Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.
Elképesztően jó kis film, a felnőtté válásról az útkeresésről és mindennel, ami ezzel jár. Ha ez azonban nem volna elég ráadásként ehhez párosul a ’80-as évek feledhetetlen hangulata is (hiába ekkor még normális világ vette körül az embereket) és ezzel egy egészen jó filmmé válik a szememben Schumacher alkotása.
7/10
Gyerekkorom nagy kedvence volt. Agyonmásolt, rettentő minőségű videokazin. Biztosan benne van ez a nosztalgikus érzés, amikor jónak látom. :)
A sok évi átlagnál is bugyutább trendkövető '80-as évekbeli "coming-of-age" sztori(bár lehet, hogy a tini szappanopera megnevezés illőbb lenne), tele olyan húzásokkal, amiatt miatt úgy általában a hideg kiráz ettől a korszaktól.
A Nulladik órával együtt néztem meg a filmet, mivel mondhatni, kéz a kézben járnak együtt. Mindkettő coming of age film, a felnőtté válásról, a nehéz döntésekről, az útkeresésről szól. Mindkettő 1985-ben jött ki, és lettek egy generációnak alapfilmjei. Továbbá ez a két film határozta meg a "brat pack"-et, azon fiatal színészek csoportját, akik a 80-s évek közepén ünnepelt sztárok volt (és ironikusan nagyjából ez is volt pályájuk csúcsa).
Viszont amíg a Nulladik óra egy kifejezetten kellemes, tartalmas film, a Szent Elmo tüze sokat akar markolni, de keveset fog: a 7 karakter mélységi bemutatása nem sikerül, többen haloványabbak, marginálisak. A karakterfejlődés sablonos, és ezt s kommersz módon teszi (ellentétben a párjával, ami szintén sablonos, de nem kommersz).
2-3 közti, egy halovány 3-sal.