Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.
de ha a film eleji képek, a film végi képek is egyben, akkor ez zseniális, nem?! Azok? Nem tudtam eldönteni! Need help!
Moodysson Inárritu Bábelét utánozza? Amaz azért jóval erőteljesebb volt! Kár, hogy sok a kiszámítható, hatásvadász fordulat (a pedofil gyerekrabló, a kórházas kisfiú stb) és a végeredmény egy családi kör szintű tanmese lesz, a kommersz amcsi filmekre jellemző közhellyel: ejnye de csúnya világ is ez, fő a család és a szeretet.
Hol van már a Lilja kíméletlenül rideg, gyomronvágóan kilátástalan valósága?
6 pont csak, a fényképezés, a szép helyszínek és néhány hangulatos zene miatt.
Egyetértek Dióval midnenben. Ebből a filmből jóval többet is kihozhattak volna.. Amúgy lehet, hogy a gyenge 3-ast megkapná, de az elszalasztott lehetőségek bosszantóak.
Úgy látszik, Moodysson tud mindenfélét: zseniálisat, közepeset, és a jelek szerint harmatgyengét is, mert a Mamut az utóbbi lett. Gondoltam, majd a végén létjogosultságot nyer a cselekmény vontatottsága és totális történésmentessége, de aztán az i-re való pontfelrakás helyett inkább csak úgy simán vége lesz a filmnek, szertefoszlatva ezzel az odáig hömpölygő "csekély" két órát. Itt még szegény Gael G.Bernal is halványka, bár valszeg a szerepe van rosszul megírva. Nyugodtan kihagyható film.
Lilja 4-ever óta megnéztem a rendező összes filmjét, de nem tudott még egy sem közelíteni hozzá, sajnálatomra.
Van a filmnek egy jó felvetése, de sajnos nem elég erős az ábrázolásmódja. A zene jó amiből van egy remek kezdés és pár jó jelenet a vége felé, de igazából kihagy a vágás terén olyan ziccereket amelyek megteremthetnék a kapcsolatot, a párhuzamosságot amiről igazából ez a film szól. Kb. kicsit mint az Ütközések, úgy tudnám elképzelni ezt a filmet. Így egy érdekes, helyenként szép, de erőtlen film.
3.7/5
emőke köszi a szerzők neveit!!
Egy tisztességes film, használható iparosmunka, de semmi extra. Nem akar túl mélyenszántó lenni, de nem is szájbarágós, a történetben minden ott van, ahol lennie kell, a színészek azt hozzák, amit kell, de semmi több. Nem jó, nem rossz, egyszerűen korrekt.
Ettől a filmtől sokat vártam, és keveset kaptam. Van benne egy-két jó ötlet, mondat, valamint érdekes képeket láthatunk egzotikus helyszínekről.Jók a vágások, váltások, a filmet, valami mindig továbblendíti. Ugyanakkor szinte lenullázza az egészet, hogy ez a sok látványos kép, sürgés-forgás, hűhó, szimbólum, párhuzam mind egy egészen banális üzenetet közvetít mesterkélten, didaktikusan és izzadságszagúan: "Szeressük egymást és figyeljünk oda jobban egymásra". Feltupírozott "Családi kör".
Jó zene, rossz helyen. Igen.
előzmény: jorgecosta (#5)
a zenék közül jó párat magam is kedvelek, de néhány jelenetben kifejezetten hatásvadász az egész.
előzmény: zéel (#4)
épp elég arra, hogy néhány perc gondolkodást "kivegyen" az életünkből. mi és a pár ugyanúgy folytatunk mindent tovább, mint mielőtt beültünk a moziba
Hát, bizony. Ilyen ennek a szép új világnak a mókuskereke.
Én azért szívesen "áldoztam" egy kis gondolkodásnyi időt erre a filmre. Hogy pl. jól van-e a világ elrendezve, ha már azzal eldől minden (ill. sok minden), hogy hova születtél.
Egyébként: erős négyes. (Nálam éppenséggel a zene húzta le. Nem rossz, de nem elég jó...)
A kicsi lány viszont elképesztően jó!
előzmény: jorgecosta (#2)
nagyon igaz film volt, nekem működött elejétől a végéig.michelle williams már régen nem a helyes kislány a szomszédból, gael kicsit talán halványabb volt.
"keresnünk kell egy új házvezetőnőt", "kiveszek néhány napot" - az irónia a dologban, hogy moodysson filmje is csupán egy a sok közül, és épp elég arra, hogy néhány perc gondolkodást "kivegyen" az életünkből. mi és a pár ugyanúgy folytatunk mindent tovább, mint mielőtt beültünk a moziba, a svéd rendező filmje pedig napok alatt feledésbe merül...
Annyira masszívan meglepett ez a film, hogy hihetetlen. Először is: senki ne gondolja azt, hogy ez bármilyen szinten is amerikai film lenne. Oké, a színészek egy része az, de azt leszámítva teljesen Moodysson, teljesen önmaga. Szóval aki szerette a Lilja 4-evert, az ezt is imádni fogja. Másodszor pedig a történet utolsó mondata nem is igaz, nem lesznek semmilyen drámai következményei annak, hogy az apa (akit ráadásul Leónak hívnak és nem Tomnak, a nő pedig Ellen és nem Allison...) Thaiföldre megy. Dráma az van, de Leo az utolsó 3 percben ér haza, úgyhogy...
Na szóval, az elején kissé vontatott, amúgy zseniális filmzenével (Amiina, Ladytron, Gorecki), az utolsó 40 perc pedig aranyat ér. Moodysson "felnőtt".
Sztem nagyon-nagyon jó film. És sztem pont azért, amit ahogy olvastam, sokan mások meg a szemére vetettek: hogy igazából nem is történnek benne olyan húdenagy dolgok (bár ez azért nem teljesen igaz, mert pl. a fülöp-szigeteki kisfiú megerőszakolása azért nagyon is durva), hanem csak úgy folynak a benne a dolgok, aztán 1x csak vége van. Mert az élet inkább ilyen, és ez szándékosan egy kifejezetten életszagú film akart lenni (idézek egy rendezői interjúból: "Nem vonzanak a drámai cselekményszövés lehetőségei, nem azért filmezek, hogy folyton izgalmas fordulatokkal lepjem meg a közönséget. Az élet maga érdekel, nem a dramaturgiai zsonglőrködés." Ennyi. https://magyarnarancs.hu/film2/ezt_az_egyet_meg_es_aztan_vege_-_lukas_moodysson_filmrendezo-74541).
Mert igen, sokszor már pont az a baj a drámai műfajjal is, hogy itt is folyton növelni akarják a tétet, próbálnak egyre több csavart, meg minél nagyobb tragédiákat belevinni a történetbe - igen ám, csak sokszor ez aztán érezhetően a realitás, és így a mű átélhetősége kárára is megy. Na ezt a hibát ez a film példamutató módon elkerülte, de úgy, hogy közben mégis világos maradt a mondanivaló is, ill. azok a dolgok, amelyekre fel akarta hívni a figyelmet a film mai, modern világunk kapcsán. Szóval nagyon is kerek lett ez, én úgy érzem.
De egyébként mindez a karakterek milyenségén is érezhető - itt mindenki tényleg teljesen hétköznapi nyelven beszél, nincsenek nagy szavak, üres, semmitmondó anekdotázgatások, és mindez tetejébe egyetlen karakterre sem lehet azt mondani hogy tipikusan egydimenziós lenne. És ezáltal nincsenek benne teljesen rossz és teljesen jó emberek sem - emberek vannak benne, akik reagálnak így vagy úgy az életükben történt dolgokra.
Az meg külön is mekkora volt már hogy a mamutagyarból készült toll nem kellett a thaiföldi uzsorásnak, merthogy a tollak nem igazán érdeklik :) És hogy a lány így mennyire koppon maradt. Merthogy ugye, a lánynak láthatóan fogalma sem volt arról hogy mekkora érték birtokában van. Bár Leo nyilvánvalóan segíteni akar a lánynak azzal, hogy otthagyja neki a tollat, csak azért akkor már azt is odaírhatta volna neki még egy otthagyott cetlin hogy "De ez egy nagyon értékes toll ám mert mamutagyarból van, és ezért 3 ezer dollárt ér.", mert ez így olyan, mintha adott is volna neki vmit meg nem is :) Mert erre szokták mondani ugye, hogy minden annyit ér, amennyit adnak érte. És így lett a 3000 dollárból végül 30, amennyiért végül be tudta váltani a lány a rá hagyott cuccokat. Nem nagy tragédia ez sem, de azért nagyon elgondolkodtató pillanatai voltak ezek is a filmnek, hogy sokminden mennyire helyzetfüggő lehet, ill. hogy min múlhatnak dolgok.
Na és ami még nálam sokat hozzátett a film hangulatához/élvezetéhez, azok a kiválasztott jobbnál-jobb zenék. Főleg
Cat Power The Greatest-jére gondolok (amit amúgy már a My Blueberry Nights-ban is imádtam)
https://www.youtube.com/watch?v=gMU9m13ZTek
meg a Ladytron-ra, azon belül is főleg erre a két számukra:
az International Dateline-ra
https://www.youtube.com/watch?v=aAGeMVjtXo8
és az Destroy Everything You Touch-ra:
https://www.youtube.com/watch?v=fk4SNu-_yuU
Sztem kiszabott nagy mindkettő, vagyis hála Moodysson-nak, így úgy néz ki megvan a legújabb kedvenc elektronikus bandám is.
Amúgy eddig két Moodysson filmet láttam, a Lilja 4-ever-t és ezt, és nálam mindkettő 5 csillag lett. Lehet megvan a legújabb kedvenc rendezőm is? :)