Amores perros (2000)

Se a többször megjelenő "szappanopera", se a "Ponyvaregény" hasonlatot nem értem/látom.
Szappanopera: ritkán nézek ilyenekbe bele, de amikor igen, fél perc után sírva menekülnék, nincs egyetlen hiteles mozdulat, tekintet, mondat. Itt csak az van. Nem látok színészeket, élő, hús-vér embereket látok, akiknek még a szagát is érzem...
Nem szappanoperás a történetszövés sem, van pár kicsit erős felütés (ahogy sokasodnak a negatív, szinte abszurd események pl a modell csaj történetében), de a világ maga fájóan igazi, a forgatókönyv annyira jó, hogy itt sem érzek semmiféle szappanoperásat, sőt.

Ponyvaregény: nagyon kirajzolt karakterek, kitűnő párbeszédek, minden jelenet egy kerek, lezárt egész magában is. Imádom azt a filmet, de teljesen egyértelmű már elsőre nézve is, hogy kitűnő színészek játszanak egy kitűnően megírt, rendezett fillmben. Itt nyersebb, élőbb, büdösebb, érzékenyebb minden. Nem erős dialógusok, hanem érzékenyen, emberien ábrázolt figurák vannak, akik bármikor szembejöhetnek az utcán. Nagyon nem tudok semmiféle hasonlóságot találni a Ponyvaregény és eközött.

Most láttam a fillmet.
És ahogy elolvastam a kommented, az jutott az eszembe (minden rosszindulat és bántó szándék nélkül!!), milyen fiatal lehetsz vajon! :) Mint filmről, nyilván lehet tök eltérő a véleményünk, de az, hogy emberi viselkedéseket, reakciókat így ítélsz meg, az azt sejteti velem, hogy sok dolgot nem éltél még át (és van, amit ne is élj át).

Susana: Ő egy fiatal, totál kiszolgáltatott helyzetben lévő lány. A bántalmazó kapcsolatok működése annyira speciális, hogy csak azt tudom javasolni, olvass utána. Nem fogok itt írni róla, mert oldalakat töltene meg. A lényege azonban az, hogy ez egyszerűen nem így működik, hogy ja, hát bunkó/megveri a párja, hát akkor azt mondja, csá, és minden meg van oldva.
De még ha úgy kezelem (és most, az egyszerűség kedvéért, azt teszem), mintha nem lenne nagyon sok súlyos, komoly lelki ok a bántalmazó kapcsolatban való maradás mellett, megpróbálom csak a szimpla tényekre felhívni a figyelmet. 1) gyereke van és terhes, még tanul, nincs keresete, a tanulásban a gyerkőc eléggé hátráltatja, anyóspajtás is szépen akadályozza, hogy esetleg rendes végzettsége, netán normális fizetése legyen, és ne legyen ráutalva a drága jó férjére (amikor vhogy pont akkor nem ér rá a kicsire vigyázni, amikor a lánynak másnap matekvizsgája van...) 2) mégis, hova menne pénz és végzettség nélkül? Ja, hogy Octavio. Aki igen, őszintén hullaszerelmes belé, ez igaz. De neki is, csak azért, mert az egyik férfi bántja, kötelessége a másikkal menni? Ha figyelsz, O is csak megy előre, hajtogatja, ő mit akar, de nem kérdezi, hogy a lány szerint hogy lenne jó, ő mit akar. S újra és újra elmondja, h nem megy vele. O-nak sincs állása, nincs biztos jövedelme (R-nek van, még ha mellette rabló is...), csak erőszakoskodik, hogy márpedig viszi, és lényegében a megkérdezése nélkül, akarata ellenére "megmentené", persze úgy, hogy az ő szerelme lesz. Vmit, vmiért. Értem, hogy szerelmes, látom az ő fejét/lelkét is, de azt is, hogy ez egyáltalán nem az a mentőöv, ami valójában S-nak segítség lehetne, "biztos pont". Átveri? O megverette a saját testvérét, R pedig úgy akar lelépni, hogy viszi a párját és a gyerekét. Csoda, h S benne inkább megbízik (főleg úgy, hogy eredetileg is szerette, és mindenáron próbált hinni benne...).

Valeria:
Hisztizik? Szeretői viszonyban volt egy férfival, ami rohadt frusztráló lehetett. Erre végre a pasi válik, hirtelen minden csodálatosnak tűnik, majd fél óra múlva összeomlik az egész, retteg, h mi lesz a lábával, a karrierjével, fájdalmai vannak, erre még a kutya is eltűnik, de úgy, hogy folyamatosan hallja a hangját, tudja, hogy szenved... És meglepő, hogy "hisztis"? Igen, durva szavakat használ, és ez engem is elgondolkodtat a szerelmük valódi mélységét, erejét illetően, de az, hogy ki van készülve idegileg, az totál érthető. Otthon van egész nap, szinte tehetetlenül, fizikailag-lelkileg szenvedve, és hallja a kiskutya hangját, őrülten aggódik, h élve eszik a patkányok, és közben jönne a telefonhívások is... Hát, szerintem nagyon nincs mit csodálkozni, hogy pöttyet fel van zaklatva.

Octavio
Egy szerelmes gyerek. Nem lát tovább az orránál, szerelmes, jót akar, és igen: nem esik le neki az esélytelensége, de ebbe belejátszik az is, hogy egy pont után S lefekszik vele, és ez elhiteti vele, hogy van közös jövőjük. A meccs: szépen belesodródott abba, hogy ez működik, hogy Kofi mindig győz, hogy Y tehetetlen ellene (első alkalommal még "fizesd ki a kutyámat, akit Kofi kinyírt", aztán meg sorra ő fizet...). Behúzta az örvény, és volt olyan idealista, hogy hagyta magát.

Így látom én a szereplőket :)

pedig érdekes hogy ez a film van benne imbdn a top 250ben, nem az utobbi felsoroltak.

Minden szavaddal egyetértek. Gyakorlatilag megfogalmaztad, amit akartam! Számomra is egy átlagos film a 21 gramm és a Bábel hiperdrámai, hiperrealisztikus és hiperszívbemarkoló történetei után... Lehet kronológiai sorrendbe kellett volna nézni, DE ezzel együtt jó hír, hogy Inárritu fejlődött - a 21 gramm és a Bábel is klasszisokkal jobb film!

6/10

Előbb láttam a 21 Gramms-t, és talán egyedül vagyok, de nekem az sokkal jobban tetszett. A Korcs szerelmek karakterei számomra egytől egyig tök hülyének, vagy irritálónak tűntek, képtelen voltam bármilyen érzelmet kicsiholni feléjük. Úgy Susana, aki boldogan marad az őt rendszeresen verő férfi mellett, és keményen átveri a srácot, aki rajta segíteni próbál, mint Valeria, aki csak hisztérikusan nyavalyog, ezzel totálisan hazavágva a talán még menthető helyzetét, de persze legfőképp Octavo, mert elképesztően hülyének kell lenni, hogy ne essen le neki az esélytelensége, plusz az az utolsó meccs a kutyával meg a "nem lesz közönség" szöveggel is röhejesen gyanús volt, már mikor kimondták. Talán az utolsó sztorit tudtam átérezni némileg, de igazából azt is csak untam. Mindezek ellenére nem mondhatom azt, hogy rossz film, sőt, egy általam nem kimondottan kedvelt műfajban adott viszonylag kellemes élményt, de a 21 Gramms letaglózott, és azonnal nyomtam rá az ötöst, ez csak... hát erre pár hét múlva alig emlékszem majd.

Na jó, azért ez egy kicsit többről szól ám, mint egy kutya kereséséről. Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy a Ponyvaregényben csak össze-vissza pofáznak (ami valahol igaz, DE....)

Komolyan, ráadásul majdnem annyiszor es hasonlóan idegesítően mondja a csaj a kutya nevét, mint a fehér istenben a kiscsaj. :D de ez ne rettentsen el, sztem inarritu legjobb filmje ez.

Tényleg olyan van ebben a "kötelező darab"-ban, hogy fél óráig keresnek egy, a padló alá beszorult kutyát? Én nem láttam, csak kérdezem, mert lentebb valaki ezt írta.

kötelező darab!

Nem tagadtam, hogy jól van összerakva, de ettől még nem lesz zseniális. Számomra az volt zavaró, hogy a 3 történet széttagolta a filmet, és valahogy nem is illettek össze. Olyan, mintha egy mexikói szappanopera 3 részét összefonták volna. Bár kapcsolódtak egymáshoz technikailag, formailag mégsem lettek jól egybegyúrva.

Hát akkor azt te is elismered, hogy valamit tud ez a film, amit a többség nem. :)

A korcs szerelmek azért olyan erős film, mert tömör, és igazi emberi érzelmekről szól. Valószínűleg azért nem tudják utánozni, mert nem értenek a dráma bemutatásához. Sokszor túl nyálasra, sokszor meg túl nyersre sikerülnek a mostani drámák.

Pedig utánozhatatlan. 13 éve próbálják utánozni (köztük eme opusz rendezője és a forgatókönyvírója is), de nem jön össze.

erős szappanopera beütése van

WTF? :D

Amihez a mexikóiak értenek az a dráma. Erős szappanopera beütése van, de egy pillanatra sem laposodik el, a történet pörgős, igazi mély érzelmekkel. 3 történet összekapcsolódik, kicsit olyan, mint a Crash 2006 (Ütközések). Jó film, de számomra csak egyszernézhető, és igaz, hogy a rendező ért a dráma bemutatásához, de szerintem semmi utánozhatatlan nincs benne.

Tipikus mexikói film. Ha azt mondjuk: mexikói film, mindenkinek az érzelmes szappanoperák jutnak eszébe. Ez a film erőssen átírja a klisséket, bár a nézése közben rá lehet jönni hol készült. Bandaháborúk, utcagyerekek, a gazdagság és a nyomor egymáés mellett, némi bunueli szürrealizmussal, pl. a kutya eltünik a padló alatt, ahol napokig bolyong. Szóval volt honnan meríteni a rendezőnek, de egy olyan filmet csinált, amit előtte még senki.

Brutálisan jó film. Röhögőgörcsöt nem fogsz kapni tőle, de mindenkinek alapmű, aki szereti a filmeket.

egy igazi dráma! sokszor érdemes megnézni! elgondolkodtató film! és üdvözlök mindenkit!felkerültem én is az oldalra! szevasztok!

Heroikus kísérlet ez a film, izgalmas, zsúfolt, néha hatásvadász, de kétségtelenül van benne valami, ami fogva tart. Elsőfilmnek majdnem zseniális, filmek majdnem jó - bár az én ízlésemnek egy kicsit túl sok, túl lehengerlő, túl kimódolt. Mindenképpen látni kell.

műremek, pont.

ejj ez aztán megszaggatott!! dráma magasfokon. ebből viszont megnéznék 1 folytatást, hogyan alakul a karakterek további sorsa..

Inárritu legelső és legjobb filmje, bár a másik kettő se semmi. Véleményem szerint ahogy a 21 grammban Naomi Watts férjének szíve, és a Bábelben a japán férfi puskája, itt is van egy "valami", ami összeköti a szálakat: ez pedig nyilván a rottweiler. De persze ettől függetlenül rengeteg utalás, jelkép, és egy zseniális film. Az osztályzat nem is lehet más: 10/10.

Úgy, hogy bármi jöhet. Lehet, megtalálja a szerencséjét (érzelmi gazdagságát), de az is lehet, - és ezt a végtelenbe úszó fekete föld miatt lehet igy interpretálni - , hogy ballaghat ő a haláláig, próbálkozhat ő az utolsó napig, sajnos, a keresztény újjászületésre őt épp nem szemelték ki. Ráadásul, akar-e ő egyáltalán megváltást nyerni? 3 éve láttam, viszonylag gyors egymásutánban kétszer is, ezért lehet, nem emlékszem pontosan már, de úgy rémlik, könnyekkel küszködve elmondta a lányának telefonon, hogy annak idején elhagyta a családot, és bánja. Utána viszont - és ez él a fejemben, úgyhogy, érik egy repeta - ismét eltűnik. Hová? Ha el mindentől, akkor el a családjától is, megint, de miért ilyen kőszivű? Megannyi kérdés. Annyi biztos, hogy úton levésekor ér véget a története. Az sem 100%, hogy élete hátralévő részében úton lesz.

Ti hogy értelmeztétek a legutolsó jelenetet? (El Chivo elballag a zord semmibe)

amikor már fél órája a kutyát keresték, ami a padló alá szorult, akkor kicsit besokalltam. egyszerűen idiótaság.
ez a film egy gyenge ponyvaregény utánérzés. itt-ott felmutat pár (a többi közül) kiemelkedő jelenetet, de amúgy unalmas és erőltetett. ha a vége nem lenne, sima 2-es.

egyetértek. kivéve abban, hogy én a korcs szerelmeket igazi remekműnek tartom. aztán, ami utána következett már csak eltúlzott önismétlés.

én előbb láttam a bábelt és a 21 grammot. így harmadikra az amores perrosra már kicsit besokalltam. lehet zseniális, de nem tudtam végignézni.

"Elképesztő alak ez az Alejandro! Zseniális filmeket gyártani sorozatban, azért ez nem tipikus!"
ja, de az tipikus, hogy egy rendező ugyanarra a poénra építi fel az összes filmjét. ez meg szerintem kicsit unalmas

Ezt a filmet én is nagyon-nagyon szeretem! Mert jó, a 3 Inárritu közül szerintem a legjobb. Kár, hogy nem olyan ismert mint a 21 gramm és a Bábel, jó lenne, ha minél többen látnák.

Zseniális!
(Most nézem – újra!)
Elképesztő alak ez az Alejandro! Zseniális filmeket gyártani sorozatban, azért ez nem tipikus!

Van ugyanis sok jó film, van elég sok nagyon jó film is, de zseniális film csak kevés van!
Az pedig végképp nem túl gyakori, hogy egy rendező szinte csak zseniális filmeket készít.