Roots (1977) ☆ 👁

Gyökerek

(David Greene - Gilbert Moses - John Erman - Marvin J. Chomsky)

amerikai dráma, háborús film, minisorozat, történelmi film

3,7
★★★☆☆
27 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2016-01-12 20:35:48 Inimma (2) #12

KUNTA KINTE ÖRÖKSÉGE (HVG 2002-02-02)

A Gyökerek utóélete

Negyedszázada mutatta be az amerikai ABC tévétársaság az Alex Haley regényéből készített Gyökerek című nyolcrészes sorozatot, amely nemcsak minden idők egyik legnagyobb televíziós sikere volt az Egyesült Államokban, de azzal, hogy először szólt a feketék nézőpontjából a rabszolgaságról, segített az országnak szembenézni a múltjával. Az író az afroamerikaiak egyenjogúsításának szoborral megtisztelt alakja lett, ám tényregényként eladott művének nimbuszát megtépázták a plágiumvádak - s egy, a pontatlanságait leplező BBC-dokumentumfilm.

1977 januárjában az Egyesült Államokban nyolc estén keresztül elnéptelenedtek az utcák, New Yorkban üresen tátongtak a színházak, és a taxisofőrök arról panaszkodtak, hogy kevés az utasuk. Az éttermekben - már ahol volt vendég - a tévét a kosárlabdameccsekről az ABC tévétársaság műsorára kapcsolták, és szinte az egész ország a nyugat-afrikai Gambiában fogságba ejtett, majd Maryland állam fővárosába, Annapolisba hajózott és ott rabszolgaként eladott, mandinka törzsbéli fiú, Kunta Kinte, valamint leszármazottai történetét kísérte figyelemmel.

A Gyökerek (Ronts) című, reklámokkal együtt nyolcszor másfél órás tévésorozat - amelyet a Magyar Televízió 1979 decemberében mutatott be - sikerében nemigen bízott az ABC. Addig ugyanis az amerikai televíziózásban nem volt hasonló vállalkozás: fekete főszereplőkkel, az Afrikából behurcoltak szemszögéből, főműsoridőben, egy család generációin keresztül mutatták be az amerikai rabszolgaság történetét, annak teljes brutalitásával. A fogadtatás minden képzeletet felülmúlt. A befejező részt 130 millióan, az amerikai háztartások négyötödében látták. Ez volt az USA tévétörténetének harmadik legnézettebb eseménye: csak a koreai háborúban játszódó szatírasorozat, a M.A.S.H záró epizódja előzte meg, valamint a Dallas fináléja, amelyben lelőtték a Magyarországon Jockeyként ismert J. R. Ewingot.

Az ABC félelme valójában indokolatlan volt, hiszen a tévésorozat alapjául szolgáló, azonos című regény az amerikai irodalmi élet szenzációja, írója, a fekete bőrű Alex Haley pedig ünnepelt szerzője volt. A köpcös, szemüveges Haley 1921-ben a New York állambeli Ithacában született, ám a Tennessee nyugati részén lévő Henning városában nőtt fel. Apjának - aki ültetvényeken dolgozó idénymunkásból előbb hálókocsi-kalauzzá, majd agrárfőiskolai tanárrá küzdötte fel magát - nem sok örömet szerzett tanulmányi eredményeivel, s egy észak-karolinai tanítóképzőt otthagyva 1939-ben önkéntesnek jelentkezett az USA parti őrségébe. A második világháború alatt egy hadihajón kuktaként szolgált a Csendes-óceánon, majd hazatérve, a szolgálat unalmát elűzendő, szerelmes leveleket fogalmazott társai nevében azok kedveseinek darabonként 50 centért.

Amikor 1959-ben leszerelt, hajós élményeire építve történeteket írt különféle magazinokba, majd a Reader's Digesttől kapott megbízásokat. Az akkoriban szárnyait bontogató Playboynak interjúkat készített, például a dzsesszlegenda Miles Davisszel vagy az amerikai nácik vezetőjével, George Lincoln Rockwell-lel, de a legnagyobb sikert a radikális fekete polgárjogi harcossal. Malcolm X-szel készített beszélgetéssorozata aratta. Ez utóbbit könyvvé bővítve készült el Malcolm X "önéletrajza", amelyet nyolc nyelvre fordítottak le, és összesen több mint 6 millió példányban jelent meg.

A könyv révén Haley nemcsak ismert író lett, de a Doubleday kiadóval kötött szerződése lehetővé tette, hogy nekiálljon felkutatni, honnan érkeztek az ősei Amerikába. Az ihletet - emlékezett vissza az író - családja idős asszonytagjaitól kapta, akik elmesélték neki a több generáción keresztül csiszolt történeteket. Haley ezek szálait felgombolyítva kezdett nyomozni a múltja után, s jutott el Annapolisba, ahol 1767-ben elárverezték az ősének tartott Kunta Kintét, akit a Lord Ligonier vitorlás fedélközében bilincsben hurcoltak az Újvilágba. Ezek kiderítése után a gambiai Juffure faluba vezetett Haley útja, ahol - mint állította - a helybéliek felidézték neki az 1750 tavaszán született s 17 évesen elfogott fiú, Kunta Kinte szájról szájra adott históriáját.

A Gyökerek első kiadása 200 ezer példányban jelent meg, ami fekete író esetében rekordnak számított. A New York Times sikerlistájára is fölkerült műből, amely 1977-ben Pulitzer-díjat kapott, egy év alatt több mint 1 millió darabot adtak el az USA-ban. 26 nyelvre - közte magyarra - fordították le, és eddig világszerte 8,5 millió példányt értékesítettek belőle. Haley csak a kemény fedelű amerikai kiadásból 2,6 millió dollár jogdíjat kapott, s további milliókat hoztak számára a külföldi változatok. valamint a tévésorozatért járó összeg. Újabb regényt már csak egyet írt - az 1988-ban megjelent Másfajta karácsonyt (Different Kind of Christmas) címűt-, viszont nem győzött eleget tenni az alkalmanként 10 ezer dollárral honorált beszédfelkérésének. Éppen egy ilyen alkalomból utazott 1992 februárjában Seattle-be. ahol szívrohamot kapott és meghalt.

Az összesen három tucat - közte a Harvardról származó - díszdoktori titulussal honorált író temetésén családján kívül ott volt a tévésorozat több szereplője, a fekete polgárjogi mozgalomban Martin Luther King utódjává vált Jesse Jackson tiszteletes, és virágot küldött Michael Jackson, Oprah Winfrey, Isaac Haves és B. F. King. Haley halálát viszont csúnya veszekedés követte három volt felesége között az örökségért. A pénzével nem túl jól bánó íróra keserűen emlékeznek Juffure-ban is - ahová Kunta Kinte legendája még mindig évente több ezer fekete amerikai turistát vonz - ahol állítólag be nem váltott ígéreteit kérték számon a Haley-alapítványt gondozó fiától.

Haley irodalmi örökségét azonban már életében vitatták. Nem sokkal a Gyökerek megjelenése után két plágiumper is indult ellene. Margaret Walker írónő azzal vádolta, hogy az ő Örömünnep (Jubilee) című regényéből csent, ám ezt nem sikerült bizonyítania. Peren kívüli megállapodásban 650 ezer dollárt fizetett viszont Haley az 1996-ban 82 éves korában elhunyt Harold Courlandernek - sajnálatát fejezve ki amiatt, hogy anyaggyűjtése során "átkerültek részek" annak könyvéből az övébe -, aki a jelek szerint joggal ismert rá a Gyökerekben a saját 1967-es, Az afrikai (The African) című munkájából származó passzusokra.

Kétségek merültek föl Haley kutatói alaposságával kapcsolatban is. A londoni Sunday Times már 1977-ben vitatta, hogy valóban visszavezette a családfáját Kanta Kintéig. Ezt az állítást azonban az író koholmánynak minősítette. Az oknyomozó újságíró Philip Nobile két évtizedes kampánnyal igyekezett bizonyítani, hogy a Gyökerek, úgy, ahogy van, plágium, érveiről a Village Voice című New York-i hetilap egy 1993-as számában leleplező összegzést közölt. Míg ezt az Egyesült Államokban egy szűk réteg elolvashatta, szinte senkihez nem juthatott el - mert egyetlen amerikai tévétársaság sem mutatta be - a BBC 1997-es dokumentumfilmje, amelyik nemcsak azt állítja, hogy a könyv genezisének mítosza, a szerző és az ősei történetét elmondó törzsi mesemondó találkozása Juffure-ban gambiai kormányhivatalnokok ösztökélésére történt, de megszólaltatja a Courlander-féle plágiumpert vezető bírót is, aki kijelenti: Haley csaló volt, s ha könyve például doktori disszertáció lenne, akkor el kellene venni tőle a címet. Nobile sürgette is a Pulitzer-bizottságot, hogy vonják vissza az írónak ítélt díjat, ám erre a testület nem volt hajlandó.

A plágiumvádakra és a kutatói alaposságát firtató állításokra reagálva Haley egy idő után már elismerte, hogy könyve nagy része fikció, ám védelmezői azt hangsúlyozzák, még ha a felkavaró történet nem kis mértékben a képzelet szüleménye is, fontos társadalmi változásokat indított el. A tévésorozat bemutatójáig például az amerikaiak főként a Tarzan-filmekből kialakult primitív képet ismerték az afrikai bennszülöttekről, a rabszolgasághoz pedig még a hetvenes években is nagyjából úgy viszonyultak, ahogyan az 1936-ban megjelent Margaret Mitchell-regény, az Elfújta a szél és a belőle forgatott, 1939 karácsonyán bemutatott film legpozitívabb szereplői.

A Gyökerek legnagyobb érdeme az volt - emlékeztek vissza a negyedszázados évforduló alkalmából társadalomtudósok, illetve az NBC erre időzített dokumentumfilmjében megszólaltatott egykori szereplők -, hogy- egyszerre szembesítette a fehéreket a rabszolgatartó múlttal. s annak az addig megszokottnál kendőzetlenebb bemutatásával tartást adott a feketéknek. A témát azóta regények és történelmi munkák tucatjai vitték tovább. és Haleynek köszönhető az is, hogy az Egyesült Államokban fellendült a családfakutatás. A feketék pedig állítólag a könyv, illetve a tévésorozat hatására - saját gyökereiket felfedezve - kezdték magukat afroamerikaiaknak nevezni.

Nagy Gábor / New York


HVG POSTA (HVG 2002-02-16)

A Kunta Kinte öröksége című alapos cikkük (HVG, 2001. február 2.) kiegészítést érdemel. A Gyökerek szerzőjeként világhírűvé vált Alex Haleynek nem az 1988-ban írt és magyanul - Tótisz András fordításában - 1994-ben, Csendes éj címmel megjelent munkája (A Different Kind of Christmas) az utolsó regénye. Haley 1992-ben váratlanul bekövetkezett haláláig egy másik regényen dolgozott. Ez a mű az író családfája anyai ágának történetét bemutató - egyébként nézőpontja, illetve hatása miatt "ellen-Elfújta a szélnek" is nevezett - Gyökerekkel szemben a családfa atyai ágának históriáját tárja fel. Az 1993-ban, The Queen címmel napvilágot látott családregényt - amely magyarul A királynő címen, 1996-ban jelent meg - Alex Haley közeli munkatársa, David Stevens fejezte be.

Boóc Ádám (Budapest)

2009-08-13 15:36:47 critixx (3) #11

Igen és egy fehér robot volt a legjobb barátja. :D

előzmény: puttancsospeti (#9)

2009-05-01 01:02:51 Cesare Gonzago (?) #10

:D

előzmény: puttancsospeti (#9)

2009-05-01 01:00:17 puttancsospeti (3) #9

A Star Trek-ben már Kunta vezette a hajót! :D

előzmény: Cesare Gonzago (#8)

2009-05-01 00:58:11 Cesare Gonzago (?) #8

Megszerzem ezt a regényt is.

előzmény: puttancsospeti (#7)

2009-05-01 00:55:58 puttancsospeti (3) #7

A regényt kell(?!!) elolvasni. A sorozat közepes.
a fedlap azért félelmetes, mert fekete fehér, sötét tónusú és közel van hozva. A filmbeli képen ugyanez szerintem kevésbé ijesztő.
De a regény nagyon kemény.

előzmény: Cesare Gonzago (#5)

2009-05-01 00:54:44 Cesare Gonzago (?) #6

A fekete srác gyekszik szabadulni a balfékek szorításából... :Đ

előzmény: puttancsospeti (#4)

2009-05-01 00:53:22 Cesare Gonzago (?) #5

Nem láttam ugyan a sorozatot, de az idősebbektől hallottam, nem nagy durranás. A fedlap félelmetes.

előzmény: puttancsospeti (#4)

2009-05-01 00:51:45 puttancsospeti (3) #4

Kiskoromban rettenetesen féltem ettől a könyvtől, meg a borítójától is.



Mára az utóbbi demisztifikálódott. :-)




A regény jó részét ma sem olvasgatnám éjszaka!
:-S

2009-02-19 19:37:06 puttancsospeti (3) #3

Opening to Roots DVD[link]

2009-02-19 19:28:58 puttancsospeti (3) #2

1983 Iterjú, Alex Haleyvel, a regény írójával. re[link]
1767-ben a nyugat-afrikai Gambia egy Dzsuffure nevű falucskájából fehér rabszolgavadászok elrabolnak egy Kunta Kinte nevű tizenhét éves mandinka törzsbéli fiatalembert. Milliók sorsában osztozik - minden amerikai néger ősapja rabszolga-kereskedők hajóin vitorlázott át Amerikában, ahol adták-vették őket, mint a barmot; nemigen akadt olyan rabszolga, aki mindkét szülőjét ismerte, nemhogy ősei életéről tudott volna. Alex Haley családja alighanem páratlan kivétel. Az író elhalványult családi hagyományok, egy-egy, nemzedékek során féltve megőrzött és szájról szájra adott afrikai szó és mitikus őse, az afrikai sugárzó erejű emléke nyomán nekivágott a történelem dzsungelének, hogy ösvényt vágjon benne magának, vissza őseihez. Alex Haleynek sikerült a szinte lehetetlen. Tízesztendei nyomozás után ott állt Dzsuffuréban egy ősöreg néger, a falu évszázados szájhagyományának ismerője előtt, aki végeérhetetlenül sorolta neki ősei nemzedékeit: "Akkortájt, mikor megjöttek a Király katonái, Kunta, a legidősebb fiú elindult az erdőre fát vágni... és senki nem látta többé... Megállt bennem a lélek - írta Haley -, mozdulni se bírtam. Ez az öreg, aki egész életét ebben az isten háta mögötti afrikai faluban élte le, semmiképp nem tudhatja, hogy szóról szóra azt mondta, amit kisfiú koromban oly sokszor hallottam Tennessee-ben, nagyanyám henningi verandáján!... Az afrikai, aki "Kin-té"-nek nevezte magát, "kó"-nak hívta a gitárt, "Kambi Bolongó"-nak a virginiai folyót; és elrabolták, mikor dobnak való fát vágott a faluja közelében! ...Lelki szemeim előtt, mint a vetítővászon, elmosódottan megelevenedett, amit fajtám millióinak sorsáról olvastam. Ezreket raboltak el egyenkint, mint ősömet, Kuntát, de összehasonlíthatatlanul többen voltak, akik éjnek idején, sikoltozva ébredtek a fölgyújtott, rabszolgavadászoktól körülvett falvakban. Az életben maradt, munkaképesnek látszó foglyokat nyakuknál fogva egymáshoz szíjazták, és hosszú, nemegyszer mérföldes menetoszlopba sorakoztatták. Elképzeltem, hányan haltak meg a tengerparthoz vezető gyötrelmes menetben, s hány embert, már lépni is gyöngét hagytak hátra, hogy nyomorultul elpusztuljon. Aki elért a tengerpartra, azt megborotválták, bezsírozták, megvizsgálták minden létező testnyílását, legtöbbjét tüzes bélyeggel is megjelölték. Elképzeltem, hogyan ütlegelték, vonszolták őket a csónakok felé; hallani véltem sikolyaikat, látni, hogy tíz körömmel kapaszkodnak az anyaföldbe, s hogy végül már a part homokját harapják, végsőkig, kétségbeesetten ragaszkodva Afrikához. Lepergett előttem, hogyan tuszkolják le őket, ütlegek és szidalmak közepette a bűzös hajóűrbe, hogyan láncolnak oda minden embert a priccséhez, olyan sűrűn, hogy sokszor még hanyatt sem fértek el, csak oldalt, mint a dobozban az élükre állított kanalak... Hadd mondjam el; férfi létemre nem szégyenlem: valahol mélyen zokogás támadt bennem, kúszott egyre följebb, míg ki nem tört; kezem arcomra tapasztottam, és hangosan bömböltem, ahogy kicsi gyerek korom óta még soha. Elsirattam én akkor a történelem minden döbbenetes kegyetlenségét, embernek ember ellen elkövetett valamennyi gaztettét, az emberiségnek ezt a legnagyobb szégyenét..." Haley könyve a szabadnak született afrikai ősapa s az ő leszármazottainak, rabszolganemzedékeknek története; egy amerikai néger család hőskölteménye - tényekből, dokumentumokból, történelmi adatokból, családi emlékezetből szőtt olvasmány.

2008-12-31 00:46:24 puttancsospeti (3) #1

A regény nagyon kemény. vagyis inkább dokumentumregény. A sorozat meglehetősen kozmetikázott, bár ez valamennyire jogos, mert ha nem lenne az, akkor bizonyos jelenetek elviselhetetlenek lennének a törtenetben.
Annak idején gyerekkoromban a sorozattól is kész voltam. Legalábbis az első felvonásától. Most itthon is kiadták DVD-n, akár a TESCO-ban is hozzá lehet jutni, ha nem is 990 Ft-ért. Nagy történet. De a könyv az igazi.Talán a legnagyobb regény, amit a fekete rabszolgaságról írtak. Érdekesség:a fiatal Kunta Kintét játszó színész, LeVar Burton, nem más mint a Star Trek Geordi La Forge hadnagya. :-)