The French Connection (1971) ☆ 👁

Francia kapcsolat

(William Friedkin)

amerikai akciófilm, dráma, krimi, thriller

4,0
★★★★☆
368 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2019-12-11 14:40:15 Jereváni Rádió (4) #77

Ahogy páran már leírták előttem, az első fele lagymatag, érdektelen, urambocsá unalmas. Aztán jött a metrós és a kocsi vs. vonat jelenet, és onnantól kezdve mintha más rendezte volna a filmet: húzós, feszes, vagány, kemény. Emiatt kapott tőlem egy négyest, ha ilyen lett volna az első fele, tökéletes lett volna.

2013-11-07 20:01:52 lonecoyote (4) #76

csabaga: Szerintem emlékezetes Roy Scheider. Asszem, először a Maraton életre-halálrában láttam, és nagyon megmaradt bennem, pedig nem akárkikkel szerepelt (Olivier, Hoffman), ráadásul még a szintén karakteres William Devane is feledésbe meríthette volna, és mégsem. Épp azon keseregtem valamelyik nap magamban, hogy nincsenek ma már ilyen színészek, akik akár nem is lettek különösebben híresek, de mindig jó látni őket, mint egy régi ismerőst. Olyanok, akik úgy igazán megmaradnak az ember fejében.

2013-11-07 17:07:45 csabaga (4) #75

Szerintem Roy Scheiderben nincsen átütőerő.Nem vonzza a tekintet.
A Cápában is egy unalmas rendőr.A másik két szereplő,Dreyfuss(megint egy 170 alatti"törpe",és Shaw sokkal jobb nála.

Igaz,egy jó szerep megtalálta.Mindhalálig zene,ez valahogy passzolt hozzá.

előzmény: Tenebra (#68)

2013-11-07 17:01:01 csabaga (4) #74

Ez a két színésznő(Kidman,Davis)relatíve alacsonyabbnak számít,mint Ingrid a maga idejében.Igaz,nekik nincsenek magas férfipartnereik.

Weaver,de egy kicsit Davis is belekerült a magas nőknek fenntartott amazonszerepbe.Némileg Kidman is.

Ingrid Bergman jellemző szerepe a sorstól meggyötört nő volt.Ezt a szerepkört Meryl Streep vette át a 70-es évek végén.

előzmény: critixx (#66)

2013-11-06 20:00:58 Tenebra (4) #73

A francia verzió viszont úgy tudom, 2,5 órás (sőt, meg is fogom nézni mostanában, mert pont a napokban jutott eszembe) - ahhoz még elmegy talán. :D De Friedkinnél különösen sajnáltam a kiváló atmoszféra miatt.
Azt meg persze értettem, miért kellett így bemutatni (sőt, ezért volt jó választás Scheider, mert ő sok mellékszerepet játszott), hogy a néző ne tudja előre, ki fogja túlélni. Persze nyáron láttam először, több Scheider-filmmel a hátam mögött, ismert volt, így nem volt jelentősége ennek a fogásnak esetemben. :D Persze tegyük hozzá: ő sem élte túl. :D Legalábbis ezt sejteti a lezárás.

A Mindhalálgi zene meg kivétel. :D Egy kezemen meg tudom számolni, hány musicalt szeretek (sőt, fel is sorolhatom: Country Girl, Singin in the Rain, Mindhalálig zene, Hair, Sweeney Todd - meg, ha úgy vesszük, a Napfivér, holdnővér is ide tartozik.)

előzmény: critixx (#71)

2013-11-06 19:55:10 puttancsospeti (5) #72

Critixx, Tenebra! A Sorcereben épp azért van minden szereplő előélete bemutatva, hogy ne lehessen tudni, ki fogja túlélni az utazást. Hogy bárki esélyes legyen a nézők szemében. Később meg akarták ezt a részt kurtítani de aztán mégis benn ehagyták. A Sorcerer-mint a címe is utal rá-a végzetet, a kiszámíthatatlan sorsot, a megbízhatatlan világot közvetítő erőkről szól. Ilyen megfontolás alapján viszont már nagyon is helyén van a különböző előéletek és sorsok bemutatása. És ez mit sem von le a későbbi utazás izgalmaiból.

2013-11-06 19:51:23 critixx (4) #71

Mondjuk ez nem (csak) a Sorcerer hibája, hanem az eredeti francia filmben is így van. Ott talán még hosszabb az expozíció, a két és félórának kb. a fele.

A Mindhalálig zene tényleg jó film. Úgy látom, még szerinted is, pedig rühelled a musicaleket. Ez már nagy szó! :)

előzmény: Tenebra (#70)

2013-11-06 19:47:45 Tenebra (4) #70

Miért orrolnék, hiszen nem vagyok egyikőjüknek sem az ügynöke. :D És rossz színésznek én sem tartom, rossz filmet én sem láttam tőle még.

Amúgy ha a színészi képességeit annyira nem is tartom nagyra, de az biztos, hogy volt egy megjelenése. És hát a Mindhalálig zene nekem a kedvenc filmjeim egyike, szóval már csak amiatt is szívesen emlékszek rá. Abban hatalmas figura volt.

A Francia kapcsolatban nekem is a szikársága, visszafogottsága tetszik. Viszont én kevésbé éreztem kidolgozottnak Scheider karakterét, afféle "buddy" volt, aki szinkronban cselekszik Popeye-jal, néha kicsit rámordul, reflektál a niggerezésére és durvaságára. De én nem éreztem olyan markánsnak, mint Gene Hackman figuráját. Ami szenziációsan jó, mert annyira mocsok, mégis vele kell azonosulni. :D

A filmmel egy bajom van, az, ami Friedkinre (Az ördögűzőt leszámítva) nagyon jellemző: túlságosan is elnyújt bizonyos, nem annyira fontos részeket. És ezt nem művészi megfontolásból teszi meglátásom szerint, hanem csak... mert... :D Pl. nem fogom fel, hogy itt miért kellett ennyire elhúzni a nyomozós, követős részeket. Ellenben sokkal több olyan jelenettel szolgálhatott volna, mint a film elején, mikor razziáznak a bárban. Meg a zseniális autós üldözésnek is lehetett volna valami "előzménye". Persze a szikárságot megtartva.
A Sorcererrel is ez a baj, hogy túlságosan is elnyújtja a bevezetőt, így a legizgalmasabb részre, az őserdei kalandra jut bő 1 óra... Ez dramaturgiai következetlenség, hiba.

De szerintem, ha újranézem, megint javul majd a szememben. :D Mert elsőre 3-ast adtam rá, nyáron újranézve 4-est. Lehet, lesz ez még 5-ös is. Popeye karaktere rohadtul teszik, és ha esetleg egy újranézés alkalmával éppen úgy kap el a sztori, hogy rajongok a karakterért, hát megadom rá az 5-öst is hibái ellenére. :D De most inkább az az emlék él bennem, hogy az első negyed órát élveztem, a közepét nagyon untam, és az autós üldözés után ismét nagyon jó film lett.

előzmény: puttancsospeti (#69)

2013-11-06 19:24:30 puttancsospeti (5) #69

Hát most lehet, hogy meg fogsz orrolni rám de szerintem Scheider klasszisokkal jobb mint Mastroianni vagy Pacino, jóllehet nem akkora sztár mint ők. De hát De gustibus non est disputandum ugyebár. :-)
A Sorcerer-ben amennyire én tudom főleg azon ment a vita Roy Scheider és Friedkin között, hogy Friedkin kivette a filmből azt a vonalat, amely arról szól, hogy a Scheider által játszott karakter és egy falubeli kisfiú összehaverkodnak.
A második Oscar jelölést a Mindhalálig zenéért kapta. a Francia kapcsolatban nem sikkad el a karaktere legfeljebb kissé háttérbe szorul a sztori miatt Hackman mellett. Hozzátartozik, hogy én elfogult vagyok, számomra a film egyik legfőbb erénye éppen a porossága, a keresetlensége az ún. "kopársága". És ezt nagyszerűen hozta az ő karaktere-is.
Scheider talán ott "szúrta el", hogy annak idején visszautasította a Szarvasvadász c. film főszerepét-nem értett egyet a befejezéssel. Szerintem éppen, hogy a nem túl gyakori gondolkodó színészek egyike volt és ez a visszafogottság is egyike azoknak a motívumainak amelyek számomra nagyon kiválóvá teszik a játékát. Igazából én őt rossznak semmiben sem láttam. Még a legezredvonalbelibb "zs" kategóriájú produkciókba is tudott egy kis színt hozni.
Friedkin véleményéről meg csak annyit, hogy elég szeszélyes és öntörvényű alkat volt mindig is. :-) A Francia kapcsolatban pl. Hackmant 6 színész közül választották ki és maga Friedkin volt a legelégedetlenebb a választással-legalább is az elején biztosan. :D

előzmény: Tenebra (#68)

2013-11-06 18:53:37 Tenebra (4) #68

Színházi munkáit nem ismertem. Én most kifejezetten a filmes szerepeire gondoltam.
Egyébként a reputációjáról azért sokat elmond a Sorcerer és a casting miatti mizéria. Ugye eredetileg Steve McQueent akarta Friedkin a szerepre, és ennek fényében Marcello Mastroianni is esedékes volt egy sofőrnek a filmbe. Ám mikor megtudta, hogy McQueen visszalépett, és Scheider fog benne játszani, azon címszó alatt, hogy "nem akar másodvonalbeliekkel együtt játszani", visszalépett. Meg maga Friedkin is az egyik legrosszabb döntésének tartotta Scheider főszereplővé tételét. :D Mert szerinte Scheider bár jó színész, de másodhegedűsnek való, nem sztár, nem főszereplő alkat.
Meg persze, lehet ezért Oscart kapott, de szerintem érthetetlen, mivel tényleg halovány volt, ahogy alább említette csabaga. A film második felére teljesen el is sikkad a karaktere.
Scheidernek két igazán jó filmje van szerintem, amiben látszik, hogy voltak színészi képességei: a Cápa és a Mindhalálig zene.

Szóval ezért írtam, hogy ő sem éppen az a kategória, mint ami Dustin Hoffman vagy Al Pacino. Azért a méretbeli, meg fizimiskabeli jellemzőikkel együtt és ezek ellenére is érezzük a különbséget remélhetőleg.
S persze, bizonyára nemcsak a külső játszott ebben szerepet, sőt. De Hollywood azért Hollywood maradt, nem bújt ki a bőréből. Ez Friedkin kijelentésén is látszik szerintem. Maisntream főszerepre még mindig olyan sztárokat kerestek, akik külsőleg is vászonra valók voltak. Warren Oates például akkor miért nem vált fasza akciósztárrá? :D Pedig kiváló színész volt. A róla írott könyvben egyébként a szerző is ezt említi, hogy még a 70-es évek viszonylag invenciózusabb atmoszférájában sem érvényesülhettek a mainstreamben olyan arccal és testfelépítéssel, mint Oates.
De nyilván egy kancsal Peter Falkhoz vagy egy átlagos mexikói parasztarcú Warren Oateshez képest egy Roy Scheider is szép férfinek számít :D

előzmény: puttancsospeti (#67)

2013-11-06 18:06:17 puttancsospeti (5) #67

"Nem véletlen, hogy Scheider jó darabig alig kapott szerepet, másod-harmadvonalbeli színésznek számított (kb. a Cápáig)."
Ez azért nem teljesen igaz. Színpadi színészként még a filmezés előtt évekig utazott: bejárta Európát és Dél-Amerikát. Klasszkius és modern szerepeket egyaránt játszott. A Francia kapcsolat-beli zsaruszerepért pedig Oscarra jelölték. A Francia kapcsolat után pedig Philip D' Antoni a film producere- többek közt szintén Don Ellis zenéjével, a Scheider által játszott és a Francia kapcsolatban is feltűnő eredeti rendőr, Sonny Grosso által írt forgatókönyvvel és a Sal Boca-t alakító Tony Lo Biancoval megrendezte a Hétpróbás Gazemberek c. filmet-Roy Scheiderrel a főszerepben. A film hasonló koncepciójú mint a Francia kapcsolat-itt is a törvényeket a törvények kedvéért olykor áthágó rendőr drámájával találkozunk.
Abban viszont igazad van, hogy Scheidert világsztárrá Spielberg Cápája tette. De nem tudom, hogy mindez tényleg szabályosan összefügg e a jóképűség koncepciójával. Ami azt illeti Scheider éppen hogy nagyon is karakteres jelenség volt mindig is. Hoffman szerintem-külsőre(!)-inkább amolyan joviális, jópofa Miki egér arc. :-) Scheider szikár de mégis barátságos arcát kamatoztatta is anno egy Cigaretta cég 1960-ban, éppen amikor elkezdett színészetet tanulni. :-) [link]

előzmény: Tenebra (#62)

2013-11-06 18:06:15 critixx (4) #66

De az a durva, hogy ezek a trükkök máig életben vannak. Nézd meg a Tágra zárt szemeket, ahol minden létező módon próbálják Tom Cruise-t egymagasnak mutatni a nálánál 8-9 centivel nagyobb Nicole Kidman-nél, pedig ők még házasok is voltak a film forgatásának idején. Durva.

Egyébként ez érdekes, mert nők esetében pont fordítva történt a dolog. Mint mondtad, a 175 centis Bergman óriásnak számított, ma meg azért a 179 centis Kidman vagy a 183 centis Geena Davis elég sikeresen befutottak.

előzmény: csabaga (#64)

2013-11-06 18:05:16 csabaga (4) #65

Megkapta,de szinte mindig a koránál jóval fiatalabbat játszott.Az alacsonyság fiatalít.

előzmény: Tenebra (#62)

2013-11-06 18:02:50 csabaga (4) #64

Bogart 172 volt,nem alacsony,csak Ingrid mellett volt az,de fél fejjel magasabbnak tűnik nála a Casablancában...Bár nem mindig.
Trükkök kellettek,a legegyszerűbb a kalap volt.

előzmény: critixx (#61)

2013-11-06 17:59:25 csabaga (4) #63

193 centi még elment,John Wayne ennyi volt.

Gondold meg,Ingrid Bergman a 30-as évek közepén 175 centi volt,az ma akár 185 centit ér.
Saját bevallása szerint minden fiú osztálytársánál is magasabb volt.
Ha nincsen az a sok magas férfiszínész,aligha lesz színésznő.

S.Weaver 182 centivel sokáig csak küszködött,majd amazonként futott be.

előzmény: critixx (#61)

2013-11-06 17:51:56 Tenebra (4) #62

Marlon Brandóról a Rakparton kapcsán beszéltem, nem általálnosságban. Kép a filmből. - Hát nem gyönyörű? :D Tehát a szerepéről, Terry-ről beszéltem. Meg a többi figura esetében is. Nem a színészről.

Dustin Hoffmant meg vessük össze egy Peter Falkkal, vagy az említett Roy Scheiderrel. Nem véletlen, hogy Scheider jó darabig alig kapott szerepet, másod-harmadvonalbeli színésznek számított (kb. a Cápáig). Míg Dustin Hoffman megkapta a legnagyobb főszerepeket a korban (All the President's Men, Marathon Man, Kramer vs. Kramer stb.) Nemcsak a színészi kvalitásokon múlott az, hogy milyen filmben játszhatnak a HR idején sem, hiszen Falk isteni színész (ha Scheiderről ezt nem is mondhatjuk el - bár az All that Jazzben kiváló volt). Dustin Hoffman alacsony volt, meg Pacino is, és mégis A-kategóriás blockbusterekben játszottak, játszanak. Jó színészek és jó arcuk is van, minden klasszikus protagonista tulajdonságuk meg van. Roy Scheider vagy Peter Falk meg fel-feltűntek ilyenekben, de inkább a periférián mozogtak (meg ugye tévésorozatokban). Nem véletlen, hogy előbbi a Sorcererben játszott (hatalmasat bukó, nagyon nyomasztó film, melyben egy lecsúszott senkit játszik), utóbbi meg Cassavetes dokurealista drámáiban tűnt fel főleg.

Igen, változás volt a HR idején, de ez a sztárideálok változását is hozta. Viszont az igazán "durva arcúak" itt is a periférián maradtak, Karl Malden itt sem lehetett volna sztár.

Meg nem is értem: mitől nem lenne sztárarc, mikor a leginkább "hollywoodiánus" filmek főszerepeit kapta meg. Tipikus nők kedvence szerintem: kis vicces, atletikus kiállású, jóképű törpe. A tipikus átlagembert Peter Falk, Ben Gazzara és Seymour Cassel képviselték, akik nem véletlenül csak ritkábban fordultak meg Hollywoodban, inkább független filmekben szerepeltek.

2013-11-06 17:35:29 critixx (4) #61

Hackman kerek húsz centivel nőtt túl Pacinón. :-) Amúgy én optimistább vagyok, szerintem nagy szerencsével és még több munkával - mint Bogartból - lehetett volna belőle sztár, de csak miután évtizedekig "második gengszter" szerepekben húzta az igát. Viszont egész karrierje alatt platform surranókban kellett volna járnia, a mindenkori női főszereplő mellett pedig emelvényre/dobozra állnia.

Amúgy az sem szerencsés, ha valaki túlontúl magas. Például a két métert szó szerint súroló James Cromwell, akármilyen kiváló is, örök életére megmaradt karakterszínésznek.

előzmény: csabaga (#60)

2013-11-06 17:27:36 csabaga (4) #60

Olvastam,pont D.Hofmannról és G.Hackamanről volt a pályatársaknak az a véleménye,ők biztosan nem viszik semmire.

"Egy nagydarab kopasz és egy törpe...":)

Hollywood klasszikus korszakában Al Pacino-ból is legfeljebb második gengszter vált volna szerintem.
Vagy egy "komikus",mint a Madárijesztőben,pont Hackman oldalán,akinek a válláig ér.Általában el van leplezve az alacsonysága,de itt nem.

Az önéletrajza szerint Brando nagyon utálta a macsó imázs,és nem szerette sem a Vágy villamosát,sem a Vadot.

Mindig humánus,töprengő,sokszor hősi halált haló embereket játszott.Vagy akart játszani.

előzmény: critixx (#58)

2013-11-06 17:18:04 Olórin (5) #59

"De még amúgy ott van Dustin Hoffman is, aki szintén inkább sztárarc, mint átlagember."

Komolyan, sokszor kétszer kell elolvasnom, amit írsz, hogy ezt most komolyan gondolod-e.

előzmény: Tenebra (#53)

2013-11-06 17:11:37 critixx (4) #58

Marlon Brando (persze fiatalon, nem későbbi, elhízott formájában) az '50-es évek egyik legnagyobb szexikonja volt. Ő hol lett volna csúnya? Szerintem még a mai nők bugyija is nedvesedik ha látják az ő echte macsó figuráját. (Ellenben Brando is viszonylag alacsony volt, amit Bogarthoz hasonlóan, próbáltak a filmekben elrejteni. A krumpliorrú Karl Malden tíz centit vert rá.)

A 166 centis Dustin Hoffman szerintem - Hackman és Peter Falk mellett - az igazi megtestesítője a '70-es évek átlagember fazonjának. Belőle sosem lett volna sztár, maximum karakterszínész a klasszikus stúdiókorszakban.

2013-11-06 16:46:59 csabaga (4) #57

Visszatérve a filmhez,érdekes,hogy a másik rendőr figurája milyen jellegtelen.

Nem igazi karakter,nem ellenpont,szinte észre sem venni.Igaz,Doyle a magányos rendőr prototípusa,gondolom csak kényszerből van társa.

Nem vagyok benne biztos,Roy Scheider jó választás volt-e?A legrégebbi film,amiben láttam,a Klute,de ott is csak másodszorra vettem észre.

2013-11-05 18:30:12 csabaga (4) #56

Régen egy sztár jóképű volt és magas!Semmi esetre sem testes,kopaszodó.Olyan volt,mint mondjuk a sokak kedvence:Gregory Peck

Fura,hogy egy idő után a férfiak "összementek",és olyan emberekből lett hős,akik régen gengszterek lehetek volna csak.
Mint Edward G.Robinson.

Dustin Hofmann és Al Pacimo erre a példám.Hát őket nehéz elképzelni az 50-es években,a náluk magasabb Grace Kelly és Audrey Hepburn mellett.

A magasság(vagyis a hiánya)már Bogie esetében is gond volt.Nem is játszott ő westernhősöket,ez maradt a szép szál John Wayne-nek.

előzmény: Tenebra (#53)

2013-11-05 18:12:37 Tenebra (4) #55

Igen, ez korábban nem volt jellemző (bár a némafilmes éra kapcsán ezt nem merném biztosan kijelenteni, sőt, gondoljunk Edward G. Robinsonra, aki még férfiszemmel is taszító jelenség :D). Én is csak arra akartam rávilágítani, hogy a csúnya, megrogyott főhősök már az ötvenes években elszaporodtak. De ezeket valóban egykori sármos sztárok játszották.

előzmény: BonnyJohnny (#54)

2013-11-05 18:09:03 BonnyJohnny (5) #54

Igen, de az általad említett "megrogyott" sztárok mind jóképűként lettek sztárok. És az nem ugyanaz, mint egy eleve kevésbé jóképű férfiból sztárt csinálni. Ez jelentősebb számban a hatvanas években indult el.

előzmény: Tenebra (#53)

2013-11-05 18:03:54 Tenebra (4) #53

Akkor férfiak tekintetében úgy látom, nem tudom megítélni, ki a csúf és a szép. :D

Bogart és Cooper persze, hogy jóképűek voltak régen a maguk módján, én azt írtam, hogy az ötvenes évekre megrogytak, és ezt ki is használták az ő főszereplésükkel készült filmekben. A Délidőbe is például direkt jól jött Coopernek, hogy éppen valami gyomornyavalyával küzdött, így még megtörtebb, még savanyúpofájúbb marsall lett. Meg Bogart is hasonló szarságokkal küzdött.

Tehát nem azt mondtam, hogy ezek kezdettől fogva csúfak voltak, hanem azt, hogy az ötvenes évekre megrogytak, és ezt a filmek kihasznátlák.

Persze a 60-70-es években volt jellemzőbb, hogy átlagosabb pofákat kerestek - pl. Robert Duvall sem hiszem, hogy bármiben is lehetett volna főszereplő korábban, és ugye az említett Walter Matthau is ekkoriban játszott jó pár antihőst (pl. Charly Varrick).

De az ötvenes években sem arra törekedtek már, hogy szépfiúkat tegyenek főhősnek. Egy noirban ez nem is ment volna el. Vagy Budd Boetticher filmjei ugranak még be az atlétás, de szerintem elég zúzott arcú Randolph Scottal.

Redfordról ezt nem tudtam. :D
De még amúgy ott van Dustin Hoffman is, aki szintén inkább sztárarc, mint átlagember.
Ilyen szempontból persze, h ogy Cassavetes volt a nyerő, mert ő tipikusan, szinte szisztematikusan ronda, átlagos férfiakat keresett (pl. Peter Falk, vagy a Moskowitzot játszó bajszos-copfos alkoholista - Seymour Cassel).

2013-11-05 17:37:05 csabaga (4) #52

Brando szépfiú volt,csak a Vágy villamosa színdarab szünetében mindig bokszolt és egyszer betörték az orrát.
Voltaképpen hagyta úgy ahogy van,de még így is jóképű maradt csak már nem irritáló.Jót tett neki az a baleset.

Matthau is későn lett ismert.Ha nincsenek a Neal Simon darabok,talán örök mellékszereplő marad.

Cooper és Bogart szerintem nem jó példa.Ők fiatalon jóképüek voltak.Csak az idő őket sem kímélte.
Cooper egy kicsit fura a barázdált arcával,mint "fiatal" férj,vagy mint playboy egy másik filmben...

Bogie is rém öreges a Sabrinában.

Szerencséjükre akkoriban a legszebb színésznőket valami miatt 40-es,50-es öregurakkal párosították rendre.

Grace Kelly---Cary Grant,James Stewart,Clarc Gable,Bing Crosby,Gary Cooper

Audrey Hepburn---Bogart,Fred Astaire és megint Gary Cooper és végül Cary Grant neki is.

Tudod,hogy Redford himlőhelyes volt?

előzmény: Tenebra (#50)

2013-11-05 17:30:14 BonnyJohnny (5) #51

Az összes példád megcsúnyult szépfiúkról szól. ;)

Marlon Brando a csúnyák között... na ne már. :D
Matthau is a '60-as években futott be.

Szépfiúk meg persze, hogy mindig voltak. :)
Az mondjuk érdekes, hogy Cagney és Bogart is (és akkor már ki ne hagyjuk Robbinson is), mint rossz arcú gengszterek kezdték a pályájukat, de aztán átnyergeltek szép arcú jófiúkká... :D

előzmény: Tenebra (#50)

2013-11-05 17:22:14 Tenebra (4) #50

Karl Malden jó példa - kicsit hasonlít is Gene Hackmen rá. :D

De szerintem amúgy nemcsak a "Hollywoodi Reneszánsz" hozta ezt a "csúnya is lehet főhős" metódust. Pl. Elia Kazan Rakpartonjában Marlon Brando minden, csak nem szép. :D Úgy néz ki az összevert pofájával és a kissé kifestett szemével, mint valami rossz hímringyó. :D
De ott van egy csomó noir is - pl. a Quicksand: az alacsony, tömzsi, átlagos képű Mickey Rooney is eléggé elüt a klasszikus hollywoodi férfieszménytől. De Walter Mattau sem volt éppen egy nők bálványa. :D (Bigger than Life). Az ötvenes évek már nagyon nem a szépfiúk kora. Kiöregedett vagy csúf/elcsúfított emberek elég szép számban jelennek már meg főszerepekben (pl. Frank Sinatra Az aranykezű férfiben, vagy a gyomorbajos, megroggyant Garry Cooper a Délidőben, vagy ott van maga Bogart, aki eléggé összetört arcú volt már az ötvenes években, de ilyen még a kiöregedett James Cagney is, aki a White Heatben játszik egy levitézlett, neurotikus gengsztert). Ja, meg ott van Orson Welles: filmről filmre kövérebb és ellenszenvesebb figura. :D Igaz, gyakran nem ő a főhős, hanem ő az antangonista, aki nyugodtan lehet csúnya.

Na, meg a Hollywoodi Reneszánsz idején is voltak azért szépfiúk: Robert Redford, Paul Newman, az említett nyálarc Warren Beatty, Jon Voight stb.

Szóval szeritnem a "csúnyulás" inkább az ötvenes években kezdődött, a filmek "csúnyulásával" (nálam: esztétikai értkük robbanásszerű növekedésével :D) párhuzamosan.

2013-11-05 16:59:53 BonnyJohnny (5) #49

Szerintem úgy általánosságban is a hatvanas-hetvenes évek hollywoodi reneszánsza hozta el a változást, de igen, Hackman ennek egy jó példája.

előzmény: csabaga (#48)

2013-11-05 16:53:20 csabaga (4) #48

Igen,bűnözőnek jobban elmenne.
Tényleg csak az szól mellette,hogy a törvény embere.

Tenebra,szerintem Beatty-t nem volt nehéz lemosni.Csak azért ment színésznek,mert a nővérét utánozta.

Korábban testes,kopaszodó férfiakból nem lett sztár,ezt szegény krumpliorrú Karl Malden is megerősítheti,pedig jó színész volt.
Hackman változást hozott ebben,bár jó adag szerencse is kellett hozzá.

előzmény: BonnyJohnny (#47)

2013-11-05 16:45:12 BonnyJohnny (5) #47

Ez a film azért (is) az egyik kedvenc nyomozós filmem, mert itt a nyomozó tényleg ellenszenves. Nem egy mogorva mackó, vagy egy kívül kemény, belül érző lélek, hanem, mint ahogy te is leírod a hibáit, olyan emberi.

előzmény: csabaga (#44)

2013-11-05 16:43:52 Tenebra (4) #46

Kétségtelenül a főhős miatt érdekes. Kojak számomra mindig is egy unalmas figura volt. :D Popeye Doyle viszont nem az, mivel igen ellentmondásos. Rendőr, de egy öntörvénykező, agresszív állat. Aktív, de mégis elcsesz sok mindent. Főhős, de akár negatív hős is lehetne (ma biztos, hogy az lenne), hiszen niggerezik pl. :D

Gene Hackmant szerintem még jelentősen előrelendítette a Posszeidón katasztrófa is. Mindenesetre nekem már a Bonnie és Clyd-ban is nagyon tetszett, a kissé nyálasképű, nem is annyira jó Warren Beatty-t jól ellenpontozta, sőt, szeritnem le is mosta a vászonról.

előzmény: csabaga (#45)

2013-11-05 16:39:29 csabaga (4) #45

Folytatva...:)

Végül csak részben jár sikerrel.A főgazember elmenekül.Ráadásul lelő egy másik rendőrt.A film zárt,a folytatás értelmetlen,nem is néztem meg.

Aligha véletlen "Popeye" Doyle szerepét minden ismert férfisztár visszautasította.Nem akartak egy ilyen tapló alakot játszani.
Így az addig mellékszerepeket játszó és a külseje alapján arra is predesztinált G.Hackman befutott és 20 évre sztár lett,sok hasonló erőszakos szereppel.
Madárijesztő,Lángoló Mississippi,Nincs bocsánat stb.

Ezt a mozit a későbbi Kojak sorozat előképének érzem a drog miatt.Igaz,Kojak már jól öltözött,választékos modorú detektív.

2013-11-05 16:30:21 csabaga (4) #44

Ez a film szerintem a témája miatt lett siker és nyert Oscart.A megvalósítás nem olyan jó.

A főszereplő voltaképpen ellenszenves figura.Erőszakos,nem különösebben okos vagy ügyes,túl megszállott.
Egy lepukkadt lakásban él,kurvák járnak hozzá.Ehhez képest Bullit egy úri rendőr...

Nyomot is csak véletlenül talál.

2013-06-22 13:26:03 Tenebra (4) #43

Újranéztem ezt is, mivel mostanában olvastam róla egy elemzést. Másodszorra jobban tetszett, így 3-asról gyenge 4-esre javítottam. De még most sem vagyok vele megelégedve.

Kétségtelenül Gene Hackman menti meg a filmet a középszartól, mert az ő karaktere igen érdekes. De nem a legérdekesebb. Sokkal jobban kidolgozhatták volna, nem is értem, miért a valóban elég üres követésekre és hablatyolásokra fektették a hangsúlyt az első 1 órában. Még több olyan jelenet kellett volna, mint az elején a "niggeres", vagy mikor Popeye a lakásán másnaposan, kurvájától megbilincselve fekszik. :DD Ezek oldották a feszültséget, meg jellemezték a karaktert.

Egyébként az elemzés, amit olvastam (Todd Berliner: Narrative in the 70s), aszerint ez egy nagyon szubverzív film, mert pl. a Piszkos Harry-kkel ellentétben erősen megkérdőjelezi a zsaruk ténykedését, és képekkel, képkivágásokkal kommentálja Popeye negatív cselekedeteit. Hát ezt én pont nem éreztem. :D Igen, niggerezik, meg kőkemény és politikailag inkorrekt a főhős, de egyáltalán nem éreztem, hogy ez annyira el lenne ítélve, vagy, hogy arra menne ki a játék, hogy deheroizálják. Ezt sokkal inkább Frankenheimer folytatása teszi meg, igaz, ő más utat választ (ezért is tetszik jobban a FK 2). A vége persze, az erősen lebontja a hősmítoszt, mivel rosszat öl meg Popeye, ráadásul a főmufti meglógott, és a két detektívet meg eltávolították a narkós ügyosztályról. Tehát elbukták a küldetést. De ettől még 99%-ban egy konvencionális zsarufilmet láttam.

A méltatlanul elfeledett The New Centurions, mely 1 évvel ezután készült: na, ez valóban lebontja a zsarumítoszt, és sokkal keményebb, realistább, mint a Francia kapcsolat.

Persze hozzá kell tenni: ez a film is megfelelően realista, szikár, nyers, és az utolsó 40 perc nagyon beindul, tényleg azalapján akár 5-öst is adnék rá. A metrós üldözés nagyon jó, bár ugye ezt az "adja át a kocsiját, szükségem van rá" minden 80-as évekbeli rendőrfilm ellőtte, amiket sajnos előbb láttam, így nyilván ez már nem varázsolt el annyira. De mégis, Friedkin verziója az igazi, mert nem vitte túlzásba a vágást, robbanást, meg a sebességet, de mégis dinamikus és testközeli élmény. Kíváncsi vagyok, ennek a rendezésével mennyi időt töltöttek el, mert láthatóan nem háttérvetítéses olcsó trükk az egész, hanem valóban ott vannak az aszfalton a hősök (nyilván persze nem Gene Hackman száguldozott, mikor szubjektívből láttuk az utcát :D).

Szóval összességében mégiscsak megérdemel ez egy 7,5-8/10-et, de ebből a koncepcióból sokkal többet ki lehetett volna hozni még. Több Popeye Doyle, kevesebb unalmas szöszmötölés az elején, és esetleg érdekesebb negatív hőst is megalkothatott volna Friedkin. Mert éreztem, mire megy ki a játék (bemutatni, hogy itt egy külföldi, aki csúf, gonosz, drogterjesztő, ám ezúttal a hős amcsi rendőrök nem tudnak mit kezdeni vele, sőt, több kárt csinálnak, mint hasznot, és talán egy centtel sem jobbak, mint ő), de túl sok a "történet", túl kevés a karakter. Azaz kevesebb "töltelékjelenet" kellett volna, melyekben követnek, meg beszélgetnek felszínes, unalmas dolgokról, és több olyan és hasonló momnentum kellett volna, mint a báros razzia az elején. Ami árnyalja, bemutatja Doyle-t, és valóban megkérdőjelezi a tetteit az egész film alatt, nemcsak a végén.

2012-12-20 21:00:26 [: Azuroo andrew :] (4) #42

William Friedkin jó filmet készített, bár nekem kicsit nehezen indul, az tagadhatatlan ,hogy filmtörténet egyik legjobb "gyalogos" illetve "tömegközlekedés versus kocsi" üldözése is ebben a filmben látható, és a befejezés sem sablonos vagy teljesen kitalálható.

2012-12-20 20:51:44 zéel (5) #41

"Úgy szórja a dohányt, mintha holnap itt lenne a világvége" (Doyle/Hackman)

Már mindent elmondtatok. Csak a zeneszerző nevét ismételném meg: Don Ellis! Unikum, amit itt produkált. Az egyik legjobb filmzene, amit valaha hallottam.

előzmény: puttancsospeti (#29)

2012-09-19 00:58:04 gomez1000 (3) #40

Ritkán fordul elő velem, hogy egy számomra rossz benyomással induló film hangulata megváltozzon a film folyamán, viszont érdekes fordulatot vett a közepén.
Az első fele szerintem értékelhetetlen. Az a téblábolás, semmitmondó leskelődés, követés egyszerűen dögunalom, és nulla. Kizárólag a metrós jelenetre figyeltem fel, de csak azért, mert valóban sokan koppintották le azóta.
A film második fele fura módon remekül sikeredett, az autós jelenettől kezdve (ahol érzékelhető a sebesség és szinte magával ragad a hajsza) megváltozott a ritmus és élvezhetővé vált a film.
Sajnos túl későn ahhoz, hogy az összbenyomásra zseniálist lehessen adni. Mert nem igazán tud olyat mutatni, amit máshol ne lehetett volna látni. Egy drogokkal üzletelő banda elfogásáról szól az egész, a követéstől a lekapcsolásig. Az autós jelenet után és a végén emelkedik az adrenalin szint, amúgy nem igazán van mondanivalója. Kifejezetten jó dumára nem kell számítani, sem humorra.
Ez nem az a film, amit bárkinek ajánlanék.

2012-07-24 23:26:53 tomside (5) #39

Egész végig égetően várod, hogy Roy Scheider karaktere is végre megkapja ugyanazt a súlyt, hogy aztán...
... hogy aztán mégse! És ez benne a fantasztikus. Mekkora asszisztot add! A karakteréről valamiért a gólpassz jut eszembe. Egy gyönyörű gólpassz, mely aztán Gene Hackman játékához visz, ami pedig bombagól!!!

2011-09-22 15:26:00 Bruce94 (5) #38

Nálam idáig csak a Kínai negyed versenyezhet vele. Az első 45 perc egy jó felvezetés, se több, se nem kevesebb, aztán kapunk 1 óra tömény izgalmat, majdhogynem katarzist. Az egyik kedvenc színészem Gene Hackman telitalálat, de még van ennél is jobban felépített színészi játéka. Roy Scheider és Fernando Rey szintén kiválóak. Gyalogos üldözésben tényleg nem volt jobb, autósüldözésben pedig csak a Chicagoi tanú vagyha úgy tetszik San Franciscoi zsaru című filmben láttam jobbat. Kiváló film amely méltán lett klasszikussá.

10/10

2011-08-17 11:58:34 Umberto (4) #37

Zodiákus, Közönséges bűnözők, Az ember, aki ott se volt, Szigorúan bizalmas, Match Point

előzmény: Muhrel (#36)

2011-08-17 11:01:51 Muhrel (?) #36

Milyen krimiket tartotok a legkiemelkedőbbeknek ?

2011-04-09 21:08:01 ronin07 (?) #35

Pár hete láttam jeleneteket a High Crime című polizi-ből Franco Nero-val: a taljánok csont nélkül átvették ennek a filmnek a világítástechnikáját.

előzmény: mchn (#32)

2011-04-09 21:04:46 BonnyJohnny (5) #34

Az első háromnegyed óra valóban lassabb egy kicsit. Amíg bemutatja a film az alapkonfliktust, és mindkét oldalt. De aztán nincs megállás.
Az autósüldözős jelenetben pedig azóta sem tudtak újat mutatni. Gyorsan megjegyzem, szerintem a gyalogkövetősben sem.

2010-04-06 08:56:59 puttancsospeti (5) #33

Jogos.
1972 - Oscar-jelölés - a legjobb operatőr (Owen Roizman)

2010-04-06 02:24:06 mchn (4) #32

Azt az egyet nem ertem, hha mar ennyi Oscart kapott, akkor miert pont a legjobb operatorit nem.

2009-08-28 11:26:55 puttancsospeti (5) #31


Őt is kedvelem de szerintem nem keltett jobb hatásokat. Ő nagyszerű filmzeneszerző, de Ellis nekem sokoldalúbb. Más. Nem jobb vagy rosszabb. Nem mondom, hogy Zimmer nem kiváló zeneszerző de a Francia kapcsolathoz Don Ellis zenéje az egyedül tökéletes. Minden szempontból. Ehhez a filmhez szerintem elképzelhetetlen más zene.

És még két vélemény ezzel a koncepcióval kapcsolatosan:

"The French Connection. The true-life story of two New York City narcotics detectives who busted one of the largest drug rings in history, it made the careers of director William Friedkin as well as actors Gene Hackman and Roy Scheider.
One other name had a film career launched by the movie and that was composer Don Ellis. Although little-known to soundtrack aficionados, Ellis was a cutting-edge jazz artist who pioneered the use of unconventional time signatures, harmonies, and instrumentations in a big band setting. He toured with his big band in the 1960s and '70s (they formed the core of the French Connection orchestra) and was accepted as hip by popular audiences at a time when the genre was out of vogue."


"In the film, Ellis' work was used in bits and pieces, rearranged by director Friedkin to be even more austere and strange."

"I am a massive fan of Don Ellis, Gene Hackman and William Friedkin so both French Connection 1 and 2 are perfect films for me."

"Apparently Friedkin was a big fan of prog rock and electronic music."

Elektronikát Ellis is használt, nem is akárhogy:

"The 23 piece band was basically a traditional big band, but Don had added two more bull fiddles and a drummer and percussionist. Apart from his electronic bug on his horn, the band was basically accoustic. (Later, he experimented with an electronic device called a 'ring modulator'.)"

A film atmoszférájához ez a zene úgy kapcsolódott, ahogy az élő szervezethez a szívdobogás.

Valószínű, hogy azért nem jött ez a át neked, mert ahogy írtad a film zsenialitását sem érezted át. ez is azt mutatja, hogy mennyire egy tömbből faragott a dolog. Pedig Ellis alapvetően nem filmzeneszerző.


Végezetül; attól tartok Hans Zimmernek vagy égnek állna a haja, vagy csak egy halvány félmosollyal díjazná az "igazi prüntyögős, ritmustalan érdektelen feszültségkeltés halványan ismerő alkotás" c. szövegedet Ellis zenéjével kapcsolatosan.

;-)



előzmény: Gasz András (#30)

2009-08-28 07:24:06 Gasz András (4) #30

Kedvenc zeneszerzőm esetében én is vitatkoznék, de itt most nem ez a helyzet. Egy német Zimmer nevű úriember pl ezerszer jobb hatásokat keltett hasonló minimál, 'prüntyögős' zenével nemrég szerintem. (persze már elektronikát is használva)

Ízlések és pofonok ugye.

2009-08-28 01:52:27 puttancsospeti (5) #29


"Mellette Schneider elhalványul mind szerepében mind játékidejében."

Én ezzel vitatkoznék. Egy hangyaf.sznyit.

"A zenéje igazi prüntyögős, ritmustalan érdektelen feszültségkeltés halványan ismerő alkotás lett."

Szerintem Don Ellis a világ egyik legnagyobb zenésze és zeneszerzője. A Francia kapcsolat kísérőzenéjét, Connection c. albumot pedig az egyik legjobban sikerült munkájának tartják.

"prüntyögős, ritmustalan "

Káprázatos ritmusképletek vannak benne, úgy ahogy van rendkívül igényesen megkomponált zene, amelynek effektjei és basszuskürt betétei kiválóan igazodnak a filmbéli sikolyokhoz utcazajokhoz, ipari zörejekhez.

Számomra minden idők egyik legnagyobb filmzenéje.

Dehát ízlések és pofonok.

Néhány vélemény Ellisről-zenei berkekből:

"One of the most innovative Composer, Arranger, Writer and Musicians' of all time, Ellis was the first to create a fusion between Jazz-Rock & Classical music."

"Debuting his Orchestra in 1966 at The Monterey Jazz Festival, his "New Horizons" Band gave a performance that still stands as the greatest in the history of the oldest Jazz Festival. Restored footage with interviews from the band's members rounds out this segment."

"Maynard Ferguson, Jazz Legend explains Ellis as a Composer was never satisfied with a certain sound and one that was content with "Experimintation before Entertainment."

És ha már a Francia kapcsolat zenéjénél tartunk:

"Although nominated several times The Grammy Award elluded him until 1972 when he won for Best Instrumental Arrangement for the Academy Award Winning Motion Picture "The French Connection" that he scored. Ellis also composed the music for the sequel Film as well as seven other major Films in his career."

"Megemlíteném a hazánkban is nemrég vetített Francia kapcsolat című film kísérőzenéjét is, amely Ellis egyik legjobban sikerült munkája."

(Gonda János: Mi a jazz?)

Persze nem mondom én, hogy puszta tekintélytiszteletből kötelező kedvelned ezt a zenét, de az ilyen kijelentéseket, mint pl a "ritmustalan" elég indokolhatatlannak sőt képtelenségnek érzem.


"A 2. rész megnézésre vár szintén."


Ott is Don Ellis zenéjével fogsz találkozni.

És szerintem ez is jelent valamit.

előzmény: Gasz András (#28)

2009-08-02 09:10:33 Gasz András (4) #28

Francia kapcsolat:


Nálam is akkor egy kis érthetetlenség következik eme filmmel kapcsolatban. Nem értem a hatalmasságát, a zsenialitását. Az autós üldözés az operatőr szempontjából nagyon ütős volt annak idején az biztos, de pl Hackman arcrándulásai ott épp komikusan jöttek le nekem. (ma is vannak szép üldözések lásd Elrabolva, Sötét lovag, Mátrix újratöltve, lehet csak ezért nem hatott már annyira meg) Nagy emlékezetes karakterekből is csak egy van igaz az erős Hackmané. Mellette Schneider elhalványul mind szerepében mind játékidejében. A zenéje igazi prüntyögős, ritmustalan érdektelen feszültségkeltés halványan ismerő alkotás lett. No jó az autós üldözésnél azért már éreztetett valamit. Másik nagy bajom hogy a film igazából csak a metrós résztől (55.-56. perc a film 98 percéből) indul be igazán. Előtte sokszor a 'kövessetek engem/kémleljetek engem gyerekek' típusú érzés fogott el amikor majdnem 35-40 percig a követés maga a főszereplő a filmben. Ennek ellenére a hangulata filmnek tipikus 70-es évekbeli, a kornak nagyon megfelelő. A franciák is elég sunyik és idegesítőek lettek, a báros jelenet pedig nagyon vicces volt. Ezért nálam egy jó titulust mindenképp megér. A 2. rész megnézésre vár szintén.

80%

2009-07-05 13:24:39 ali (3) #27

ugyanígy vagyok vele, csak nekem a vége mentette meg a 2-es osztályzattól. "nem éreztem át" a filmet.

előzmény: Livcsy (#20)

2009-06-17 15:04:21 puttancsospeti (5) #26

Azért itt sem volt agyonragozva a dolog.
A lélekrajz enyhén szólva nem volt szentimentális és picsogós!
De ütött.

előzmény: Cesare Gonzago (#25)

2009-06-17 15:03:04 Cesare Gonzago (5) #25

"Nem unalmas, hanem szűkszavú."

Ez az állítás a Bullitt esetében mélyebb igazságot hordoz.

előzmény: puttancsospeti (#22)

2009-06-17 15:00:55 puttancsospeti (5) #24

A második rész is kiváló.

előzmény: Livcsy (#23)

2009-06-17 15:00:20 Livcsy (4) #23

hát igen, és a Francia Kapcsolateleve 2 jeggyel jobban indul, mint a többi ,,kedvenc" kultfilmem ;)

előzmény: Cesare Gonzago (#21)

2009-06-17 14:59:58 puttancsospeti (5) #22

Számomra a legnagyobb filmek egyike! Nem unalmas, hanem szűkszavú.
A színészi játék elképesztően zseniális.
Értem én, hogy miért értékelted unalmasnak, ez már nem igazán a Te generációd alkotása, de nekem éppen a kopársága, a keresetlensége tetszett rettenetesen.
Az akciójelenetek pedig mindent vernek. Ma is.
Az az autós üldözés pl.
És csatlakozok Cesare-hez: "Adj neki még legalább két esélyt!"

Ez igazán jó dolgokhoz egy kis erőfeszítés kell, nem adják olcsón magukat! ;-)

előzmény: Livcsy (#20)

2009-06-17 14:55:08 Cesare Gonzago (5) #21

Adj neki még legalább két esélyt! A Bullitt sem éppen közönségbarát film, mégis megszerettem, sőt, a kedvenceim között tartom számon. :)

előzmény: Livcsy (#20)

2009-06-17 14:52:37 Livcsy (4) #20

ez a film ékes bizonyítéka annak, hogy valami nincs rendben velem.
Nem volt rossz, de nem értem ezt a nagy lelkesedést, ami övezi. Voltak benne fantasztikusan megkoreografált jelenetek, (az üldözések) és a vége is nagyon tetszett. De sajnos rengeteg helyen halálosan unalmas volt. Nagjából át tudom érezni, hogy miért szeretik sokan, de crayne-t is meg tudom érteni.
Nekem ez egy tökéletesen közepes film volt, amit az akciójelenetek tesznek 4-essé.
sajnálom :(
pedig annyira akartam és annyira lelkes voltam :(

2009-04-26 15:21:45 sztich (4) #19

Hehe. :)

előzmény: puttancsospeti (#18)

2009-04-26 14:58:42 puttancsospeti (5) #18



Cápali és Cápeti! :D [link]
Van egy olyan érzésem, hogy a rajzfilmsorozat két főszereplő karakterét Francia kapcsolat két főszereplő detektívjéről mintázhatták az alkotók. :-)

2009-04-21 14:49:50 puttancsospeti (5) #17

Egyetértek! :-)

előzmény: acidphase (#16)

2009-04-21 14:10:59 acidphase (5) #16

kozel egy ev utan ismet megneztem es azt kell mondanom hogy talan az egyik legjobb akcio/krimi ami valaha keszult.

előzmény: acidphase (#6)

2009-03-14 20:36:06 puttancsospeti (5) #15

Az egyik kedvenc jelenetem:[link]Spoiler.

2009-02-07 15:48:41 puttancsospeti (5) #14

i]"És valóban: a magasvasút-autó párbaj hatalmas, momentán a Pókember 2. és a Batman: Kezdődik! jutnak eszembe, mint epigonok."
Az ominózus metrós jelenetet, pedig ha nem koppintották le ötszáz filmben, akkor egyben sem.
Még a Kontroll is felhasználta.

előzmény: ronin07 (#11)

2009-02-07 15:45:08 puttancsospeti (5) #13

Társadalomkritikus.

2009-02-01 08:36:10 ronin07 (?) #12

khmm... szociológiai

2009-02-01 08:16:39 ronin07 (?) #11

Hajszálpontos szociográfiai krimi, aminek centrumában az ember, jelesül a vadászkutya természetű Popeye Doyle áll, akit végül legyűr a megszállottsága. Akciót pedig csak akkor látni, ha azt a cselekmény feltétlenül megkivánja. És valóban: a magasvasút-autó párbaj hatalmas, momentán a Pókember 2. és a Batman: Kezdődik! jutnak eszembe, mint epigonok.

2008-12-27 00:13:48 puttancsospeti (5) #10

Egyik nagy kedvencem. Óriási. Egy krimiből ennyit kihozni! Hihetetlen. Az egész film társadalomkritikája, lélekábrázolása,nyersessége sodrása..stb. És az a sallangmentes szűkszavúság, amellyel mindezt képes ilyen mélyen ábrázolni... Gene Hackman és Roy Scheider eszméletlen párost alkotnak, talán a legjobbat amit valaha láttam. És persze a zene! Don Ellis. Telitalálat. A második rész zenéjét is ő szerezte. Szerintem a második rész is szenzációs. Érdekes, hogy a Hackman és Scheider által alakított két valódi rendőr is szerepelt a filmben-az első részben. Az ominózus metrós jelenetet, ha nem koppintották le vagy 500 filmben, akkor egyben sem... Remekmű!

2008-10-07 19:10:52 bengeeno (5) #9

Uramatyám, szerintem ez a film minden idők egyik legjobbja a maga műfajában. Én erről a filmről csak szuperlatívuszokban tudok beszélni, annyira szeretem. Azok a jelenetek...amikor követi, az üldözés..a helyszínek, azok a karakterek, a színészek, az a vagányság, az a stílus.....ez a film zseniális. 5*

2008-10-07 17:07:38 Olórin (5) #8

Talán egyenértékű akad pár, de jobb... azt én se nagyon tudnék mondani.
Én (többek közt) az autós hajszától vágom hanyatt magam, valahányszor megnézem. Azóta se nagyon láttam ilyen jó üldözést, százszor több összetört autó ide, dübörgő pixelek oda. Ahogy ez meg van rendezve (azok a vágások... azok a közelik Hackmanről...) azt tanítani kéne.

előzmény: jorgecosta (#7)

2008-10-07 15:17:48 jorgecosta (5) #7

én sem éreztem lassúnak cseppet sem.
gene hackman meg egyszerűen zseniális, az a pofa, amit akkor vág, amikor megkérdezi a társa, hogy megszeretné-e kettyinteni sal nőjét... azon majdnem beszartam :]
úgy krimi műfajban nem nagyon érzem, hogy lehet ennél jobbat csinálni.

2008-05-04 16:41:44 acidphase (5) #6


tegnap volt szerencsém ehhez a filmhez, hát aki szerint ez unalmas semmitmondo az nem tom mit nézett.. sztem qvvajo film, tölem megkapta a zseniális szavazatot :P inkább ilyeneket nézek mint a mai pörgös technikákat..

2008-03-25 16:32:50 hhgygy (5) #5

Nem akarom minden filmhez beírni, de Gene Hackman ördögi mosolyánál nincs jobb. Ő az én all time favourite színészem.

2008-03-17 21:10:40 Motorhead (5) #4

Mindíg megnézem akárhányszor is adják. A folytatások igen gyengék.

2005-08-13 18:06:04 angel (4) #3

Szerintem abban a korban nagyon új lehetett a közönségnek az üldözős jelenet. Szerintem lassú, de csak a mai fiataloknak - akik közé én is tartozom. A sztorija jó, csak mi már el vagyunk kényeztetve mindenféle pörgős technikával. Na, kifejtettem...

2004-06-25 20:27:08 crayne (2) #2

Hali
Szeretem a klasszikus filmeket, de szerintem nagyon pocsék egy film ez. Iszonyú unalmas és semmitmondó, a sokat emlegetett üldözési jelenetre pedig fel sem figyeltem volna, ha nem olvastam volna róla elötte.
Ki tudná valaki fejteni bővebben, mi olyan jó ebben a filmben?

2004-04-22 18:08:47 limupei (5) #1

Minden idők egyik legjobb krimije.És az az üldözés jelenet.....