Marie Antoinette (2006) ☆ 👁

(Sofia Coppola)

amerikai-francia-japán dráma, életrajzi film, történelmi film

3,2
★★★☆☆
268 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2023-01-14 14:44:45 Channá (2) #22

Milyen szép csöpögős filmet sikerült csinálni, egy kimondottan érdekalapú házasságból.
Ez a Marie Antoinette és férje is, hogy csak áldozatok lettek ebben a filmben, és a parasztok, minden ok nélkül lázadtak fel.
Tucatból is a rosszabb.

2020-03-12 03:13:42 Ugor (4) #21

Sikerült menet közben megbarátkoznunk, a film és én. Voltak ellenszenveim először, aztán eloszlottak. Jó vizuális érték ez. Nem ebből kell történelmet tanulni, ez csak egy eredeti alapokra kifeszített újmintás hímzés. De annak kifejezetten jó.

2017-11-24 00:01:55 Neela (5) #20

Ilyen sok negatív vélemény egy ilyen jó filmről? :O szerintem fantasztikusan bemutatja a kort, a szigorú francia etikettet és az ebbe belecsöppenő elkényeztetett, de bájos, lázadó tinit. Bemutatja a versaillesi celebvilágot, pont úgy, ahogy Marie Antoinette látta. Megkapjuk a rá nehezedő irtó nagy nyomást, amit se ő, sem a férje nem képes kezelni, azt a valódi Párizsról való tudatlanságot, ami valószínűleg tényleg jellemezte őket. A film nagyon szórakoztató és egyben elgondolkodtató, én empátiát éreztem a királyi párral kapcsolatban. És külön örültem, hogy nem a kivégzésekkel fejezték be - így is épp eléggé át lehetett érezni a reménytelenséget, felesleges lett volna még a tárgyalásokkal, bebörtöntönzésekkel, lefejezéssel húzni az időt. Mind tudjuk, mi lett a vége.

2013-07-30 12:44:14 Tibcsaninja (3) #19

Az a nagy baj ezzel a filmmel, hogy bár az általatok említett problémák miatt nem tényleg nem jó, de lehetett volna kiemelkedő is. A látványvilág (fényképezés + kosztümök + díszlet) zseniális, nekem a zene is bejön, de a sztori tényleg kuka. Ha a drámai szálat erőltetik, és tényleg bemutatják a királynő életét, nem csak pár dolgot villantanak fel, akkor ez az egész nagyon jól is sikerülhetett volna! Például az elfogásukat követő időszak maga kitehetne egy egész filmet, ez meg egyáltalán nem foglalkozik vele. Magyarul az élet/történelem egész jól megírta a forgatókönyvet, sajnálom, hogy hollywoodnak ez nem kellett...

2013-06-26 16:45:02 critixx (1) #18

"de anakronisztikusan idealizált a főszereplő, egy csodás, érzékeny 20. századi lány, aki a valahogy a 18. század végi versailles-i udvarba keveredett"

Sofia Coppola valószínűleg önmaga vágyott imázsképét próbálta beledolgozni ebbe a filmbe. Ilyennek szeretne látszani, sőt az is lehet, hogy ilyennek látja saját magát. Az igazság az, hogy a szélrózsa minden irányába széttárta a lábait, melyek közé így Hollywood erekcióképes férfilakosságának jelentős hányada kapott bejárást, majd ezt, illetve apja nevét és kapcsolatait kihasználva rendező lett. Broáf.

előzmény: sleepingdancer (#15)

2013-06-26 16:16:12 csabaga (3) #17

Igen,hiszen Mária Terézia lánya,a nemiséggel,szexualitással kapcsolatos teljes ismerethiánnyal,ahogy az ő gyerekeinél,lányainál szokott volt és a Habsburg udvarban sokáig így is maradt,de más európai dinasztiában szintén...
Lásd:Sissy

előzmény: sleepingdancer (#15)

2013-06-25 23:44:31 dézi (5) #16

nincs itt egy pozitív vélemény sem? nekem tetszett, hogy szembemegy minden elvárással, amilyennek egy kosztümös filmnek "lennie kell"... fókusztalan, anakronisztikus - nálam ezek pozitívumok, a zenéjéről nem is beszélve. :) ez pedig "olyan filmet készítünk mintha maga M.A. is rendezte volna" nem is értem, hogy lehet negatívum? éppen emiatt különleges.

2013-06-25 22:57:48 sleepingdancer (2) #15

Amíg meg nem születik az első gyerek, addig van a filmben némi dráma, utána kifullad, és nem tart már sehová. Úgy is ér véget, sután, a hosszúsága ellenére szinte befejezetlenül, pedig a forradalom miatt éppen kezdene érdekessé válni a királyi pár sorsa. És az még hagyján, hogy fókusztalan a film, de anakronisztikusan idealizált a főszereplő, egy csodás, érzékeny 20. századi lány, aki a valahogy a 18. század végi versailles-i udvarba keveredett. Színpompás tévedés.

2012-10-11 15:26:46 jesi (2) #14

Negatív észrevételeim vannak a filmmel kapcsoltban:
-nagyon amerikai film készült
-a kosztümöket ha eltüntetnénk, akkor egy amerikai timi-vígjátékot kapnánk
-a zene nem illik a korba
-mézes-mázos rózsaszín

2011-12-08 15:28:39 dézi (5) #13

aki ilyesmire kíváncsi, az inkább egyiket se nézze szerintem, mert nem fogja érteni. :D

előzmény: Il Matto (#12)

2011-12-08 15:07:14 Il Matto (2) #12

Végtelenségig nyújtott (annak tűnt) vontatott dögunalom, erőltetett nemkorhű zenével mert attól lesz az egyediség meg a mondanivaló. Ékes bizonyíték arra, hogy a rendezői nagyság nem örlődik a génekkel. Alig vártuk, hogy vége legyen. Mondhatnám, hogy Kirsten Dunst fedetlen fara plusz pont, de akkor már inkább nézd a Melancholiát ,ott cici is van.

2011-09-18 02:59:00 BladesOrsi (2) #11

Szimplán rossz.

2009-04-20 11:20:24 Hornyai Lili (2) #10

A zene valóban rendezői elképzelés miatt nem volt klasszikus. A kontrasztot akarta ezzel érzékeltetni, és ez nekem még tetszett is. De valóban Mária Terézia megszületése után a film teljesen leül és nem történik semmi. A mezőn mászkálós jeleneteket nem is értettem, teljesen feleslegesek voltak. És a végén olyan üresnek tűnt visszamenőleg az egész film. Az első óra még ért valamit, de utána.... csalódás, csalódás, csalódás.

2009-04-14 11:25:53 kulcsar03 (2) #9

Kirsten Dunst nekem nagyon bejött ebben a szerepben, de úgy van ahogy már elöttem is leírták: Ő és a jelmezek kevés voltak ahhoz, hogy megmentsék a filmet. Számomra unalmas volt a felétől, a lényeget kihagyták, hogy mi miért hogyan. Néhány zeneszám kb az Ameikai skate-punk-os srácokról szóló filmekbe illet bele...

2009-03-13 00:37:42 s.csaba (2) #8

Én azt vártam, hogy kicsit helyre billentse a képet M. A.-ról. Ha tetszik lemossa a gyalázatot, amit az elmúlt két évszázad rákent (meg amit a kortársak). Ez nem történt meg, de mégsem írnám le a filmet. Még így, tartalom nélkül is megkapó volt.

2/5

Kimerítő háttérinfók M.A.-ról és koráról hiteles, katolikus-ultrakonzervatív forrásból blog formában:

http://teaattrianon.blogspot.com/

2009-03-13 00:18:04 terika (2) #7

Én azt értem, hogy M.A. kb. ennyit foghatott fel a történésekből, de azért a rendezőnőnek nem kellett volna M.A. IQ-ját alapul venni a rendezéshez.
Valahogy így érzek én is. Alig bírtam ki a filmet. Nem tudom eldönteni, mit akarta a film. A zenei bevágások nem jöttek össze egyáltalán a filmmel (nem stílusban, az egész kerálmány ahogy előadta magát ellentétessé vált).
Egyébként nagyon jó akar lenni ez a film, tényleg érzik rajta, de valahol elvész az egész koncepció (már ha volt) és a dugájába dől. És végső soron el lehet mondani erről, hogy semmiről nem szól.

2009-01-11 10:41:48 Jereváni Rádió (2) #6

Akármennyire is tetszett az Elveszett jelentés, a Marie Antoinette akkora tévedés Sofia Coppolától, hogy az hihetetlen. Azzal kb. mindenki tisztában van, hogy a csúf véget uralkodóné hülyepicsaság és puccparádé tekintetében korának Paris Hiltonja volt, de azért a nyafogáson kívül mást is illett volna bemutatni a rendezőnőnek. Mert az egy dolog, hogy mindent M.A. szemszögéből mutatunk meg, az meg egy másik, hogy olyan filmet készítünk mintha maga M.A. is rendezte volna. Díszes a társaság, díszesek a kosztümök, férjünk töketlen, én meg sóhajtozok a nagy jólét és képmutató etikett között. Az egész történet szétfolyik, szétesik, nincs vezérfonal, nincs sztori. Van valami két mondat arról, hogy ez azért mennyibe fog kerülni, a végén meg már hipp-hopp ott vannak a parasztok kaszákkal. Én azt értem, hogy M.A. kb. ennyit foghatott fel a történésekből, de azért a rendezőnőnek nem kellett volna M.A. IQ-ját alapul venni a rendezéshez. Azok a gitárpop/alter/indie számok meg mi célt szolgálhattak? Rejtély. Ugyanis klasszikus zene is felcsendül a filmben, tehát különösebb funkciója nincs. Modernre akarták venni a figurát? Inkább kínosan modernkedő lett a végeredmény.

2008-07-16 13:55:29 Semilly (3) #5

A zene azért nem klasszikus (nem mintha utána néztem volna, csak gondolom:D), mert mondjuk itt az a kontraszt a lényeg, ami Marie Antoinette személyisége, életkora és történelmi kora között van. Ez a feszülő ellentét az, ami az egész film alapját képezi. A zenével Marie Antoinette-hez kerülünk közelebb.

2008-01-28 18:28:24 matykocska (2) #4

Az egész film olyan esetlen. Először is a zene nagyon nem passzol a filmhez. Nincs vele semmi baj, de valamilyen klasszikus zene v ilyesmi jobban felidézhette volna a korhangulatot. De ez a film legkisebb baja, az egész unalmas, fárasztó. Sofia Coppola színészként sem vált be, de rendezőként sem erős. Azért persze még csinálhat jó filmet, de ez nem az volt...

2007-06-21 11:03:00 Gaby (3) #3

Bocsi, óriási nagy marhaságot írtam:D Az Elveszett jelentést akartam írni, nem tom, hogy vetemdtem erre, baromi hülye vagyok, még jó, hogy elolvastam még egyszer, mit is írtam...Fogjuk a hőségre.................:S

2007-06-21 11:00:19 Gaby (3) #2

Nah igen, teljesen egyetértek veled- ráadásul a történelemhűség sem az erőssége a filmnek. Viszont KIrsten Dunst(nálam kivételesen, mert nem tartom egy tehetséges színésznőnek)aranyos, egyenesen bájos a filmben, bár ezzel nem tudja megmenteni a filmet. Valahogy akkor kezd átmenni pocsékba a Marie Antoinette, amikor megszületik az első gyereke...
Viszont a jelmezek nagyon jók,le a kalappal a tervező előtt!Persze, ez egy kosztümös filmnél alapelvárás, de sztem itt messze túlmenően jobb látványt nyújtanak az öltözékek, mint más ilyen filmekben.
A legnagyobb problémám a filmmel: én azért Sofia Coppolától az Egy veszedelmes elme után valahogy többet, jobbat vártam...

2007-04-25 12:03:39 Olórin (3) #1

Az első fele még egész jó, élvezetes, érdekes és főként mulatságos az udvari élet mindennapjainak bemutatása, de a második órára nagyon leül, és egyre kínosabbá válik, hogy szinte nem szól semmiről. Ráadásul úgy kell felállni a filmtől, hogy a címszereplőről alig tudunk meg valamit, azt pl, hogy miért rühelli őt a francia nép, sikerült elintézniük kb két félmondattal.