Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.
Kellemes hangulatú, feszült film egy gyönyörű tájon!
Ha
a heroinnal teli táskától megszabadulásos jelenetet kicsit jobban kidolgozzák
akkor még szebbeket írnék. De így is emlékezetes volt.
"Hibái ellenére három ok miatt is kap tőlem egy gyenge ötöst:"
+Kate Mara :D
előzmény: Relayer (#14)
Eléggé régivágású, nyugodt tempóban csordogáló alkotással van dolgunk. A történet lassan bontakozik ki, de az elegáns, stílusos rendezésnek köszönhetően egy pillanatra sem unalmas.
A karakterek érdekesek, és hitelesek. Talán a film legnagyobb erőssége, hogy a hétköznapinak tűnő szereplők is érdekessé válnak, mert a karaktereknek van mélységük és a színészek egytől egyig zseniálisak. Az időnként felbukkanó apró gesztusok és baljós előjelek feszültséget teremtenek, mert a lassúság ellenére lehet sejteni, hogy valami történni fog előbb utóbb.
Mindebből az következik, hogy a film nagyjából első fele egy roppant erős pszichodráma, amely egyúttal átadja az utazás élményét is. Nemcsak a tájképek gyönyörűek, de a vasúti kocsik és a többi utazó részletgazdag megjelenítése is hozzájárul ahhoz, hogy az egésznek átjöjjön a hangulata.
Ide kapcsolódik a kedvenc jelenetem:
Amikor az esti ivászat alatt az egyik orosz megmutatja a tigriskarmolást a mellkasán, Roy egy ócska poénnal válaszol, amin jót nevet a társaság, majd jön a csattanó az öregemberrel, aki felhúzza az ingujját és megmutatja a tetkót, hogy a Gulágon volt annakidején.
A film második része már jóval izgalmasabb. Van benne néhány nagyon jól felvezetett, feszült jelenet.
A legjobb talán, amikor a fényképeket nézi a nyomozó.
A vége felé sajnos az volt az érzésem, mintha a rendező mindenképpen a fokozni akarná a feszültséget és becsúszott néhány hihetetlen, túlzással teli jelenet.
Ezzel a lassúsággal és a Hitchcock-ra emlékeztető stílussal szemben erős kontrasztot képez a megkínzott és péppé vert Abby látványa (ez a jelenet nagyon működik, mert kellőképpen sokkoló).
Ezután kezd el a színvonal rohamosan zuhanni, mert a menekülés és a vonatos üldözés inkább egy b-filmbe illene, nem pedig egy ennyire intelligensen felépített thrillerbe.
Hibái ellenére három ok miatt is kap tőlem egy gyenge ötöst:
1.Sokkal jobb, mint amit vártam (elég gyenge az osztályzata itt a kt-n)
2.Óriási hangulata van
3.A fánkos idézet másodszori felbukkanása
Egyszer simán meg lehet nézni.
más emlékeim vannak róla :)
előzmény: Bruce94 (#12)
Tetszett, de nem vagyok maradéktalanul elégedett vele. Az eleje kissé vontatott, ám az utolsó 30-35 percért érdemes volt megnézni. A történet eléggé lassan bontakozott ki, de a feszültséget néha lehetett hiányolni. Mortimer és Harrelson szerintem jól alakítottak, de Ben Kingsley így is lejátszotta őket.
Egyszer simán meg lehet nézni.
10/7
Harmat gyenge, sablonos fordulatokkal és blőd elemekkel tarkítva. Még csak meg sem próbál kibontakozni, pedig ráférne. Az meg ahogy a herointól próbál megszabadulni egy vicc. Csak azért 3-as mert bírom a két színésznőt, bár ahogy Mortimer zihált az már enyhén nyomasztott. Ja és Harrelson játéka kritikán aluli.
Lassú víz partot mos ?
A film alapja (így vagy úgy) Hitchcock "vonatos" (egyik, a másik az Idegenek a vonaton) remeke a Londoni randevú. Persze a Transz-Szibéria sokkal lassúbb mint az 1938-as "eredeti". De nem csak az elbeszélés tekintetében van különbség, a 2008-as film a kor divatjának megfelelően olykor öncélúan naturális és brutális, e mellett a Hitchcock műéhez képest minden humort nélkülöz.
A lebegtetés jó néhány helyen működőképes, ám a sebesség olykor indokolatlanul alacsony. A színészek többnyire jók de nem zseniálisak, a film zenéje pedig kifejezetten sablonos.
Ha nem is mindegyik de néhány fordulat jó, és egy-két pillanatig a "hősnő" szenvedése is mardosóan jó egy-egy közelin amikor a szemeit látjuk hópelyhekkel betakarva.
Több ötletel, gazdagabb könyvel valószínűleg egy a tavalyi év legjobb krimi-thrillerje lehetett volna belőle.
10/6 
Hat, ez egeszen extraordinalis volt szerintem is. Nyugis tempo, helyenkent megis porgos a maga modjan, a stilusa tupontos es egyedi (pont mint Anderson korabbi filmjei eseteben), a karakterek es a szineszek nagyon jok, es a thriller-vonal tenyleg allati izgalmas. Foleg az elejen: ahogy a kezdeti kettos felallast negyesse boviti, az a fel ora zsanialis. Az ezek altal allitott lecet a vege fele mar neha majdnem veri (kicsit elgyengul a finale, emellett harom dolgot is vagy tiz perccel elotte kitalaltam), de a zaro kep megint elegans, megmarad a roppant kellemes szajiz. Andersonnak eddig harom filmjet lattam, es ez a rendezo egyszeruen nem tud hibazni nalam...
Azt hiszem idei év eddigi legjobb filmje nálam. Igazi régimódi thriller, semmi újat nem hoz, de mégsem kiszámítható. És tényleg nagyon jó a hangulata.
Való igaz, hogy némelyik cselekedet irracionális. A leginkább az, mikor megöli Carlost. Mondjuk az izgalmakat is a végére hagyták, de egyszer nem jutott eszembe, hogy ne nézzem végig. Jó kis film ez. A színészek jól játszottak, de ezt el is vártuk egy ilyen névsortól. :)
Nektek nem tűnt fel, hogy szinte mindig mindenki irracionálisan cselekszik?
Én alig bírtam ki, pedig a hangulata tényleg jó, de olyan idiotizmussal vannak felvértezve a szereplők, hogy az fájdalmas.
Remek hangulat, pocsék történet. Némelyik fordulat pedig szinte fájt. Kár érte.
Mit mondjak, engem kilóra megvett már a hangulatával. Ehhez jöttek még a kiváló színészek, az elegáns rendezés, az alapvetően egyszerű, de roppant hatásos forgatókönyv, a jól megírt karakterek, a nagy sablonok és a trendi megoldások mellőzése. Persze nem egy gyors film, semmiképpen, de számomra a megfontolt tempója, és a lassú kibontakozása határozottan az előnyére vált.
Hopp! Olórin, mesélsz róla? :)
nem rossz, csak kicsit túl sok volt benne az "ilyenek az oroszok" közhely, meg a vége is elég kiszámítható.
Sosem fogom megtudni milyen a film, mert annyira nem rossz, hogy "nézhetetlent" adjak neki, de nem birtam vegignezni. Rosszabb filmeket mar sokat lattam (legalabbis elso felebol kiindulva), de unalmasabbat nagyon ritkan.
Azannya! Most, hogy rápillantottam a rendezo nevére, megvan a megoldás. Azt hiszem egyszeruen utálom a stilusát. A gépész kozel zseniális volt, de kozben annyira utáltam, hogy inkább kikapcsoltam. Azt hiszem ezt a két filmet kivéve nem volt még ilyen filmélményem.
Így Mikulás előtt éppen aktuális, már csak a havas tájak miatt is, amúgy erőszakfaktor felsőfok...