Danaida (1971) ☆ 👁

(Zsurzs Éva)

magyar dráma

4,1
★★★★☆
26 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2020-10-12 16:04:20 zéel (5) #3

Ebben a film-balladában mind benne vagyunk: önzetlen szeretők, gyáva megalkuvók, fiatal lázadók stb. stb.
Erről a megrendítően szép filmről, az alábbi két okos, értő-érzékeny hozzászólás után mit mondhatnék még? Nézzétek meg!
(nekem ez volt az itteni négyezredik filmem! amit csak azért vettem észre, mert az egyik tanult kollégám, üzenetben, felhívta erre a figyelmem, köszönöm e helyen is!:)

2020-02-16 12:34:11 mimóza (5) #2

Csend kívül, de nem belül...

Még meg sem születtem, amikor Szabó Magda megírta a Danaidát, ezt a halk, okos történetet, és még akkor sem, amikor értő-érző módon filmre vitték. De - már felnőttként - rátaláltam, és kicsit az enyém lett, lényem részévé vált. Bármikor olvasom, vagy látom, mindig ad újabb szempontokat, és megdöbbenve-megrebbenve veszem tudomásul, mennyire igazak ezek a szavak, ezek a képek.

Szabó Magda és Törőcsik Mariék teljes összhangban mesélnek tanúiknak oly módon, hogy a lassan bontakozó történetről mégsem érzem sosem azt, hogy elvágna az élettől, a hiábavalóságot vagy a mulandóságot festené elém, sokkal inkább azt, hogy összeköt: múlttal, jelennel, jövővel és reménnyel, a "mégiscsak" akarással, a "korsó víz" értelmével.

Ez a film ajándék, mindig akként tudtam/tudom fogadni.

Miért van az, hogy minden megvan, hogy semmi sem vész el, nem múlik el... sem a gyermekkori játékok, sem az árnyékok, sem a jegenyék?!

2019-01-14 10:40:54 somogyireka (4) #1

Az van, hogy nehéz a felfogásom, és ezzel leggyakrabban a görög mondavilágnál szembesülök. Vagy háromszor el kell olvasnom egy-egy leírást. Ja igen, direktben a művekkel nem próbálkozom. A legtöbb követhetetlen az agyamnak, meg merem kockáztatni zavaros. Mint például ennél a Danaidás történetnél..Mindegy. Most nem is kezdem felsorolni, mit nem értettem, inkább maradok annál, amit igen, hogy 50 asszony lyukas korsóval mer vizet.
S mielőtt még keseregnék ezen és foltozni akarnám korsóikat, az jut eszembe dehát senki sem ígérte itt azt, hogy útközben majd valami nálunk marad. Pont ilyen gyönyörűen folyik el az élet is, de közben ez a folytonos merítés csak átír engemet. Ez az egy életen át végzett monoton mozdulat vájja-vájja mélységeim, s teszi ezt azzal a tudattal, hogy mindebből, ami véghez viszek semmi lesz. A korsóm üres marad, de legalább víz simogatta belsejét, míg éltem. Áttetsző, kristálytiszta, édes víz.
Pont ennyit ér a filmbéli Katalin élete is, egy ízig-vérig danaida ő. Hány de hány ponton kesereghetett volna útközben. Elhagyták, majd mert cseléd kellett a házba feleségül vették, beszari férje mellette szeretett bele egy tanítványába, és még annyi bátorsága sem volt, hogy ezt bevallja. De Katalinnak ez is rendben van, sőt bíztatja őket az újrakezdésre. Csak kerüljenek a dolgok a helyükre, és ő végre hadd költözzön el innen jó messzire..

És micsoda színészóriások..Törőcsik Mari, Tolnay Klári, Sinkovits Imre, Sir Kati.