Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.
Valami hihetetlen milyen valósághűen hat az egész film. Voltak olyan pillanatai, percei amikor nem volt olyan könnyű néznem. Steve Cochran alakítása nagyon erős de nagyszerű. (Akár a valóságban is megtörténhetett volna ez az egész tragikus történet.) és természetesen a képi világ is lenyűgöző. Minden olyan valóságosan tud hatni és ez teszi a filmet szenzációssá de ugyanakkor nagyon nehézzé is számomra. Zseniális!
Antonioni átmeneti filmje. Még van benne jócskán neorealista elem (munkáshős, nyomornegyedek megmutatása stb.), de már inkább a kapcsolatok működésképtelensége áll a központban, semmint a szar társadalmi helyzet bemutatása. Néhol kissé melodramatikus volt, de amúgy tetszett. Amolyan átkötő a Barátnők és az Éjszaka között.
Életszerű, sallangmentes, eseménytelen - de így is megrázó dráma egyedi filmnyelvvel és képi megoldásokkal. A majd 2 órás történetben meglehetősen sok az üresjárat, és nem kapunk igazán érdekfeszítő dialógusokat sem, de az egészet átjárja valami nyugtalanító atmoszféra, illetve a színészek meglehetősen élik a karakterüket (Valli alakítása jobban tetszett, mint a kissé sótlan főszereplőjé). Azért bízom benne, hogy ennél még sokkal messzebbre jut majd Antonioni. Gyenge négyes.