The Godfather (1972) ☆ 👁

A keresztapa

(Francis Ford Coppola)

amerikai dráma, krimi

4,6
★★★★☆
1551 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

  • 1
  • 2
  • ...
  • 5
2022-03-14 18:32:01 Ágó (5) #471

Ma 50 éve, 1972. március 14-én volt a világpremierje New Yorkban A keresztapának.

2022-02-04 20:20:15 ChrisAdam (4) #470

"Fél évszázada mutatták be minden idők legnagyobb gengszterfilmjét, A Keresztapát. Az évforduló alkalmából Francis Ford Coppola digitálisan felújított filmklasszikusa világszerte visszatér a mozikba néhány vetítésre. A film nem kerül országos moziforgalmazásba, Magyarországon csak a Cinema MOM-ban lesz műsoron, február 10-től egy hétig." Az évfordulóra készített előzetes.

2020-06-15 11:36:52 -MichaelCorleone (5) #469

48 éves film de a mai napig nem tudtak ennél jobb filmet készíteni.
Minden idők legjobb filmje

2018-11-19 00:31:54 grofjardanhazy (1) #468

Több év után másodszorra is megpróbáltam megküzdeni vele, de nem volt jó ötlet: a Keresztapa továbbra is a világ leginkább túlértékelt filmje, a celluloidra történő öncélú maszturbáció mintapéldája.

Néha azt kívántam, inkább engem lőjön le valaki ahelyett, hogy újabb egészséges paradicsomokat alakítanak vérpatronná.

1/10

2018-11-16 00:40:42 dittike (5) #467

Most láttam először ezt a filmet és az igazat megvallva nagyon sokáig tervezgettem megnézését ami végülis sikerült nemhiába szerencsére hisz szerintem ez a film egy olyan míves tabló az emberi jellemek palettájáról melyhez hasonlót azóta se nagyon alkottak. Tanulságos történet lehet minden korosztály számára akik a bűnüldözésről, maffiáról, bűnről alkotott szemléletüket még nem vagy csak félig meddig alakították ki.

2018-08-20 14:49:05 bruce (5) #466

10 évvel ezelőtt amikor először láttam lassúnak és unalmasnak ítéltem meg és szinte végig azt vártam, hogy mikor lesz már vége. Azóta többször elkaptam egy-egy részt a filmből a tv-ben és mindig azt vettem észre, hogy le köt ezért tettem vele egy újabb próbát! Ragyogóan megírt fantasztikus színészi játékkal párosított valódi mestermű! Michael karakterének megváltozása pedig fantasztikus ívet ír le kezdve a "Ez a családom Kay. Ez nem én vagyok" dumától egészen odáig, hogy lazán és kőmerev arccal belehazudik a saját felesége szemében amikor kérdőre vonja Carlo kapcsán hideg rázó és egyben dermesztő jelenet. Megérdemelten nyomtam fel hármasról zseniálisra!

2017-05-26 19:02:26 Lacika83 (5) #465

Előbb olvastam a könyvet, és féltem, hogy az agyonajnározott film így számomra már csalódás lesz. De sikerült Mario Puzo regényét tökéletesen átültetni a filmvászonra. Itt még Al Pacinót sem éreztem annyira ripacsnak, mint a további részekben (és filmjei többségében).

2016-08-30 05:04:40 tomasso (5) #464

Hogy hiteles, brutális és sokszor váratlan Sonny, vagy Apollonia esetében

előzmény: slawter (#463)

2016-08-29 23:37:30 slawter (5) #463

Pontosan hogy érted, hogy a gyilkosságokat meghökkentő módon ábrázolják?

előzmény: tomasso (#462)

2016-08-29 16:50:24 tomasso (5) #462

A keresztapa a legnemesebb értelemben vett filmalkotás: makulátlan, kikezdhetetlen. Minden valamire való filmszeretőnek illik ismerni, hisz olyan státusszal bír, ami kiemeli a korszak nagyjai közül. Számomra is kihagyhatatlan darab volt, csupán a megfelelő pillanatra vártam, hogy kellő figyelmet szentelhessek neki. A három órát felölelő terjedelem ellenére egy percig sem unatkoztam, menetrendszerűen szállítja a meglepetéseket, nem egyszer ámultam szájtátva. Gyilkosságokat talán még egy filmben sem láttam ilyen meghökkentő módon ábrázolva. A szereposztás parádés, ugyan Brando néhol nekem kicsit soknak tűnik, Al Pacino a színészet magasiskoláját nyújtja. A zene szintén hibátlan, tökéletesen illeszkedik a képsorokhoz, tovább fokozva a film hangulatát. Összességében gyönyörűen kivitelezett munka ez! A záró képsorok nem katarzisra vannak kiélezve, csak előkészítik a terepet a folytatásnak, nem is bírtam magammal, egyből megnéztem a második részt is!

2016-05-04 01:01:28 acidphase (5) #461

mármint Marlon Brando 'ragyogott gyönyörűen' :P

előzmény: Havierez (#460)

2016-05-03 22:28:05 Havierez (5) #460

Erős film volt nekem nagyon tetszett. Al Pacino lehengerlően játszotta a Keresztapa fiát és óriási karakterfejlődésen ment keresztül. Al Pacino az öreg rekedt hangú maffiavezér képében gyönyörűen ragyogott. Ezen kívül a többi színész se volt gyenge azt hiszem ebben a filmben valahogy kivételesen sok sztárt tudtak összesűríteni. Rendkívül jó volt hogy nagyon előről kezdték el és egészen a Keresztapa megöregedéséig majd haláláig tartott a film. Nekem nagyon tetszett a lófejes jelenet kitörölhetetlen emlék marad úgy érzem!

2016-04-10 15:46:32 ChrisAdam (4) #459

Természetesen. Nem is értem, ezek miért maradtak ki. :)

előzmény: acidphase (#458)

2016-04-10 14:23:57 acidphase (5) #458

azér a nagymenőkkel is tegyél egy próbát :)

előzmény: ChrisAdam (#454)

2016-04-10 12:16:48 ChrisAdam (4) #457

Bántottam én valamit valaha? :)

Bong: Legközelebb így teszek! :)

előzmény: purplerain (#455)

2016-04-10 12:15:32 Bong (?) #456

Szerintem a Keresztapa minden egyes megtekintéssel többet ad majd. Olyan komplex és sokrétű film, hogy legalább kétszer-háromszor nem árt megnézni, hogy minden a helyére kerüljön. Ha belegondolunk mennyi mindenről is beszél ez a film: maffia, család, hatalom, erkölcs, bosszú, hűség, árulás, szerelem - hogy csak párat mondjak. Ja, és akkor néhány karakter összetett motivációjáról még nem is beszéltünk, vagy arról a nagyszerű bukástörténetről amiről valójában szól ez a film, vagy trilógia. Elsőre egyébként nekem se tetszett annyira (Scorsese gengszterfilmjeihez voltam szokva), ha egy Hardcore Henry, vagy Big Short után nézted az nem biztos, hogy a legjobb döntés volt, ez egy nyugodt, kimért, lassú folyású mozi. Rá kell hangolódni.

2016-04-10 11:25:52 purplerain (5) #455

Ígérd meg, hogy a Casinot nem bántod, ha egy fosnak találod :)

előzmény: ChrisAdam (#454)

2016-04-10 11:24:34 ChrisAdam (4) #454

Igyekszem a Casinot is pótolni, no meg a második és harmadik részt is, természetesen (megannyi film mellett). :)

előzmény: purplerain (#453)

2016-04-10 10:57:18 purplerain (5) #453

Én egyébként kilógok a sorból, mert nekem a harmadik rész a kedvencem és a másodikat kedvelem legkevésbé, talán még életemben nem bírtam végignézni egyszerre... Majd ha végignézed mindhárom részt, lehet te is máshogy gondolod majd, hiszem a második-harmadik rész ismeretében sokkal komplexebb élmény tud lenni az első. Amikor már tudod, hogy ki hova jutott és megnézed újra, hogy honnan. Persze nekem se ez a kedvencem, ha bánhatunk a maffiafilm kategóriával nagyvonalúan (szerintem a Közönséges bűnözők se annyira passzol bele, de legyen) akkor nekem egyértelműen a Casino. A miértet nem tudom, egyszerűen cool és dögös.

előzmény: ChrisAdam (#452)

2016-04-10 10:31:59 ChrisAdam (4) #452

Ja, értem... Hát igen, bezzeg ha filmről vetítenének...

Egyébként azért gondolkoztam el, mert közben eszembe jutott, hogy olyan sokat nem is láttam - de pl. a Fedőneve: Donnie Brasco vagy a Közönséges bűnözők is jobban tetszett nekem, legalábbis emlékeim szerint.
Hát inkább úgy kell akkor azt a lenti kijelentést érteni, hogy ez a "jó" osztályzat nem elég a legjobb maffafilm címére. :)

előzmény: purplerain (#451)

2016-04-10 10:13:29 purplerain (5) #451

Jajj basszus dehogy voltam, úgy értettem, hogy ahogy te láttad, úgy tényleg kár volt megnézni, a leírásod alapján :) Én a Casino vetítéssel jártam így vagy két éve, ott félbeszakadt a HD vetítés valamiért és szemmel láthatóan egy dvd-t vagy divx-et tettek be, mondhatom fantasztikus volt :)

A legjobb maffiafilmen meg túl sokat ne gondolkodj, az úgy nem ér :)

előzmény: ChrisAdam (#450)

2016-04-10 10:05:44 ChrisAdam (4) #450

Te is ott voltál a Karádyban? :O (Akkor te is észrevetted ezt a felirat mizériát, nem?)

Hmm, várj, végiggondolom.

előzmény: purplerain (#449)

2016-04-10 09:54:21 purplerain (5) #449

Így megnézve ahogy te, tényleg kár volt az élményért... Egyébként melyik szerinted a legnagyobb maffiafilm?

előzmény: ChrisAdam (#447)

2016-04-10 08:28:12 BonnyJohnny (5) #448

:(

előzmény: ChrisAdam (#447)

2016-04-10 07:39:31 ChrisAdam (4) #447

Érzem a film etalon, klasszikus mivoltát, a nagy volumenű drámát, amely tényleg különlegesen jelenik meg a vásznon, ugyanakkor sokkal többet vártam, vártam a katarzist, Marlon Brando átütő játékát, egy hatalmas finálét, de mindennek csupán a töredékét kaptam meg. Egészen valószínű, hogy ez nem csupán a film számlájára írható, hanem inkább az enyémre és a mozijéra - a körülmények nem éppen a legmegfelelőbbek voltak. Azon kívül, hogy reggel 4-kor kezdődött az előadás, négy filmen túl voltam, a felirat vállalhatatlan minősége adta meg nálam azt, hogy ne tudjak elmerülni egészen a filmben. Ilyen trehányságot még az online összetákolt feliratok sem engedhetnek meg maguknak, nemhogy egy mozi. A fordítás néha elütő volt jelentésbelileg a szöveghez képest, vagy egy hosszú, több tagmondatból álló monológot elintéztek egy "egyszerűsített" verzióban, de ami a legszembetűnőbb volt, ha egyszerűen csak nem volt felirat. Főleg az olasz párbeszédeknél volt jellemző, ott szinte csak a "Rendben." "Köszönöm." "Ki az?" szintű mondatokat jelenítették meg, de az angolnál is volt, amikor kihagytak nemes egyszerűséggel egy-egy egyszerűbb mondatot, vagy a következő mondat feliratát jelenítették meg. Azt már nem is mondom, hogy néhol elcsúszott, értelmetlen volt a mondat. Fel nem tudom fogni, hogyan engedhetik ezt meg maguknak... Ezen durrogtam egy csomószor és figyeltem, hogy mikor ront a fordító/feliratozó. Az már csak hab a tortán, hogy a zárás előtt 4 perccel megakadt a film, sötétség... lehet a mozigépész rálépett a hosszabító piros gombjára.

Szóval így sikerült megismerkednem a filmtörténelem egyik legnagyobb klasszikusával, ami egyáltalán nem nyűgözött le. Félretéve a körülményeket sem gondolom, hogy a legjobb maffiafilm lenne. Brando mellett egyébként Al Pacinot emelném ki, ő tényleg jól játszik, brillirozik. No, de nem utoljára láttam, annyi szent.
70%

2016-03-24 17:23:15 redsovi (5) #446

Most, hogy megtekintettem a nagy vásznon is, "sajnos" csak ugyanazt tudom mondani, amit jó pár évvel ezelőtt. Alapfilmek a XX. század elejéről/közepéről ide, klasszikusok a millennium utánról oda, csúnyán helyben hagyja őket. Hibátlan mestermű ez, ami még mindig fényesebben tündököl, mint másik bármelyik gyémánt. Már szinte pofátlanul is örök és verhetetlen.

2016-03-09 16:57:11 csabaga (5) #445

Az új " bemutató" sajnos lehetőséget adott néhány valóságnak nem megfelelő napilap cikkre.

Nem igaz,hogy csak 1982-ben lehetett látni,majd utána már csak a tévében az évtized végén.1982-87 között ment,majd újabb öt évre meghosszabbítottuk a jogokat.
Én magam a premiermozik(elsőként a Corvin adta Budapesten)után,nagyjából 85-86 körül láttam egy közepesnél nagyobb filmszínházban.
A filmet kb. 10 év alatt közel 1 millió ember nézte meg,olyan 45 százalékos kihasználtság mellett.

Sajnos megint előkerült a Brando féle Oscart át nem veszünk botrány-blöff is.A közhiedelemmel ellentétben az az ember nem egy indián volt,csak úgy öltözött.
A gálára természetesen nem kötelező elmenni,van akit a betegsége(egy alkalommal a sajnálatos halála),mást a terhesség,számára fontos program vagy színházi szerep tartott távol,de ez a botrány példa nélküli.
Emiatt sokan kétségbe is vonják,lehet-e Brandót egyáltalán két Oscar-díjas színésznek tekinteni.

2016-02-12 23:26:17 kobretti88 (?) #444

2016 március 10-étől újra a magyar mozik műsorán :D

2015-09-22 09:40:54 noir (5) #443

Ez a film olyan ajánlatot tett nekem, amit nem tudtam visszautasítani... :)

2014-11-12 16:27:13 csabaga (5) #442

Brando simán botránykeltésben utazott,nem szimpatikus így.

Magát humanista embernek mutatta,és minden filmjében ezt akarta alakítani,akár a forgatókönyv átírása által.

előzmény: coles (#440)

2014-11-12 16:06:20 coles (5) #441

Al Pacino szerint A keresztapa monumentalitása ellenére nagyon bensőséges hangon szól a nézőkhöz. "Az első olasz-amerikai generáció magával hozta az óvilági kultúrát az újvilágba. A második generáció feláldozta magát a harmadikért, amely így megvalósíthatta az amerikai álmot a hatalomról, a sikerről és a vagyonról. A családi hűség és a régi értékrend áll szemben az új célokkal, az óvilág az újvilággal. A film egy család története - mindig is az volt. Azt hiszem, ezért olyan népszerű."

2014-11-07 12:02:38 coles (5) #440

Miután Brando visszautasította az elismerést, mert a filmipar indiánábrázolása ellenséges, kegyetlen és gonosz, a Dorothy Chandler Pavilionban Clint Eastwood hangosan morfondírozott azon, hogy mi van azokkal a cowboyokkal, akiket a Ford-westernekben lőttek le az évek során...

2014-04-09 00:20:17 freakin (4) #439

számomra néha hihetetlen, hogy pár év alatt mennyit változhat, fejlődhet(?) az ember ízlése, ha folyamatosan hódol hobbijának, esetünkben a filmnézésnek. 6-7 éve láttam először A keresztapát, akkor baromi unalmasnak, vontatottnak találtam, ennek folyományaként képtelen voltam figyelni a történetre, a cselekményre, a karakterekre, az összefüggésekre. akkor csont nélkül rávágtam volna a kettest, sőt, meg is tettem.

azt is hihetetlennek tartom, hogy noha most is vontatottnak éreztem, sőt, néha még untam is magam rajta, ennek ellenére mégis a másik oldalára billent a mérleg nyelve. talán azért, mert idő közben megtanultam türelmesnek lenni, megtanultam odafigyelni a részletekre, még ha elsőre nem is szippantott be az élmény. mert mindezek ellenére az volt.

még mindig túlértékeltnek tartom a filmet, de már látom, miért foglalja el a helyét a filmtörténelemben ott, ahol. esszenciális maffiatörténet, mely kettős élményt nyújt. az egyik oldalon egy felemelkedéstörténetet látunk, hisz Michael kvázi a semmiből lesz a Corleone famiglia vezetője, másrészt viszont egy bukástörténetet, hisz az "érinthetetlen és tiszta" fiúból egy erkölcstelen férfi lesz a film végére.

2012-09-26 17:14:36 csabaga (5) #438

Néhány példa a példáimra:

Orfeusz alászáll
Az üldözők
Lázadás a Bounty-n
Forrongó évszak
Sayonara
Morituri
Quiemada
A rakparton
Férfiak
Oroszlánkölykök

2012-09-26 17:10:16 csabaga (5) #437

Ez a szerep beleillik az önmagával meghasonló típusba.A Moreau-ról inkább semmit.Felesleges és és atipikus film.
Van ilyen is,hiszen szerepelt együtt Sophia Lorennel és Liz Tayloral is.
A szabály nem mindig érvényes,a kivétel hívja fel rá a figyelmet.:)

A Missouri fejvadászban egy "különc",mint aki addigra a saját életében is lett.Ha minden igaz,puszta ökörködésből alakította ilyenre a figurát.

előzmény: Tenebra (#435)

2012-09-25 19:19:20 Tenebra (4) #436

A Missouri Breaks-ről meg ne is beszéljünk. :D Az szerintem az összes addigi szerepénél durvább. Egy buzi, szadista állatott alakít, aki szarás közben lő agyon ártatlan, piti lótolvajokat. :'D Úgyhogy azért a lelke mélyén csak lennie kell valami perverz sátánfajzatnak. :D

előzmény: Tenebra (#435)

2012-09-25 19:17:34 Tenebra (4) #435

Eleve nem vállalt szimplán negatív vagy erőszakos szerepeket.Két ilyen korai filmjét(A vágy villamosa,A vad)nem szerette.
"Nem ilyen vagyok",írta az önéletrajzában.

A kedvence az érzékeny lelkű,pacifista,humanista,önmagával esetleg meghasonló,mártírhalált haló ember volt.


Ehhez képest elvállalta az Apokalipszis most kattant mészárosát meg Dr. Moreau-t. :D

előzmény: csabaga (#434)

2012-09-25 16:28:28 csabaga (5) #434

A család emberi jellege részben a regényből,részben Brando filmjeinek jellegéből következik.

Eleve nem vállalt szimplán negatív vagy erőszakos szerepeket.Két ilyen korai filmjét(A vágy villamosa,A vad)nem szerette.
"Nem ilyen vagyok",írta az önéletrajzában.

A kedvence az érzékeny lelkű,pacifista,humanista,önmagával esetleg meghasonló,mártírhalált haló ember volt.Mindebből a Keresztapában is van valami.
Elsőre csak kér,néha látványosan unja az egészet,nem megy bele a kábítószeres üzletbe stb.

Nem ehhez a filmhez tartozik,de a harmadik jellemvonása a színésznek az volt,hogy nem szerette,ha mellette erős női szerep van,ismert színésznővel főképpen nem.

Mindezeket sokszor elérte,hiszen erősen beleszólt a forgatókönyvekbe,partnerek személyébe,majd egy idő után már menet közben is átírta a forgatókönyvet,lecseréltette a rendezőt,akár maga kezdte rendezni a filmet.
Mindez persze nem keltette jó hírét,és mikor a filmjei kezdtek megbukni,a viselkedése miatt majdnem elfelejtették.
Itt tért vissza,kár hogy csak rövid időre.

2012-07-31 15:52:24 puttancsospeti (?) #433

"Ha megismernénk az ellenfeleiket, hogy emberileg milyenek, nem lenne ennyire kérdéses a film megítélése. Bár lehet abból meg az a túlzás születne, hogy a maffia erkölcsösségben és tisztaságban felülmúlta bármelyik szerzetesrendet. Az tetszik ebben a filmben (és a Nagymenőkben is), hogy a Corleone család emberien van ábrázolva. Lehet, hogy Barzini vagy Tattaglione is egy jó családapa volt, csak ez éppen nem derül ki."
Hááát... Puzo regényében Tattaglia eléggé széllelbélelt, megbízhatatlan figurának van ábrázolva. A regényben és a filmben is így beszél róla Don Vito: "Tattaglia csak egy strici. Ő soem tudott volna felülkerekedni Santino-n. Barzini az igazi ellenség."
Fredo is a széllelbéleltsége és a befolyásolhatósága miatt kakukktojás a családban. Ő az ún "leggyengébb láncszem". Úgyhogy valamiféle erkölcsi hierarchia mégiscsak létezik a storyban, ami egyértelműen a Corleone klán nagyjainak az oldalára billenti a mérleget.

előzmény: Dynast Grausherra (#430)

2012-07-24 20:51:21 Dynast Grausherra (5) #432

Viszont a filmben inkább egyoldalúan ábrázolják a másik családokat szerintem.
Egyoldalúsággal nem "vádolnám" Coppolát, én azt éreztem, hogy csak egyszerűen csak elnagyolva mutatta be a többi családot. Tattaglia és Barzini is csak a gyűlésen kapnak egy apróbb szerepet, de közelebbről nem ismerjük meg őket. Így aztán esélyük sincs, hogy láthassuk az ő álláspontjukat, és esetleg azt mondhassuk, hogy bizonyos szempontból őket is meg lehet érteni. Csak a filmet nézve (és hozzátéve, amit a maffiáról Scorsesetől a Nagymenők és Casino kapcsán megismertem) valami olyasmi szűrődött le a történet során, hogy a maffia többi részének nehezére esett, hogy Vito Corleone nem követi az új idők szelét, azaz nem hajlandó drogot árulni. A Keresztapa története során jelenik meg az a nemzedék, ami majd mondjuk így, züllésbe taszítja a maffiát, és olyan alakokhoz vezet, mint Nicky Santoro (Casino), akik előtt már különösebben semmi sem szent. Michael már ennek a kornak az előfutára, akinek az erkölcsi bukását szerintem a Coppola a film végén bezáródó ajtóval érzékelteti a legjobban, bár tény, hogy ő már jóval korábban elvesztette a tisztességét. Michael esetén azt tudnám mondani, hogy az ő felemelkedése valójában csak egyre mélyebb süllyedést jelent. A film végén úgy tűnik, hogy dicsősége teljes fényében ragyog, pedig valójában már bezáródtak mögötte az ajtók.

előzmény: Tenebra (#431)

2012-07-24 15:50:22 Tenebra (4) #431

De éppen ez tűnt fel, mint bűnözők, a Corleonék sem különböznek élesen a többiektől. Ők is lemészárolnak mindenkit, aki az útjukba kerül.


Igen, ez egyértelmű. A lovas eset statuálja ezt legjobban, illetve Micahel kívülállása azzal, hogy "They are my family, not me Kate" kijelentést teszi az esküvőn. Azaz elismeri, hogy a családja micsoda bűnözők bandája. Talán ő az egyetlen a film elején, aki valamiféle normalitást képvisel a felsőbbrendűnek tűnő, de valójából ugyanolyan bűnös családdal szemben. Pont ezért szerintem már az első rész is az ő tragédiája, és nem értek egyet azokkal a kritikusokkal, akik szerint a Keresztapa az egyik első gengszterfilm, ahol a bűnöző sem fizikailag, sem szimbolikusan nem bukik el. Ennél nagyobb bukás nincs is, minthogy az egyetlen "tiszta" szereplő is bemocskolódik és tulajdonképpen maga válik a Donná. De még csak nem is olyan, valamiféle morális felsőbbrendűséggel bíró Donná, mint az apja, hanem egy hidegvérű gyilkossá, aki már a saját családját sem kíméli. (Don Vito talán nem tett volna olyat Carloval, akármit csinál is a némber, amit Michael tesz. Főleg azután nem, hogy keresztapja lett a gyerekeinek. Michael ezzel tulajdonképpen nemcsak apja becsületét mocskolja be, de szentségtörést is követ el. )

Na, meg ugye a lófejes eset. Nos, az totálisan csak azért történik, mert egy tehetségtelen figurát (legalábbis ez a regényben szintén jobban átjön - az énekes keresztfiú nem valami nagy szám) protekciósan be akar juttatni az Álomgyárba. Igaz, Vito azért nem embert öl, de ugye a ló is egy nemes, ártatlan állat, szóval a kegyetlensége itt is kiütközik a Corelonéknak.

Viszont ennek ellenére is relatív a dolog, hiszen a köpönyegforgató "Török"-kel még így is egy morálisan felsőbbrendű intézmény a Család.

Asszem egyébként Tattaglia és Barzini és a másik családok is szimpatikusabbak a regényben. Mario Puzo ki is emeli, hogy mindannyian elsiratták a fiukat (mert ugye Corleonéék bosszút álltak Sonnyn), és békéért esedeznek.

Viszont a filmben inkább egyoldalúan ábrázolják a másik családokat szerintem.

Egyébként véleményem szerint tulajdonképpen az egyetlen gonosz Michael lesz a filmben, és így ez a film valóban az ő erkölcsi elbukásáról szól. Hiszen azért mindegyik szemét alak valamilyen rendszer áldozata, nem volt igazi választása. Michaelnek volt választása, és mélyre süllyedt. Lehet, hogy nem bukik el, hanem diadalmaskodik látszólag, de az ártatlan idealizált katonatisztből a történet végére egy hidegvérű gyilkos válik, aki már nem a nemzetért öl katonaként, hanem teljhatalmú Donként saját üzleti érdekeiből.

előzmény: Dynast Grausherra (#430)

2012-07-24 15:15:57 Dynast Grausherra (5) #430

A Corleonék tényleg szimpatikusak, mint emberek. Azt is mondhatnánk, hogy példát vehetnénk Don Vito életéről, mert tisztességesen felnevelte a gyerekeit, játszik az unokájával, erkölcsös, jó ember, leszámítva azt, hogy maffiafőnök, levágott lófejekkel készteti jobb belátásra azokat, akikkel problémája akad.
De éppen ez tűnt fel, mint bűnözők, a Corleonék sem különböznek élesen a többiektől. Ők is lemészárolnak mindenkit, aki az útjukba kerül. Ha megismernénk az ellenfeleiket, hogy emberileg milyenek, nem lenne ennyire kérdéses a film megítélése. Bár lehet abból meg az a túlzás születne, hogy a maffia erkölcsösségben és tisztaságban felülmúlta bármelyik szerzetesrendet. Az tetszik ebben a filmben (és a Nagymenőkben is), hogy a Corleone család emberien van ábrázolva. Lehet, hogy Barzini vagy Tattaglione is egy jó családapa volt, csak ez éppen nem derül ki.

előzmény: Tenebra (#429)

2012-07-24 14:58:16 Tenebra (4) #429

Szerintem pl. Sonny nemcsak azért szimpatikus, mert hátbatámadják. Én drukkoltam neki pl. mikor Carloért ment. Pont azért szimpatikus ő, mert bár elég kétes erkölcsű és egy pszichopata, de nem olyan féreg, mint Carlo, aki nőket ver. Habár ugye ő sem kezeli túlzottan emberi módon a saját feleségét (csalja orrba-szájba), viszont emlékeim szerint sem a regényben, sem a filmben nem emel rá kezet. Míg a szemét Carlo nemcsak egy aljas köpönyegforgató, de még triviális hülyeségekért kidekorálja Connie-t, a Don lányát. A Don lányát: ezt fontos hangsúlyozni. Én valahogy emiatt szinte istenkáromlásnak éreztem, szentségtörésnek, mikor megpofozta.

Az ehhez hasonló apró momentumok teszik szimpatikussá a Corleonékat számomra. Ők is bűnözők, de mégis ilyen apró különbségek (drog elutasítása, nőket nem vernek) miatt felette állnak a mocsok társadalomnak. (Pl. az álszent McClusky sem hiszem, hogy jobbat érdemelt volna, mint amit kapott. Igaz, a regényben sokkal árnyaltabb lesz a karaktere, és megismerjük, hogy tulajdonképpen ő is csak egy korrupt rendszer áldozata. )

előzmény: Dynast Grausherra (#428)

2012-07-24 14:39:10 Dynast Grausherra (5) #428

Lehet, hogy megismétlem más szavait (ezért elnézést kérek, de nem győzök végigolvasni 427 hozzászólást). A film igazi mestermű, káprázatos alakításokkal, plusz ki kell emelni a zenét. Nagyon vártam már megtekinthessem, és lenyűgözött. Egyedül Marlon Brando hangján lepődtem meg (eredeti nyelven néztem), és ez a rekedt, vékony hang eleinte furcsa volt. Egészen máshogy képzeltem el, hogyan fog beszélni a Don.
A maffia idealizálásával kapcsolatban én úgy érzem, hogy az egész filmben az egyetlen alak, aki valóban így van ábrázolva, Don Vito Corleone. A családja többi tagja nem különbözik a többiektől, azért lesznek náluk pozitívabbak valamilyen szinten, mert a történet során őket támadják hátba. De Sonny viselkedése ettől kezdve például annyiból áll, hogy legszívesebben halomra gyilkolná az összes ellenfelüket.
Don Corleone viszont valóban rendelkezik elvekkel, de benne azt éreztem, hogy egyszerűen csak a kora miatt nem akar már belemenni újabb vérontásokba, mert túl sokat látott már életében. Nem derül ki a filmben, de a gyűlésnél valahogy úgy tűnt, hogy ő a legidősebb az összes maffiafőnök közül.

2012-07-22 21:22:13 Cesare Gonzago (5) #427

Ha hiszitek, ha nem, a negyvenes évek végén óriási vita dúlt a maffián belül a kábítószerről. Korántsem volt egyértelmű, hogy katolikus olaszok beszállnak az üzletbe. Látták, hogyan teszi tönkre az embereiket a drog. A politikusok köreiben - akiknek egy részét a zsebükben tartották - más volt a megítélése szerencsejátéknak (az Egyesült Államok külpolitikája kiterjedt a kubai játékbirodalomra) és az alkoholnak, ugyanis jelentős adóbevételek származtak mindkettőből. A drog viszont kizárólag bajt okozott. Az érveket és az ellenérveket e film kiválóan megjeleníti.

előzmény: Tenebra (#411)

2012-06-21 19:58:24 puttancsospeti (?) #426

"Ebben a történetben jobb híján mégiscsak a Corleone családnak szurkol az ember, mert a film által bemutatott világban még ők a legtisztességesebbek és nem mellesleg ők a főszereplők is."

Azt tényleg lehet állítani azért, hogy a film jóságosnak ábrázolná a maffiát.

Csakhogy mivel a fentiek miatt a Corleone klán az amelyik mégiscsak kiköveteli magának a néző szimpátiáját, ezért ők ún."jó-gonoszok", a "nagystílű-gonoszok", a "bátor-gonoszok" míg az ellenségeik az ún. "gonosz-gonoszok", a "kisstílű gonoszok", a "gyáva gonoszok", stb.

Ahogy a trilógia egyik kutatója, Hirsch Tibor is megjegyezte "A Nagy Donra hasonlítani jó, mert a Nagy Don erős ember, aki megtartja magának és a másoknak tett ígéreteit..."

A film a maga nemében egyébként nagyszerű. A gengszterfilmek nagy hányada és általában az erőszakos filmek nagy hányada az átlagembernek a társadalmi kerítésen túlra való elvágyódását testesíti meg és teszi virtuálisan átélhetővé. Ezt valami jeles filmszakértő nyilatkozta anno talán még a harmincas években? Critixx a megmondhatója-erre a megfogalmazásra ő hívta fel a figyelmem régebben.
Az emberek nagy része-akiket ezernyi külső vagy belső tiltás, lehatárolás, lelkiismereti indok korlátoz szeretne úgy elbánni az ellenségeivel(a főnökével, vagy a másik autóssal aki elé vág az úton, vagy az egykori iskolás osztálytársával aki meggyepálta anno a nagyszünetben, vagy a politikai garnitúra általa épp utált irányzatának főbb képviselőivel, etc., etc., a variációk végtelenek...) még ha csak a vágy, a fikció, a pillanatnyi gonosz gondolatok szintjén is-, ahogy a Corleone klán leszámol velük az első rész végén vagy ahogy pl. a harmadik részben Garcia teszi az amatőr bérgyilkosokkal, szeretne akkora hatalmat magának, amekkora ezeknek az embereknek a kezében van. Szereti a főhős helyébe képzelni magát akár még annak bánatával együtt is. Szeret következmény nélkül, legálisan elégtételt venni a sérelmeiért hátradőlve a fotelben édesen borzongva. És szeret úgy félni, hogy biztonságban van. Virtuálisan.Ezért vannak ezek a filmek így megalkotva, ezért sikeresek, ezért hoznak sok pénzt, stb.

Viszont! Az ilyen filmek sem egyformák ugye, itt is vannak nívósabb és nívótlanabb alkotások. A Keresztapa kétségkívül a legnívósabb alkotások közé tartozik, ha nem A legnívósabb modernebb gengszterfilm, ami valaha készült. Számomra viszont ez az erénye egyben a rafináltsága is. Ha nem lenne ilyen kifinomult, eleganciával és tényleg briliáns kivitelezéssel(fényképezés, kamerakezelés, rendezés, dramaturgia, színészi alakítások, stb.) megalkotva, akkor Isten bizony nem taszítana ennyire. A Keresztapa ebből a koncepcióból táplálkozik de jócskán túl is nő rajta, anélkül azonban, hogy a másik oldal felségterületén földet érne-azaz: nem tör egyértelműen pálcát a gengsztervilág felett, még ha meg is csillannak benne a Tenebra által is megemlített morális vonatkozások. Sokkal de sokkal több egy buta "darálós", gyilkolászós gengszterfilmnél, amilyeneket tucatszámra nézegethetünk mondjuk a hálózat repertoárján, viszont úgy több, hogy cizelláltabb, árnyaltabb és helyenként morális mélységeket is feltár de ezek nem hoznak létre egységes, koherens szubsztanciát, hanem lebegtetik a filmet a két túlpart között,a "csípem Corleonéékat mert kemények" illetve az "ez mégiscsak egy bukástörténet, nem tudok azonosulni a főhősökkel"című fejezetek között. Nincs egyértelmű tanulság és ez valahogy nyugtalanítóbb számomra mintha egyértelműen "gonosz" tanulság lenne. A morális vonatkozások nem a konklúzió, hanem díszítés, a mesteri megmunkáltság részeit képezik. A film romantikájához tartoznak de itt meg is állapodnak.
Ugyanakkor nem is feladata a filmnek, hogy továbbvigye őket. Elég az egész koncepció úgy ahogy van. Mindenre. A film a virtusról és morális ellentétekről szól.
Ezért lesarkítva a dolgot leginkább két eset lehetséges. Az ember vagy hátradől és élvezi az alkotást (ki jobban, ki kevésbé jobban) vagy pedig ezek a dolgok előtérbe kerülnek-akkor viszont nem tudja élvezni a filmet. Ez viszont már habitus, alkat és ízlés dolga.
Félreértés ne essék. Nem azt akarom mondani, hogy az ilyen alkotásoknak azt a veszélyt tulajdonítom, hogy antiszociális embereket nevel és akinek tetszik az gengszterré válva ébred másnap reggel. Az ilyen alkotások valaminek az eredményei nem pedig a kiváltó okai. ezért szubjektív a dolog.
Anno én is karót adtam rá, azaz nézhetetlent de ezt most vissza is vonom és leginkább nem osztályoznám, mert számomra meghatározhatatlan ezekkel a kategóriákkal. nem mondhatom rá, hogy nézhetetlen-mert nem az. Nagyszerűen meg van csinálva-főleg az első két rész. az más kérdés, hogy engem jobban taszít, mint a legtöbb alkotás amire nézhetetlent adtam.

Végezetül annyit, hogy célszerű a-főleg az olasz reneszánszból hagyományait merítő ún. "szép bosszú" fogalmát tanulmányozni a témához kapcsolódóan. [link]


előzmény: Relayer (#425)

2012-05-27 12:31:08 Relayer (1) #425

Odáig én sem merészkedek, hogy kijelentsem, a gengszterszakmát állítja be példának, csak az a probléma, hogy hamisan, kiszínezve, egy lehetsége alternatívaként mutatja be, amit a néző félreérthet.

Vito Corleone-t nagyon idealizálja a rendező. Te is írtad, hogy Vito glorifikálódik. Coppoloa valóban túlzásokba esik. Majdhogynem példaképként állítja elénk. Gondolj csak arra a már említett lófejes dologra (a filmrendező egy szemétláda volt, ergo kijárt neki), Vito felemelkedésére (Fanucci szintúgy egy disznó volt, őérte sem kár), vagy a nyitójelenetben a moralizáló donra (nem akarja megöletni az erőszaktevőket).
Sonny halála nyilván megdöbbenti, de ez is csak egy dramaturgiai fordulat, amely a néző szimpátiáját célozza.

Coppola mítoszt teremt, az erkölcsös gengszter mítoszát. A valóságban azért a maffiózók jelentős része érzéketlen pszichopata.
Ebben a történetben jobb híján mégiscsak a Corleone családnak szurkol az ember, mert a film által bemutatott világban még ők a legtisztességesebbek és nem mellesleg ők a főszereplők is.
A Corleone családot kivéve minden realisztikus a filmben és itt a trükk szerintem, mert ettől a ponttól kezdve az is hihető, hogy létezik ilyen gengsztercsalád, pedig a valóságban ez nem lehetséges.
A valóságban ezek könyörtelen gyilkosok, akik gondolkodás nélkül eltipornak bárkit, aki az útjukba kerül. A keresztapában ábrázolt erkölcsileg mérlegelő gengsztertípus sosem létezett. Nem is létezhetett, mert az erősebb kutya baszik elv alapján, azonnal leszámoltak volna vele a gátlástalanabb bűnözők.

A jóságos don a valóságban simán belemenne a kábítószerüzletbe, ha elég haszna lehet belőle.
Abban a világban (és sajnos a politikában, vagy az üzletben is) a könyörtelenebb marad fenn. Mivel nincsenek elveik lépéselőnyben vannak azokkal szemben, akiket erkölcsi elveik korlátoznak.
Emiatt a film számomra nonszensz és ezzel nem is lenne baj, ha nem venné komolyan magát, a regényhez hasonlóan. Puzo könyve ugyanis ponyvaregény, amiből egy B-filmet kellett volna készíteni. A keresztapa viszont egy monumentális, epikus alkotás, művészileg igényes kivitelezésben.

Abban egyetértek, hogy Michael ellenpontozza ezt a kozmetikázott képet, csak számomra ez sem menti meg a filmet, mert egyúttal azt is kihangsúlyozza, hogy mindenki más is megvehető, gátlástalan.

Azt sem gondolom, hogy A keresztapa tehet arról, hogy ennyire korrupt világban élünk, de a maga módján igazolja ezt, mondván, hogy a többiek (politikusok, üzletemberek, más gengszterek) még a Corleone családnál is romlottabbak, ezáltal elbagatellizálja a vétkeiket.

Számomra a film végkicsnegése, hogy a bűnöző életmód egy alternatíva, és lehet hogy belebukik az ember, de ha meg sem próbálja, majd elvérzik máshol. Gátlástalan politikusok, törvényszolgák, vagy üzletemberek áldozata lehet, mint Bonasera. Ezáltal relativizálja a bűnözést –mégha bemutatja a rossz oldalát is- és az erre fogékony embereknek befolyásolhatja a gondolkodásmódját.

előzmény: morcosmedve (#422)

2012-05-27 12:11:08 Relayer (1) #424

Lehet, hogy durvának tűnik, de engem ez a film egyszerűen taszít, ezért az én nézőpontomból jár neki az elégtelen.
Tegnap megnéztem a hatperces nyitójelenetet és az végleg elvette a kedvem a trilógiától.
De azt is meg tudom érteni, ha valaki szereti. Öt-hat évvel ezelőtt még nekem is tetszett.

előzmény: dorothygale (#421)

2012-05-27 12:05:46 Tenebra (4) #423

A mai alapanyagból próbáljon csak valaki egy emberarcú Vitot kiizzadni...


Ilyen szempontból a Breaking Bad nagyon tanulságos. Tulajdonképpen az is egy gengszterfilm (illetve sorozat), és hasonló kérdések vetődnek fel. De amit írsz, már az igaz rá. A főhőst ott még annyira sem lehet felmenteni, amennyire Michaelt vagy Vitot fel lehetne.

Viszont ott is tény, ami itt is: a gengszterek csak tünetek. Az igazi kór az maga a kapitalizmus. Hiszen, ahogy írtad is: "kicsi szorgalmas michael"-k irányítanak. Akiknek az arcát sem látjuk, sőt, állítom, még a létezésükről sem tudunk. Csak éppen elhitetik a társadalommal, hogy a problémát az arabok, meg a gengszterek meg a politikusok adják. Nem. Ezek a "kisdonok", akik nagyvállalatok élén állnak: ők a mai keresztapák.

előzmény: morcosmedve (#422)

2012-05-27 10:11:35 morcosmedve (5) #422

Hogy törvényt szegni kifizetődőbb, ez annyira életszagú, hogy ma közhely, és ezt nem a film okozta a világban. Frissen vadkapitalista országunkban ezt erőteljesen át is tudjuk élni.
Ha most azt veszem, hogy ezzel együtt a felkínált életpályák közül a gengszterszakmát állítja-e be követendőnek a film, ez megint csak nem ennyire egyértelmű. Vito még glorifikálódik, de a közvetlen utód Michael már demonizálódik, méghozzá teljeskörűen, pedig atyai felügyelettel viszi tovább a családi bizniszt, vagyis ok-okozati összefüggést sugall. A felemelkedésnek tehát súlyos ára van. Sonny halálakor pedig a Don egyértelműen megrendül, mert a fiát veszíti el: szakmai ártalom folytán. Azért ezeket könnyen lehet mérlegelni filmnézés közben.
Michael mentségére legfeljebb azt lehet mondani, hogy legalább nem aprópénzért adta el a lelkét az ördögnek.

Az ötösömnél pedig számításba veszem azt is, hogy a mai perspektíva még nem állt Coppola rendelkezésére, ahol sok kicsi szorgalmas michaelek éppen sírba teszik az egész világgazdaságot, amitől már mindenki függő helyzetbe került. Akkor még csak sejteni lehetett a modellek kifutási lehetőségeit. Coppola azonban az egyéniség szintjén tartja a nézőpontját, mert az még befogható, nem kezdd el a problémák rendszerszintű, társadalmi kifutásával foglalkozni, ahol a mai michaelek is már egyéniségüket vesztett gazdaságtani robotokként írhatók le. A 70-es években Michael még el tudott kárhozni. Egy boldogabb korban? A mai alapanyagból próbáljon csak valaki egy emberarcú Vitot kiizzadni...

előzmény: Relayer (#420)

2012-05-27 07:26:30 dorothygale (5) #421

Azèrt a nèzhetetlen megjelölès elèggè durva....

2012-05-26 22:27:06 Relayer (1) #420

Tulajdonképpen mindenben egyetértünk, annak ellenére, hogy te ötöst adtál a filmre, én meg egyest.

Mindehhez már csak egy rövid, spekulatív szociológiai eszmefuttatást fűznék hozzá, hogy még inkább alátámasszam, amit korábban írtál (az alkotás imaginárius tere visszacsatolódik a valós, filmtől független térbe).

A hetvenes években már minden háztartásban volt televízió, és a társadalom leszakadó rétegeit is bombázták a fogyasztási javakat népszerűsítő reklámokkal és egyéb üzenetekkel, akikben mindez frusztrációt keltett, mert a hőn áhított anyagi jólétet nem tudták legális úton elérni.
A Keresztapa pedig azt mutatja be, hogy még egy szicíliai bevándorló is meg tudja valósítani az amerikai álmot. Mindössze annyi a bökkenő, hogy ehhez bűnöznie kellett.
A legendásan aluliskolázott, viszonylag könnyen befolyásolható fiatalság ebből azt a következtetést is levonhatta, hogy nekik is sikerülhet felemelkedni és ez a film egyfajta erkölcsi alapot is teremthetett nekik arra, hogy később igazolják a bűnelkövetés jogosságát.

Jó példa erre a nyitójelenet, amely szembeállítja a két olasz bevándorlót: Don Corleone az élet császáraként jelenik meg, míg Bonasera csak egy igazi balfasz. Ebben a jelenetben azt is megtudjuk, hogy Bonasera, -aki tisztességesen próbált boldogulni és követte a társadalmi normákat -nem vitte semmire és még az igazságszolgáltatás sem áll mellé; akkor sem, amikor igaza van. Ebből a néző akár azt is gondolhatja, hogy törvényt szegni kifizetődőbb és méltóságteljesebb. A keresztapa pedig egy realista családregény, tehát könnyű összemosni a valósággal.

előzmény: morcosmedve (#419)

2012-05-26 19:57:47 morcosmedve (5) #419

Igen, pont ettől olyan ellentmondásos ez a film, és ez állásfoglalásra késztet (nem merem mondani, hogy jó esetben). A "barátság" viszont nem csupán eufemisztikus. Azt is jelenti, hogy emberként fordulok hozzád, és tőled is ezt várom. A társadalmi rendszerek (igazságszolgáltatás) ugyanis nem emberként, egyéniségként tekintenek rád (kartotékadat vagy). Nem igazságot, hanem jogot szolgáltatnak egy felperesnek, és esetleg szabadlábra helyezik az elkövetőt. Az igazság becsület kérdése is, nem kizárólag szellemi-társadalmi, hanem legalább annyira egyéni-lelki tevékenység. Ezért várja el Vito, hogy a becsületért nem elég pénzt fizetni, mert újra egy embertelen rendszerhez jutsz. Ha emberarcú megoldást vársz, tessék emberként viselkedni! Vito nem bérgyilkos. Neki ez nem csupán egy megélhetési szakma, hanem élethivatás.
Most erre lehet azt mondani, hogy glorifikálja a maffiafőnököt. Itt ráadásul már többről van szó, minthogy a gengszter is ember. Ez egészen konkrétan keresztényi viselkedésprogram. Ezért is valódi tragikus fordulópont, amikor megtudja, hogy Michael lőtte le a törökéket. Nem a saját sorsát szánta a fiának. Baj-e, hogy egy gengszterfőnök emberarcúként tekint a környezetére? Bárcsak...

A másik serpenyőben igen durva bűnök találhatók. Részben ez adja a dramaturgia feszültségpontjait. A levágott lófej kőkeményen ellenpontozza az emberarcú Vitot. Az a vérben tocsogó Corleone-valóság. Szerintem hatásos is. Végső soron lehet azt is mondani, hogy akinek nincs ínyére, hogy nőket verjen, ne vegyen feleségül olyat, aki igényli a verést.
Ezzel együtt az ember alapfelállásban mintakövető. És magam is azt gondolom, hogy a filmben látott viselkedésminták megfelelő értelmezés-értékelés nélkül csont nélkül hullanak a közfelfogás folyamatosan trágyázott talajára. Ha nem ilyen hatásos média-eszközön keresztül történne, én is nyugodt szívvel mondanám, hogy kinek-kinek lelke rajta. Abban nagyon is egyetértünk, hogy ennek a filmnek igenis vannak filmen túli morális következményei, és nem feltétlen felemelőek.

előzmény: Relayer (#417)

2012-05-26 19:12:33 Tenebra (4) #418

Én ugyanazt tudom csak írni: számomra elfogadhatóbb, amit ők csinálnak, mint amit az állam csinál. :D Részemről inkább csatlakoznék egy ilyen hierarchiába, minthogy a politikusok és az államhatalom kiszolgáltatottja legyek.

Persze rendben, a valóságban ez nem így van, de hát pont azért szeretjük a filmeket, mert egy olyan leegyszerűsített világba kalauzolnak minket a mítosz által, amit teremtenek, ahol nyugvópontra juthatunk és visszanyerhetjük a hitet, reményt. Számomra a Keresztapa is ezt nyújtja, elvégre egy alapvetően szórakoztató játékfilm, nem pedig politikai propaganda vagy egy szájbarágós dokumentumfilm. :D

2012-05-26 18:28:53 Relayer (1) #417

Erre nem is gondoltam, de valóban lehet így is értelmezni a „barátságot”. A nyitójelenet még ennek ellenére sem stimmel nekem, mert érzelmileg berántja a nézőt (lehet, hogy hasonló helyzetben te is bosszúért kiáltanál?), bemutat egy dilemmát és levonja a következtetést, hogy a törvényben nem lehet bízni, de a keresztapa kiköszörüli a csorbát. Vito nemcsak igazságot szolgáltat, de még elvei is vannak.
Hasonló bántalmazás megtörténhet a valóságban is (habár ez eléggé ritka és szélsőséges eset), és a film ezt arra használja megalapozza a keresztapa bűnszervezetének létjogosultságát. Ebből kifolyólag rögtön idealizálja a Corleone-t, akit gyakorlatilag elvhű úriemberként mutat be.

előzmény: morcosmedve (#416)

2012-05-26 17:30:17 morcosmedve (5) #416

Pontosan ez a kettősség dolgozik bennem is a filmmel kapcsolatban, ami ebből a vitából is kitűnik. Egyszerre fogadom és utasítom el.

A nyitójelenet értelmezése azonban nem ilyen nyilvánvaló, amikor Vito "barátságot" vár el, nem csak azért, mert eufemizmus. Ez a kívánalma ugyanis éppen abból fakad, hogy a bosszúszomjas pacák képmutató módon elhatárolódott a keresztapától, amikor meg baj van, mégis hozzá fordul. Ezzel egyrészt ő maga hitelesíti a keresztapa hivatalát, leköpve eddigi elveit, másrészt Vito arra is felhívja a figyelmet, hogy nála (még) nem minden eladó pénzért, az igazságtétel sem. Tessék szépen nem köpönyeget forgatni folyton, mert az gusztustalan! Vito még az a generáció, akinek vannak elvei.

A Robin Hood kiváló példa, mert ő az első ismert törvényen kívüli igazságosztó (az álarcos szuperhősök előképe is). Ő viszont nem vindikál magának társadalmi legalitást, hanem száműzöttként nem csak törvényen, hanem társadalmon kívül is tengeti erdei mindennapjait. Hozzá képest Vito a társadalmi integráció mintapéldánya, mélyen beleivódva a környezetébe.

2012-05-26 16:36:45 Relayer (1) #415

Azzal egyetértek, hogy zavaros időszak volt a hetvenes évek és a filmben az is benne van, hogy a bűnözés torzít, de különösen az első rész nagyon idealizálja a keresztapa által kialakított rendszert.
Sőt, felkínálja az azonosulás lehetőségét is. Nyilvánvalóan az is benne van a filmben, hogy Michael elbukik és eltávolodik az apja által képviselt elvektől. De csak az apjához képest bukik el, akinek az erkölcsisége szintén megkérdőjelezhető.

Szerintem az emberek többsége nem azt a konzekvenciát vonja le a trilógiából, hogy a bűnözés torzít, mert ahhoz Coppola túlságosan glorifikálja az egészet. A trilógiát lehet úgy is értelmezni, hogy bemutatja a bűnözés hátulütőit, de úgy is lehet nézni, hogyha Michael jobban csinálja a dolgokat, akkor minden rendben mehetett volna. Mindenesetre, egy sajátos erkölcsöt próbál ráhúzni erre a fajta életmódra, és ez az, ami nekem nagyon nem tetszik. Éppen az erkölcsi relativizmus teszi lehetővé, hogy a néző azt gondolja: igen, gazemberek, de mindenki más is az.

Azzal is egyet értek, hogy a feudalizmus jobb értékrendet képvisel, mint a kapitalizmus, de attól még nem dől meg a rendszer, hogy Corleone kiépít egy újfeudális struktúrát a már létező kapitalizmuson belül. Viszont nem tudok úgy tekinteni Corleone-ra, hogy próbál felülemelkedni a káoszon. Ő nem forradalmár. Nem a rendszert akarja megváltoztatni.

Rózsa Sándorral először jobban meg kellene ismerkedjek, hogy érdemben hozzá tudjak szólni.
Robin Hood-ról annyit, hogy ő a szegények védelmezőjének van beállítva. Persze nem tudom, mennyire volt jó ember Robin Hood, illetve mi igaz az egészből, mivel a középkori Anglia még a hetvenes éveknél is zavarosabb lehetett.
Robin Hood úgy él a köztudatban, mint aki önzetlenül segített az elesetteken. Vele ellentétben Corleone viszontszolgáltatást vár el. Tehát ha Vito segít, nem szociális érzékenységből teszi, hanem azért hogy az illető függjön tőle később.

Mint írtam, régen láttam a Keresztapát, ezért már nem emlékszem, milyen ember volt a filmrendező, de a lófejet akkor is megkapta volna, ha történetesen egy földreszállt angyal. Mivel nem a bűneiért félemlítették meg, hanem azért, hogy foglalkoztassa egy családtagjukat.

előzmény: Tenebra (#414)

2012-05-26 15:03:05 Tenebra (4) #414

De a film pont nem arra tanít, hogy bűnözzenek, hanem arra, hogy a bűnözés torzít. :> Az utolsó jelenetet kell megnézni. Nyilvánvaló, hogy Michael bukásáról szól a film, minthogy eltávolodott azoktól, akiket szeret. A II. rész ennek elmyélülését, a III. rész pedig a konklúziót hozza. Michael meg tudta menteni a maffiaszervezetet, aminek akkorra már köze nincs a családhoz, de a konkrét családját nem. Ezt már előrevetíti az utolsó jelenet is az I. részben, ahol Michael kifakad az addig szeretett nőjére, hogy "ne kérdezz többet az üzleti ügyeimről!". Elbukott morálisan, mert többé nem tud elszámolni tisztességesen a szerettei felé, és hazudik. Ezzel szerintem abszolút nem torzít semmit.

Az meglehet, hogy relatív itt minden, de a '70-es években ez abszolút igaz, mivel totális káosz uralkodott. Gondolj csak bele: hippik, lázadó fiatalok, lázadó feketék, háborúellenes tüntetők, korrupt, hazug politikusok stb. Úgy tűnik, a Sátán megszállta a Földet (The Omen, Rosemary gyermeke - konkrétan ki is mondja ezt). Ebben a zűrzavarban pedig jön egy Vito, aki megpróbál felülemelkedni a káoszon (igaz, itt a háború utáni években vagyunk, de valahol ott kezdődött az, ami a '70-es évekre betetőzött - gondoljunk csak a komcsiüldözésre, feketelistákra). Hűbéres módszerekkel? Lehet, de a kapitalizmsutól a feudalizmus egy fokkal világosabb értékrendet képvisel.

Itt most nem az a lényeg, hogy létezik-e ilyen kaliberű figura, mint Vito, hanem az a kérdés, hogy van-e valamilyen kiút abból az erkölcsi káoszból, ami a társadalmi-politikai, elvileg legális közegben is működött.

Egyébként a relativizálással én tökéletesen egyetértek, minthogy köztudott, hogy manapság is a felső vezetői köröket áthatja az alvilág, és politikusainkról is olyan dolgok derülnek ki, melyeket azt hinnénk, csak gengsztervezérek művelnek.

Persze ettől függetlenül nem kell a bűnözést magasztalni. Viszont a Keresztapát ezért támadni szerintem olyan, mintha a Robin Hood vagy Rózsa Sándor-sztorikat kezdenénk el boncolgatni, hogy mennyire volt etikus meglopni a királyi kincstárat... (Mellesleg a filmrendező és a véres ló esete: egyáltalán nem volt olyan jó ember az a filmrendező, sőt... )

Én legalábbis így látom.

előzmény: Relayer (#413)

2012-05-26 14:55:05 Relayer (1) #413

Úgyhogy szerintem ez a film abszolút nem torzítja az erkölcsiséget, hanem inkább egy alternatív, tisztább erkölcsiséget akar felmutatni a romlott, hazuggá vált államideológiával szemben.

Mégis milyen tisztább erkölcsiséget?
Pl. ott van az a jelenet, amelyben a Corleone család halálra rémíti a producert, aki nem akarja szerződtetni a tehetségtelen Sinatra-klónt.
De nekem már rögtön az elején leveri a biztosítékot a film azzal az irgalmatlan képmutatással, hogyha valaki segítséget kér a keresztapától, akkor kérnie kell a barátságát. Ennek semmi köze a barátsághoz, inkább hasonlítható egy hűbéres kapcsolathoz, de barátságként kell beállítani.

Régen láttam a filmet, évekkel ezelőtt, de úgy rémlik, hogy a gyilkosság is benne van a repertoárjukban. És ha így van, akkor nehezen képviselnek bármiféle erkölcsiséget.
Szerintem az a nagy probléma ezzel a filmmel, hogy relativizálja a bűnözést. Ha Corleone-ék nem árulnak kábszert és vannak elveik, attól még nem lesznek korrekt emberek. Még akkor sem, ha az állam is korrupt és velejéig romlott.

Ez a film igenis torzítja az erkölcsiséget, mert azt sugallja, hogy bűnözni is lehet tisztességesen. Ez pedig hazugság.

előzmény: Tenebra (#410)

2012-05-26 14:13:02 critixx (4) #412

Szerintem ezt a kettősséget Scorsese Nagymenőkje jobban kihangsúlyozza. Az apák nemzedéke, a szabályok szerint játszó gengszterek, és a fiúk nemzedéke, az anarchista, amorális gengszterek közti szakadékot, mely végül az utóbbiak vesztéhez vezet.

előzmény: Tenebra (#411)

2012-05-26 13:52:11 Tenebra (4) #411

Illetve annyit pontosítanék az előbbin, most jutott eszembe, de ez még jobban erősíti, amire utalni akartam: csak a Corleone-család az, amelyik valamilyen erkölcsi tisztaságot képvisel a fertőben. A Tattagilák és társaik, tehát a riválisok pénzelik a rendőrséget (ezt mondják is), meg ők terjesztenek kábítószert. S ugye ez adja az alapkonfliktust, hogy Don Corleone NEM AKAR KÁBÍTÓZNI! Azaz az ő családja egy másfajta, jobb értékrendet képvisel, mint ami ebben a mocskos országban leledzik. Tehát Corleonéék kimagaslanak mind a többi gengszter, mind az államapparátus emberei közül. Morálisan állnak felettük és képviselnek valami jobbat.
Az már más kérdés, mi történik a film végére és mi zajlik majd a II. részben. De úgy vélem, itt, ebben a filmben igen is egy magasabb rendű eszmét képvisel a Család, s inkább egy kiutat kíván mutatni a film ezzel az erkölcsi fertőből, melybe Amerika jutott.

előzmény: Tenebra (#410)

2012-05-26 13:46:37 Tenebra (4) #410

Hogy A keresztapa torzította-e egy egész nemzedék erkölcsi érzékét? Ezt nem merném állítani. Hogy hatással volt rá, az konkrét társadalmi jelenségek alapján szinte biztos.

Azt azért tegyük hozzá, hogy a film egy olyan korban készült, amikor a Hatalom, a Rendszer (Establishment) egy cseppet sem volt jobb a szervezett bűnözésénél. Sőt. Watergte-botrány, korrupció, vállalati kapitalizmus gátlástalansága, s hogy ne mondjam: Vietnám...
Én a Keresztapa gengszterjeit mindig is úgy értelmeztem, mint a csoportot, melyek alternatívát mutatnak a mocskos világ erkölcsi fertőjére. Hiszen mit látunk? A rendőröket a maffia pénzeli, és McClumsky vagy ki (már nem emlékszem a regénybeli nevére :D - szóval az, aki a "törökkel" meg Michaellel találkozik az étteremben) mocskosabb, mint akármelyik gengszter a filmben.

Egységes szimptóma ez a korban, elég csak a Bosszúvágyat vagy a Dirty Harryket megnézni. De ott van számos western is, melyekben a törvény, a rend oldala egy mocsadék, korrupt, velejéig romlott maffiózóbandát jelent (Doc, Vad banda, Chato földje).

Úgyhogy szerintem ez a film abszolút nem torzítja az erkölcsiséget, hanem inkább egy alternatív, tisztább erkölcsiséget akar felmutatni a romlott, hazuggá vált államideológiával szemben. A '70-es évekre az "American Dream" ugyanúgy hitelét vesztette, mint a '90-es évek végére a szocializmusok.

előzmény: morcosmedve (#408)

2012-05-26 13:12:06 morcosmedve (5) #409

A "cosa nostra" kifejezés elhangzik 8.15-nél, csak nem úgy szinkronizálják.

2012-05-25 20:23:15 morcosmedve (5) #408

puttancsospeti több vonatkozásban is neuralgikus problémákra világított rá. Nem is csak ezt a művet, hanem az egész filmműfajt érintő kérdésről van itt szó. Nevezetesen, hogy az esztétikailag kerek alkotás magával a bemutatással hamis módon mégiscsak egy etikailag kifogásolható létszemléletet nemcsak hogy kozmetikáz, hanem egyenesen legalizál a maga sajátos eszközeivel. Vagyis az alkotás imaginárius tere visszacsatolódik a valós, filmtől független térbe. Ez a visszacsatolás pedig az alkotói szándéktól függetlenül végbemegy, hiába próbálja a posztmodern esztétikaszemléletek többsége élesen különválasztani a kettőt. A mozi mint média a társas befolyásolás igen hatékony eszköze.
A filmek pszichológia hatásmechanizmusa pedig még ma sem ronggyá tárgyalt téma. Ebben a műfajban is segít ugyan a műveltségből fakadó disztingválás készsége, de pont a látványészlelés bonyolultsága gördít akadályokat a teljes tudatosítás elé. Ki állítja magáról biztosan, hogy a látványészlelés mintegy 30 agyterületre osztható folyamatát tudatosan éli meg filmnézés közben? És az asszociációs háló még be sem indult.
Hogy A keresztapa torzította-e egy egész nemzedék erkölcsi érzékét? Ezt nem merném állítani. Hogy hatással volt rá, az konkrét társadalmi jelenségek alapján szinte biztos. Óvatosan felmerül bennem: talán nem minden filmnél éri meg vállalni a megnézés kockázatát. A keresztapa viszont több okból is egyszerűen kikerülhetetlen alkotás, akár maffiamegrendelésre született, akár nem. Ez a kocka addigra már el volt vetve.

2011-12-07 20:12:54 Csende Kristóf (5) #407

Az egyik első katartikus filmélményem. Remek családi-történet, amely mellesleg remek gengszter-történet is.

2011-10-15 22:59:23 norberto182 (5) #406

A napokban sikerült megnéznem az első részt az 1982-es magyar szinkronnal. Eléggé vegyes véleményem van róla, mindenesetre Szabó Gyula hangja nekem nagyon tetszett a nyitójelenetben!

2011-03-13 17:12:07 slawter (5) #405

Nagyon szeretem ezt a filmet, remek színészi játék, végig érdekes történet, korhű, és kellő hosszságú, ráadásul a zenéje is fantasztikus!

2011-01-04 17:01:00 Pete (4) #404

Noha mélységesen egyet kell értsek azzal, hogy Brando a Rakparton után némileg visszavett, azért ezt a filmet pusztán csak emiatt az egyetlen tény miatt (amit persze sokan vitatnának) leírni, az khm... butaság. Sőt, ha filmesztéta lennék még csúnyábbat is írnék erről.

Mert ő csak egy szereplő a sokból és Pacino mondjuk őrült jól alakít, a film egyéb erényeit (rendezés, forgatókönyv, fényképezés, zene) tagadni pedig elég szomorú dolog.
Én 5-öst adtam ár, pedig szerintem is nagyobb a kultusza mint kéne. Dehát egy hibátlan film és még tetszett is. Teljesen jól kikapcsolt.

előzmény: Marianne Renoir (#403)

2011-01-04 16:46:49 Marianne Renoir (?) #403

Akár ez minden idők legnagyobb filmje, akár nem, én nem bírtam végignézni. Pedig Marlon Brando sokkal tehetségesebb színész volt, mint Paul Newman, mégis (vagy éppen ezért) James Dean sajnálatos halála után teljesen lecsúszott, bármit elvállalt, nem volt semmi kontrollja... Nagyon nagy kár érte...

2010-12-12 15:23:48 ronin07 (?) #402

"mert jó alaposan szájbarágják."

Az, hogy valamit részletesen, alaposan bemutatnak, nem mindig kizárólagos szájbarágás, hanem a trivialitásokon keresztül bemutatott valóság vagy jellembemutatás. Egyébként honnan tudod, hogy a jelenlétét onnan értem, mert számba rágták? Ismersz engem vagy beszéltünk már róla? Nem rémlik, szóval fogalmam sincs, miért sütöd rám ezt. :) 2005-ben, mikor először láttam ezt a filmet, is világos volt. Ehhez mit szólsz?

"Szerintem egyáltalán nem derül ki. "

Igen. Szerinted. Több millió ember szerint meg ugyanolyan egyértelmű, ahogy én is látom. Nem véletlenül. Ez egyértelmű jel.

"A film elején jófiú, utána meg maffiózó, a kettő között meg olyan, mintha minden eltűnt volna."

Minden eltűnt volna? Ezt nem gondolod komolyan, ugye? Az, ami szerinted eltűnt, egy hosszadalmas rész, ami a népszokások, új mentalitás révén óriási aprólékosságot takar. Legalább 90 perces ez a szakasz. Legfeljebb unalmasnak találhattad, ha tippelnem kéne valamire, de egyértelműen benne van a filmben Mike jellemfejlődése.

"Mindegy, ízlések és pofonok."

Valóban, de úgy érzem, túlságosan átgondolatlanul szántottál végig a film bírálatán, így kissé csorbult ez a gondolat.

előzmény: remington827 (#401)

2010-12-12 15:07:49 remington827 (3) #401

"hiszen a filmből is egyértelműen kiderül"

Szerintem egyáltalán nem derül ki. A jelenlétét azért "érted", mert jó alaposan szájbarágják. De jellemfejlődés - nem csak itt - egy darab nincs. A film elején jófiú, utána meg maffiózó, a kettő között meg olyan, mintha minden eltűnt volna.

Mindegy, ízlések és pofonok.

előzmény: ronin07 (#400)

2010-12-05 14:22:32 ronin07 (?) #400

Nem "mi", csak ő, Hannibal mondja el ezt. Szó sincs belemagyarázásról és értelmetlen a könyvhöz nyúlni, hiszen a filmből is egyértelműen kiderül, hogy az évekig tartó szicíliai nevelődés kívülről-belülről átformálja az iskolásfiút, és Coppola erre tökéletes ellentétpárokat hoz: urbánus előélet-bukolikus "tanulóévek", ügyletektől távol maradó srác-a maffiaháború szelét érző új Corleone. Az pedig egyáltalán nem igaz, hogy "az egyik jelenetben még ez, utána meg már az", hiszen az olasz folyam aprólékossága pont a precíz leírást szolgálja, igenis van átvezetes, méghozzá baromi érzékletesen. Hogy a döntő szavakat a fegyverek ropogják el, az lehet ugyan már kérdés, de a maffiokráciát lehetetlen elképzelni nélküle.

előzmény: remington827 (#399)

2010-12-05 14:10:12 remington827 (3) #399

Ezt szerintem csak ti beszélitek bele ebbe a filmbe. Lehet, hogy a könyvben így volt, itt viszont zajlik egy több órás, céltalan ömlengés, karakter-fejlődésnek nyoma sincs. A srác az egyik jelenetben katonatiszt, a család "fehér báránya", aki nem maffiózó, a másikban meg már maffia-tag. Logika egy darab sincs benne, ami átvezetné az egyik állapotból egy másikba. Az meg külön tragikus, hogy éppen lövöldözéssel meg hasonló dologgal operálnak, ennyire hirtelen.

előzmény: Hannibal Lecter (#393)

2010-08-26 19:31:10 puttancsospeti (?) #398

Persze. És ez is a dolog kettős lényegét mutatja. Amit megtesz az óhazában Szicíliában, hogy az erkölcsösségét és a tiszteletreméltóságát legitimálja, az a tengeren túli világban éppen hogy az erkölcstelenségeként jelenik meg. "Megcsaltam a feleségem." Tulképp Apolloniát is megcsalta, hisz vélhetőleg nem számolt be neki Kaye-ről. Mindkét esetben az adott helyzetből nézve necces a dolog.

előzmény: Hannibal Lecter (#397)

2010-08-26 19:24:58 Hannibal Lecter (5) #397

Nem állítottam, hogy nem szereti Apolloniát. A pragmatizmust úgy értem, hogy Szicíliában a család a legfontosabb. Ahhoz, hogy nomád csavargóból tiszteletreméltó férfiúvá váljon, neki is alapítania kellett egyet. Gondolom, ez számodra is világos.

előzmény: puttancsospeti (#396)

2010-08-26 19:04:08 puttancsospeti (?) #396

"...ezért újraértelmezi a társadalomhoz, és a magánélethez való viszonyát is: megcsalja barátnőjét, pragmatikus okokból házasodik"


Nos igen. De ez a pragmatizmus nem egyértelmű. Olyannyira nem, hogy Michael vonzódását Apolloniához a könyv eképpen ecseteli-a testőrinek szájába adva a szót:"Mikor megpillantotta belecsapott a villám." ez a szicíliai közmondás a "szerelem első látásra" c. fejezetre. És a filmben is... Nem igazán van az adott helyzetben a pragmatizmus kibontakoztatva. Sokkal inkább a dolog romantikájára van fektetve a hangsúly. A séták Apolloniával Szicília kies tájain, a szótlan andalgások a festői környezetben, amelyet az emblematikus muzsika líraian fest alá, akárcsak az esküvőt és a harmadik részben visszaidézett esküvői tánc képsorait is. Egyáltalán nem az az ember érzelmi benyomása, hogy itt valamiféle érdekkapcsolatról, érdekházasságról van szó. A későbbiekben igan. A harmadik rész gyónási jeleneténél valóban ő maga mondja ki: "Megcsaltam a felségem." De ez az oldala a dolognak így inkább utólag rajzolódik ki. És akkor sem a pragmatizmusa domborodik ki elsősorban.

előzmény: Hannibal Lecter (#393)

2010-08-21 20:29:03 Rocky (?) #395

Erről van szó Hannibál, kiváló!
,,Ezt értem, de azt nem, hogy miért kell nem is tudom mennyi ideig nézni, hogy mit csinál ott.''
-Válaszom: NEM kell nézni!..

2010-08-21 14:50:28 uccse (3) #394

Most, hogy tudom teljesen egyértelmű.

2010-08-21 13:26:51 Hannibal Lecter (5) #393

Azért, mert ez Michael szimbolikus újjászületése. A nulláról kezdi újra: már nem hős katonatisztként, hanem maffiózó-aspiránsként egzisztál, ezért újraértelmezi a társadalomhoz, és a magánélethez való viszonyát is: megcsalja barátnőjét, pragmatikus okokból házasodik, belekóstol a szicíliaiak pőre, nomád életformájába, ami a gyökértelen és labilis gengszter-életprogram metaforája, előrevetítője. Másrészt mintha tudatosan igazodna apja életútjához azzal, hogy bejárja azt a territóriumot (Szicília fenyegetően vad tájegységeit), ahol a Corleone-legenda elkezdődött. Szóval a száműzetés rendkívül eklatáns szituáció a dramaturgiában: egy addig magas társadalmi respektussal járó státuszból (háborús hős) Al Pacino hirtelen átviharzik a vezetői széket kínáló, sötét családi vállalkozás berkeibe. A szicíliai szituáció az eljövendő őrségváltás tudatos kiböjtölése, de egyben fontos kötőelem a "régi" és az "új" Michael Corleone között.

előzmény: uccse (#391)

2010-08-21 13:23:37 limupei (5) #392

Mert az az őshazájuk, onnan lehet megtudni egy csomó dolgot erről a világról.

előzmény: uccse (#391)

2010-08-21 12:48:21 uccse (3) #391

Ezt értem, de azt nem, hogy miért kell nem is tudom mennyi ideig nézni, hogy mit csinál ott.

2010-08-21 12:44:36 Hannibal Lecter (5) #390

Az a jelentősége, hogy ha New Yorkban maradt volna, és meg sem próbál elmenekülni, akkor ő is a halakkal alszik, mint Luca. Ezt komolyan magyarázni kell? Meg persze Michael itt hoz először áldozatot a Corleone-vállalkozás érdekében, itt kezdi véglegesen beszippantani az a könyörtelen világ, amitől fivérei és apja eddig gondosan óvták. Ha megnézed, nagyon sok archetípussal dolgozik a film, a legkisebb fiú önkéntes száműzetésbe vonulása tipikusan ilyen szituáció a történetben.

előzmény: uccse (#389)

2010-08-21 12:36:39 uccse (3) #389

A film az esküvőn kezdődik, itt kapunk egy képet a családról, eddig teljesen rendben van, mert enélkül nem lehetne érteni az egészet. Aztán a "Török" megjelenésével elkezdődik a cselekmény, eddig kifejezetten tetszett, de onnan, hogy Michael bosszút áll elkezdődik a katyvasz (kérem nem félreérteni, ezzel a szóval nem akartam bántó lenni). Jön a számomra felfoghatatlan, hogy mi a jelentősége rész, mikor Michael elmegy Szicíliába. Innentől meg csak történik valami aztán még valami és még valami.

2010-08-21 10:34:13 Ivan/ (4) #388

A három rész alkot egy kerek egészet. A komplett trilógia egyébként számomra elsősorban családtörténet (nem csak az mielőtt félreértenének, mert rengeteg másról is szól e mellett) arról, hogy az öreg Don örökségét halálát követően miképpen tudják a fia(i) továbbvinni, megőrizni és továbbadni majdan a következő generációnak. Picit, ha úgy tetszik olyan, mint a Dallas (remélem nem túl hülye hasonlat) volt.

2010-08-21 10:33:39 limupei (5) #387

Ezt most komolyan nem értem. Mi az, hogy nem kerek? Ez egy családtörténet, amiben a család története eljut "a"-ból "b"-be. Ennyiből az összes életrajzi filmre vagy a hasonló családtörténetekre rámondhatnád, hogy fel lehet darabolni epizódokra.

előzmény: uccse (#386)

2010-08-21 10:26:14 uccse (3) #386

A filmnek nincs egy kerek története. Teljesen máshol ér véget, mint ahol elkezdődött. Gond nélkül epizódokra lehetne bontani, amik csak lazán kapcsolódnak egymáshoz.
De van a filmnek egy megjelenése(mondhatni sármja) ami miatt hármast adtam és nem rosszabbat.

2010-08-21 00:05:29 Rocky (?) #385

Beszélhettek itt összevissza, hogy ,,unalmas'', ,,nem életszerű'',ami tény, hogy a film megjelenése után valós gengszter családok próbálták utánozni Corleonéékat! ,,sorozat''??? Örökérvényű film,melyben a famiglia,a CSALÁD a legfontosabb.Ráadásul minden újranézésnél egyre jobban kötődik az ember e gyönyörű filmhez. Amúgy meg,még a dokumentumfilmek sem valósak...ébresztő...a film álomgyár!És a Keresztapa egy gyönyörű álom! (szinkron? van aki tv-ben,reklámokkal néz meg egy ilyen filmet??-szegények...)

2010-06-07 11:52:45 puttancsospeti (?) #384

Van benne valami.

előzmény: uccse (#383)

2010-06-07 11:48:00 uccse (3) #383

Ennél a filmnél olyan érzésem volt, mintha egy sorozat első 5 részét néztem volna meg egymás után.

2010-02-24 16:57:06 jorgecosta (5) #382

meglehetősen jó múviról van szó szerintem is, más szubjektív véleménye szerint pedig unalmas volt kissé. ennyi. attól, hogy nem értjük, még tiszteletben kell tartani ezt a mogyoróhéjban adott értékelést is, ami egyébként megfelel az imdb statisztikák szerint felállított tézisnek is a nemek verdiktjét illetően :)

előzmény: izmoskardviragillat24 (#381)

2010-02-24 16:36:35 izmoskardviragillat24 (5) #381

releváns az érvelésed! mindneképpen nagy súllyal esik bele... mint nyugodt, sima vizű tóba dobott kő... :)de örvendek, h a 900szavazatot nem szaporítottad egy indokolatlan egyessel! (bár sokatnem mozdítana ezen a remek 4,61es átlagon...) miért nem értékelsz filmeket? akkor lehetne látni, h milyen jellegű filmek teszenek Neked, amiből kiderülne, h miért is "jön be inkább srácoknak a Keresztapa"...
lehet kapásból karót is adni, lehet persze, és ha nem "indokolsz" valószínűleg nem is akdok fenn rajta, de így, hát azért egy kicsit részletesebbet vártam vna... kíváncsi lennék régebbi/kicsit elvontabb filmek közül mi tetszik, tetszik-e egyáltalán valami... ?

Norman: azzal a mércével amit puttancsospeti fellállít, azzal egyeltalán nem túlzás...
(nekem is van hasonló mércém - bár én mással mérek így - de talán nem ennyire szigorú(an) :)
és puttancsospeti értékrendszerét tiszteletben is tudom tartani (mégha cs kisebb mértékben értek is vele egyet...), mert, indokolt, alátámasztott vélemény!

2010-02-24 14:20:13 csokinyuszi (?) #380

Sokak szerint unalmas, én lány létemre is picit annak találtam, sztem ez inkább a srácoknak jön be. Nyilván nem a mai akciójeleneteket vártam benne, de akkor is.

2010-01-06 20:22:39 Norman (4) #379

Sztem jó volt a film átlagosan "például aki egyest ad megértem nem jött be neki de ez nem túlzás kicsit ?

2009-12-31 00:34:42 puttancsospeti (?) #378

Helyey Lászlónak csak kiváló szinkronjaira emlékszem.
Ez is az volt.
Nekem mindkettő tetszett.

előzmény: Hannibal Lecter (#377)

2009-12-31 00:17:07 Hannibal Lecter (5) #377

Persze, de a "jellegtelenséget", ahogy te fogalmaztál, is meg kell tudni jeleníteni. Számomra Helyey László karakteresen csendülő hangja tudott eleget tenni ennek a kívánalomnak. Dózsa László orgánumát is kedvelem, de itt most nem éreztem átélhetőnek az alakítását. Persze, mint mindenkinek, neki is nehéz dolga volt, hiszen az eredeti alakítások olyan zseniálisak, hogy képtelenségnek tűnik hitelesen visszaadni őket a magyar szinkronban. Ez tény.

előzmény: puttancsospeti (#374)

2009-12-23 13:28:56 Bruce94 (5) #376

Bocs de az a második szinkronban volt!
Az első szinkron 1982-ban készült.
a második 1997-ben abban volt Tom hangja Helyei[aki szerintem remekül megoldja]

Marlon Brandot pedig ebben a filmben nem lehet jól leszinkronizálni. de a kettő közül Tordy Géza féle szinkron a jobb.

[link]

előzmény: Emberke (#375)

2009-12-19 09:02:27 Emberke (?) #375

Ha nem csal az emlékezetem, akkor Tom-ot az eredetiben Helyei László szinkronizálta...az kifejezetten jó szinkron volt..

előzmény: puttancsospeti (#374)

2009-12-19 03:31:11 puttancsospeti (?) #374

"Dózsa László pedig szimplán jellegtelen Tomként."
Szerintem ez nem igaz. Kelően diplomatikus volt a szinkronja. És kellően távolságtartó. Lenyűgöző volt. Profi.
És ezt én mondom, akitől teljesen idegen a Keresztapa szellemisége, mondhatni, hogy utálom ezt a filmet.
Ő egy ügyvéd volt. Kellett is, hogy kegyen ebben a szinkronban valami megnyerő jellegtelenség-szerintem.

előzmény: critixx (#373)

2009-12-19 00:27:49 critixx (4) #373

Dózsa László itt lakik tőlem másfél utcányira (az elegáns nyitott tetejű sportkocsija ott áll a kertje végében). Legközelebb bedobok egy cetlit hozzá "nem voltál jó Tom-ként" felirattal! :DDD

A Keresztapát láttam eredeti angol hanggal és az új szinkronnal is, az eredeti szinkronhoz még nem volt szerencsém. De úgy tűnik a vélemények megegyeznek róla, hogy Szabó Sándor túl öreges és túl "gyenge" a Brando-féle Don Corleonéhoz.

előzmény: Hannibal Lecter (#372)

2009-12-19 00:09:41 Hannibal Lecter (5) #372

Én mindkét szinkronnal láttam, és minden tiszteletem Szabó Sándoré, tényleg kitűnő színész volt, ráadásul különleges szinkronhang (többször játszotta Laurence Olivier-t, John Gielgudot, sőt, a Kolumbusz, a felfedező c. 1992-es vérgagyiban másodszor is megszólaltatta Brandót, de ő kölcsönözte a Dallas ravasz bankárjának, Vaugh Leelandnek hangját is), de ahogy Cesare is írta: ezzel az alakításával valami nagyon nincs rendben. Komótos, nagypapás retorikája egy világlátott filozófus szertartásosságával kecsegtet. Egyszerűen nem árad belőle a hatalom érzése, fenyegető méltósága. Másrészt számomra Brandónak csakis egy hiteles szinkronhangja létezik: Tordy Géza. A Queimada! és Az utolsó tangó Párizsban mellett szerencsére a második szinkronban is ő a hang, és tökéletes munkát nyújt, neki tényleg elhiszem, hogy egy alvilági szervezet leszállóágban lévő fejedelme.

De nemcsak Szabó Sándornál lóg ki a lóláb az 1. szinkronban, számomra Márton András sem tudta elővarázsolni magából a forrófejű Sonnyt nyugodt, finom hangján, Dózsa László pedig szimplán jellegtelen Tomként. Persze a mellékszereplők itt is nagyon jók: Szilágyi Tibor Solozzója egyszerűen zseniális, akárcsak az utánozhatatlan Benkő Gyula McCluskey kapitánya. A második változatban viszont a főbb szereplők is klappolnak (Sonny: Szakácsi, Tom: Helyey). Végvári Tamás Al Pacinóján meg nem nagyon van mit elemezni.

  • 1
  • 2
  • ...
  • 5