Hong gao liang (1988) ☆ 👁

Vörös cirokmező
Red Sorghum

(Zhang Yimou)

kínai dráma, háborús film

4,0
★★★★☆
29 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2019-07-02 22:30:59 Hulla88 (4) #2

Nem tudom hol van erre infó, hogy a film Zhang Yimou nagyszüleinek mesélné el a történetét, szerintem a főoldali szöveg hibás, a film Mo Jen (tudtommal szintén fikciós) regényéből készült, ahol szintén egyes szám első személyben beszél a visszaemlékező a családjáról innen jöhet a félreértés.

Amúgy frankó film, a film első felében látható "udvarlás" pedig igencsak eredeti és humoros, utóbbi dráma ide, háború oda az egész filmben jelen van.

előzmény: Tenebra (#1)

2012-12-17 11:58:56 Tenebra (4) #1

Szép történet. Kicsit nehezen indul be, és annyira azért nem hatott meg a két főszereplő sem. De amúgy nagyon szép. Stílusban nagy ez is. Ahogy a cím értelme kibomlik. Zhang Yimou már itt is megmutatja, hogy nagyon ért a színszimbolikához - a vörös cirokmezők sokféleképp értelmezhető. És a színt sokféleképp hozza összefüggésbe a "cirokmezővel". Természetesen a vér, a szerelem, meg a helyi robbanékony vörös lötty, amivel a japán megszállók ellen harcolnak. Amolyan közös referencia itt a cirokmező, mint Szabó Istvánnál a Budapesti mesékben a villamos vagy a Tűzoltó utca 25-ben a bérház.

Az utolsó nagyjelenet meg nagyon hatásos! Ahogy elkeseredetten rohannak neki a japán géppuskás kocsinak a parasztok, majd az egész vértengerbe fúl és a táj teljesen, szemet bántóan vörösbe borul.

A vörös cirokmező vörösének változása azt mutatja be, hogyan cseszi el az erőszak az emberi életet. A japán megszállást és a sztorit persze lehet konkrétan is értelmezni, hisz Zhang Yimou az elején elmondja, hogy ez a nagyszüleiről szól. Ugyanakkor én a film előtti esztelen maoista terror problémáját is felfedezni véltem itt. Hiszen azok a történések is arról szóltak, hogy az egyszerű emberek éltek volna az évezredes hagyományaikkal (vörös festék, vörös lötty, vörös ételízesítők és ételek stb. a filmben), ám az agresszív politikai-hatalmi ideológiák és rendszerek mindent leromboltak és tönkretettek (vörös véráztatta talaj a film végén). Ahogy a szimbolikus, vérszínű festékektől és ruháktól haladunk a konkrét vörös vérig úgy foszlanak szerte a szép és nyugodt életbe és szerelembe/házasságba/családba vetett illúziók.
S erről a hősök, az emberek nem tehetnek, csakis a hatalom képviselői, akik élvezetet lelnek az esztelen terrorban.