Paris, Texas (1984) ☆ 👁

Párizs, Texas

(Wim Wenders)

amerikai-angol-francia-nyugat-német dráma

4,2
★★★★☆
280 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2023-06-01 16:55:37 BalaKovesi (5) #27

"A távolságot, mint üveggolyót, megkapod..."

Ember, te bonyolult, te sebesülten üldözött vad. Ágaktól és árnyaktól karistolt, szomjazó, poros kereső, barázdált bőrű hordozó, esetlen menekülő. Bántasz és bántódsz, szorítasz és nem tudsz engedni. Tered van és időd. Szükséged van rájuk, vagy szükséged van arra, hogy ne legyen szükséged rájuk. És elindulsz, mert ha eltűnik az "ott", talán az "akkor" is eltűnik, és felejthetsz. Van valami mélyen emberi abban, amikor próbálod kitépni magadból, és menni próbálsz, hogy ne maradj ott és akkor, de végül mégsem sikerül. A távolság nő, az idő múlik, és lehet, hogy fakul a teher, de kitépni nehéz, vissza-visszatér, néha nyomja a válladat, néha meglátogat a horizonton lebegő délibábként. Már nem tehetsz ellene, nem tehetsz érte, nem vagy ott és akkor, mert az már nincs is. Learatták már az akkori búzát, elköltöztek a lakók, már nem ugyanazok az autók járnak arra, valószínűleg már a saját sejtjeid jelentős része sem ugyanaz. Ami ott volt elhoztad magaddal, itt és most van. És talán csak egyet tehetsz.

Mélységesen fájdalmas film a Paris, Texas, de egyben egy nagyon szép utazás is. Szeretem az ilyen filmeket, ahol a fizikai útnak ekkora szerepe van, ami ennyire érti a nyelvünket. Ez az első film, amit a rendezőtől látok, de meg vagyok győződve róla, hogy Wim Wenders tökéletesen érti az emberek nyelvét, és beszéli is azt (ahogyan az operazőr is, ritkán látni ilyen szikár, de mégis gyönyörű, szenzuális, néha meglepően markáns színeket használó képeket filmben). És tudom, sokszor használok szuperlatívuszokat, amitől már minden hasonló kijelentésem súlytalannak hathat, de kevés olyan hatalmas "csöndes-alakítást" láttam, mint Harry Dean Stanton-ét a filmben. Lehet fogalomzavarban szenvedek, de én egyébként simán címkézném westernnek a Paris, Texas-t, hiszen bár sok műfaji elem hiányzik (párbaj, pénz, stb), a táj és a magányos, sok ideig ismeretlen múltú hős alakja itt is adott, csak ő nem azzal küzdi le a múltja árnyait, hogy megment egy falut. És hát a film legnagyobb erőssége végső soron mégiscsak az, hogy hat. Elgondolkodtad, te pedig kapcsolódni tudsz hozzá, egy kicsit megtalálod benne önmagad. Szép, mégha fáj is. A film nézése közben jöttem rá, hogy az életem eddigi egyik legnehezebb csalódása az volt, amikor azzal kellett szembesülnöm, hogy valami ellen egyszerűen nem tudunk tenni. Így hát amit tehetünk az az, hogy útrakelünk. Megpróbálunk elfogadni. Ez azért nagy tanulság, ilyenek átadására pedig talán csak az igazán nagy filmek képesek. Mindig nagyon megfogott József Attila fentebb idézett sora, de nem igazán értettem, hogy miről szól. A film után kicsit közelebb vagyok hozzá. A Paris, Texas-t pedig mindenkinek ajánom, aki vándorol, aki keres, aki próbál letenni.

Egyébként: Travis (Paris, Texas) > Travis (Taxisofőr)

2019-03-15 23:28:51 zéel (5) #26

Sok év után újra néztem. Még mindig nagyon jó. Sőt!
Csiszolatlan remekmű. Kicsit érdes, kicsit (nagyon) fáj, de így jó.

2018-11-07 18:09:11 dittike (5) #25

Leginkább a nem sokat beszélő Harry Dean Stanton alakja fogott meg a filmben aki múltjának jelenének és jövőjének kuszaságában elveszve bolyong saját lelki táján amit nem tud feldogozni azt nem is akarja sőt feloldhatatlan benne minden de legalább szeretteivel rendezi viszonylagos kapcsolatát ami igen pozitívan hat környezetére kérdés hogy Ő maga milyen érzésekkel távozik ebből a történetből nem egyértelműen negatív és pozitív hősként.

2014-06-20 21:21:55 somogyireka (3) #24

ez szívás..amit a Kramerhez írok..jaj, kb 20 éve láttam,nem is igazán emlékszem rá,meg lehet, hogy nem is láttam végig..igazad van.Jaj, annyi kedvenc Wenders-filmem van,amely megmozgat, ez az egy nem..

előzmény: csabaga (#23)

2014-06-20 17:15:33 csabaga (5) #23

Erre nem tudok válaszolni.

Ez az európai film,a másik az amerikai giccs.Igaz,abból a jobb fajta.:)
A család ott sem áll össze újra.

előzmény: somogyireka (#22)

2014-06-19 23:30:35 somogyireka (3) #22

Én sem számítottam ilyen befejezésre, írom is, meg is rázott..önmagában gyönyörű jelenet a vége, na meg a N.Kinski, ejha az aztán meg önmagában a gyönyörűség.
Egyszerűen nem állt össze az egész eggyé..
Kíváncsi lennék, mennyiben Wim Wenders sztorija ez? Átélt hasonlót? Te szoktál ilyeneket tudni? Szóval gyanúsan nem az ő története, kicsit összetákolt.

(a Kramer kontra Kramer az teljesen a helyén van)

előzmény: csabaga (#21)

2014-06-18 17:07:36 csabaga (5) #21

Hát én erre a befejezésre egyáltalán nem számítottam!

Végül is az anya lépett le elsőként,hagyta ott a családot.Majd az apa.Szegény kisfiú,jó helyen volt ő a nagybátyánál.

A film a lassúsága ellenére tetszik,sokszor láttam már,alighanem fogom is még.

Az elszakadt emberi kapcsolatok újrateremtődnek,majd megint mindenki megy a maga útjára.Csak máshogy.
Az apa lemondása a fiáról árulkodó.Ő lehetett a hibás a család szétesésében.

Érdemes a Kramer kontra Kramer c. filmmel összehasonlítani.

előzmény: somogyireka (#20)

2014-06-17 23:45:49 somogyireka (3) #20

Hát nem is tudom..Ez nekem éppen nem tetszett.De mert ugye Wenders,azért csak végigkínlódtam. Gondoltam, illik,olyan híres film, annyit emlegetik.S naná, hogy egy ilyen témával, gyerek borul mama nyakába, szóval ezzel könnyű megnyerni a nézőt.Naná, hogy én is elérzékenyültem, ez erre van kitalálva. Ám az út e pompás véghez elég kiszámítható volt, banális, meg zavaros, ahogy itt lentebb írjátok, saul, 14.hozzászólás.
Engem még az sem hatott meg,amikor a két arc eggyé lesz a tükröződéskor az is olyan megcsinált volt, olyan fájóan műv(ész)i.

2013-12-26 09:18:25 zozonagy (1) #19

uncsi

2012-06-17 23:56:22 Gergő1993 (4) #18

Igényes, szépen rendezett film az önkeresésről, zseniális filmzenével, de Wendersnek voltak ennél jobb filmjei is:)

2011-08-28 08:47:50 sleepingdancer (5) #17

Wenders vándorlós, gyermekes-szülős, társadalomkritikai filmjeinek talán a betetőzése. A vége megoldottságával kapcsolatban voltak kételyeim, vagyis inkább kérdéseim, de rá kell(ett) jönnöm, a film sorra megválaszolja őket. Nagyszerű, emlékezetes alkotás.

2010-08-08 23:41:59 puttancsospeti (4) #16

Igen sok zűrös család életében vannak boldog pillanatok. Szerintem épp azért volt ez így ábrázolva, hogy ne legyen egyoldalú és didaktikus a dolog. Hogy Travisnek van mire emlékeznie.
Hogy mégsem volt értelmetlen minden.

előzmény: saul (#14)

2010-08-08 23:35:27 critixx (4) #15

A rossz nyelvek Wenderst, mint "Antonioni-klónt" emlegetik. Abban igazuk van, hogy a német rendező szinte minden műve az olasz mester tövéből fakadva kicsit, az önkeresésről, a vándorlásról, a tévelygés közbeni belső vívódásról szól (ld. Antonioni: A kiáltás, A kaland, Zabriskie Point, Foglalkozása: riporter). Legyen szó angyalokról Berlinben, vándormozisokról az NSZK-ban, elveszett kisfiúról, vagy éppen a Párizs, Texas hőseiről, Wenders legfőbb visszatérő motívuma ez.

előzmény: jesi (#13)

2010-08-08 23:29:00 saul (4) #14

Nekem az volt rendkívül furcsa, hogy a házimoziban lepörgetett super8-as jelenetei egy harmonikus családot mutattak, ahol anyu és apu nyalják-falják egymást, boldogan ölelik magukhoz a három-négy éves forma gyermeküket stb. A nagymonológban elmondott sztori viszont arról szól, hogy a gyerek megszületése után (de ezt megelőzően is már) végig rossz volt a családi viszony. Vagy csak pózoltak a videó kedvéért? Nehezen hihető.

2010-06-18 12:17:49 jesi (5) #13

Nagyszerű film a keresésről (önkeresés főleg), bár a film végére Travis egyre inkább magára talál, amelynek következménye a zárójelenet is. A családját elhagyó férfi problematikája a végére csúcsosodik ki

2009-11-11 13:37:52 puttancsospeti (4) #12

"Harry Dean Stanton elviszi a hátán a filmet."
Így igaz. De Nastassja Kinski is nagyszerűen játszik.

És zéellel egyetértésben: ne feledkezzünk meg Ry Cooder zenéjéről sem:[link]

előzmény: critixx (#8)

2009-10-26 03:19:02 inigo (5) #11

ja és az is hozzátartozik persze, hogy a férfi úgy reagál a lány lentebb leírt szorongó állapotára, hogy erőszakkal ebben a szerepben akarja tartani(ami pont az a dolog, ami a lányt eredetileg is kicsit megrémíti), ez után persze a lány tényleg elmegy.

előzmény: inigo (#10)

2009-10-26 03:11:38 inigo (5) #10

igazából nem annyira élesen emlékszem már a filmre, pedig nem olyan nagyon rég láttam(sok értelme van ezek szerint filmeket nézni :)

de, hogy ne térjek ki teljesen a válasz elől, hát szerintem valami olyasmi van, hogy valahogy kapnak egy lehetőséget a boldogságra, de később ez nem működik, aztán elvesznek :) szerintem ez elégséges ok az elveszéshez. talán az történik, hogy valahogy a nagyon fiatal lányt túlságosan leterheli, amikor látja, életlehetőségei beszűkülnek, hogy ott a gyerekkel lezárul, hogy ki is lesz ő és ez egyben kizárja azt a sok mindent, ami már nem. és nem tud ezzel az egy kis szerepével, akkor még teljesen azonosulni és ezt kicsit a férfin bosszulgatja meg, aki persze ártatlan, de annyiban bűnös, hogy épp ő az, aki mellett dönteni kellene.

amúgy az egyik kedvenc részem, amikor megy át egy felüljárón az autópályán és ott van egy fazon, aki talán mondhatjuk így, szintén el van veszve, prózaibban: meglehetően őrült. nézi kicsit és ahogy elmegy mellette kicsit megsimogatja :)

előzmény: -senki- (#9)

2009-10-25 09:17:56 -senki- (3) #9

Hát most megkérjelek hogy írjál pár sort hogy mi is volt a pszichológiai/kapcsolati háttere annak hogy a nő és a férfi is eltűnt, aki aztán meg se bírt szólalni? Nem hiszem hogy egyszerű lenne mivel a filmben is kimerül pár mondatban, kb. "terhes lettél, elkezdtél rinyálni, rossz lett a kedvem, ittam".

előzmény: inigo (#7)

2009-10-25 09:13:17 critixx (4) #8

Harry Dean Stanton elviszi a hátán a filmet. :))

2009-10-25 03:06:36 inigo (5) #7

hát igen nincs perverz gyilkos, sem misztikus furcsaságok :) (vajon mit vártál?) amúgy lehet számodra pont ez lehet a film tartalma, hogy csak ennyi van semmi más.

előzmény: -senki- (#4)

2009-10-24 22:12:21 -senki- (3) #6

Nem intézték el túl egyszerűen szerinted?

előzmény: puttancsospeti (#5)

2009-10-24 19:56:10 puttancsospeti (4) #5

Órahossznyi sokatmondó "balladai homály", ami úgy felfokozza a várakozásokat, hogy ahhoz képest a vége mint a rejtély megoldása meglehetősen keserű.

előzmény: -senki- (#4)

2009-10-24 19:20:07 -senki- (3) #4

Órahossznyi semmitmondó "balladai homály", ami úgy felfokozza a várakozásokat, hogy ahhoz képest a vége mint a rejtély megoldása meglehetősen kisszerű.

2009-01-09 18:04:57 Szívtiproimi (3) #3

Szerintem baromi giccses a peep-shows jelenet,annyira lehet tudni, hogy mi lesz, de a zenéje az frenetikus. Érdekes lehetett Wenders gyerekkora, lásd még pl.Alice a városokban. Lehet,hogy kompenzál.

2008-12-03 12:53:50 s.csaba (4) #2

A történetmesélés a peep-showban nagyon emlékezetes. Kreatív, ahogy néha tükröződik az arcuk az üvegen. Az egész jelenetsor bekívánkozik a legjobb jelenetek top 5-be.
A végén a szállodai találkozásnál zöldes szűrőt használ a rendező, felerősödnek a színek. Szépen van megcsinálva.

Egyszerű, lassú film, mély momentumokkal.
Lynch a Straight Story-ban valami hasonlóban gondolkodott.

4/5

2008-05-23 12:01:21 zéel (5) #1

Wim Wenders talán legjobb filmje! Egyebek mellett Ry Cooder zenéje miatt is nagyon emlékezetes alkotás!