Soldier Blue (1970) ☆ 👁

A kék katona
Chayenne alkony

(Ralph Nelson)

amerikai dráma, kalandfilm, szerelmi történet, western

3,9
★★★★☆
31 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2020-08-17 09:44:32 Sziez (5) #7
2020-05-16 22:08:43 Ugor (4) #6

Sok évig nagyon kerestem, és valahogy másképp emlékeztem rá. Úgy élt a tudatomban, hogy az egyik legjobb hajdani filmélményem. Most, hogy így... szóval, azok a börleszkszerű jelenetek az első háromnegyedében nem olyan nagy örömök, és valahogy szöges ellentétben állnak a máskor nyomasztó brutalitással, mintha valaki nem döntötte volna el, hogy végül is ez mi legyen. Megpróbálom megérteni a koncepciót, biztos van mindenre magyarázat, ez is egy legendás film, talán nem véletlenül, de talán a megoldás szokatlan. Túl sarkosak a tanulságok, néha túlzottan ki van szolgálva valami olcsó várakozás is. Néha meg értékek is rejlenek ebben a bizarr kupacban.

2017-05-09 15:58:59 Sziez (5) #5

Én nagyon szeretem ezt a filmet, dacára annak, hogy a vége szinte elviselhetetlen. Valóban nincs köze sem Custerhez, sem a Kis Nagy emberhez. (És Cresta nem az alsószoknyájától, hanem a bugyogójától szabadul meg, /mert melege van és viszket benne/ de ez lényegtelen.)

A "Chayenne alkony" valóban pocsék cím, már csak azért is, mert a törzs neve nem chayenne, hanem cheyenne, egyébként a magyar TV2-ben leadott, gyalázatosan megcsonkított verzió ment ezen a címen. Ennyire megvágva a film már nem volt sokkoló, de el is vesztette az összes drámaiságát, azaz a lényegét. Ez kivételesen egy olyan film, amiben nem öncélú az erőszak.
Amúgy maguk az amerikaiak is két verziót forgalmaztak a filmből, egy cenzúrázatlan és egy cenzúrázott változatot (de korántsem annyira megvágva, mint a TV2 kópia). Hozzánk 1975-ben az utóbbi került, én pedig azt hittem, pártunk és kormányunk ollója kímélt meg minket a totális borzalmaktól, de nem, később megtudtam, hogy egész Európában így került forgalmazásra a film. Évek múltán németben láttam a vágatlan verziót is, és nem bántam, hogy annak idején a lájtosabb került ide. Úgy se volt piskóta.

A filmben szerintem is vannak hibák, én pl. azóta is azon morfondírozok, hogy ha Foltos Farkas főnök megtámadta, és lemészárolta a hadsereg pénzszállító osztagát, akkor ugyan miből gondolta, hogy pár nappal később a hadsereg békével jön hozzá, és ha meglengeti a fehér zászlót, akkor máris bratyizni fognak vele. Ha én írtam volna a forgatókönyvet, okvetlenül úgy írtam volna meg, hogy másik indiáncsapat támadja meg a katonákat (pl. a kajovák, akik szintén megjelennek a filmben), a sereg pedig tévedésből Foltos Farkas faluján álljon bosszút (ilyen tévedés ugyanis gyakran előfordult a valóságban is). Úgy érthető lett volna, miért nem menekülnek el az indiánok Cresta figyelmeztetése ellenére, holott ő megmondta, hogy bosszút állni jön a hadsereg. Teljesen abszurd volt Foltos Farkas hivatkozása a békekötésre, amikor alig pár napja saját kezűleg gyilkolt le és skalpolt meg egy egész osztag katonát. Tisztára mintha elfeledkezett volna róla.

Ennek ellenére számomra a film életre szóló élmény volt, mondjuk 13 évesen nem biztos, hogy jó ötlet volt beszökni rá, (18 éven felüliként vetítették, és eleinte szigorúan ellenőrizték, a Kossuth mozinál pl. rendőrök igazoltattak), mert a sokkhatást évekig nehezen hevertem ki, mindenesetre egy életre szimpatikusak lettek az indiánok számomra. De azt soha nem értettem, hogy a jóképű Foltos Farkas (Jorge Rivero örökre ideálom maradt), hogy lehetett ilyen hülye! :-) (vagy amnéziás volt).

2012-01-07 20:06:32 mortimer ezredes (4) #4

A film az 1864. november 29-én Sand Creek-nél lezajlott mészárlást eleveníti fel. A filmben a támadást vezető tisztet John M. Chivington ezredesről mintázták. Custert annyiból említeném, hogy 1868. november 27-én a Washita folyónál az ő vezetése alatt támadtak a katonák a cheyennekre, így 1876-ban Little Big Hornnál bőven volt okuk a cheyenneknek a törlesztésre.

2011-08-15 13:08:09 Tenebra (4) #3

"Chayenne alkony" XD. Micsoda "zseniális" magyar címadás... (Már csak annak fényében is, hogy John Ford 1964-es filmjét is így "fordították" /Cheyenne autumn/).

Na, de a film maga elég jó. Úgy a film zárójelenetéig azt hittem, ilyen "Két öszvért Sára nővérnek"-szerű cucc ez, de az utolsó képsorok megdöbbentőek. Elhiszem, hogy megvágatták. Egyfelől a brutalitás miatt, persze. Másfelől pedig azért, mert itt erősen megmutatkozik az USA igazi arca. Egyszerűen felháborító, ami ott folyt, és még csak nem is sarkítás, mert valóban ezt művelték a kékkabátos seggarcok, ahogy utódaik Vietnámban vagy Afganisztánban / Irakban is bizonyára.

Így elsősorban emiatt az utolsó nagyjelenet miatt különleges film.

De a "kaland"-vonulat sem volt rossz, főleg a csaj miatt vált érdekessé számomra. Már csak azért is, mert végre nem egy "damsel in distress"-t, hanem aktív nőt láthattunk. A főhős annyira nem volt nagy szám, de azért szépen megváltozott a végére.

>Úgy is szokták emlegetni, hogy a Little big man (Kis nagy ember) b-verziója. Nem ok nélkül.Itt is Custer tábornok a főmumus, aki halomra gyilkolja az indiánokat,és a főszereplőnő (Cresta/Candice Bergen) szintén az indiánok között élt egy darabig.

No, ezt tegyük azért tisztába. A filmben is van persze tévedés, de még az első jelenetek egyikében elhangzik, hogy Little Big Horn után vagyunk, 1876-ban. Vagyis Custer halott, tehát nem lehetett a filmben. Való igaz, hogy a figurát róla mintázták, de még csak nem is Custer a neve...

Továbbá kb. ennyi a hasonlóság a Little Big Man és eközött. Ráadásul az sem állja meg a helyét, hogy ez a Little Big Man b-verziója, mert ez 1970 augusztusában jött ki, míg Arthur Penn filmje 1970 decemberében... Tehát legfeljebb a LBM ennek az "A-verziója", de nem hinném, hogy bármelyik koppintott bármelyikről. A korban egyszerűen divat volt az indiánmészárlásokat filmre vinni, mert mindenkinek a töke tele volt az amcsi imperializmussal Vietnám miatt. A Vad Banda, a Tell them Willie Boy is here, vagy a Chato földje is hasonló témát dolgoznak fel. Meg még vagy 20 példát biztosan lehetne felhozni erre.

De egyébként a filmben is tévednek, mert vicces, hogy el is mondják az elején, hogy Little Big Horn után vagyunk, de azért a végén megjegyzik, hogy ez mind 1864-8-ban történt... Történelmi kutatás ide vagy oda, azért elég groteszk, hogy még a saját történelmükkel sincsenek teljesen tisztában.

2011-02-04 18:17:08 ákos70 (4) #2

Kis módosítás ráférne azért a leírásra:

"...már két éve az indiánokkal él, és ennek következményeképpen már inkább kötődik hozzájuk, mint az amerikaiakhoz."

2010-04-24 18:41:49 oscarmániás (4) #1

A Soldier Blue (magyar moziban Kék katona címen vetítették,állítólag--kiváncsi lennék a plakátjára) egy kevésbé ismert western,bár a youtube videomegosztón szép nézettségi adattal rendelkezik.Úgy is szokták emlegetni,hogy a Little big man (Kis nagy ember) b-verziója.Nem ok nélkül.Itt is Custer tábornok a főmumus(azonban nem hal meg a film végén!),aki halomra gyilkolja az indiánokat,és a főszereplőnő (Cresta/Candice Bergen) szintén az indiánok között élt egy darabig.Candice Bergen a csinos idomainak felvillantása ellenére sajnos egy trampli benyomását kelti,ahogy szenved a szakadt,elnyűtt fodros-csipkés ruhájában.(Már az első adandó alkalommal megszabadul alsószoknyáitól).Meg elég érdekes mimikát,arcjátékot használ,úgyhogy bájosnak nem nevezhető.
Azt írják itt (is),hogy a csúcsjelenet valójában a a My Lai-i mészárlásnak állít emléket.Mindenesetre a film nem lövi le előre a poént,a katona és Cresta viszontagságos kalandjai során nemcsak összejönnek,hanem sokat vitatkoznak is az indiánkérdésről.Ez el is viszi a filmidő 2/3 részét,amikor kezdene ellaposodni,akkor jön a képbe Custer,akit hihetetlenül rosszul játszik az őt alakító színész, ha a más filmekben is felbukkanó karakterének megjelenítéséhez hasonlítjuk (pl. Kis nagy ember).Viszont érdekes a sisak,amit a végső ütközetben visel,mert hasonlít a brit gyarmatokon szolgáló katonák fejfedőjére ("Pith helmet").
Kicsit csalódás volt,mert a trailer sokkal többet ígér,de a bevezető jelenet miatt (a lovaskatonák legyőzése) mindenféleképpen megéri a ráfordított időt.