Beautiful Girls (1996) ☆ 👁

Gyönyörű lányok

(Ted Demme)

amerikai dráma, szerelmi történet, vígjáték

3,8
★★★★☆
161 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2020-08-16 19:16:04 sptt (5) #13

Utoljára 2000-ben láttam ezt a filmet, akkor - szinte tiniként - 9 pontot adtam rá. A legtöbb filmet nem nézem meg kétszer (olyan rövid az élet ahhoz, hogy ne egy újat válasszunk), de most rászántam magam, hogy megtudjam, vajon mit gondolok róla 20 év elteltével. A második megtekintés sok esetben más pontszámmal jár, mert más társasággal, más lelkiállapotban, más életkorban, más körülmények közt, más helyen szinte esélytelen, hogy ugyanolyan érzést váltson ki a film. Fogalmam sincs, hogy ezt első alkalommal hogyan, hol, kivel és miért néztem meg, de most is ugyanolyan tökéletesnek látom. Fantasztikus hangulata van, elképesztő színészek, jó dialógusok, minden a helyén van. Ezt a filmet nem lehet nem szeretni. Változatlanul 9/10.

2011-08-13 12:59:33 Muhrel (?) #12

Miért nem az elemzésekhez tetted Uccse ?
Jó írás !

2010-06-15 00:27:15 uccse (5) #11

"A gyönyörű lányok megbizseregtetnek, mintha whiskys kólát innál. A felhők között jársz, az egyedüli tökély, amire ember csak vágyhat. Az ígéret, egy szebb nap ígérete, a felcsillanó remény, egy új holnap ígérete. Ez a különleges légkör csak egy gyönyörű lány mellet érezhető, a mosolyában, a lelkében, minden mozdulatában, amivel elfeledteti, milyen rohadt az élet..."

Kevesen ismerik, de azok szeretik. Leginkább így tudnám jellemezni Ted Demme 1996-os moziját.
Én először kb. egy év láttam az m1 hajnali filmjeként, mikor szerencsére nem tudtam elaludni. Azóta beszereztem DVD-n 499 Ft-ért (+1000 Ft szállítási költség), szóval abszolút megérte. Azóta rengetegszer megnéztem és valahányszor látom, mindig egyre jobban tetszik, nemrég átvette az első helyet a kedvenc filmjeim között.

Willie New York-ban él és bárzongorista ként dolgozik, de most hazamegy a tízéves érettségi találkozóra, csak két héttel előbb érkezik, a cselekmény ezt a két hetet öleli át.
A történetvezetés elég különleges: a film Willie megérkezésével kezdődik és a távozásával végződik, mégsem az ő szemszögéből látjuk a történetet. A filmben igazából három szereplő életébe tekintünk bele:
Willie (Timothy Hutton) egy éve jár barátnőjével, fél éve együtt is élnek, de Willie fél az elkötelezettségtől és vonzódni kezd a szomszédban lakó 13 éves Marty-hoz
Paul (Michael Rapaport) barátnője tíz év után kilépett kettejük se veled, se nélküled kapcsolatából, most Paul belátja, hogy hibázott, és egyedi módszerekkel próbálja visszakapni a lányt, illetve bosszút állni rajta.
Tommy (Matt Dillon) komoly kapcsolatban él odaadó szerelmével,de ő még mindig a középiskolában érzi magát, és viszonyt folytat korábbi barátnőével, akinek azóta családja van.
A történet tehát semmi extra, a film nem akarja megváltani a világot, és nem is váltja meg, az egész nem más mint párbeszédek sokasága. De akkor miért olyan jó film a Gyönyörű lányok? Mert szerethető, Az életszerű párbeszédek,a bájos poénok, az emlékezetes tanulságok és az imádni való egymástól eltérő, mégis hasonló karakterek:
A 13 éves, mégis nagyon művelt, de egyáltalán nem tudálékos Marty (Natalie Portman); a folyton bosszankodó és a férfiak gondolkodásmódját megváltoztatni akaró Gina (Rosie O'Donnell); a nagyvárosi, lélegzetelállító Andrea (Uma Thurman); a már családos, de gyerekekhez semmit nem értő Mo (Noah Emmerich)...
De van egy karakter, akit külön ki a karok emelni: a Max Perlich által megformált Kev, ugyanis ő szerintem minden idők legszimpatikusabb karaktere. Keveset szerepel, de mindig nagy öröm, ha vásznon van. Ő az, aki igazán átlátja a dolgokat, és mindig van egy jó tanácsa, vagy egy frappáns beszólása. Ezen még dob egyet az is, hogy látszik, a készítők is nagyon kedvelték az ő figuráját. A végső igazságot ő mondja ki, és vele zárul az egész film is.
A végén persze megkapjuk a Happy End-et, de egyáltalán nem zavaró.
A történet végső tanulsága szerintem, hogy a problémákat sose próbáljuk kapkodva elhárítani, de addig mindenkinek szüksége van egy "gyönyörű lányra", amibe kapaszkodhat, és így már nem tűnik olyan rossznak, mint amilyen.

Káprázatos zene, ami végig kíséri a filmet, imádni való karakterek, remek párbeszédek, kisvárosi légkör jellemzi a filmet. Ted Demme hibátlan filmet alkotott, és remélem, mindig lesz egykét fanatikus, aki nem engedi, hogy elfelejtsék ezt a remekművet.

2010-05-26 11:38:37 uccse (5) #10

Minél többször látom annál jobban tetszik. Most már ez a kedvenc filmem.

2010-05-18 15:38:17 uccse (5) #9

Ez a film remekmű. A történet, a helyszín, a karakterek mind annyira életszagú. Erre a filmre nem lehet rosszat mondani. A színészek és a rendező is zseniális. Nálam csak két film tudta megelőzni: az Ének az esőben és A jó, a rossz és a csúf. Szerintem a film legnagyobb pozitívuma Kev, aki a filmtörténelem legszimpatikusabb karaktere (picit lehetett volna nagyobb szerepe).

2009-11-09 09:25:10 "L" (4) #8

Őszinte, kedves, szerethető történet, remek színészekkel.

2009-10-16 14:58:16 Enigma1978 (3) #7

portman dob rajta egy kis osztályzatot:). Nem rossz, de nem időtálló a stílus.

2008-07-20 17:42:28 ronin07 (?) #6

Imádom az intellektuális poénokkal, földhözragadt és szeretni való karakterekkel erősített életmozikat. Mondanom sem kell, ez se kivétel. Tim Hutton és Natalie Portman viszonya nagyon édes, de a bunyó végén az ajtóban álló angyali kislány is emlékezetes pillanat.

2006-07-25 23:41:03 Dió (5) #5

Ez az leghelyesebb döntés, amit a filmmel kapcsolatban tehetsz :)

előzmény: Olórin (#4)

2006-07-25 23:02:00 Olórin (5) #4

Én még mindig tartozom a filmnek egy újabb megtekintéssel, négy-öt éve láttam, mikor az HBO leadta, és van egy olyan gyanúm, hogy felkúszik ötösre, ha újranézem, nagyon szép emlékek élnek bennem róla.

2006-07-25 22:23:58 limupei (4) #3

Hát ebben akkor nagy az összhang :-)

Anyám, most látom, hogy sikerült ly-nal írnom a "sújtot" :(

2006-07-25 22:02:28 Dió (5) #2

Nekem is pont ez volt az érzésem a végefőcímek után: miért nem csinálnak az ilyen filmekből sokkal többet?

Nem vállalkozik sokra (értsd: sok szálon mozgó, a nagy betűs élet két legfontosabb kérdését taglaló kisvárosi vígjáték-dráma), de bivalyerős erénye, hogy ezt 100%osan teljesíti. Egyszerűen nagyítóval sem találok benne kivetnivalót: ha nem is teljesen sallangmentes, de hibátlan karakterek (a csúcskedvenc Natalie Portman, ez ki is emeli az átlagból rendesen!), intelligens, a figyelmet végig fenntartó sztorivezetés a jól ismert intrikákkal, érzelmekkel, szerelmekkel, nagy beszélgetésekkel, emlékezetes pillanatokkal, és végül bájos humor, ami sok helyen (különösen a fináléban) nagyot szól. Ritkán fordul elő, hogy egy happy end ennyire kellemes legyen, de ehhez a filmhez egyszerűen ez megy, ebben sem hibádzik. És még egyszer: Natalie Portman karaktere tényleg kiemelkedő.
Gondolkozom a kedvencek közé emelésen is, engem nagyon megérintett.
85-90%

2006-05-23 23:25:36 limupei (4) #1

Ted Demme kisvárosi útkereső drámája néhány huszas évei végén járó férfiról, akik a családalapítás és egyéb középkorúakat érintő "szokás" küszöbén kissé elbizonytalanodva menekülnek szupermodellekhez, a múltba, de van olyan is, akit a Lolita-szindróma súlyt (vagy nevezhetnénk Pán Péter-szindrómának is ebben az esetben). Persze mindegyikük úgy alakítja az életét, hogy a vágyaik végül a látszólag helyes útra terelik őket, így a happy end szerű befejezés sem irritáló, mert alaposan elő van készítve, ezzel együtt kerek a történet. Az amerikai független filmes színészek tucatjai tűnnek fel, egyiküknek sincs nagy pillanata (bár Rosie O'Donnell eszmefuttatásai megérnek egy misét), együtt alkotnak valami nagyot ebben a kis forgatókönyv-központú drámában, ami nem mond ugyan sok újat, de amit bevállal, azt bőven teljesíti. Kár, hogy nincs ilyenből sokkal több.