Sanyi (narrál): Én félek a feltámadástól. Hogy egyszerre, egy napon jön vissza az a töménytelen halott a Földre. Micsoda vérengzés lesz. Mennyi bosszú... De hogy fér el majd annyi ember a Földön? Így is túlnépesedés van.
Sanyi (narrál): Isten nem létezik. Mondja a fizikatanár, meg néha a TV. De mi van, ha Isten valahogy olyan tartományban létezik, amit nem érzékelünk még műszerekkel sem?
Gábor atya: Azok, akik megtartották Isten parancsait, a Mennyországba jutnak. De ez, gyerekek csak azokra vonatkozik, akik életükben Istennek kedves életet éltek.
Maya: Gábor atya, hol van a Mennyország?
Sanyi: A felhők fölött, te hülye!
Jakab: Kiásnak a földből és egy bazi nagy szeneslapáttal felrepítenek.
Tóni: Ha tanulni kell ott is, én be nem teszem a lábam.
Melinda: Vihetem a macskám?
Sanyi: Persze, ha előtte kinyírod.
Sanyi: Vajon a hangya tud gyűlölni? És szeretni? És tudja-e, hogy én öltem meg a társait? Ha tudja, akkor miért fogadja el a morzsát? Vagy nem tudja, hogy ő is hangya? Csak zabál és rohangál...
Gábor atya: Senkinek! Értitek? Senkinek nincs joga sem mások, sem saját élete fölött rendelkezni! Egyedül Isten az, aki élet és halál fölött rendelkezhet. Ha nem így lenne, akkor minden törvény érvényét vesztené. Márpedig a törvények azért vannak, hogy az emberben lévő rosszat féken tartsák.