Legends of the Fall (1994) ☆ 👁

Szenvedélyek viharában

(Edward Zwick)

amerikai dráma, szerelmi történet

3,8
★★★★☆
548 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2023-06-08 20:37:08 Channá (1) #25

Vessenek meg, de engem nagyon irritált Susannah karaktere. Vagy raktak volna be egy 15 évest, akitől még el is viselném, hogy nem tudja elviselni azt a terhet, hogy egy életre választ férjet, vagy inkább semmi. De ez, hogy mint egy cafka húzza mindenkinek az idegeit, beleértve az enyémet. Nők szégyene. Nagyon ritkán tudom felhúzni magam karaktereken, de ő egy tipikus példája annak, amikor még le is állítom a filmet, és a színészi nevek ellenére is hanyagolom ezt a filmet, valamikor soha napjára.
Jah, addig jutottam, amíg Trisztán vissza nem tér a csatából. Valahogy túl sok volt nekem, hogy valaki megvallja az érzelmeit, de egy kukkot nem tud kinyögni, hogy figyu, igazából a ló helyett szamár lennél, ha elfogadod ezt az esetet, akkor felőlem, ha meg nem, akkor legalább kaptál esélyt arra, hogy találj egy hozzáillő valódi nőt. De helyette, jaj, amit láttál az utolsó este Trisztánnal, azt baromira félreérted, mert valójában az volt, amit láttál.
Röviden ennyit. Szóval nem tudom, lehet az én idegeim nem elegek nő létemre az ennyire "romantikus" hülyeségre.
De még a korból adódóan sem érzem Validnak a viselkedést

2023-05-25 17:41:08 mimóza (4) #24

Nagyon köszönöm a részletes és tartalmas választ!
Meggyőztél!
Éreztem már rögtön az elejétől, hogy nem szabad levennem a szemem az édesapáról, s akkor - legalább az én fejemben - ez az egész az ő története, hiába kerül át időnként más karakterekre a hangsúly. Ha sikerült volna végig rá fókuszálnom, talán nem zavart volna olyan nagyon mindaz, amit említettem.
Különösen megragadott ez a mondatod: "A legnagyobb [dráma] talán az édesapáé. Az Isten háta mögötti leggyönyörűbb helyen telepedik le, hogy fiainak mindent megadhasson, kivéve a széthúzás és a hiábavaló vérontás illúzióját. Erre föl..."
Lehet, picit messzire megyek, de ebben már megtalálni véltem az "Édentől keletre" áthallást is. Nem úgy van az, hogy a mi Édesapánk is a lehető leggyönyörűbb helyre telepített le, hogy nekünk, fiainak mindent megadhasson, kivéve a széthúzás és hiábavaló vérontás illúzióját...? Erre föl... :(

Megy az eggyel több csillag.

előzmény: Ágó (#23)

2023-05-22 22:31:08 Ágó (5) #23

Mindössze annyi a vizsgálódásom célja, van-e olyan jelentéstartalma, rejtett vonulata, eszmei nagysága, dinamikája, dimenziója ennek a filmnek, amitől nagyszerű, csak én nem láttam meg benne.

Hű, nagyon komoly dolgokat írsz, nem emlékszem ilyesmikre a filmből. :)
Rongyosra hallgatott filmzenére emlékszem és arra, hogy kb. akkor láttam gimnazista koromban, amikor a legfogékonyabb voltam az ehhez hasonló epikus érzelmi túltengésekre. Hát nem mondta el senki sem a főszereplőknek, hogy a szeretni tudás megtanulandó képesség, a boldogság keresése nem célra vezető, hiszen nem állapot, hanem fellángolás, tulajdonképpen eksztatikus pillanat? Szereplőink mintha ezt a felfokozott pillanatot szeretnék örökké megtartani, ám ez túlságosan nehéznek bizonyul.
Szerelem, szenvedély, testvérviszály, gyönyörű tájak, Brad Pitt a nőknek, Julia Ormond a férfiaknak. Tudom, sokan szerencsétlennek tartják a magyar címválasztást, szerintem tökéletes. Ezek a lelkek tényleg viharban vergődnek... érzelmi viharban, amit a háború mellett egy gyönyörű nő okoz.

Logikus drámáról írsz... szerintem azt itt ne keresd!
Valamennyire persze minden szereplőnek megvan a maga drámája. A legnagyobb talán az édesapáé. Az Isten háta mögötti leggyönyörűbb helyen telepedik le, hogy fiainak mindent megadhasson, kivéve a széthúzás és a hiábavaló vérontás illúzióját. Erre föl...

Körülbelül 20 éve már, hogy láttam, de az élmény nagyon erős volt. Tényleg úgy vitt magával, mint egy vihar.

előzmény: mimóza (#22)

2023-05-21 19:30:48 mimóza (4) #22

Nem, nem zavar. A vélemény fül alatt írunk itt, s a vélemény szükségszerűen szubjektív, az ember tudatán átszűrt, előítéletes, végeredményben tehát tele bizonytalansági tényezővel.

Látom máshol is, hogy 1-től 10-ig mindenféle tartományban pontozzák. /Roger Ebert pl. lóoperának nevezte. Ez tetszik. :) /

Mindössze annyi a vizsgálódásom célja, van-e olyan jelentéstartalma, rejtett vonulata, eszmei nagysága, dinamikája, dimenziója ennek a filmnek, amitől nagyszerű, csak én nem láttam meg benne.

előzmény: sllrrrply (#21)

2023-05-21 17:50:13 sllrrrply (2) #21

Komolyra fordítva: zavar, hogy nem tetszett egy film, ami másnak igen?

(amúgy a Tristanos érvvel leginkább a hölgyismerőseim hozakodtak elő, az operatőri munkára én adtam a pontot, hogy mégse legyen karó)

előzmény: mimóza (#20)

2023-05-21 17:25:08 mimóza (4) #20

* Elismerem. :)
** De nem nekem. :) Valami más bolygóról származom. ;)
Emlékszem, amikor eljött hozzánk ez a Tristan, akkor sem vettem a fáradságot, hogy lássam. (2018, Szilvásvárad, a The King forgatása. 5 percre laktam onnan. Pitt volt a producer, bárki összefuthatott vele.)

Komolyra fordítva: tényleg egyéb, pozitívan értékelhető szempont(ok)ra van szükségem.

[Közben olvastam kritikákat angolul és magyarul is. Plusz számos véleményt. Eleddig nem győzött meg egyik sem.]

előzmény: sllrrrply (#19)

2023-05-21 16:24:36 sllrrrply (2) #19

John Toll képei - 1 pont.
"Nagyon helyes volt a Tristan" - 4 pont.

előzmény: mimóza (#18)

2023-05-21 16:02:12 mimóza (4) #18

Azt hiszem, én tévedésből keveredtem ide... Az első fél órában még naivan reménykedtem, hogy részem lesz valami "Édentől keletre" mélységű, vagy legalábbis arrafelé húzó élményben, de nem-nem, ez nem az. :(
Mélységesen, szinte fájóan bosszantottak a kidolgozatlan jelenetek, a semmilyen dialógusok; egy idő után érthetetlenné váltak a fordulatok, mert még intuitív alapon sem tudtam logikusan kikövetkeztetni a szereplők indítékait, és több kínos percben sóhajtottam fel: "#&@... hát, ilyen nincs!" (Példa.: Tristan hazahozza egy dobozban szeretett öccse szívét, nem sokkal utána [kölcsönösen] szenvedélyes éjszakát tölt annak menyasszonyával - itt kellene meghatódni a romantikától...? Vagy: Susan remegő hangon, könnyes szemmel jelenti ki, miután Tristan hazaérkezik az "önmagára találó, gyógyító zarándoklatáról", hogy az örökkévalóság hosszúnak tűnt, és ezért nem várt rá... pedig, jaj, mennyire őrülten őt szereti... s a narrációból kiderül, az "örökkévalóság" mindössze max. 3 év volt, vagy annyi sem...)
Aztán a rengeteg anakronizmus...ezekkel általában megbocsátó vagyok, de ezúttal nekem is sok(k) volt.

Gondolkodom a 2-esen is, de győzzetek meg, hogy valamit nagyon elnéztem...
Igen, Horner áradó muzsikájával és Montana hegyeivel természetfilmnek csodás. De itt szépen felépített, beszippantó drámának kellene lennie, amit nem találok.

2023-03-03 17:38:39 dorothygale (5) #17

A szereplők, a táj, a zene , a kosztümök, a feeling. Mind nagyon ott van….

2020-04-05 08:58:23 Lady Ópium (5) #16

.

2018-04-15 20:29:19 betti (?) #15

Jó régen láttam, sokminden kiesett, de egy dologra emlékszem: arra, hogy amikor megnéztem, úgy éreztem, hogy egyszerűen ilyen nő és ilyen testvérek nincsenek. Az, hogy egy lány beleszeret vagy ilyen-olyan okból hozzámegy valakihez, aztán beleszeret valaki másba, aztán megint mással házasodik össze, az oké, nyilván van ilyen. De az, hogy mindezt egy család 3 fián keresztül... Ez nekem vhogy abszurd, sőt, ott és akkor nevetségesnek, sőt valahogy - elnézést - gusztustalannak is. Ez utóbbi érzés talán visszavezethető akkori zsenge koromra :)

2013-01-27 15:18:43 Gulya (5) #14

Szerintem pont a gyors fordulatok és a tragikus esetek miatt nagyszerű a film-ugyanis annyira magával ragadják a nézőt,hogy nem kell agyalni mi is folyik hogy mi miért van csak nézi az ember és ettől nagyon "beleélős" az egész!

2010-06-17 12:50:08 k3pl3r (?) #13

"a gyors történetfonás miatt minden tizedik percben megfordul valamelyik szereplő sorsa vagy motivációja, amelyből ugye a drámának kéne erednie, csakhogy ez csak ritkán következik be, mert ehhez túl gyorsan halad a történet és túl nagyokat ugrik. Ilyen tempó mellett nem csoda, hogy nincs elég idő megmutatni, mi is folyik a szereplők belsejében, csak épp enélkül az egész olyan, mintha Zwick egy késsel akarná lenyomni a torkomon a film húszpercenkénti tragédia-dózisát."

Nekem is ez a véleményem. Más baj nincs is vele, csak hát ez nem apróság. Az egész film élményt egy picit tönkrevágja. Pedig Horner csodálatos zenéje miatt nehéz szívvel adok rá közepest.

előzmény: Dió (#6)

2010-04-05 16:39:10 Jereváni Rádió (2) #12

A sorrend stimmel, ha utánagondoslz ezek a fő csomópontok. :) Hopkins-szal egyébként tényleg nincs gond, de hát egy ekkora ekkora élő legendától ez szinte már kötelező, hogy ne legyen gond az alakításával.

A filmre visszatérve: téged meghatott ez a családi tabló, engem nem. Teátrális sírás-rivásával, és a tragédiák sorozatával épp az ellenkező reakciót váltotta ki belőlem.

előzmény: Hannibal Lecter (#11)

2010-04-05 16:32:18 Hannibal Lecter (5) #11

"szerelem, halál, szerelem, viszály, viszály, szerelem, halál, halál, halál és halál."

Biztos, hogy ebben a sorrendben? :) Amúgy ez az a fajta "megagiccs", amit bravúros technikai apparátus és kiváló színészek fémjeleznek. És - ritkán mondok ilyet, de - a történet minden frázisossága és lassúsága ellenére mégis egy stílusos, megható családi tablófilmet kapunk nagy érzelmekkel, melankóliával és monumentális kompozícióval, ahogy azt kell. Mondanom sem kell, Hopkins brillírozik.

előzmény: Jereváni Rádió (#10)

2010-04-05 16:21:22 Jereváni Rádió (2) #10

Grandiózus, über-, megagiccs a javából: hatalmas festői tájképek, sok fénnyel és naplementével, ha esik az eső, akkor annak oka van, általában valamelyik szereplő is nagyon sír (Julia Ormond példul). Szúrós tekintetű indián, lovak, borjak, macik, lobog Brad Pitt szőke sörénye, miközben folyamatosan patetikus zene hallatszik. Mindenütt hatalmas érzelmek, teátrális mozdulatok, sírás és szenvedés tonnaszámra: szerelem, halál, szerelem, viszály, viszály, szerelem, halál, halál, halál és halál.

2010-02-09 17:54:32 nightlife (5) #9

ennél a filmnél nem lehet másra figyelni a lelken kívül.nekem tökéletes volt.örök kedvenc marad <3

2009-12-26 23:59:26 Gasz András (4) #8

James Horner zenéje talán itt a 3. legjobb.

2009-07-23 04:31:25 -senki- (2) #7

Egyre rosszabb.

A történet alapjaiban jó, izgalmas konfliktusokat alkot, az első fele még bőven meg van 3. De aztán olyan ótvar módon csavarja ide-oda amit még ritkán láttam. Első számú probléma az idióta karakter formálás: komoly ok nélkül egyszer csak homlokegyenest mást csinálnak mint eddig, aztán egyszer csak vissza az egész. Egyszer szeretik egymást, egyszer csak nem:

Először Tristan és Susan majd beszarnak egymásért (persze csak az előző testvér szerelmének hirtelen elfelejtése után), majd kocsmai balhé, "előtör a medve" és Tristan hirtelen "szarik a farmra", elhagyja feleségét a picsába, elmegy vadászni, majd hirtelen visszajön és ismét majd összeszarja magát Susanért, na mindegy itt van Elisabette 2. Közben Susan valahogy mégis hozzáment a 3. testvérhez is, Alfrédhoz... Természetes mód mikor visszatér újra szereti Tristant, annak ellenére hogy cirka pár évre elhagyta és még azután is eltelt pár év Alférddal, és a film végéig hőnszeretet Tristanunk kb. félszár embert lőtt le/vert/skalpolt meg... Szerencsére még kibírja az öngyilkossággal a film végéig, amire Tristan és Elisabette 2-nek két gyerek is lesz. Megemlítendő még az ezredes megható érzelmi fordulata: miután Alférd lelőtt egy rendőrt, szempillantás alatt megbocsát neki mindent, és pár évtizednyi "utáljukegymás" után egy meleg ölelésben együtt a család pár hulla fölött, amik között Egylővés ugrándozik...

Mindent tetőz a szintén ritka gagyi befejezés. Az egészen "fantasztikus" még az indián maszlag.

Mindezen élvezek alatt nem dobott le a lábamról se a dicsért operatőri munka, se a zene.

2009-04-03 09:39:31 Dió (4) #6

Érdekes figura ez a Zwick... a megalomániás filmkészítő motorja mindig valami grandiózus alkotás megalkotására sarkallja, aminek a tényleges megszületése mindig csak egy hajszálon múlik. Ezúttal egy jó nagyon, pedig ez lehetne a legjobb filmje.

Két nagy hibája van a filmnek. Először is túl sokat markol, de keveset fog: a gyors történetfonás miatt minden tizedik percben megfordul valamelyik szereplő sorsa vagy motivációja, amelyből ugye a drámának kéne erednie, csakhogy ez csak ritkán következik be, mert ehhez túl gyorsan halad a történet és túl nagyokat ugrik. Ilyen tempó mellett nem csoda, hogy nincs elég idő megmutatni, mi is folyik a szereplők belsejében, csak épp enélkül az egész olyan, mintha Zwick egy késsel akarná lenyomni a torkomon a film húszpercenkénti tragédia-dózisát.
Másodsorban pedig többször is előfordul, hogy a drámai kulcsjelenetek emellett ordítóan hülye banánhéjakon is elcsúsznak.
Pitt feleségének a halála például élből nem tetszik - ha már golyót kell kapnia az asszonynak, akkor egy teljesen feleseleges és funkciótlan levegőbe lövés helyett valami logikusabban felépített ok következtében kellett volna elhagynia a golyónak azt a puskacsövet. De a nagyobb gondom Samuel halála, amin szívesen felröhögtem volna! A két fős fegyveres ellenség két ember között áll: a mozgás- és látásképtelen Samuel, illetve a feléjük rohanó, habzó szájjal üvöltöző és fegyverrel közelítő Pitt. Melyiket kell lelőni először? Hát persze, hogy az előbbit... én nem tudom, Zwick szótárából melyik filmjénél veszett ki a logika, de ez fájt.
Hál'istennek az elhibázott alapkoncepiónak nevezhető rohanó sztori nem semmisíti meg a film minden erényét, így maradhat idő iszonyú erős jelenetekre is: például a két fivér családjának találkozása az emberek közt, vagy a remek finálé. Emellett azt se felejtsük el, hogy a kilencvenes évek egyik legjobb filmzenéje ehhez a filmhez íródott. És elég jók a szereplők is. Egy gyenge négyeshez mindez bőven elég, csak kár, hogy több nem lett belőle.

2008-05-23 21:18:43 Ágó (5) #5

Kedvenc filmem Zwicktől. Az elemzés nagyszerű, grat hozzá!

2008-05-23 21:02:17 budaik (5) #4

Igazából az zavart, hogy túl sok volt a tragédia a filmben... S vaciláltam, hogy 4-5. De belegondoltam, hogy talán előfordulhat az ilyen... S ezért lett 5

2008-05-23 19:55:55 budaik (5) #3

Szerintem teljesen djó
és durva volt :D

2005-08-11 20:31:54 Trib (4) #2

Lehet, hogy ekkor még nem volt nagy színész és igaz néhol túljátszotta magát, de mindenki lehet kezdő! :D

2004-08-09 13:36:57 angel (3) #1

Talán Julia Ormond és Aidan Quinn dobja fel ezt a filmet. Brad Pitt bebizonyítja, hogy szépfiúnak igen, de színésznek egyáltalán nem való! Semmi meggyőző nincs a "játékában". Sőt, hányingerem van attól, hogy mennyire el van szálla magától...