Into the Wild (2007) ☆ 👁

Út a vadonba

(Sean Penn)

amerikai dráma, életrajzi film, kalandfilm

4,1
★★★★☆
864 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2018-03-29 12:14:03 mimóza (5) #74

Tegnap kaptam képeket egy kedves, új ismerősömtől, Bartos Anitától, A Buszról, ahol Chris McCandless lakott. Jeff King, egy alaszkai túravezető, aki szánhúzó kutyákkal dolgozik, két társával vállalkozott az 50 mérföldes körútra a Stampede Trail nevű ösvényen. Mivel még mindent vastag hó borít, két kutyaszánnal és egy hótoló járművel indultak útnak. Megtalálták a buszt, és egy emlékezetes napot töltöttek ott. Közreadom a képeket, biztosan a ti örömötökre is. (Az alaszkai túravezetőtől engedélyt kaptunk a közlésre.)

2017-01-30 12:54:38 Dangar (4) #73

Apró észrevétel - mondhatni kicsinyes kötekedés: (nem igazán spoiler, de fő a biztonság).

Chris hogyan kaphatott munkát egy gyorskajáldában papírok, igazolványok nélkül? Pláne, hogy postán kapta a fizetését. Mert hogy "napszámosnak" felveszik anélkül, hogy igazolni tudná magát, az még úgy-ahogy oké...

Amúgy remek film. Elgondolkodtató és egyben inspiráló is, noha talán tényleg kicsit túl hosszúra van nyújtva. Én ettől függetlenül egyetlen percét - amit rá áldoztam - sem éreztem kárba veszett időnek.

2016-01-03 15:29:02 Dió (5) #72

Tegnap hosszú idő után újranézve sziklaszilárddá erősítette helyét kedvenceim között, egyben pedig a lentebbi, karakter körüli vita is új értelmet nyert számomra.

Igen, Chris egy éretlen ember. Nehéz nem felnézni rá, mert helyén az esze, az élet értelmének keresését célzó nagyvilági kimenekülése csodálnivaló, és ő tesz(!) is ezért valamit. Ugyanakkor azt hiszi, az "elégetem a pénzem" életstílus fenntartható, és emellé érzelmileg szegényen és önzően is viselkedik: a szülei azt kapták, amit megérdemeltek, de ott a húga, őt miért nem hívta fel? Vagy szegény öregembert miért kellett ilyen rezzenéstelen arccal ott hagynia? Persze ő maga magyarázza meg egoizmusát és vadonba menekülésének lényegét „az élet lényegét nem az emberi kapcsolatok jelentik” mondattal. De a film szerencséjére nem áll meg az egész itt. A karakter ugyanis átmegy, amin átmegy, hogy a végén ő maga jelentse ki: „Happiness is only real when shared”. Magyarul, feleslegesen hagyta hátra a világot egy nem tartható menekülési útvonallal, amely végső soron az áhított megvilágosodásához vezetett, még ha nem is úgy, ahogy számított rá. Csak hogy akkor már túl késő volt. És épp ezen az (un)happy endingen keresztül válik a film nem csak Chris személyes tragédiájává, hanem mindannyiunkévá, akik bármikor is hasonló gondolatokkal kacérkodtak már legalább egyszer az életben, akiknek Chrishez hasonlóan túl sok mocsokkal jár a civilizáció.
És hibái ellenére ettől lesz ez egy jó, és nagyon fontos mondandójú film.

2015-12-28 01:57:38 Mizi (3) #71

Egyetértek azzal, amit írsz.

Leo_Stotch: Nagyon sokan imádják, egyesek kultfilmnek is tartják, itt az oldalon, és IMDb-n is nagyon erős az átlaga. Ezt értettem hype alatt. Szerintem semmivel sem nyújt többet, mint a hasonló témájú Tracks, sőt az egy jobb film, de alig ismerik (KT-n pl. csak 31 szavazata van)

előzmény: cucu (#69)

2015-12-27 21:35:50 Leo_Stotch (5) #70

Ennél a filmnél mit értesz hype alatt?
Jó film, sokan dícsérik, szeretik. Ez már a hype kategória lenne? Nem kapott 8 Oscart, meg kismillió más díjat, csak sok helyütt elismerték.

előzmény: Mizi (#68)

2015-12-27 20:56:15 cucu (4) #69

6 eve total egyetertettem veled (ld #39). De a film koruli hype meg igy is teljesen ertheto: hiaba onzo es/vagy erzelmileg analfabeta, a srac karizmaja tagadhatatlan, nem veletlenul szeretik meg annyian. Mind a filmbeli karakterek, mind a nezok.

Az egyetertest azert irom multidoben (sajat magammal is), mert azota egyre inkabb ugy latom, hogy az ember nem felelos masok erzelmeiert. Elsosorban a sajat tetteiert felelos, mert azokat tudja iranyitani. Es egy kicsit a sajat erzelmeiert is, bar azokat joval kevesbe (tudja iranyitani). Igen, a srac lelepese sok embernek okoz fajdalmat, de mivel nem azert lepett le, hogy masoknak fajdalmat okozzon, megis miert lenne ezert felelos? Mindenkinek a sajat dolga, hogy sajat maga boldog legyen. Az egy mas kerdes, hogy - ahogy a filmbol is kiderul - ez a boldogsag sokretuen osszefugg masokkal es masok boldogsagaval. De ha beleszeret egy csaj, vagy egy anyuka bennem talalja meg az elveszett fiat, nekem nem kotelessegem eljatszani/beteljesiteni azt a szerepet. Amig nem elek vissza a helyzettel (pl szexert vagy penzert), addig nem az en hibam, hogy a masik fel tobbet akar, mint en. (Nem is feltetlenul a masik fel hibaja, van, ami senkinek sem a hibaja, megis megtortenik.)

De a sracot en is inkabb latom egy erzelmileg serult embernek, aki tul keson eszmel ra, hogy a megvaltas egymasban van, mintsem megvaltonak. O is csak ember, igy a megvaltas igenye es lehetosege kolcsonos, vagyis amennyire o megvaltja a tobbieket, annyire ok is ot.

előzmény: Mizi (#68)

2015-12-27 18:52:13 Mizi (3) #68

Szerintem meg amennyit ad, annyit el is vesz. A csaj hiába lesz szerelmes belé, az öreg hapi hiába kezd el úgy tekinteni rá, mint a fiára, mert mindegyiküket elhagyja. Ez inkább gonoszság, mint jó cselekedet, de ha azt nézzük, hogy a főszereplő egy érzelmi analfabéta volt, akkor végül is megbocsátható neki. Ugye ezután pedig el kell mennie neki a vadonba, hogy ott a haláltusája közben rájöjjön, hogy a boldogság megosztva az igazi No, ez tényleg igazi titok...Egy fenét, ehhez a "felismeréshez" nem kell semmilyen megvilágosodás, csak egy kis sütnivaló (érzelmi intelligencia).

Én személy szerint egyáltalán nem tudtam azonosulni a főhőssel - ez lehet az én szegénységi bizonyítványom - ezért a film körüli hype-ot sem értettem soha.

előzmény: ChrisAdam (#65)

2015-12-27 18:47:38 ChrisAdam (5) #67

A távolodós zseniális, nagyon király, nekem is az előző jelenetekkel gyűlt meg a bajom, valahogy az nem jött át, túlságosan mesteri, művészi, érzéki akart lenni. Túltolták.

előzmény: Leo_Stotch (#66)

2015-12-27 18:21:06 Leo_Stotch (5) #66

A végén lehetne a szenvedés cssk pár pillsnattal rövidebb, akkor még nagyobbat ütne. Viszont ahogy az arctól távolodik a kamera, mesteri.
Nagy hatással volt rám is, zenéje, képei, mondanivalója.
Igazi nagy mozi.

előzmény: ChrisAdam (#65)

2015-12-27 15:51:52 ChrisAdam (5) #65

Gyönyörű film. Csodálatos. Az én 19 éves lelkemről szólt, de nagyon is.

Nem is tudom, mit mondhatnék, az egész olyan valós volt: és éppen azért volt az, mert a mi kalandorunk olyan alapvető baromságokat követett el útja során, amik igazán életszerűek és forrófejű fiatalosak. Nem hiába veszett oda. Persze ezen túl is olyan valós a film - a tájakban, a cselekményben, Emile Hirsch kitűnő, szenzációs játékában tökéletesen megjelenik a fiatal lázadó, de sérült lélek rajza, aki a gondok és gyerekkori sérelmek elől elmenekül.
Egészen elképesztő, milyen hatalmas határokat ölel fel a film. Természetesen ez azért van, mert kitűnően érzékelteti azt, hogy milyen tág teret járt be Észak-Amerikában Chris. Találkozhatunk Amerika számos arcával, ez amolyan kötelező adalék a filmhez. Kirajzolódik a nyolcvanas évek utózaja a kilencvenes években, és persze középen áll a vándor: aki semelyik korhoz sem tartozik (vagy legszívesebben nem tartozna).
Amiért a film működik, a gyönyörű felvételeken kívül, az Chris és húgának gondolatai. Egészen biztos voltam az elején, hogy ezek a levelek, a narráció fogja elrontani majd az esetleges katarzist, mint ahogy azt sok hasonló filmnél megszokhattuk, de ebben az esetben a kép és a hang tökéletesen egymáshoz simult és a frappáns, jól megírt dialógusokon túl remek volt a narráció (talán néha volt túlkapó).
A karakterek - Chrisen túl - szintén életszagúak. A hippi pár, a lány (Kristen Stewart személyében), az öregúr (az utánozhatatlan William Hurt személyében) és minden apróbb mellékszereplő beleillik Chris magányos útjába... és mindenki, aki találkozik vele, elvesztik az ártatlanságukat a nyers, fiatal kalandvággyal, vonzerővel, életfelfogással szemben. Mindenki makacs, begyöpösödött, életunt, vagy éppen vad és fiatal vágyért küzdő ember, s jön a "Megváltó" személyében a fiatal Chris, aki megadja nekik azt, amire vágynak. A hippi párnak a szerelmet, a fiatal lánynak a ragaszkodást, az öregúrnak a magányból való kiszakadást, felpezsdülő életet és fiatalságot... és így tovább. A közös pedig az bennük, hogy "mint ahogy az élet is", a jó dolgoknak ad egy kis időt, aztán szakítani kell velük.
A vége hihetetlen negatív, ami nem is lenne rossz, sőt. Viszont kicsit balul sült el azzal is, hogy túltolták: túl giccses, sok lett ahhoz képest, hogy az eleje mennyire tökéletes egyensúlyban volt. S csupán ezért tudok levonni pontot, egyébként majdnem hogy tökéletes a film: legalábbis számomra. Nagyon megtalált, a történet, a főszereplő személyisége. :)
Emile Hirsch pedig tényleg eszméletlen jó választás, az operatőri munka is lélegzetelállító. Úgy érzem, nem utoljára néztem meg a filmet! :)

95%

2013-10-06 12:21:30 cucu (4) #64

Számomra a főhős viszont ngyon béna volt.

Hát, nem te vagy az egyetlen, aki így gondolja. :-)

előzmény: Korben (#61)

2013-10-06 11:00:24 Tenebra (4) #63

Még a Bear Grylls egyik műsorának epizódjában mondta, mikor egy esőerdőben vágott át az áthatolhatatlannak látszó indákon, hogy egy nő eltévedt a környéken, és hiába volt tizenakárhány kilométerre már lakott terület, egyszerűen a környezet egyformasága miatt csak körbe-körbe járt. Azaz felkészületlenül bárhol el lehet tévedni szerintem, olyan szinten, hogy az ember beledöglik. Persze egy fenyő vagy bükkerdőből lényegesen könnyebb kijutni, mint egy amazonasi esőerdőből, ez biztos. S az is könnyebb, ha valaki nem Alaszkában rostokol étlen-szomjan hetekig, hanem csak egy napra megy túrázni. Én is tévedtem már el párszor, de mindig kitaláltam. Tehát persze, nem egy kategória Alaszka és a Bakony vagy a Mátra.

előzmény: xjan (#62)

2013-10-06 10:49:41 xjan (4) #62

"Én rengeteget járok Bakonyba túrázni (1napos túrák,be a vadonba,nem a kijelölt túraútvonalon)"

A Bakony. Igen. Az már majdnem Alszka, csak egy ici-pici a különbség a kettő között. De tényleg. És még "vadon"-nak is nevezed azt ahol a legeldugottabb résztől is maximum 10 kilométerre van egy falu. Bravó.

előzmény: Korben (#61)

2013-04-20 08:07:58 Korben (?) #61

Egész jó lett a film ahhoz képest h Hollywoodban készült.Persze vannak hibái(ld. előző hozzászólók). De sztem nem olyan jelentősek h rontanának a film élvezetéből. Viszont nem lett egy klasszikus. Ebből klasszikust Werner Herzog tudott volna csinálna. Számomra a főhős viszont ngyon béna volt.Én rengeteget járok Bakonyba túrázni (1napos túrák,be a vadonba,nem a kijelölt túraútvonalon).De ennek ellenére is több felszerelést viszek magammal (pontos iránytű, térkép, jóféle túrabakancs,feltöltött telefon stb.), mint jelen főhősünk,aki több hónapra ment Alaszkai vadonba.Elkényeztetett városi fiú,aki nem nézett utána alaposan a dolgoknak,és belehalt.Ez tényleg legyen tanulság mindenkinek.

2012-12-27 01:02:26 1100101 (3) #60

Erről eszembe jut nekem egy másik film, ahol
szintén a saját maga (felelőtlenségéből) hibájából lett majdnem áldozat. A "127".
És hogy mindannyiunkban ott van a vágyódás a természethez/be. Csak arra nem gondolunk, hogy a természetben nincs "undo", nincs "jajj, nem már". Józanul végig kell gondolni mik az eshetőségek, és csak így vállalni a kalandot. Kár, hogy alapvető bölcsességek felismeréséhez bele kell halnia.
Osztom kadabra véleményét, és akár igaza is lehet Osceenek. Sosem tudhatjuk. Félni nem, csak tartani kell tőle. Viszont, ha ezen kattognánk, akkor előbb-utóbb bevonzanánk azt a kamiont. Tudom mit beszélek: kerékpározom. :D
Amúgy még Ábel a rengetegből is okosabban csinálta.

2012-04-20 16:33:02 Willy (5) #59

A filmet a magyarországi premier napon láttam. Szlovákiából utaztam fel Pestre, mivel a tőlünk közelebb eső Győrben nem vetítették.
Megdöbbentem mikor azt láttam hogy a moziban alig voltunk 20-30an a PREMIER napon. Én személy szerint ennek örültem. Elcsodálkoztam mennyire vevőek az emberek a semmit nem mondó, effekt filmekre. Nyilván a transformers premier napján nem volt üres szék, de amikor egy értékes film kerül vetítésre arra nincs érdeklődés. Ezért is gyártják megállás nélkül a sok hollywoodi szemetet, aminek nagy részét már a forgatás után tűzbe lehetett volna dobni, ezzel spórolva az utómunkálatokat végző emberek idejét.

Sean Penn úgy rendezte meg ezt a filmet, ami hűen átadja azt amit Krakauer könyvében olvashatunk.
Fantasztikus képek, színészek, és zenék segítségével a film 2órája alatt lélekben egy kicsit mi is kiszállhatunk ebből a megzavarodott, rohanó világból.

Az első pillanatától az utolsóig tökéletes a film. Nagy hatással volt rám, még most is átérzem ha részleteket látok belőle.
10/10

2012-02-08 15:06:10 Lil Martin (4) #58

nekem nagyon tetszett a film, a hatására rögtön le is töröltem magam facebookról és iwiwről is, mert mi a szarra jók azok? na szóval olvasgattam kicsit erről a Christopher Johnson McCandless fószerről, és találtam néhány érdekes dolgot (ha valaki előttem már írt erről akkor bocs, nem olvastam vissza az összes véleményt): "1992-ben elstoppolt Fairbanksbe, Alaszkába ... Jim Gallien, aki utoljára vette fel stopposként - mintegy 3 órát utaztak együtt - aggódott érte, mert a minimális túlélőkészlete sem volt meg, még iránytűje se !!! Arról nem beszélve, hogy abszolút tapasztalatlan volt a vadonhoz.. Gallien hiába próbálta lebeszélni, nem sikerült neki.. Elmondása alapján Chris nagyjából 5 kiló rizzsel és egy Remingtonnal vágott neki az alaszkai rengetegnek.("Gőze nem volt, hogy hova megy, de nem tudtam lebeszélni" - mondta Gallien..)" aztán 120 napot élt a vadonban, majd haza akart menni, de "a folyó, aminek jégpáncélján áprilisban átkelt anno, júliusra megáradt és elzárta a visszautat.. ezért visszament a buszhoz...
Később ott találták meg a buszban, a hálózsákjában... nagyjából 30 kilóra fogyott...ahogy megállapították: éhenhalt." És még két -szerintem felettébb szánalmas- dolog: "A folyón, kb. negyed mérföldre volt tőle egy híd, amin átkelhetett volna..de persze ő nem vitt magával térképet, mert minek is.
Nem messze lakhelyétől, az elhagyatott busztól, több faház is volt, elegendő túlélő készlettel, élelemmel." Végezetül Peter Christian alaszkai ranger véleménye:
"Amit mindig is mondani fogok erről az esetről. Gyertek Alaszkába nyugodtan, vállaljátok fel a kalandot a vadonban, de tanuljatok Chris esetéből, aki egy buta, tragikus és követhetetlen ember volt. Gyakorlatilag öngyilkos lett."

Persze a film jó volt és nagyon megfogott.

2011-07-21 08:43:45 limupei (?) #57

Biztos a te értékeléseid között is találna bárki olyat, ami téged minősít, úgyhogy szerintem tartózkodj az ilyen jellegű megjegyzésektől.

előzmény: xjan (#56)

2011-07-21 07:59:31 xjan (4) #56

Tams: megnéztem mik a szerinted zseniális filmek... Szerinted az Avatar zseniális - többek között. Na most ezek után erről a filmről azt állítod, hogy merő közhely, az Avatar pedig zseniális? Ne haragudj, de szerintem ez téged minősít.

2011-03-14 16:43:24 Tams (2) #55

jaa, az csak egy eltévedt szó! :D

2011-03-09 20:02:49 Rorschach (5) #54

Lehetséges, hogy nagy igazságokat regél el, de mégis oly emberien, szépen, hangulatosan, egyedien és úgy egyáltalán egy csepp erőltetés nélkül teszi (vagy én vagyok az újszülött az ideillő poénban, ami szintén lehetséges), hogy nem lehet rásütni a közhely szót, legalábbis én nem tudom. Na de mi hiteltelen - azon a facepalm-gyanús jeleneten kívül, amin ugye én is megbotránkoztam lentebb?

előzmény: Tams (#53)

2011-03-09 19:45:29 Tams (2) #53

Az volt ötletes, hogy az alaszkai részt felbontották...de ez a film tényleg merő közhely! :/

2011-03-09 17:46:35 Rorschach (5) #52

A fejezetek tagolása mióta ötletes? Mi hiteltelen? A film egésze szerintem elég távol áll a közhelyes fogalmától. lolikszdé

2011-03-09 09:39:03 Tams (2) #51

Idegesítő, és közhelyes film! Mit hittek akik készítették a filmet? Hogy ettől a sok lassítástól, majd leesik az ember álla? Félelmetesen gyenge film! Nem ismerem a rendező eddigi munkáit, de nagyon tankönyv szagú lett a film... Minden pakkra meg lett csinálva, csak annyira hiteltelenül, és szájbarágósan, hogy az már vicc, a maga nemében! Annyiból nem nézhetetlen, hogy sok jelenet nagyon jól indul, csak aztán elnyújtják, rápakolnak egy nagy lapáttal a sok hippi narrációból meg párbeszédből, és magába roskad az egész... Amiért még ér egy kettest, az a felépítése, és a fejezetek tagolása...az ötletes volt! De ettől még nem lesz jó egy film, hogy izgalmasan tálaljuk!
Amúgy ez a fajta közhelyes nyelvezet csak Michael Bay-nek áll jól, az akció mozijaiban! xD

2010-12-05 13:21:35 Rorschach (5) #50

Nem mondtam, hogy menjen haza, amúgy abszurd, hogy nem télen, hanem nyáron halt meg az erdőben egy olyan probléma miatt, aminek a megoldását, egy szóban ki tudom fejteni: tutaj. Gondolkodtam rajta, és szerintem nem halna meg, ha nem akarna.
A film lényege pedig az én olvasatomban az, hogy megtalálja a boldogságot, és igenis elhagyná a vadont, mivel "a boldogság csak úgy ér valamit, ha megosztod valakivel". Tehát gyakorlatilag rájön húszonvalahány évesen a boldogság nyitjára, erre egy folyó miatt meghal. Ez egy akkora öngól...
A filmet én sem találtam hosszúnak.

előzmény: Rituska (#48)

2010-12-05 11:57:58 zéel (5) #49

Kösz, de (sajnos!:) nem az enyém a szép és bölcs gondolat. Ahogy írod, idézet.
Viszont nagyon jók a TE (spoileres) gondolataid!
Egyébként, én nem találtam hosszúnak sem a filmet. Igaz, moziban láttam. Méghozzá a Corvinban. (Voltunk legalább öten a nézőtéren. Szóval teljesen át tudtam adni magam a filmnek, a vadon hangulatának.)

előzmény: Rituska (#48)

2010-12-05 10:25:21 Rituska (5) #48

Nagyon jó ez az idézet, köszi:)
Rorschach: szerintem hepiend a vége. :)
A film lényege, mondanivalója -számomra- , hogy a földi dolgok, a pénz, a hatalom, a sok-sok világi hülyeség mind-mind mennyire felesleges, és romboló hatású. A test halála nem azonos a lélek halálával, a fiú a végén megbocsátott, és ez igazi csoda. Valamiféle megvilágosodáson ment keresztül, ami keveseknek sikerül az életben. Én nem hinném a vadon ölte meg, győzte le, hisz a természet nem rossz, nincs benne gyilkolási szándék, egyszerűen nem az ember a "csúcs", össze-vissza repkedünk a világűrben, de ha egyedül maradunk egy erdőben télen, kipusztulunk. De ez így van rendjén. Ez a befejezés -szerintem- tökéletes hepiend. Nem is lehetett volna másképp. Tételezzük fel, hogy nem hal meg, hazamegy, stb. előbb-utóbb újra számos konfliktus lett volna közte és a szülei között, hisz ők semmiféle fejlődésen nem mentek keresztül, az amerikai társadalom egyszerű áldozatai.
Egyébként valóban nagyon hosszú film, ez egy kicsit zavaró. A narráció pedig olykor-olykor idegesítően szájbarágós, olyan mintha a rendező "szellemi szinten óvodásnak" tekintené a nézőket.

előzmény: zéel (#15)

2010-12-05 02:49:38 Rorschach (5) #47

Úgy nézett ki, ebből kedvenc lesz, DE! HOGY LEHET ÍGY LEZÁRNI EGY FILMET? Atyaúristen... Az egy dolog, hogy true story, de bárkit pofán röhögök, aki azt mondja, nem szokás filmen megváltoztatni a történéseket, na itt pontosan ezt kellett volna tenni, hepiendet akarok látni, még ha a Vágy és vezeklésben látotthoz is hasonlít. Ez így nekem szar, hármas-négyes között gondolkodom.

2010-07-07 01:41:32 bothbenedek (3) #46

Sajnos túl sok hibája van a filmnek, pedig sokkal jobbat is kihozhattak volna belőle egy ollóval.

2010-04-30 00:02:06 grafikusTibi (3) #45

Amikor barangolt a különböző tájakon végig arra gondoltam, hogy nekem ez nem ad szabadság érzetet. Egy európainak nem fogja a szabadságot jelenti az alaszkai hegyek vagy a sivatag. Az európai tájak sokkal közelebb állnak hozzám. Meg gondolom a többséghez itt. :D Nyilván amerikai filmben amerikai tájak lesznek, csak egy idő után unalmasak, hogy tömegesen ugyanolyan típusú helyszínek szerepelnek a filmekben.

2009-10-04 21:49:06 Il Matto (4) #44

szerintem csak a srác pozitív oldalát mutatja be ezügyben (vagyis azt, hogy mennyire szerethető).

Ha ez volt a Mr. Penn szándéka, akkor számomra ez nem lett a filmből nyilvánvaló, nekem kissé idegesítő, amolyan tenyérbe mászó volt a figura. Ráadásul pedig meglehetősen DiCapriós is. Nem is csodálkoztam, mikor az Imdb-n olvastam, hogy a rendező eredetileg DiCaprionak szánta a szerepet. Horribile cogitu: talán Hirsch-t arra utasította, hogy játssza el DiCapriót?

előzmény: cucu (#43)

2009-10-03 03:01:55 cucu (4) #43

szerintem ha valakinek rossz valahol, akkor ha nem marad, mert neki már nem jó ott, az nem hiszem, hogy (rossz) önzés lenne

Én csak azt mondom, ne utazza körbe a fél országot és kössön barátságokat úgy, hogy jól tudja, hogy tovább fog állni. Ha le akar lépni a társadalomból, mert nem jó ott neki, akkor lépjen le! De ne kerüljön közvetlenül a lelépés előtt olyan közel egyesekhez, hogy azoknak aztán jó szar legyen a lelépése. Gondolok itt elsősorban a hippi anyukára (Jan Burres), meg a nagyapóra (Ron Franz).

ez nem a film hibája

Ez valóban nem a film hibája. Inkább csak az, hogy - főleg miközben olyan szájbarágós helyenként - ebből semmit nem ad át. Vagyis szerintem csak a srác pozitív oldalát mutatja be ezügyben (vagyis azt, hogy mennyire szerethető).

rezervátumbéli indiánokkal kellett volna lógni egy ideig

Nagy igazság!

2009-10-02 23:18:30 Jereváni Rádió (3) #42

Úgy az első egy óra egy jó értelemben vett hippi-film, néhol erőltetett (pénz elégetése), néhol aranyos (almaevés), de szép képekkel teletűzdelt. De aztán jön a másik másfél óra, és bizony túlnyújtott. Annak ellenére, hogy sok mindent mutat be, sok helyszínt, kalandot, paradox módon mégis úgy érzem ez túl kevés. A klasszikus túl sokat markol, keveset fog esete forog fenn. Értek én itt mindent, a civilizációtól való rosszullétet, a természettel való egyesülést, minden világos, de valahogy hiányzik belőle a mélység. Nálam ez csak közepes.

2009-09-18 09:48:03 Il Matto (4) #41

" McCandless jó pár ember szívét "összetörte", akik rohadtul nem ezt érdemelték." - ez nem a film hibája. Az előzményekből családi problémákból nyilvánvaló, hogy volt némi lelki defektusa, ezért viselkedett így.
Szerintem nem heroizálja a hülyeségét - éppen a tévedéseivel való kegyetlen szembesülésekről szól. Pl.: színpadiasan elégeti a pénzét - majd rá kell jönnie, hogy ez nem működik és kénytelen gyorsétteremben gürizni
A civilizált ember tragédiája ez, pontosabban annak a fajtájának, aki "kitanulta magát a mozgalomból" pedig lényének eredendő lényege a civilizáció és épp ezért csak elhibázott módon tud az adott problémához közelíteni, vagyis csupán elméleti síkon. Körölbástyázza szellemét a kivonulás ideológiájával meg egy kis felületes botanikával, pedig aki ilyenre készül annak NRA-s túlélőfanatikusokkal, vagy rezervátumbéli indiánokkal kellett volna lógni egy ideig, mert ott tanulhatott volna. Vagy legalábbis nem egy közép-nyugati farmon kombájt vezetni, hanem rögtön Alaszkában munkát vállalva tanulni a helyiektől.

2009-09-03 18:52:36 inigo (2) #40

érdekes amit írsz, de, nem tudom, szerintem ha valakinek rossz valahol, akkor ha nem marad, mert neki már nem jó ott, az nem hiszem, hogy (rossz) önzés lenne. talán az problémásabb, ha valakit úgy tartanak valahol, érzelmileg esetleg kihasználva, hogy neki már ez nem jó(elég). szerintem az is teljesen normális, hogy a gyerek elszakad a szülőktől egy ponton esetleg teljesen. a filmeben is teljesen rendben van szerintem, hogy valahol ott tölt egy kis időt, amíg annak van ideje aztán tovább áll(anélkül, hogy harag lenne).

szóval nekem maga, amit csinál a fickó az szimpatikus volt, ellenben a film az elég idegesítő volt. olyan mély értelműnek szánt, szerencsétlen párbeszédekkel volt tele, ahol én nem bírtam ki röhögés nélkül(ez sacc a te első pontod szerintem). bár lehet a magyar szinkron is tett rá egy lapáttal, mert emlékszem mindjárt az elején az a bűvészbusz elég mókás volt.

egyébként valahol olvastam, hogy ha lett volna egy térképe a fickónak, akkor rájöhetett volna, hogy tök közel van egy híd, amin át tudott volna kelni a folyón :D

előzmény: cucu (#39)

2009-09-03 12:12:26 cucu (4) #39

Bár engem totál lenyűgözött a film hangulata, azért pár dolog zavart benne:
1. A túlzott és szájbarágós narrálás. Tudom, amerikai, de ez nem kifogás, csak magyarázat.
2. A hülyeség heroizálása. McCandless nagy vagányan kiment a vadonba, totál felkészületlenül, és ebbe bele is halt. El lehet vetni a civilizációt, csak akkor nem árt megtanulni azt, amit a civilizációval elfelejtettünk: hogy hogyan kell túlélni a vadonban.
3. McCandless jó pár ember szívét "összetörte", akik rohadtul nem ezt érdemelték. Egyszerűen azzal, hogy odament, jól megszerettette magát, majd lelépett. És bár a végén jön a nagy tanulság a boldogság megosztásáról, se a film, se a főszereplője nem ismeri (f)el, hogy ez önzés volt. Sőt, maga a tanulság is inkább arról szól, hogy neki szar egyedül, és nem az, hogy másoknak szar nélküle.

2009-08-23 11:40:45 lehel89 (3) #38

Persze, hogy a társadalombírálat volt a fő célja (ez teljesen rendben is van), de a mód az minden volt, csak hatásos nem. Vagy ha a hatásos alatt azt értjük, hogy az egész film alatt kénytelenek vagyunk hallgatni a háttérből a tanári pálca suhogását, és hogy amire a saját fejünkkel is rájövünk, azt még elmondják, felvázolják utána nekünk kétszer, ám legyen.

Ez esetben tényleg hatásos volt. Bár ezt a jelenséget én inkább nevezném "bosszantó"-nak.

előzmény: zéel (#37)

2009-08-23 08:56:52 zéel (5) #37

Moziba, többnyire én is ámulni járok. Bár nem vagyok amerikai. (Talán nagyon buta sem.)
És lehet, hogy nem tudta megvalósítani a Rousseau-i természet-idealizmust (ha, egyáltalán akarta!), DE a "buta" amerikai néző számára mégiscsak a jelen fogyasztói társadalom kritikáját mutatja fel. (Meglehetősen hatásosan. Szerintem.)
Szívesen látnék magyar filmet, mely ilyen hatásosan bírálná a konzum(idióták) társadalmát!

előzmény: lehel89 (#35)

2009-08-22 21:56:14 acidphase (5) #36

szerintem meg nem tulertekelt..

2009-08-21 12:57:00 lehel89 (3) #35

2008 egyik legtúlértékeltebb filmje. Bármennyire is bírtam Sean Penn-t színészileg, nem jó rendező. Hirsch sem volt jó választás, a túldidaktizálás (van ilyen szó) meg a mindent-kétszer-elnarrálás végig irritált, sugárzott a filmről, hogy a buta, de ámulni annál jobban tudó amerikai mozizóknak készült.
Egy percig sem tudja megvalósítani a Rousseau-i természet-idealizmust, és rengeteg ellentmondásba ütközik: "Elvből nem visz magával baltát a vadonba, de a távcsöves puskához ragaszkodik. Látványos gesztussal elégeti a pénzét, majd beáll dolgozni egy gyorsétkezdébe. És a legfájóbb: a könyvmoly McCandless, aki alaposan átnyálazta a vonatkozó szakirodalmat, épp azt a részt hagyja figyelmen kívül, amely az általa begyűjtött vadburgonya mérgező hatására hívja fel a figyelmet. Megelégszik az illusztrációval."
A képek meg a befejezés miatt nem kettes.

2009-08-15 19:38:10 kópé (5) #34

egyetértek roberjordannal azt hozzá téve hogy mindkét aspektus érvényesül benne és így a legjobb.
vagyis akik vadon akarnak látni látnak
akik embereket azok húsvér, érző embereket látnak
engem legjobban a rénszarvas elejtését és feldolgozását bemutató minidráma fogott meg. Láttuk meddig bírja egy ember, kiszakítva saját magának épített környezetéből, újra a természet ellen harcolva.

2009-07-03 14:42:36 robertjordan (5) #33

Arra számítottam, hogy egy világból kivonulásra buzdító, társadalomellenes felfogású filmet kapok. Ehhez képest sokkal inkább az volt az üzenete, hogy a társadalmunkon belül kell megtatálni önmagunkat. Tetszett, ahogy ez az üzenet célba ér, ahogy az ember eleinte rokonszenvez a romantikus "vissza a természetbe" ideológiával, és a film közepére-végére rájön ennek az eszmének buktatóira, és Chris alapvető tévedéseire.
Amikre kimondatlanul úgy hiszem Ő is rádöbben, egyrészt az öreggel való beszélgetései során. (Ezek a film csúcsjeleneti a gondolatiság szemponjából) Másrészt haldoklása során írt naplójegyzetei is ezt bizonyítják (pl. az utolsó "Hapiness is only real when shared" bejegyzés

Összességében egy roppant értékes alkotás az Út a vadonba, hatalmas tanulságokkal megtűzdelve.

2009-04-15 02:15:58 -senki- (4) #32

A legfőbb erőssége az egész szintes (élet)filozófiai tartalom. Bár abban is találhatunk hibákat, attól függően hogy a sajátunk mennyiben más.

A legfőbb gyengesége pedig a hosszú utazást ábrázolására leforgatott rengeteg jelenet egyre csökkenő tartalmai színvonala. Persze összességében a legtöbb jelenet hozzá tesz "a nagy képhez", de a részletekben sok ötlettelen, mély gondolatiságot nélkülöző, felesleges hatást kelt.
Valószínűleg ha egy órát kivágnak is megmaradt volna a lényeg...

A vége sem igazán fogott meg, bár persze a történések hozott anyagból vannak.

Meg említhető még hogy a rendezésnek vannak szép elgondolásai, 140 percre nem tudott számomra Sean Penn elegendő tartalmat produkálni, sajnos. Így igen csak alulról négyes.

2009-03-27 01:53:48 a6notes (2) #31

Hát, hát... számomra eléggé szatirikusan jelent meg a film. Beismerem, alapból nem vagyok kibékülve a hozzáállással, mikor valaki minden embert és kényelmet (tényleg? mert felelősséget is...) maga mögött hagy és kivonul a világból, hogy megtalálja magát. Ez lehet, hogy befolyásolt kicsit.
Az irónia volt számomra a legerősebb. Ahogy a nővér elmondja, hogy amit a srácnak el kell mondania, azt el kell mondani, és neki kell elmondani. De a srác nem mondja el végül. Ennél is lényegesebb, hogy az, amiről végig beszélt, amit végig keresett, hogy magára legyen utalva, az életéért, az ott kezdődött, amikor hazaindult volna. Az, ami előtte folyt a maga döntésén múlott, nem volt kőkemény harc, bár lehetett olykor nehéz. És amikor ezt megkapja, hát, már nem is tetszik neki. És bár benne ráébred az igazságra, megtalálja amit keresett - már semmire nem megy vele, már nem tudja alkalmazni, nem tölti be. Csupán fájdalmat okozott az őt szeretőknek, hozzájuk nem jutott el a megbocsétás tudata.
Valóban eléggé erőltetetten keresi a nagy szavakat és nagy képeket olykor. És attól tartok, hacsak nem céljuk volt mindazt átadni, amit a keretben írtam, akkor öncélúra sikeredett egy pirinyót.
Stipi-stopi szvsz!

2009-03-20 23:28:16 szepkris (3) #30

a zene nagyon beletalált, a képek sokszor igen szépek, de a narráció sajnos superamerikai, csomószor giccsbe fullad az egész, a húgának a szövegei meg aztán plane.. hippit a mostani generációknak már hiába mutogat sean bácsi :)

2009-01-15 15:49:56 Gasz András (3) #29

Út a vadonba:

Sean Penn 2007es filmjével talán meg akarta váltani a világot? Ennyi rendezői plusz húzást tőle, kettéosztások, lassítások, gyorsítások, feliratok, időbeli ugrások, művészi képek.

Nálam nem több mint átlagosnál kicsit többet adó, jó kis road movie, művészfilm, dráma, természet-kaland film egyszerre, de nem felrázva. :) Nekem leginkább a fényképezés tetszett, a szép tájak, (Ahogy Hirschnek is a filmben :D ) a zene a csodás képekkel egyetemben, és a szabadság újabb és talán igazibb értelmezése. Emile Hirsch nekem sem jött be mint színész, de még bőven van ideje megcsillogtatni színészi vénáját. A film legnagyobb hibája talán, az a hatalmas mértékű vontatottság és hossz amit már régóta nem éreztem. (szerencsére) A nagyobb nevek Hurt pl alig szerepelnek a mellékszerepekben, azt hittem nagyobb teret kapnak.
A filmet akár ajánlhatnám a Spektrumnak is. :)
Akik dicsérik pedig miért lennéne sznobok? Ez egy false (hibás) ősi sztereotípia.
Jó ez a film, de nálam nem annyira mint a híre szerint kéne. Penntől azért várom a következő, remélhetőleg még nagyobb rendezői dobását.

68%

2008-11-24 15:10:04 R2d2 (?) #28

NEM,de ha én dícsérném,az lennék.

2008-11-22 18:00:41 slozi (5) #27

Ezek szerint mi, akik dicsérjük, szerinted mind sznobok vagyunk?

előzmény: R2d2 (#26)

2008-11-22 11:24:46 R2d2 (?) #26

Hát,ha sznob lennék,most az egekbe dícsérném e filmet. Tény,hogy egyszerre nem tudtam végignézni és nem azért mert izomagyam az akciófilekhez szokott.Túl vontatott,bár jó a sztori és a képek is átgondoltak.

2008-10-05 18:33:43 allegra (3) #25

Szép film, a főszereplő srác hiteles és a zenék is klasszak - egy darabig.
Bevallom, számomra a hossza már az elviselhetőség határát súrolta, nem bírtam egy ültömben, csak két részletben megnézni. Némelyik kép-szöveg valóban lenyűgözött, de olykor sajnos kifejezetten untam, a végére az elején még iszonyúan tetsző gitárfutamok is ismétlődőnek tűntek. Sean Pennre szerintem egyértelműen hatott Kim Ki-Duk (lásd mászás, faragós jelenet), mégis, a Tavasz... ezerszer feszesebb, kerekebb, megunhatatlanabb a szintén rengeteg természeti felvétel ellenére is.
A Waldenre való utalás pedig, háát, felemás érzeteket keltett bennem. A párhuzam rendben, de mégis túl direkt (de lehet, hogy csak az angol szak miatt érzem így.
A családábrázolás, az időben ugrálás tetszett, a narráció kissé sok volt.
Összefoglalva, a kevesebb több lett volna, szerintem.

2008-09-04 10:01:16 ronin07 (?) #24

Színészi alakíátsok: vitathatatlanul a film csúcspontjai, Hal Hoolbrook könnyes búcsúját lehet, sosem felejtem el.
Az eszmeiség filmre költöztetése: jó. A szabadság ábrázolása helytálló, viszont koránt sem egyedülálló. Okai: osztott képmezők, megelevenedő kézírások, lassítások, narrátor. Az első kettő miatt eléggé mesterkélt a film, az utolsó kettő valamelyest javít az átlagon, a narrátor pont megfelelő "lélekbe látó", a slow-motion-t (bár nem pontosak már az emlékeim, úgy emlékszem, volt rá precedens) meg éppen-éppen elviseli a film stílusa.
Akkor ütött volna nagyon, ha teljesen minimalistán forog. Csak és kizárólag az amúgy is veretes alakításokra összpontosítva, bármilyen képi bravúr nélkül.

2008-08-05 19:59:05 Oscee (4) #23

Milyen biztosítékod van arra, hogy holnap nem üt el egy kamion, vagy robbant fel egy terrorista? :)

előzmény: kadabra (#22)

2008-08-05 18:56:03 kadabra (4) #22

A választási lehetõségeim:
- veszélyes, izgalmas élet - de a várható átlagéletkor alacsony.
- biztonságos, unalmasabb élet - magas átlagéletkor.

Szerintem az az ember élte le az életét a legjobban, aki az életveszélyes kihívásokat választotta, és volt akkora szerencséje, hogy nem patkolt el.
Na de aki belehal 24 évesen, annak is megérte?! 'Supertramp'-nek megérte?

Ha lenne biztosítékom arra, hogy nem pusztulok bele a kihívásokba, akkor pont most felállnék, itthagynék csapot-papot, és már indulnék is stoppolni. Csak úgy... lesz ami lesz... de sajnos nincs ilyen mágikus biztosíték.

Jelenleg azt gondolom, hogy jobban járok a biztonságos élettel. De biztos vagyok benne, hogy a veszélykerülésem miatt, rengeteg élményrõl lemaradok. És amikor meghalok elképzelhetõ, hogy azt fogom gondolni, hogy nem jól éltem le az életemet.

Egyébként a veszélyes élmények megélése helyett filmeket nézek... :)
És ez kényelmes is, hiszen így a mai nap sem kellett erõsebbnek lennem a saját gyávaságomnál ;)

2008-05-13 13:15:33 jorgecosta (3) #21

na most abból a szempontból hülyeséget mondtam, hogy igaz történet az mindig szar, mert most nézem, hogy itt nem is voltak annyira merev vonalak - akárcsak az említett műremeknél, habár ott kicsit más okok miatt.
mé nem lehet a hozzászólást szerkeszteni? :]

előzmény: jorgecosta (#19)

2008-05-13 13:10:21 jorgecosta (3) #20

érdekelték - úgy értem.
meg persze ahol erdő van, ott nekem egyből a derszu uzala ugrik be, az meg szinte megközelíthetetlen, talán magasra tettem a mércét.

2008-05-13 13:08:07 jorgecosta (3) #19

három dolog.
egyrészt a megfogalmazott kritikákkal itt egyet kell értenem.
másrészt az igaz történet az mindig szar. egyszerűen alkalmatlan egy jó filmhez, hiszen követnie KELL a rendezőnek. miért ez a vége és nem az? mit akart mondani ezzel meg azzal? néhol egyszerűen semmit, ezt KELLETT ott tenni, mondani. de nem ezért nem ötös :)
végül én in the wild-dot vártam into the helyett, de úgy látszik pennt nem a belső monológok és a természettel való együttélés érdekelte. kár.

2008-04-28 12:57:18 osi (4) #18

Gyönyörű képek, nagyon jó zene és színészi alakítások, hosszan nyújtott, de érdekes történet. Ez a négy dolog maradt meg bennem a film után. Mire végleg ellaposodna a történet, mindig találkozik főhősünk egy újabb emberrel, aki van annyira érdekes, hogy felébresszen minket. De sok jelenetnél az az érzésem, hogy kicsit hosszabb, mint az indokolt lenne. Mind a főszereplő, mind a mellékszereplők jól játszanak, hitelessé teszik az életrajzi filmet. A narrálás elég szájbarágós, de nekem tetszett, mondjuk használhatták volna óvatosabban is.
70%

2008-04-25 01:29:08 Dió (5) #17

Ez az utolsó mondat kib.szott gyönyörű, érdemes megállni, és elgondolkozni rajta egy percet...

előzmény: zéel (#15)

2008-04-25 00:08:32 k3pl3r (?) #16

Juno mellett eddig nálam az év meglepetése! Ugyan nem tökéletes film, de a hibái eltörpülnek az eszméletlen fényképezés, és a zene mellett. Amelyek segítségével a rendező fantasztikus hangulatot teremt.
90% (egyenlőre)

2008-04-12 21:25:36 zéel (5) #15

Ott áll egy ember a rozsdás buszroncs tetején, nézi a hegyeket, és végtelenül szabadnak érzi magát, miközben a feje fölött tízezer méteres magasságban félóránként húznak el a repülők. Ebben a mesterien eltalált képben sűrűsödik az egész történet: Nincs hová rejtőzni, a világ a technokrata szellem felvonulási területévé változott. Az erdő már nem az istenek otthona, csupán egy olyan földdarab, amit egyelőre még nem parcelláztatott fel a helyi nagyvállalkozó.

A fiú...rájön, hogy ebből a világból kiút csak befelé vezet.
(Győrffy Ákos)

2008-04-11 01:31:16 Dió (5) #14

Reagálva akkor field sr. beírására:
-részben ugyanarról beszéltünk sztem, amikor azt mondtam, h "felületes" is a film - a közepe táján valóban volt 1-2 epizód, ahol sajnos kénytelen vagyok beismerni, h kevesebb szájbarágás, és több innovatívabb elgondolkodtatás kellett volna
-"családi dráma ábrázolása": én nem érzem, h nagyon túldramatizálták volna; sok más rendező ennél sokkal nyálasabban nyúlt volna ehhez a témához
-"a tragikus végkifejlet ellenére sem marad el a nagy összeborulás" - ezt nem tudom értelmezni, amennyire én emlékszem, senki sem borult össze, pont hogy elkerülték a giccset a végén. Keener karakterét illetőleg nagy ívben, és az öreg emberrel sem volt több egy átlagos búcsúnál.

Való igaz, h elsősorban nem a vadonnal való kapcsolata volt górcső alatt (bár a vége fele már ez is kezdett teret nyerni - pl a jávorszarvaros 5 perc, stb...), de sztem nem is csak ez volt a célja. Mint mondtam, sztem egy road-movieként is értelmezhető, ahol az utolsó két epizódtól (16 éves lány és főleg az idős férfi!!) simán többet kaptam, mint a közelmúlt bármely filmjétől. Ezen kívül a vége is elég értékes sztem, a közepén lévő "szájbarágások" között rengeteg értékes gondolat is megbújik, minden egyéb rész pedig minimum élvezhető számomra.

2008-04-10 23:31:57 Olórin (3) #13

Sok ostoba rendezői húzása volt Pennek. Pedig ez pont az a film, ahol nem lett volna szabad gagyi lassításokkal, osztott képmezőkkel meg egyebekkel trükközni, hanem csak hagyni, hadd beszéljenek a természet képei. De neeeem... egyébként field sr. véleményével értek egyet, szinte szóról szóra. Plusz baaaaaaaaromi hosszú.

2008-04-10 23:06:02 Dió (5) #12

Ja, amúgy Sean Penn - bár máig a kedvenc színészem - rendezői tehetségéről még mindig nem vagyok meggyőződve; ez a szkepticizmusom már a katasztrofálisan rossz Crossing Guard óta tart (a pledge is elég felemás). Tartok tőle, h itt az alapanyag volt kitűnő (tervezem is az elolvasását, persze sehol sem kapható), és ő nem tett hozzá túl sokat (a finálé mondjuk kivétel ezalól), sőt, voltak részek, ahol a filmből ordítóan kilógó rendezői/operatőri húzásokkal (pl. osztott képkockás elbeszélésmód) még el is vett - aztán ne legyen igazam.

2008-04-10 23:02:48 Dió (5) #11

A sztorit elolvasva már kiemelkedően jó filmnek tippeltem, arra voltam csak kíváncsi a moziban, h a remek és igencsak aktuális alapötlet gerincére milyen pluszt tud felfűzni a film. Nos, az erősebb indítás után néha úgy éreztem, h lehetne benne több eredetiség és lehetne kissé kevésbé felületes, de aztán úgy felállt az utsó egy órára, h a fináléra már az év (egyik) legnagyobb filmjeként aposztrofáltam, aminek a hatása napokig nem fog engedni.
Egy road-movieként is felfogható, hiszen a főhős újabb és újabb emberekkel találkozik, akiknek egyenként 20-30 perceket szentel a film, és az utolsó két ilyen szereplő egyszerűen telitalálat. Itt már különösen úgy éreztem, h a film hál'Istennek sok olcsó, feldobható labda mellett megy el
pl.Chris nem jön össze a bájos kis 16 éves fruskával, helyette ez utóbbi szemszögéből drámaian mutatja meg a plátói szerelmet
és az eredeti sztorivezetést tartva a fináléban - ismét elkerülve a giccses képeket - valami számomra nagyon fájdalmassal zár.
Maga az üzenet elképesztően aktuális és erős, ahogy végigvonul a film egészén (sok képkocka mögött húzódik vmi mögöttes jelentéstartalom), Emile Hirsch pedig brilliánsan közvetít egy olyan szellemet, amely tulajdonképpen mindannyiunkban ott van, csak nem merjük útjára engedni, mint ahogy ő teszi. Számomra ez a film egyik üzenete a másik kismillió igencsak értékes közül.
Végre egy film a Bábel után, amiről tutira mondtam, h óriási lesz, és a mérföldes várakozások ellenére az is lett.
85-90%ról indul, de ki tudja, hol áll meg a további megtekintések után.

2008-04-10 13:30:26 allegra (3) #10

Hát igen:) De ha mégis megnézem, legalább pozitívan fogok csalódni, bár öszintén szólva jobbszeretem, ha hagynak gondolkodni, és nem akarnak mindent megmagyarázni. De valóban hülyeség ezt így látatlanban, előre eldönteni.

előzmény: zéel (#9)

2008-04-09 21:11:11 zéel (5) #9

Ja!:)
Ha csak nem az eddigi 20 db ötös/zseniális osztályzatból vagy esetleg a 4,21 -es átlagból következtettél az alábbiakra!

előzmény: allegra (#8)

2008-04-08 13:37:07 allegra (3) #8

Hát, ez megint egy álművészieskedő, túlmagyarázott amerikai giccsparádénak hangzik a vélemények alapján, de tán csak a fránya előítéleteim, azok.

2008-04-08 12:28:46 field sr. (3) #7

Az ÚT A VADONBA rendezője, Sean Penn sajnos nem mer olyan bátor lenni, mint filmjének hőse, és nem mer szakítani bizonyos bevált filmkészítési hagyományokkal. Mintha nem bízna a közönség felfogóképességében és agyában – talán igaza is van, figyelembe véve, hogy a hollywoodi filmek jelentős része az utóbbi években mennyire leszoktatta a nézőket a gondolkodásról –, az eseménysorral párhuzamosan folyamatos narrációval (őszintén szólva én ezt egy ideje már elég elcsépelt filmes megoldásnak tartom) és emlékképekkel magyarázza is a vállalkozó kedvű ifjú motivációit. Így a nézőt megfosztja attól az élménytől, hogy ahogyan a főhős felfedezi a természet szépségét és hatalmát, úgy fedezzük fel mi is a film mélységeit, a szereplők belső titkait. A képi-narratív mankók azonban a film javában puszta szemlélődővé fokozzák le a nézőt, akinek jószerivel nincsen semmi dolga, mint gyönyörködni a csodás tájakban, mert minden egyebet megmagyaráznak neki. Ily módon viszont jómagam a főszereplővel is csak szimpatizálni tudtam, de azonosulni nem, ezért a két és fél óra játékidő itt-ott hosszúnak tűnt. Pedig jobban lehetett volna bízni szituációban, színészekben (és nézőkben): ennek jó példája az idős Roy és a Alexander jelenetei. Itt nincs narráció, viszont vannak szépen megoldott pillanatok, hiteles alakítások, amik szavak nélkül is közvetítik azt, amit addig a szánkba rágtak. Jobban örültem volna annak is, ha Penn megelégszik azzal, hogy Alexander Supertramp filmjét csinálja meg, de sajnos mindenáron ragaszkodott a családi dráma ábrázolásához is. (Meglehet, csak így kapta meg az igazi családtagok beleegyezését.) Sajnos e motívummal nagyon „amerikai” lett a film: a tragikus végkifejlet ellenére sem marad el a nagy összeborulás, az amerikai filmek egyik központi tabuja, a család szentsége lényegében most sem törik meg. Számomra viszont érdekesebb lett volna a fiú és a vadon kapcsolatának elmélyültebb ábrázolása, annak a paradoxonnak a kidomborítása, hogy a főhőst végül az az erő győzi le, amit merészen (és naivan) meghódítani akart. Sean Penn alkotása számomra nem több, mint egy szépen elkészített film egy rokonszenves különcről, aki a „Vége” feliratig se tudott igazán közel kerülni hozzám. Talán azért is, mert a sok családi sorscsapás ellenére olyan zavaróan tökéletes volt: például bár irtózott a víztől, elsőre olyan profi vadevezést hajt végre védősisak nélkül, mint a mesékben. No de azokból én már kinőttem.

2008-04-08 10:31:42 Daemiaen (4) #6

Út a vadonba (Into The Wild, 2007, forgalmazza: UIP)

Sean Penn is eljutott pályájának azon szakaszába, hogy nagyívű filmet készítsen. Jon Krakauer hathatós segítségével vászonra adaptálta Christopher McCandless kanosszáját, amelyben nem is az az érdekes, mi az út vége, sokkal inkább az, miként válik a kiábrándult diplomás fiatal naivsága miatt elveszett lélekké. Csakhogy Penn közel 150 perces tanulmánya sok helyütt válik didaktikussá, miközben a remek képi világ és a - be kell vallani - rendkívül szuggesztív rendezői munka teszi egyedivé az Út a vadonba című alkotást. A számomra nem túl szimpi Emile Hirsch erős alakítása, valamint a nagynevű mellékszereplők jelenléte sokat dob a nem kevésszer túlnyújtott érzést kiváltó sztorin. És bizony a mellékszereplők, elsősorban a szülők kétségbeesésének ábrázolása, valamint a lánytestvér kissé hatásvadász narrálása okán az lehet az ember érzése, hogy hiába a remek képek ereje (apró figyelmesség Penn részéről, hogy ismét megtiszteli egy villanás erejéig Clint apót), ha nem sokat hagy gondolkodni a srác miértjei felől.

6/10

2008-04-05 11:44:56 zéel (5) #5

SZABADSÁG és SZÉPSÉG. Szerintem ez a két kulcsfogalom. (Jóllehet a filmben, kimondottan, kifejtetten a BOLDOGSÁG szerepel.)

SZABADSÁG. Szabadság és függetlenség a pénzvilág mindent behálózó hatalmától! A filmben a szabdság szó igazi értelmében!
És nem abban a hazugban, amiről az újkori magyar közbeszéd is szól. Nem mellesleg, a főhős éppen ez elől, az un. szabad (hazug!) világ elől menekül. (Ami azért, tegyük hozzá, Amerikában sokkal szabadabb és kevésbé hazug, mint a jelenlegi magyar!)
SZÉPSÉG. A főhős rendelkezik azzal a (ritka!?) képességgel, hogy a természetben elénk táruló kisebb - nagyobb csodákban meglátja a szépet! (Egy tipikus jelenet, amikor felül a kombájnra mint tanuló vezető, nem a kombájn működése, ami elsőre leköti, hanem a magas ülésről kibontakozó táj szépsége.)

Engem a film az első percektől megfogott: a kép , a zene és a rendkívül jól eltalált főszereplő stb. stb.
(alex supertramp)

2008-04-03 00:57:26 lip (4) #4

Hosszúcska... Meg amikkel ez jár.
Meg több ponton is túlértelmező.

2008-04-01 14:55:53 gringo (?) #3
2008-02-17 21:39:51 Adam Taylor (4) #2

Bár nem hibátlan,de mindenképpen remek film.A majdnem két és fél órás játékidő kicsit hosszúnak tűnik, azonban ezt alig érzékeljük, én is csak az egy-két elnyújtott jelenetnél pillantottam az órára :-P
Kisebb hibaként még talán a néhol túlzottan művészieskedő narrációt és az eltúlzott természeti képeket rónám fel. Mert bár az operatőri munka valóban jó, néha már kicsit sokat éreztem a tájban elmerengő képeket.
De tényleg ennyi, befejezem a kukacoskodást, mert valóban nagyszerű ez a film. A színészek tökéletesek, a rendező is remekül vezeti őket, a zenéket is eltalálták, a hangulat is ottvan. A felsorolt hibák ellenére sem tudok 5ösnél rosszabbat adni, mert biztos vagyok benne hogy napok,hetek múltán nem ezekre fogok emlékezni...hanem hogy milyen remek filmet láttam.

2008-02-16 19:35:21 bali001 (5) #1

tökéletes munka, fantasztikus szellemi kikapcsolódást nyújtott
csak ajánlani tudom :)