többletet indukáló nagyvárosi családdrámát, hogy azzal nem hágta át az egyszerű történetmesélés kereteit. A Kramer kontra Kramer aprólékos realitás-elemeinek köszönhetően nemcsak az amerikai életforma külsőségei mögött rejtőző válságba pillanthatunk bele, hanem végre önmagunkkal is szembesülhetünk.

Bővebben a kritikában!

2006-01-01 22:20:16 Umberto (5) #1

Az egyértelmű,hogy mi a rendező célja,vagyis,hogy a könnyeinkre pályázik.És sikerül neki,hiszen ahelyett hogy a film egy buta giccsbe fordulna,egy szép,szívfacsaró filmet látunk.