Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.
A vége annyira harsány, annyira elüt az előzményektől, hogy akár paródiának is beillene. :) Amúgy vicc nélkül: olvastam olyan értelmezést is, hogy- a produceri megszorítás mellett is -a korabeli happy end-re végződő hollywoodi produkciók burkolt kritikája.
előzmény: critixx (#11)
Végülis, ha így nézzük, ez volt a "rendezői változat", hiszen az utolsó 10 percet (a happy enddel) a stúdió illesztette hozzá Murnau akarata ellenére. :D
előzmény: Paul Ricard (#10)
Nemrég -teljesen gyanútlanul- leszedtem a neten fellelhető legnagyobb méretben. Úgy volt felcímkézve, hogy "Original". Erre kiderült, hogy az utolsó tizenpercet egy az egyben kivágták. :D
Ahogy BonnyJohnny-nak, úgy számomra sem létezik az utolsó tizenakárhány perc. Így pedig jár neki a szép kerek ötös.
Igazából akkor érdemelne ötöst, ha akkor lenne vége, amikor Murnau jelzi is...
De nem leszek igazságtalan, közbeszólt a stúdióérdek, úgyhogy én az utolsó 10-15 percet semmisnek tekintem. Addig pedig egy zseniálisan végigvitt, csak képekben mesélő, szívszorító, melankólikus kálváriája egy elhagyatott embernek, számomra ez Murnau remekműve. (Bár a Virradatot is újra kéne néznem, mert az is nagyon erős film.)
Ez a film egy csoda, egészen a hetvenkettedik percig. Onnantól viszont már csak szimplán zseniális:(
Úgy emlékszem, csak a legelején és a legvégén pár mondat.
előzmény: kezdetektől (#4)
Zseniális film valóban. De csak a 72. percig. Ott Murnau kitesz egy kis kártyát, és jelzi, hogy hol a vége az ő filmjének, és hol folytatódik a producereké.
Egyébként ez a film a mozgó kamerával és a hosszú snittekkel határozottan jobban tetszik, mint az expresszionista filmek, amik minden nagyszerűségük ellenére sem nyerték el a tetszésemet annyira, hogy zseniálisra osztályozzam őket. Bár megmaradt belőlük a számomra előnyösnek tartott furcsa szögű kameraállás és a fény-árnyék játék. A főszereplő játéka nagyon érzékletes. Szavak, sőt hangok nélkül is átütő.
A film utolsó része nem csak hogy valószerűtlen, felesleges és giccses, de még rendezésben is elgyengül. Ellentétben a Sunrise-al, ami végig fenntartja a mesteri minőségét.
Nem szívesen teszem, de az egész filmre nem adhatok ötöst.
Az igaz, hogy ebben a filmben nincsen feliratkártya sem?
Nagyon szépen köszönöm.
Gratulálok, nagyon jó elemzés - szívesen megnézném a filmet is.
Kivalo elemzes egy remek filmrol, grat critixx.
Továbbra is emlékezetes, tragikus, megindító művészi elégia, de ennél a nézésnél a történetet kicsit vontatottnak éreztem. Meg ugye ott van a befejezés.. Sajnos így vissza kell vennem négyesre.
Ami viszont zseniális, az a rendezés: a képi világ fantasztikus (különösen a fény-árnyék játékot emelném ki), a vágások nem különben, sokat fejlődött a rendező úr a Nosferatu óta. A kifejezetten lassú folyású, hosszú snittekkel operáló szerzői jellegű film születése ez.