Le Trou (1960) ☆

Az odú

(Jacques Becker)

francia-olasz dráma, krimi, thriller

4,7
★★★★☆
39 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2017-01-15 12:13:47 necksprain (5) #14

nem nagyon hasonlít a dombra hangulatában, az jóval harsányabb, vagy mi.

előzmény: Korben (#12)

2017-01-11 08:47:05 dikalosz (5) #13

Egyfelől küldöm, másfelől pedig sajnos azt a filmet még nem láttam. Hangulatilag (én legalább is) Henri-Georges Clouzot Le salaire de la peur c. klasszikusához hasonlítanám leginkább, talán egy kicsit 'csöndesebb'.
Hozzáteszem az a film is 10/10, minimum.

előzmény: Korben (#12)

2017-01-11 08:39:18 Korben (?) #12

Már énis betettem a filmet a megnézendők közé. A film hangulatilag nem lehet, hogy hasonlít A domb (The Hill, 1965) c. Sidney Lumet filmre?

előzmény: dikalosz (#10)

2017-01-11 08:32:34 dikalosz (5) #11

Az én értelmezésem szerint Gaspard-ot az igazgató alapvetően azért hívatta, mert felfedezni vélte benne az intelligenciát, szimpátiát, illetve hogy elmondja, a feleség visszavonta a vádakat, és valószínűleg szabadulni fog. Na mármost ebben az esetben ha Gaspard a többiekkel tart, akkor bűnrészes lesz, és ha elkapják megint bevarrják a sittre. Ő úgy ítélte meg a helyzetet, hogy ha már úgyis szabadulni fog, miért vállaljon felesleges kockázatot, miért szökjön el?
Az öt éves téma, amit visszaérkezésekor a cellatársaknak mondott, gyorsan kitalált ürügy volt, hogy miért is tartotta bent az igazgató, miről beszélgettek.

Egyébiránt pedig a raboknak (akik abszolút a nagybetűs FÉRFI sztereotípia megtestesítői [igazából a tekintetük már mindent elárul -> brilliáns színészi teljesítmény]) más választásuk nem volt, mint bízni Gaspardban, hinni neki. Ha nem hisznek, alapból bukásra van ítélve a szökés, ennél úgymond a fifty-fifty (vagy köpött, vagy nem) hozzállás elfogadhatóbb, hiszen magában hordozza a szabadulás lehetőségét.

Az utolsó mondat pont ezekből adódóan arra utalt, hogy hiába Gaspard az, aki a legjobban jön ki ebből a szituációból, ezt egy olyan tulajdonságának köszönheti, ami (és itt viszatérnék a fentebb említett FÉRFI sztereotípiára) alantas, a többieknél ez fel sem merült volna, éppen ezért erkölcsileg sokkal alacsonyabb szinten áll, mint a másik négy főszereplőnk. Darbant ezért is mondja neki, hogy: -Szegény Gaspard. Megmenekült, valóban, de emberileg hozzájuk képest sehol nincs.

előzmény: [: Azuroo andrew :] (#2)

2017-01-11 07:46:48 dikalosz (5) #10

Ezt a filmet mindenkinek látnia kell, addig fogom tolni amíg meg nincs az 50 szavazat és nem foglalja el méltó helyét a mozgóképek toplistáján :D
Egy PM szükséges, és már küldöm is bárkinek. Hajrá!

2017-01-09 23:16:19 dikalosz (5) #9

Harmadjára újranézve dobogós a kedvenc filmjeim listáján. Micsoda hangulat, micsoda precizitás!
Lenyűgöző!

2016-12-23 21:55:33 dikalosz (5) #8

Tessék csak, tessék!
Én most egy napra rá újráztam :)

előzmény: ryood (#7)

2016-12-23 19:23:40 ryood (5) #7

az a gond, hogy kb három éve láttam a filmet, és már nem emlékszem igazán...újra kellene néznem, hogy most erre érdemben tudjak reagálni..

előzmény: dikalosz (#6)

2016-12-23 15:54:50 dikalosz (5) #6

Mi zavaros a végével kapcsolatban, megkérdezhetem (persze spoilerben szigorúan)?

előzmény: ryood (#3)

2016-12-22 03:23:04 dikalosz (5) #5

Ritka az ekkora ötös. Nagyon ritka..

2015-02-22 17:20:40 TheDriver (4) #4

A legvége nekem is zavaros, de addig fantasztikus. Az egyik legjobb börtönfilm az tuti...

2013-12-06 23:28:25 ryood (5) #3

a legvége nekem kicsit zavaros..ahogy lentebb utalnak rá spoilerben is..de ennek ellenére annyira lebilincselően van az egész kivitelezve, hogy nem tudok rá 5-ösnél gyengébbet adni.

2013-04-27 21:18:42 [: Azuroo andrew :] (5) #2



Mesterien részletgazdag, nagyon jó film a Le Trou. Bevallom, az egyik kedvenc „alműfajom” a börtönfilm, ennél fogva sok jó ám sajnos még több gyenge alkotást láttam ebben a témában, és ha a összességében legkiválóbbnak nem is mondhatom Jacques Becker filmjét, de a legkimunkáltabbnak, legaprólékosabbnak egyértelműen a Le Trou-t mondanám. A filmben egy-egy közelin láthatunk olyan megoldásokat, trükköket, a szökéshez kapcsolódó leleményességet, amelyet sem előtte sem utána nem nagyon tudott senki ebben a témában megmutatni a vásznon a nézőnek.

Az elbeszélés valamelyest keretesnek is tekinthető, mivel az első percekben illetve az utolsó percenkben (az izgalmak és nyilvánvaló düh mellett) a cellatársak közötti bizalom (majd árulás) és a befogadás a fő témák, ugyanakkor nem ez, hanem kőzete látható télak előkészületeinek részletei az igazán értékesek. A kicsit váratlan és gyors befejezés kapcsán óhatatlanul felmerül a nézőben a dilemma, nem lett e volna jobb, ha csak az utolsó métereken hiúsul meg a szökés, egy pattanásig feszült, suspense elemekkel gazdagított jelenetsor végén. Szerintem igen, ugyanakkor bevallom ez az igencsak váratlan belefejezés megint csak kiemeli a többi börtönfilm mezőnyéből a Le Trou-t.

Közvetlenül a filmélmény után eszembe jutott egy másik francia börtönvonatkozású film is. Belmondo az 1968-as Autóversenyző című filmjében, szintén egy olyan zárkába kerül, ahol a földre terített szivacsokon összezsúfolva fekszenek a rabok. Belmondo karaktere azonban a Le Trou rabokkal ellentétben nem kitartó és keserves fizikai munkával szándékozik kivitelezni a szökést, hanem egy nagyon szemtelen és leleményes trükkel.

Ki hogy értékeli az utolsó mondatot Darbanttól? Pontosan mit kapott (kaphatott) Gaspard a vamzer tevékenységért? Közvetlenül a szökés előtt miért mentek el olyan könnyen amellett a tény mellett a többiek, hogy 2 órán át volt az igazgatónál Gaspard vagy, hogy az ellene szóló vádak visszavonása ellenére is szökni akart (ő maga 5 éves letöltendőre hivatkozik, talán pont ezt engedték el neki a feldobásért? - ehhez az ajánlathoz azonban már alapból tudnia kellett az igazgatónak a szökés tervéről)

2008-09-09 17:50:10 dabo (5) #1

Robert Bresson "Egy halálraítélt megszökött" című filmjéhez hasonlóan itt is a hosszú, vágás nélküli jelenetek által kerülnek emberközelségbe a rabok. Több perces beállításokban mutatják be vérverejtékes erőfeszítéseiket a szabadságban útjukat álló vastag betonfalak kivájására, melyet ad hoc jellegű, fabrikált eszközeikkel kísérelnek meg végrehajtani.
A film hitelességét tovább javítja, hogy a forgatókönyv egyik szerzője (Jean Aurel)maga is volt börtönben, a Roland szerepét játszó Jean Keraudy pedig egyike volt azon 5 fogvatartottnak, akiknek szökési kísérletéről tulajdonképpen szól a film.