P.S. I Love You (2007)

Tartalom nélküli olcsó szívmelengető, pocsék drámai érzékkel, sok művigyorral, üres karakterekkel és kapcsolatokkal.

Hát ez is megvolt! :) Már annyira sokan mondták, hogy "Nézd meg! Nézd meg!", hát nem volt szívem kihagyni. Nem volt felesleges, de még egyszer nem nézném meg. Csak egy kicsivel többet mutatott az átlag szerelmetes-viccelődős-nyálfilmeknél.... Ez abban rejlett, hogy a szerelmespár egyik fele már halott, de ettől függetlenül semmi extra. Hiába a kedvenc romantikus filmem az Egy makulátlan elme örök ragyogása maradt! :)

Alapból hárrmas, de az iszonyat gagyi "alafestésnek" szánt rettenetes nyálas zenék, plusz az ostoba hepiend ezt érdemlik. Az ötlet viszont igen jó, nagy kár érte.

Nekem a film nem üzen. Max egy kicsit szégyellem magam, hogy így és ennyiszer megkívántam egy özvegyet... Gerrard meg inkább zúzzon, mint romantikázzon.

Amikor először kezdtem megnézni, 2 perc után lekapcsoltam, nem fogott meg. Tegnap elhatároztam, h megnézem - és nem csalódtam. Tetszett a film. minden esetre érdekes a sztorija.
Azt nem tudom, h hasonló esetben mit tennék. De ha szerettem volna, akkor megfogadom a tanácsait, bármennyire fájjon is. Senki nem gubózhat be örök időkre a gyászba. Egyszer tovább kell lépni. Az más dolog, h ki mikor teszi ezt meg. Ha egy szerettemtől kapnék a halála után leveleket, mint a filmben Holly, már csak azért is megteszek mindent, amit kér, mert:
1, ezek az utolsó kívánságai, és olyan, mintha együtt csinálnánk - még egyszer, utoljára.
2, mert még így is jót akar nekem.

Mellesleg nem csak úgy lehet gyászolni, h ki se mozdulunk a lakásból. Folytatni kell tovább, és mutathatunk bármit kívülről, ha belülről vérzik is a szívünk és szenvedünk.

Na én meg rosszabbra számítottam:) A vége nem a legjobb, de egy halovány 4est megér.

Én pont erre számítottam... :)
Szerintem jó film. Mármint a maga műfajában. Általánosságban közepest adtam rá, de ez ilyen műfajban azt jelenti, hogy élvezhető. Ellentétben Buttler idei romantikus vígjátékával. De még azt se tartom nézhetetlenek.

Én többre számítottam, mert nagy várakozással ültem le nézni. A karakterek közül egyedül talán Holly szimpatikus, a többi nagyon nem.
Megható meg minden, de végig elég langyos, szerintem egyszer nézhető. Pedig szeretem a műfajt :/

Szerintem igenis jó film ez a maga nemében - a többi romantikus filmmel összevetve. Néhol egy kicsit bugyuta a szingli-csajok nyomulása, de alapvetően kellemes csalódás volt.

Csatlakoznék a bőgő brigádhoz :) Rég láttam ennyire jó romantikus történetet. Nagyon tetszett!

nekem is nagyon tetszett, mondjuk csak azért adtam rá 5öst, hogy javítsak az átlagán. az elején a veszekedésnél nem zavart ahogy megvolt írva viszont mindenképp kerekebb képet adott a kapcsolatukról. szerintem akkor lett volna nyálas és gagyi ha arra van kihegyezve h 2 ilyen halálosan szerelmes, tökéletes kapcsolatban élő párt elválasztanak egymástól. gerard butler karaktere nekem sem tetszett, de vannak nők akiknek igenis ez jön be. és három héttel a halála után szerintem azért ment el holly bulizni mert a szerelme ezt kérte tőle. azt gondolom h egy ilyen helyzetben az ember nagyon megbánja utólag h bárhogy is bántotta a szerelmét és mintegy kiengesztelés képp mindent megtesz amit az kér tőle. az nekem is idegen volt, h a környezete azt hajtogatta h emelkedjen ezen felül, és a viccek sem igazán tetszettek sem a legeslegvége. de annak például örültem h a pultossal nem jönnek össze, szerintem az lett volna igazán nyálas
én nagyon sokat sírtam rajta gyakorlatilag az első 10 perctől a végéig és szeretem az ilyen filmeket amik ennyire megmozgatnak és hatnak rám.

nekem igenis tetszett ez film=) sőt a barátomnak is, mindketten beleszerettünk Írországba. a történet szívhez szóló és életszerű, többször is sírtam rajta. nem hiszem h baj lenne a hosszú veszekedés az elején, nekem az is bejött. a film zenéje pedig zseniális.

Már nem azért, de a viharos veszekedés akkor életszerű, ha jól van megírva... itt nem volt jól megírva, erőltetett volt és vontatottan hosszú.
Azt meg nem értem, hogy miért gondolod, hogy csak azt tartja limonádénak, aki még "nem élt meg dolgokat"... ez abszolúte ízlés és a film forgatókönyvének a kérdése szerintem.

A film jobb, mint a könyv, de azért érdemes elolvasni a könyvet is, mert bár az inkább ponyva, mégis van benne pár nagyon fontos mondat.
Nekem tetszik, hogy nem mutatja be a betegséget, a szenvedést a halálig. Általában itt szokták más filmekben befejezni a történetet. Én meg sokszor innen nézném tovább őket, hogy mi lett velük, miután összejöttek vagy megmenekültek. Itt most láthatom az utánát. Aki volt már ilyen vagy hasonló helyzetben, teljesen mást lát ugyanabban a filmben, mint aki még nem élt meg dolgokat.
Tetszik, hogy nem egy végig bömbölős filmet csinált belőle, mégha igazából az lenne a valóságban. Az is tetszett, hogy az eleje egy viharos veszekedéssel kezdődik, mert az olyan életszerű. És utána mutatja be, hogy ennek ellenére nagyon mélyen szeretik egymást. Lehet, hogy limonádé kívűlállónak az egész, de az örüljön neki.

Túlzás nélkül állíthatom, hogy ezt a filmet egyesegyedül Hilary Swank miatt érte meg végignézni, de valójában egy émelyítően giccses, szirupos és csöpögős romantikus drámaszerűség volt ez, mégpedig a gyengébbik fajtából. Ráadásul Gerard Butler olyan tenyérbemászóan ellenszenves, hogy nem találok rá szavakat, de a barátnők és az anya se jobbak (bár Kathy Bates legalább jó színésznő). Gershon és Kudrow viszont zavaró tényezők a filmben, irritálóbb figurákat már nehéz lenne elképzelni. A pasik meg egytől egyig macsók, kivéve a balfék lúzert, de az meg már annak az eltúlzott karikatúrája. Tényleg nem tudok más pozitívumot említeni, mint Hilary Swank játékát (és látványát).

Végig attól féltem, hogy elfolyik a giccstől és a nyáltól a laptop. Ezt a sztorit ennél sokkal jobban is meg lehetett volna filmesíteni. Kár érte, mert így dühítő, dilettáns, unalmas, érzelmesnek szánt, ehelyett röhejesen rózsaszín két órás szenvedés lett belőle.
Nem érdemli meg az egyest, az egyeseken általában legalább jót röhögök.

Rég szerettem volna megnézni ezt a filmet, mert tetszett az alapötlet, és jókat hallottam a könyvről. A csalódás felbecsülhetetlen volt: kaptam egy kliséktől és giccsektől hemzsegő rettenetesen hosszú nyáladzást, amiben minden szál happy end-be fullad.
De mégsem ez volt tömény utálatom legfőbb kiváltó oka, hanem a szereplők mozgatórugóinak teljes hiteltelensége. A legfőbb kérdéseim:
1.Melyik anya/barát mondaná azt a valóságban 3 héttel a szeretett személy halála után, hogy most már tovább kell lépned? Ha Holly 11 év házasság után idegösszeomlást kap, az sem lett volna meglepő. Mégis ez az egy mondat, ami a leggyakrabban visszhangzik a mellékszereplők szájából.
2.Tegyük fel, hogy meghal a férjed. Majd 3 héttel később a szülinapodra kapsz tőle egy levelet, amiben azt kéri, menj el bulizni. Elmennél? Vagy a feltépett sebeid miatt végigbőgnéd az éjszakát?
3.Miért pakolták bele az első jelenetbe a párkapcsolatok összes problémáját, ráadásul egy ilyen egymás nyakába ugrunk befejezéssel? Ezt a jelenetet bármelyikünk meg tudta volna írni, aki valaha is élt párkapcsolatban. Nem nyújtott semmi újat, semmi bájosat, és végig azon járt a fejem hogy: a lakás nem is kicsi, a lány karót nyelt, a pasi bunkó, ha nincs pénzük, miért van tele a lakás drága cuccokkal, satöbbi.
Emellett rohadtul nem értettem, a baráti támasz miért merül ki abban, hogy pasit akarnak szerezni Hollynak, és miért kell anyunak is bepasizni a végén? Miért nem tudunk meg semmit arról a betegségről, amin együtt mennek keresztül? Hollynak valószínűleg sokkal inkább tele van vele a feje, mint a szerelmük apró momentumaival. Tudom, hogy nem ezen volt a hangsúly, de én ettől éreztem a leghiteltelenebbnek. De akkor egy megtört nőt kellett volna a főszerepbe helyezni, és akkor már nem ugyanaz a történet, ugye? Úgy éreztem, a fiatal írónő érezte a határait, és ezárt nem vágott bele, hogy erről az oldalról is szemlélje a történetet. Így viszont nem alkotott maradandót. Maximum egy maradandó gondolatot: hogyan lehetett volna ezt a történetet okosabban elmesélni?

Ha szereted a szappanoperákat, vagy esetleg 16 éves lány vagy: tetszeni fog.
A többieknek egy jó tanács: Menekülj!!

4/10

én könyv után néztem meg és ahhoz képest nem tetszett.. ugy gondolom sok volt az eltérés,de alapjáraton jo film.

Örülök, hogy mégse vagyok egyedül a véleményemmel! :) Mikor a moziban ültünk a párommal, a tizenéves középiskolások (csizmanadrág, rövid kabát, hosszú frufru...) halálra unták magukat, és szállingóztak ki a nézőtérről, a huszonévesek, harminchoz közeliek viszont halálra röhögték magukat vagy épp kisírták a szemüket. :) Úgy gondolom, hogy ez a film inkább nekik/nekünk szól, nem a kamasz korosztálynak. A könyvet pedig mindenképp elolvasom!

Nem vagy egyedül a véleményeddel, nekem is nagyon tetszett, és én sem voltam egyedül a véleményemmel, sőt. :) A film nekem jobban tetszett, mint a könyv, ettől függetlenül a könyvet is érdemes elolvasni.

Úgy látom, egyedül vagyok a véleményemmel, ami persze nem gond, előfordult már máskor is! :) De ezek után izgat a könyv, ha nekem a film is tetszett, olvasva biztos még jobb! Angolul vagy magyarul olvastad? (Ha nem veszed kérdésem tolakodásnak...) Miben érezted másnak, mint a filmet? Jó, persze, gondolom részletesebb, kifejtettebbek a karakterek, de mégis? Írnál róla kedvcsinálónak pár szót? Köszi!

A könyv valahogy jobb....Így gondoltam a film is jó lesz,dehát tévedtem...

Gratulálok...

Én azt mondom, hogy közel se olyan rossz, mint sokan mondják. Tudom, ma ciki romantikus filmet nézni, mert az nem olyan "művészi" és "intelligens". Nincs benne maró gúny és cinizmus és sziporkák hada... Ugyan már! Ezt kapjuk az orvosnál, a boltban, a tanároktól, miért lenne ilyenre szükség egy olyan filmben is, amelyet a párunkkal nézünk (jobb esetben)?! Én tudtam értékelni a film humorát, a valóságoshoz nagyon közeli párbeszédeket, mert aki már több éves kapcsolatban él, az magára ismerhet a vagy Holly, vagy Gerry karakterében, mert igen, egy házasságban szinte szóról szóra előfordulnak olyan szópárbajok, mint a film elején, amit a kritikusok 10 perces, lapos, unalmas és felesleges dialógusnak tituláltak. A szereplők személyisége az életből ellesett, és azokat az egy kaptafára öltözködő tizenéveseket, akik hetente váltogatják a "szerelmüket", és egy jó kis tinifilmre készültek, ki kell ábrándítanom: ez a film nem nekik való, mert még nem tudják értékelni!

4/10

Egy óránál tovább nem bírtuk ezt a tömény unalmat. Ócska poénok, lebutított dialógusok, idegesítő szinészek.