La Môme (2007) ☆ 👁

Piaf
La vie en rose

(Olivier Dahan)

angol-cseh-francia életrajzi film, zenés film

4,0
★★★★☆
389 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2022-12-01 06:57:35 Doktorúr (?) #21

A film egyszerűen pocsékul összehajigált darabokból áll, ám - mint sokan említették - Marion Cotillard az, aki elviszi a hátán az egészet (ő frenetikus, és értem azt is, miért adtak a sminkért is Oscart), emiatt és csak emiatt 65%. Ha nincs ez a főszereplői alakítás, akkor max. 30%.

2020-03-21 17:20:56 BudapestBoy (5) #20

Piaf élete még sokkal keményebb volt, mint ez a film és aki szereti francia kultúrát annak fontos ez az alkotás. Tartozott ezzel Franciaország Neki, nem véletlenül látták a bemutatót követő egy hónapban ha jól emlékszem 5 millióan otthon. Azon is lehet fanyalogni, hogy sok részlet kimaradt, de pl. Dietrichre azért van kitérés és nem véletlenül lettek a későbbi, külföldi évek kissé összecsapva, ezt a filmet elsősorban hazai piacra szánták. Depardieu is jól játszik benne és szerintem jól adagoltak a zenés részek is.

2019-12-29 08:51:01 elzablues (4) #19

Ez tény, nem vélemény.

előzmény: dittike (#18)

2019-12-29 08:07:25 dittike (5) #18

Ez az alkotás egy életmű olyan bemutatása mely szenvedésekkel volt kikövezve.

2016-05-02 07:54:37 Jereváni Rádió (3) #17

Kegyelemhármas Cotillard alakítása miatt.

2012-05-13 14:28:39 Lanie (2) #16

Nagyon ajánlották nekem ezt a filmet, ezért úgy gondoltam valami igazán hatásosat fogok látni. Sajnos tévedtem, untam a filmet.

2011-04-26 17:17:36 csabaga (4) #15

Sajnos sok fontos epizód kimarat Piafról még így is.II.Világháború,kapcsolata Marlene Dietrichhel stb.

előzmény: vlkv (#14)

2011-04-26 12:34:33 vlkv (4) #14

Engem megdöbbentett a film. Pontosabban Marion Cotillard játéka. Halvány lila gőzöm sem volt Edith Piaf életéről. A bemutatott élet és személyiség ütött.

2010-12-19 18:55:15 Bruce94 (4) #13

Ha ezt egy tehetségesebb rendező rendezi, akkor garantált hogy az évtized legjobb francia filmje lenne ez. A rendező egy filmjét sem láttam, de ezek után nem is akarom megnézni egyiket sem.
Cotillard alakítása viszont két jegyet is javít osztályzatomon. Illetve nem csak ez, hanem Piaf dalai is. Fantasztikus tehetség mindkettőjük. A filmet eredeti nyelven kellene megnézni, hiszen a szinkron sajnos ront az élvezeten. [Nem tudom ki volt az aki Fűr Anikót választotta a főhős hangjának, akármennyire kedvelem a hangját ide baromira nem illett. :)] A Dió által említett jelenet nagyon odavágott. A másik kedvenc jelenetem, amikor kislányként a francia himnuszt énekli. Az idősíkok közötti ugrálttás felesleges, viszont az utolsó jelenet tökéletesen zárja le a filmet.
Hármast kéne adnom, de ma kifejezetten jószívű vagyok. :)

2010-04-26 17:54:18 padi(xpress) (3) #12

Cotillard játéka elképesztő,de a mű sajnos csak egy közepes életrajzi film.

2010-01-27 23:55:27 arylacee (3) #11

Talan erezte a rendezo, hogy linearisan osszerakva igy eleg gyengusra jonne ki. Igaz sokszor idegesito volt az ide-oda rohangalas az idoben, aztan neztem hogy ki, hogy jon be a kepbe. Meg hosszu ez a jatekido. Masfel ora utan mar eleg faraszto is.Valahogy esik szet, es a vegen a hosszu jatekido ellenere megis azt erzem, hogy kellett volna bele meg valami, valami plusz reszlet. A vege azert jol volt osszerakva.
Cotillard viszont csodaszepet alkot benne.

2009-12-25 22:58:03 -senki- (3) #10

Nekem elég lapos és drámaiatlan volt. Pár szépen kivitelezett jelenettől eltekintve unalmas volt, a cselekménynek hiányzott szerkezete, íve.

2008-10-22 19:11:15 Gasz András (3) #9

Piaf:

Nálam is nagy csalódás ez a film, igaz Oscarilag annyira nem, mert Cotillard meg érdemelte. A film viszont pocsék rendezésről, karaktervezetésről és sok sok unalmas szerintem felesleges művészi hatást akaró jelenetektől hemzseg. Másrészt ez is a I am not there féle 'aki nem ismeri az adott sztárt amiről a film szól leszarjuk' vonalba rakható. Tán ezért is lett viszonylag kevés a bevétele.

65%

2008-07-25 11:56:50 zéel (5) #8

Eddig is kedveltem Piaf dalait, de a film után, az ijesztően nagyszerű színészi alakítás után – rajongó lettem!

2008-06-16 00:40:53 Dió (4) #7

Szerintem is az erősebbik fajtából való életrajzi film, ami tartalmaz egy elképesztő színészi alakítást (Pl a 21 gramm kórházas jelenete óta nem láttam ilyen átélt alakítással rendelkező képsort
Edith megtudja, hogy az élettársa gépe lezuhant)
emellett képileg gyönyörűek és nagyon összerakottak benne a színpadi jelenetek (főleg az utolsó). Nekem életrajzi filmről lévén szó még fért volna bele némi mélység vagy részletesség, plusz tényleg nem mindig indokolt az idősík-ugrálás, talán ezekért van messze az ötöstől, de ettől függetlenül is megérdemelten kapott minden dícséretet.

2008-04-19 02:00:21 narancs77 (4) #6

Nem éreztem hogy az idősíkok közötti ugrálás megölte volna az élményt, sőt. Viszont a filmet talán inkább egy korábbi idősíkkal kellett volna befejezni. Az amcsi jelenetek valóban gyengék.

2008-03-23 17:27:04 sucre (5) #5

hát kapott is....
fantasztikus film, nagyon jó karakterek...

2007-12-26 22:43:20 mohás eszter (5) #4

marion cotillard nagyon nagyon jót alakít...
OSZKÁRT NEKI!márszellllllllll márszellll

2007-12-25 22:48:40 deviant (1) #3

az év egyik legnagyobb csalódása. ennyi.

2007-06-27 11:34:06 useless (5) #2

Értelmetlen az ugrálás az idősíkok között, de a színésznői alakítás lenyűgöző.

2007-06-26 08:58:23 Daemiaen (3) #1

Piaf (La Môme / La Vie En Rose, 2007, forgalmazza: Budapest Film)

Nem feltétlenül Olivier Dahan filmes múltja a legmegfelelőbb Veréb Edit életének mozgóképre történő adaptálásához, mégis a Bíbor folyók 2. direktora vette kezébe a gyeplőt. A végeredmény nem is lett oly rossz, csupán bosszantó apróságok sokasága rontja a zseniális zene okozta katarzis élményét. Itt van például - már megint - az időbeni ugra-bugra, amitől - ha nem jól használják, - a falra tudnék mászni. Márpedig kábé ötpercenként cserélődnek az idősíkok, ami - valljuk be - egy filmes életrajz esetében igencsak öli a drámai hatást, csökkenti az átérezhetőség lehetőségét, szinte megöli az élményt. Mintha a rendező nem bízott volna abban, hogy a lineáris történetmeséléssel fenn tudja tartani a figyelmet 140 percen keresztül, pedig egy ilyen tragikus és tragikusan rövid élet(pálya) nem tud igazán unalommal szolgálni. Persze a szépséges Marion Cotillard elpiafosítva végre bizonyítja, hogy nem csupán Samy Naceri és Russell Crowe mellett tud szépet tenni, de életre tud kelteni egy vérbeli legendát is - bravó! A negyvenes évek amerikai jelenetei kissé mesterkéltek, de persze ne várjunk noir-hangulatot, esetleg hamiskás csillogást egy francia direktortól. Azaz miért ne várhatnánk? Mindegy, Dahan többnyire határozott elképzelések alapján dirigálta le a Piafot, sőt, még egy mesteri jelenetre is futotta (Piaf képzelgése szerelme érkeztéről) erejéből, viszont a zene és az előadásmód minden kincset megér. Giccstől többnyire, pátosztól szerencsére nem mentes film a Piaf, és még a klisécsapdákat, úgy mint az alkoholizmus bemutatásának "drámai" bemutatásának mellőzése, is sikerült úgy-ahogy mellőzni. Edith Piafot nem a róla készült film alapján fogjuk megszeretni, de azért szeretni továbbra is fogjuk.

6/10