Il grande silenzio (1968) ☆ 👁

A halál csöndje
The Great Silence

(Sergio Corbucci)

francia-olasz dráma, western

4,2
★★★★☆
137 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2019-12-17 16:59:10 Mario Brothers (5) #33

Ami van: brutalitás, vér, sötét hangulat, szimpatikus főhős, hóesés (ami ekkortájt westernben szinte elképzelhetetlen volt), vérbeli rohadék főgonosz.
Ami nincs: westernklisék, kispórolt művér és lőtt sebek, gagyi hollywoodi befejezés.
Minőségben aligha múlja felül Leone filmjeit, viszont Corbucci olyan dolgokat mert megcsinálni, amiket előtte szinte senki emberfia. Sokan kiakadtak a főhős halála miatt és, hogy Kinski megússza azt a förtelmes dolgot, amit tett, de pontosan ettől lesz ez a film ilyen zseniális. A különlegességétől! Corbucci legjobb westernje!

2019-09-15 09:34:00 SVARTNI (2) #32

Hááát tudom, hogy ez a többségnek nagyon nem fog tetszeni, és a csodás mű élvezeti értékét is erősen rombolja, de az alternatív befejezés nekem tökéletesen megfelel :) Éppen elég rühes valóság vesz körül, ahol mindig az itt vázolt befejezés a nyerő. Kinskit meg utáltam kisgyerek korom óta s lám kiderült, hogy az életben is egy szörnyeteg volt, úgyhogy az ilyen karakterek alakításánál csak önmagát kellett hoznia. A zene fő témája viszont szép munka, de mégsem olyan átütő, hogy felemelkedhetett volna Morricone klasszikusai közé. Nem vitatom, hogy biztos kell ilyen film is, én soha többé nem nézem meg. Vonetta McGee viszont elképesztően szép, jól is játszik.

2018-10-21 12:15:09 Lacika83 (4) #31

Erősen gondolkodtam a film nézése közben, hogy 2-es vagy 3-as legyen, de a végkifejlettel felkúszott 4-esig. Az valami zseniális! Amúgy számomra a film igencsak lassú és unalmas, de a végével lesz teljes a kép, így azért már nem olyan könnyű lehúzni. Tetszik, hogy a vége nem 'ellovagolok a boldogságba', és győznek a jók, hanem végre egy úgymond, negatív befejezés.

2017-02-08 15:07:02 Edwest12 (3) #30

Elolvasgattam itt a hozzászólásokat, és sok dologban igazat is adok azoknak, akik pozitívan látják ezt a filmet. Én mégis csak három csillagot tudok adni rá. Alapjáraton nem tetszett az, ahova a történet kifutott, és hiába lehet megmagyarázni a miérteket, úgy vagyok vele, hogy ha magyarázni kell, akkor ott valami nem stimmel. Ugyanakkor nem vitatom, hogy jó film, csak hát...

2015-08-11 00:51:16 nihil Velvet (5) #29

Kész, ez a film teljesen ledöbbentett, a szó legjobb értelmében. Nincs túl sok ismeretem (értsd: Leone, no name spagettiwesternek meg a Nincs bocsánat) westernfilmek terén, de most új kedvencet avattam.

2014-03-18 13:11:26 Tenebra (5) #28

Újranéztem. Esztelenül zseniális továbbra is. Ilyen western nem nagyon van. Mert a "revizionista westernekben" vagy van egy nagyon köcsög főhős, aki tud lőni, de nem jó oldalon áll, így győzelme nem kielégítő, vagy van egy balfasz, aki semmit nem tud, de valahogy megússza vagy lepuffantják. Ilyen viszont, hogy van egy kiváló lövész, aki már bosszút is állt ám a végén úgy megalázzák, ahogy még senkit, nem nagyon. Még Django is elégtételt tud venni sérelmeiért, miután szétverték a kezét - elég irreális is. Ami viszont itt történik, az nagyon egyedi, nagyon lehangoló, főleg úgy, hogy teljesen mást vár a néző egy olasz westerntől. Hiszen ezek arról szólnak, amiről a Django vagy Leone művei is, hogy a főhős lő egyet-kettőt, és elterül az egész banda. :D

Ráadásul itt maga a főhős provokál, a Klaus Kinski által játszott fejvadász leszarja őt. Sőt, borzongató, de mintha az "igazság" még Kinski oldalán is állna. Hiszen nem is őt kéne lecsukni... :D Persze azért tegyük hozzá: egy igazi geci karakter, minthogy kiskirálykodik, öldököl. Viszont bosszúja a szemet-szemért alapon jogos a végén, jóllehet, sokkal súlyosabb büntetést ró ki "jótevőjére", mint amit vele csináltak. Ezért is mondhatjuk azt, hogy a gonosz győz, mert bár a főhős is egy bosszúálló, az ő bosszúja sokkal inkább elfogadható. Klaus Kinski meg ezúttal is egy mániákus diktátort játszik, mint mindig (meg mint amilyen volt is valójából). Hozzáteszem: zseniálisan. Ha a többi színész nincs is a topon, ő nagyon ott van.

Trintignant szerintem is kilóg kicsit a sorból, de ez véleményem szerint direkt volt így. Ő egy anakronisztikus figura, azért is történik az, ami történik. Ő még amolyan régivágású westernhős lenne, aki belovagol a városba és igazságot tesz. De ebben a fehér mocsokban neki nincs keresnivalója. Főleg a Vadnyugat alkonyán.

Szóval mocsokjó. Kicsit engem is Herzog filmjeire emlékeztet. Főleg a Nosferatu és az Aguirre jutottak eszembe a film vége miatt.

2013-12-19 22:39:45 lonecoyote (?) #27

Te miről beszélsz? Semmi kifogásom nem lenne, ha szarnak tartanád a filmet, de amiket itt mondasz, annak semmi értelme (vagy csak érthetetlen).

előzmény: bali113 (#24)

2013-06-12 21:07:55 bali113 (3) #26

Nem is hallottam ezt a pozitív kritikát, de ez a tény azért is furcsa, mert Trintignantnek nem is volt szövege. Bár ez nem zár ki semmit. Itt van például az 1928 -as némafilmes Jeanne D'Arc, ahol Maria Falconetti felejthetetlent alakít, attól függetlenül, hogy szövege nem volt, nem lehetett. Persze a kettőt nem lehet egy lapon említeni, mivel véleményem szerint, ebben a westernben nem volt kiemelkedő alakítás, ahogy Trintignanté sem volt az.

előzmény: ender1112 (#25)

2013-06-10 20:16:09 ender1112 (2) #25

Nem tudom, miért dicséritek annyira Trintignant. Egyáltalán nem hiteles a bosszúálló szerepében.

2013-06-08 00:54:52 bali113 (3) #24

Szeretem a westerneket. Van néhány kedvencem is. Ez a film nem tartozik közéjük. Paradox érzéseim vannak ezzel kapcsolatban. Mivel ez egy remekmű. Tudom. Realista. Általában ezt a stílust kedvelni szoktam. Minél közelebb áll a valósághoz, annál jobb. A végeredmény mégsem működik számomra ebben az esetben. Megpróbálom kifejteni, miért is.
Ehhez a stílushoz, látásmódhoz, kell egy bizonyos rendezői attitűd. Hogy ez, hogyan jelenítődik meg a vásznon közel sem mindegy. Egyrészt, hogy átjön-e a rendező lelkivilága a vászonra, másrészt, hogy onnan a néző hogyan dekódolja az információt. Számomra itt jöttek a problémák.
A kamera típusa egy enyhén kopottas hatást hozott létre, ami hozzájárul a látásmódhoz. Ehhez hozzájön, hogy a világításnál nincsen spot hatás, szinte mindenhol általános derítést használtak, azt is pont úgy, hogy a kamera stílusát kiemelje. Nálam ez nem éri el a kívánt hatást, mert látom, hogy profi a beállítás, de mégsem működik. Émelyítő érzést kelt. Ez is realista hatás lenne? Lehet.
Továbbá a forgatókönyvvel is problémáim voltak. Mivel tökéletesen passzol a képhez és a fényhez, de túl egyszerű. Az embervadászattal kapcsolatos westerneknek egész sorát vonultatta fel a filmvilág. Ebben alapvetően nincs potenciál. Csak abban az esetben lehetne különleges, ha kapnánk valami pluszt, de nem kapunk. Nem történik semmi különleges. Csupán a végkifejlet, ami hozzájárul a fentebb sorolt realitás érzethez, amit a vérhatás minden egyes sérülés után fokoz. További nagy problémám, hogy egyáltalán nem jött át a karakterek által képviselt motiváció. Egy pillanatra sem éreztem, hogy azonosultam a filmmel, vagy valamelyik szereplővel. Mivel a karakterek is annyira hagyományos kinézetű, viselkedésű emberek, ami teljesen kapcsolódik a film egész valójához. A hős és a főgonosz karakter is ide tartozik sajnos, ami nálam nem válik a film hasznára.
A zene… hát az még néhol még idegesítő is. Nyoma sincs a klasszikus westerneket annyira meghatározó „Ennio Morricone érzésnek”. Talán ez a leggyengébb pont nálam.
A legnagyobb erénye a filmnek viszont a végkifejlet, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ne süllyedjen a tucat filmek szintjére. Ennek nagyon örültem, és őszintén szólva, meg is lepett. Semmi szájbarágós megszokott vége érzés, és itt kaptunk valami újat is. Hozzá tud adni még egy adag realitásérzetet a filmmel kapcsolatban, mivel az emberek hajlamosak azt hinni, hogy a vadnyugad olyan volt, amilyennek a klasszikus westernben ábrázolták, pisztolypárbaj, csokolédé, tejszínhab. A valóság inkább azt mutatta, hogy a ,,hősök" inkább hátbalőni szerették egymást, nem pedig szemtől szemben kiállni egymással. Persze ez már nem illene szervesen az Egyesült Államok propaganda gépezetéhez. A vége azért is nagyon ül, mert létezett egy alternatív befejezés is, ami felborította volna a film egyensúlyát, mondanivalóját. Örülök, hogy a vágóasztalon maradt.
Összefoglalva, minden klappol, de mégsem klappol. Hiányérzetem van, de mégsem. Talán a legfontosabb, ami meghatározó, hogy nem kedveltem ezt a filmet, és szerintem nem fogom többet megnézni. Már a Djangonál is éreztem, hogy nem leszek Corbucci rajongó, a Halálos csönd után határozattan kijelenthetem, elismerem az erényeit a rendezőnek, de munkáit megkedvelni soha nem fogom.

2013-04-16 01:26:32 HejjaX (4) #23

Alternatív befejezés (angol felirat bekapcsolható).

2013-01-23 11:50:17 opposition (5) #22

És a film csak annyiban spagetti western, hogy
- van egy "párbaj" a végén, majd
- ellovagol a szőke kékszemű "hős"...

2013-01-23 10:47:36 opposition (5) #21

Leone más liga, filmjei nem összehasonlíthatóak más művekkel; az Ő pontozása 5-től kezdődik... :)

Ez a film viszont valóban 'az az emelet, csak más ajtó'. A kései westernek reménytelen, havas tájai, a brutalitás, a romantikamentes nyugat talán más westernekben nincs is ennyire erősen jelen. Ehhez társul nagyon erős színészi játék (Trintignant olyan cool, mintha miatta lenne havas a táj, Kinski pedig pont olyan undorító, mint mindig), a remek rendezés és zene.

2012-01-16 14:28:49 Dynast Grausherra (5) #20

Nehezen osztályoztam le ezt a filmet. Leone Dollár-filmjeihez képest (főleg a második résszel összehasonlítva, mert ahhoz a fejvadászat miatt bizonyos mértékben hasonlít) a karakterek kidolgozottsága sokkal gyengébb. Silence még Eastwood névtelen embereinél is távolabb áll tőlünk. Burnett sheriff jó, de csak jó. Klaus Kinski fejvadásza viszont kiváló. Igazából ő uralja ezt a filmet, bár túlságosan ő se kerül közel hozzánk. Ez szándékos húzás lehet, mert valahogy maga a film sem engedi igazán, hogy elmerüljünk benne. Ellentétben Leone alkotásaival kissé távolságtartó, legalábbis én így érzem. De a képi világa nagyon gyönyörű, eddig még nem láttam hófödte tájon játszódó westernt, ami külön plusz pont. Nagyon jól illik ehhez az illúziók nélküli, reménytelen világhoz.
Ami igazán hozzásegíti a zseniálishoz, az a befejezés. Az alternatív változattal csak egy gyenge hármast érne.

2011-08-10 21:36:38 Tenebra (5) #19

Szerintem megdöbbentő film. Nem is gondoltam volna, hogy a spagetti westernek között is van egy ilyen nagyon fajsúlyos, szinte már művészfilmbe hajló alkotás. Szinte már "tarrbélás" a film, de mindenképp "herzogos", annyiban, amennyiben itt a remény szikrája sincs meg a happy endre.

Pont emiatt tetszett.

Sokak meg pont emiatt utálják. Megérdemlik. ;)

Számomra nagy hatású mű.

2011-06-27 19:28:30 ronin07 (?) #18

Príma, megalkuvást hírből sem ismerő, végletekig pesszimista és dekonstruktív italo western. Corbucci lemond a Django szétzúzott kézfejeken, véren és poron át vezető szerelmetes diadaláról, ehelyett átadja a helyet az apokalipszisnek. Szakad a hó, előrejelezvén a Véget (gyökeres ellentétben a Will Penny hegyi lakának otthonosságával), az ártatlanok golyót kapnak, a fináléban vaksötét borul a kisvárosra. Trintignant ugyan zseniális a kezdetben legyőzhetetlenként, csaknem misztikusként beharangozott néma idegen szerepében, de a show-t Klaus Kinski lopja el: Loco szerepében nem üvöltözik, ehelyett ördögien visszafogott és amorális. Egyfolytában csal, sima beszédével tesz pokollá életeket, az antihőstől tanulja el a kiprovokált önvédelmi lövést kizárólag az ártatlanok lemészárlásáért, és ígérete ellenére sem tartja be a konvencionális párbaj szabályait (ezt persze várni is lehet tőle). A halál csendjében a jóság már rég halott: a törvényszolgák becsületes állampolgárok életét teszik tönkre, a havasokba hajszolják őket spártai életet vezetni, és ezek után bűnözőknek nevezik őket, míg a gerinctelen Pollicut békebíró törvényszolgáinak fogalmuk sincs arról, hogy tetteik a legalitás álcája mögé bújtatott gonoszság. Nekik ez a kenyerük, ahogy Loco fogalmaz, és kész, így Corbucci westernje társadalomkritikaként is kiváló és fájdalmas. Illúziók sincsenek, ebben a világban még a gyors kezű főhős imágója is porrá lövetik. Ilyen lenne, ha a Fennsíkok csavargója rémálmokat generáló acid westernes képsorai túlsúlyban lennének és egy pokoli fináléhoz vezetnének, vagy, ha Clint Eastwood Névtelenjét a laza szivarrágás után szétlőtt és megégetett kézzel magatehetetlen, a szerelme alatt fekvő hullaként látnánk viszont a Dollár-filmekben.

2010-12-26 12:02:53 Dorian Gray (?) #17

Látom volt vita az amcsi/olasz westernekről. Nekem az abszolút kedvencem az Újra szól a hatlövetű ha már mondani kell valamit, és még nem említette senki:) Ezt meg megpróbálom beszerezni, hogy megnézzem.

2010-07-12 20:51:10 Hannibal Lecter (3) #16

Corbucci megjátssza azt, amit csak kevés westernrendező. Vérrel, szarral, árulással, cinizmussal önti el a haldokló Nyugatot, amit amnesztiára váró, pusztaságba száműzött haramiák, nyálukat csorgató, pénzéhes fejvadászok, aljas békebírók és jó szándékú, de tehetetlen seriffek laknak be elszomorító erkölcsi sivatagosságukkal. A gond az, hogy a rendező túlzásba viszi az eltorzított típusfigurák macskaegérharcát, statikus, maró gúnyban megforgatott kötélhúzásait, néma, ingerszegény útonállót farag a magányos hősből, csöndes szarkazmussal "propagálja" a nyers és számító fejvadászetika társadalmi törvények felett aratott észrevétlen diadalát, de arra nincs ereje, hogy valódi egyéniséggel, szívvel-lélekkel vértezze fel a filmjét. Bármennyire is merész és provokatív A halál csöndje, számomra nem nyújtott maradandó élményt. Morricone zenéje viszont a vadnyugatnak ebből az emészthető, de túl harsányra rendezett, feledhető halotti torából is kiragyog.

2008-06-06 13:33:02 mortimer ezredes (3) #15

Külföldön létezik dvd kiadás ehhez a remek filmhez. Az extrák közt szerepel az alternatív befejezés,(amit külön az észak-afrikai piac miatt forgattak le,ahol kiemelten nagy népszerűségnek örvendett a spegettiwestern),ami teljesen különbözik a filmbe végül bekerült befejezéstől.
A seriff bevágtat a városba egy rakás fegyveressel, akiket erősítés gyanánt hoz, és lelövöldözik Tigerot és bandáját.

2008-02-11 14:25:50 sartana (5) #14

hiába.Sam Peckinpah maga a nagybetűs WESTERN.

előzmény: deviant (#11)

2007-11-28 08:27:22 sartana (5) #13

Amiket felsoroltam 12. hozzászólásnál, azokat
megakarom szerezni.

2007-11-28 08:26:45 sartana (5) #12

Teljesen mindegy. Tehát A halál csöndje klasszikus western a maga sötét, durva hangulatával. Az is marad. Csak egy átkozott
DVD-kiadás jól jönne már.
Az amerikaiak közül a tucatfilmeket nem szeretem
egyébként(még az olaszban sem), ahol mindig
ugyanaz van.
A 73-as Winchester
Rio Bravo
A félszemű seriff
Aki megölte Liberty Valance-t
Együtt vágtattak
A meztelen nyom

2007-11-27 17:16:22 deviant (?) #11

nem szabad ezen a szinten leragadni: az egyik koszos, az jó, a másik meg jól fésült, az szar, mert az nem is olyan vót. nem leone szarta western, még akkor is, ha legalább két nagyon nagy klasszikust letett az asztalra.

előzmény: sartana (#10)

2007-11-27 15:12:05 sartana (5) #10

A világ egyáltalán nem volt elegáns. Se akkor, se
most. Leone és Peckinpah ezt be is bizonyította
a filmjeivel, és az két Mester művei még mindig
mérföldkövek.

előzmény: deviant (#5)

2007-11-27 15:09:32 sartana (5) #9

Az Aki megölte Liberty Valance-t is érdekel, mert
olvastam, hogy érdekes és egyedi sztorija van.

2007-11-26 20:36:05 Olórin (4) #8

A Hondo az egyik legtipikusabb amcsi western, ami létezik - mondjuk annak egészen pofás darab, de inkább Ivannak ajánlanám, mint neked.

előzmény: sartana (#7)

2007-11-26 20:13:57 sartana (5) #7

Azért A félszemű seriff érdekel.Talán a Hondó is
(Al Bundy kedvenc filmje, amit sosem tudott meg-
nézni).

előzmény: Ivan/ (#4)

2007-11-26 17:46:41 Olórin (4) #6

mondjuk inkább, hogy minden idők legnagyobb westernhőse, a színész szót meg tartogassuk azoknak, akik tudnak játszani:)

előzmény: Ivan/ (#4)

2007-11-25 22:51:51 deviant (?) #5

nem is értem, hogy lehet összehasonlítani az olcsó olasz westernt a végletekig elegáns amerikaival? tény, hogy készültek jó spagetti westernek, de csak azért az egekig magasztalni mindet, mert az egyeseknek antipatikus wayne azt mondta, hogy nem jó... érdekes.

2007-11-25 22:21:36 Ivan/ (4) #4

Fel nem foghatom, hogy valaki aki szereti a westerneket, hogy utálhatja ennyire minden idők legnagyobb western színészét, John Waynet. Láttál egyáltalán olyan alapfilmeket tőle mint pl. az Aki megölte Liberty Valance-t vagy Az üldözőket?

előzmény: sartana (#3)

2007-11-25 12:39:06 sartana (5) #3

John Wayne ezt a filmet is utálta.Szerintem
az öreg féltékeny volt az olyan nála mérföldekkel
jobb színészekre, int Trintignant és Kinski.
Meg nem bírta nézni a valódi világot, amit ez a
film és még sok ehhez hasonló bemutatott.
Csak néhány a sok kiváló western közül:
Egy maréknyi dollárért
Pár dollárral többért
A Jó, a Rossz és a Csúf
Volt egyszer egy Vadnyugat
Egy marék dinamit
Délutáni puskalövések
Vad banda
Pat Garrett és Billy, a Kölyök
A halál csöndje
Django
A harag napja
The big gundown
Face to Face
The gunfighter
Idegen a cowboyok között
Roy Bean bíró élete és kora
A törvényen kívüli Josey Wales
Nincs bocsánat
Tombstone-Halott város

2007-11-18 22:01:06 Timon (4) #2

Egyetértek, remekmű, kihagyhatatlan élményanyag minden western ragongó számára.
A történet alkotóelemei a téli, hófödte táj; éhező nincstelenek vérdíjjal a fejükön; pénzéhes, kíméletlen fejvadászok; egy névtelen néma hős; és egy frissen kinevezett megvesztegethetetlen seriff.
Corbucci a "peckinpahos" brutalitást ötvözte a "leonés" stílusjegyekkel, mindezt a Morriconétól megszokott dallamok kíséretében.

A végkifejlet váratlanul tragikus és drámai, ugyanakkor sorsszerű, hiszen egy romlott világban, ahol az értékek pusztulásra vannak ítélve - és a pénz dominanciát élvez mindenek felett - nincs helye a jóknak.

2007-11-13 19:45:40 sartana (5) #1

Mestermű.A Dollár-trilógia mellett egy másik klasszikus olasz western.