Inland Empire (2006)

Első próbálkozásra 8 perc…

Már többször próbáltam, most valahogy sikerült. Talán. Azt nem mondhatom, hogy benne voltam, hogy megéltem, de azt hiszem, hozzáedződtem a feladathoz. Nem vártam azt, amit máskor, nem nagyon tudom bármihez hasonlítani ezt a filmélményt, és azt hiszem, hogy végig topon kell lenni ahhoz, hogy közebb juss hozzá. Laura Dern... valamiért mindig ambivalens volt nekem, volt, hogy nem szerettem, volt, hogy valamennyire igen, hát itt lenyűgöző. Megértette Lynch-et, sok szereplő megértette, tudta vinni egyirányba a szekeret, de ez a film még akkor is élmény sokszor, ha nem egészen érted. Azt sokszor megéreztük már, hogy valóságba csomagolt fikció vagy a film a filmben mit jelent, itt ez túlmegy a szokványon minden tekintetben, és még azt sem mondhatom, hogy túlbonyolított. Egyszerűen szándékokból, érzelmekből és tényleges történésekből szövődik a vászon, és van olyan hangulati eleme, több is, ami csak azért van, hogy fokozza a hatást. Most így utólag még a szatíra is megállja a helyét, mikor mit veszel annak. A fényképezés, a kameraállások meg tényleg egy kísérleti film iskolapéldái.

Felelősségem teljes tudatában nem merném kijelenteni, hogy mindent értettem a filmből. Sőt. Szerintem a történet nem is érdekes, inkább másodlagos. Nem is fontos érteni, hanem érezni kell. Hasonlóan a giallo filmekhez, itt is az általa kiváltott érzelmek fontosak. Néha kínszenvedés, de érdemes végignézni, mert ha beszippant, a vége katarzist is okozhat, amit meg kell becsülni, mert nem sok film képes ezt kiváltani. Főleg mostanában nem. Nagy kár, hogy Lynch-nek valószínűleg ez az utolsó filmje.

Ritka különleges filmélmény. Az igazán nagy teljesítmény az, hogy bár a történetet nem értem (ahogy olvastam a keletkezés körülményeit ez nem is túl meglepő), a drámai ereje mégis átjön. Azt hiszem továbbá, Lynch erejét a nem lineáris filmjeiben jelentős részben a középpontba állított színésznői adják, legalábbis ezzel tudom magyarázni, hogy ez a cselekményfolyam (mert ez talán jobb szó rá, mint a történet) Laura Dern-el elkapott, szintén imádtam a Mulholland Drive-ot Naomi Watts-al és Laura Harring-el, viszont a Lost Highway Patricia Arquette-el kevésbé tetszett (azért persze jó az is).

Lynch filmje túllépett a klasszikus mozifilm kategóriáján - ahogy a Filmtett kritikusa írja, találóan.
3 (vagy több) film in 1.
Régóta rakosgatom, kerülgetem ezt a DVD-t, de most rászántam magam. És nem bántam meg.
Azt hiszem, hogy megcsíptem a megfelelő hangulatot ehhez a különös filmhez.

Én tényleg nagyon akartam szeretni ezt a filmet. Annak idején alig vártam, hogy kijöjjön DVD-n, meg is vettem egyből, de beletört a bicskám. Kétszer futottam neki az idők során, de hiába. Lynch-re való tekintettel adtam két csillagot, meg a színészek is szemmel láthatóan jól játsszák azt a valamit, amit rájuk osztottak.

Odavagyok Lynch filmjeiért, de ettől totálisan padlót fogtam. Érthetetlen, élvezhetetlen (ha csak az összevisszasága nem az), és annyira ugrál az átfedések között, hogy ezt összerakni szerintem a rendezőnek sem sikerült, nemhogy a nézőnek.

Na jó, itt vereséget szenvedtem. Nem tudom... és még csak az sem vidít, hogy többen mások sem értik. Attól még lehet bennem a hiba. Széttárom a kezem, megnéztem és nem tudnám értékelni sehogy.

Ez a film annyira sok akar lenni, annyira túl akar mindent szárnyalni - és még mindig nem értem, hogy mi volt az igazi értelme-lényege?! Lehet, hogy "buta" vagyok!? (Azok a nyulak mi a csudát kerestek ott?!)
Ha valaki nagyon érti, hogy mi volt az értelme ennek, írhatna nekem egy levelet! :) Megköszönném! :))

Eddig kétszer néztem meg. Az itten kommenteket is elolvastam, de azt hiszem újra meg kell néznem. A film különös hangulata nem engedi, hogy csak úgy leülj és megnézd. A majd három óra meg riasztó is egy kicsit.
Azokat is megértem, akik szerint ez a film rossz. Nem éppen a tipikus film, krimi vonal ide vagy oda, inkább idegesítő olykor, mint érdekes. Ettől függetlenül igen nagy élmény szerintem ezt a filmet végignézni.

Én magára a sztorivázra értettem, hogy többnyire zűrzavaros, kibogozhatatlan és felesleges is teóriákat gyártani. Az egy másik dolog, hogy a zavaros felszín alatt milyen üzenet lapul, azt én sem vitatom, hogy a lényegi magvához a filmjeinek, ha nem is könnyen, de el lehet jutni egy kis agytornával, de a nagy egész sosem áll össze tökéletesen. Az Inland Empire-el ez a baj, hogy nem csak te, hanem én se jöttem rá a mai napig, hogy voltaképp ezt a filmet minek is szánta.

Szerintem a filmjei nagy részében igenis van mélyebb tartalom, és többszöri nézés után ezek felismerhetőek a nézők számára. De az Inland Empire egy értelmetlen, felfoghatatlan alkotás. Aki rájött, hogy mit akart közölni ezzel a filmmel Lynch, az közölhetné velem mert tényleg nem tudok rájönni.

Sztem a többi filmjében is csak az illúzió létezik (az Inland Empire-ben még ez sincs meg), hogy megfejthető, én még a Mulholland Drive-ra vagy az Lost Highway-re se találtam egyetlen olyan magyarázatot sem, ami kikezdhetetlen lenne, pedig egy időben beleástam magam ezekbe. Lynch filmjei messze túlmutatnak a racionális gondolkodáson. Fölösleges elemezgetni ezeket a filmeket, mind a rendező végtelenül elborult tudatalattijának kivetülései.

Mondjuk mennyire megfejthető? Ha úgy érzed, hogy te megfejtetted, akkor nagyon sok kérdést fogsz kapni :)

Szerintem David Lynch legrosszabb filmje. Az egész annyira zavaros, értelmetlen (legalábbis a számomra). A többi filmjei nehezen, de megfejthetőek, viszont ez...

Nem akármilyen hangulat, a rajongók által mindig frissen tartott fórumos viták világszerte, ugyanakkor szerényebbek mondható kampány előzte meg az Inland Empire-t.

Az új technika és a kísérletező jelleg mellett igen jól érzékelhető hangulatában a jellegzetes (a film első felére gondolok itt elsősorban) Lynch művek szimbólum és utalásrendszere.
Ennek megfejtése most is (remélhetőleg a már edzett és sokat tapasztalt) nézőre vár.


Most azonban nem csak simán nehéz a néző dolga…A rendező néha el-el engedi a kezünket a megoldás keresésében és teszi ezt durvábban mint mondjuk a Mulholland Drive esetén tette.

A film a filmben elbeszélő technikát illetve a látomás látomása megjelenítést nem Lynch használta először. Bunuel A burzsoázia diszkrét bája című filmét, de akár személyes kedvencemet Huszárik Csontváry-át is citálhatnánk jó példaként.

A cselekmény alapvetően két világban játszódik, amelyek közötti átmenetet van hogy nehezen kivehető de van hogy egyértelműen egy falon elhelyezett felirathoz köthetünk.

A kritika, a görbe tükör megint Hollywood és a nehéz színészpálya elé van állítva, mégpedig úgy hogy azt a prostitúcióhoz hasonlítja.
Igen, van alapja ez nem is kérdés…de nem láttuk már ezt pár éve a rendezőtől ? Arról nem is szólva hogy azon mű zsenialitást nem nagyon lehet túlszárnyalni.

A kiábrándító igazság az hogy ezt a cselekményt, mögöttes tartalmat simán a játékidő felébe bele lehetett volna tenni, a nélkül a veszély nélkül hogy zanzásított sűrítményt, felületes összefoglalót kapna a néző Lynch-től.

Ugyanakkor külön említést érdemel a nyúlmaszkot viselő család televíziós fel-fel tűnése.
Kiváló az aláfestő hang (!) illetve a díszlet. Nem titkolt a parodisztikus, gúnyos jelleg ami a primitív nevető közönséget ostorozza, akik mindenen nevetnek ha éppen már rég tették azt. Így nevettek ti, és így írnak az ottani szerzők – Ahogyan Karinthy munkája az Így írtok ti stílusparódia úgy David Lynch is kritizálja a szakbelieket, azok munkáit csak nem az irodalom hanem a saját filmnyelvi eszközeivel.

10/4-5

Ki gondolta volna hogy Terry Crew-nak lesz cameoja egy Lynch alkotásban...És hogy ki is ő ?

Máshol már többször láthattuk, pl:

[link]

idézet : Daemiaen 2007-11-19 #16

Megannyi pozitív kritikában olvasni az összehasonlítást a Mulholland Drive-val (naná, ugyanis egyik sem nagyjátékfilmnek készült)

És a Mulholland ennek ellenére mennyivel is jobb film mint a sokat dicsért Lost Highway ;)

Ez a film többet adott mint hittem a kritikák után. Persze a Lost highway-nél így is rosszabb

Szerintem Lynch legrosszabb filmje. A jo reszeket is a regebbi rovid filmjeibol vagta be. Sokszor nagyon unalmas es a tartalom is karcsu... Sajnos.

De főleg szép...

Nagyon jó és szép ez film.

Ha 100 perces lenne a film akkor szerintem jó lenne. De így dög unalmas néha...
Mintha egy huszadrangú Lynch imitátor rendezett volna a MD alapján. A kép meg szörnyű.

na én csak ma néztem meg, de bennem is abszolút kérdésként merült fel, hogy most én vagyok csak gyökér (hiába figyelek) vagy tényleg érthetetlen?
a legnagyobb problémát abban látom a filmmel kapcsolatban, hogy talán még egyszer vagy kétszer is meg kellene néznem egy abszolút vélemény megalkotásához, ebben azonban erőteljesen megakadályoz, hogy nagyjából 1 órával hosszabb, mint kellene, vagy egyszerűbben szólva, vannak benne bőven unalmas részek, amit viszont nem tudok a szellemi korlátoltságom számlájára írni..
azt megértettem, hogy csak digitálisra volt pénz, ennek ellenére én ezt abszolút pozitívan éltem meg, ennek hiányosságai kiegészítették az amúgy is tökéletes képi világot, emellett a zene szintén tökéletes volt, csakúgy, mint az "eléggé megöregedett" Laura Dern, akinek viszont 1 év mínusz már sok is lett volna, hiszen újrakezdő színésznőről van szó, aki már túl van ezen-azon, ha jól értem, azaz ezzel nem volt semmi baj..
végül: a legerőteljesebb kultúrsznobizmusom sem tud erre közepesnél jobbat adni, de igazából ez egy nagy kérdőjel marad, amíg nem lesz erőm újra, legalább kétszer nekimenni.
úgy érzem, hogy a film fogalmát lynch kegyetlenül öncélúan használja, de azért azt szögezzük le, hogy ha nem engednénk meg neki, akkor mi is elég öncélúak lennénk. neki biztos ez tetszett :D

Ez nem film. Ez egy kísérletezgetés: hadd lássuk, mi sül ki abból, ha nincs semmi forgatókönyv és dramaturgia. Mint ahogy a József Attila-i szabad gondolatok sem versek, csak gondolatok. (Leírom egy papírra azokat a szavakat, amelyek eszembe jutnak.)

Lynch pont ezt akarja, hogy vitatkozzatok ;p

Szerintem természetes, hogy egy új Lynch-filmhez máshogy állnak hozzá a kritikusok és a nézők is, mint egy "átlagfilmhez". Ő már letett annyit az asztalra, hogy ez megillesse. Talán QT-hez tudnám hasonlítani, mert mindketten viszonylag kevés filmet csináltak, de azok egytől-eddig jelentősek így vagy úgy, a filmtörténet részei. Mindkettőjüknek nagyon egyedi stílusa van, utánozhatatlan. És persze mindketten hűségesek a színészeikhez.
Nekem Lynch-től a Kék bársony és a Mulholland Drive is a kedvenceim között van, a Twin Peaks-sorozat meg főleg.
Már jóideje vártam az Inland Empire-t, de Daemi-hez hasonlóan én is félve ültem be rá. Előző este alapozásnak megnéztem újra a Veszett a világot, hogy meglegyen a Lynch-hangulat. Az biztos, hogy simán az Inland Empire Lynch legnehezebb filmje, ehhez képest a Mulholland, de még a Lost Highway is érthető filmek. A digitális kamera elég furcsa volt, olyan stílusa lett így, mint egy amatőrfilmnek. Nem voltak túl szépek a színek. Inkább ez ne terjedjen el nagyon.
Laura Dern eléggé megöregedett, főleg a Veszett a világhoz képest. Tudom, hogy közben eltelt több, mint 15 év, de Laura Harring és Naomi Watts sem fiatalabbak, mégis milyen jól néznek ki. Nem nagyon tudtam eldönteni, hogy most jó film-e vagy rossz, így kapott egy közepest. Az biztos, hogy a Mulholland sokkal jobban bejött nekem. De azért 1-2 napig ennek a képei is pörögtek tovább bennem. Egészen egyedi filmes élmény, az biztos.

nem értem, ez hol szemléletváltás. sosem forgatott olyan filmeket, amilyeneket írsz, hogy tehetne. és amit kb minden jobban ismert és elismert szerzői filmes megtehetne, mert a stúdiók sokuknak ajánlják fel, hogy trendi filmeket csináljanak. aztán persze vannak, akik jól el is kurvulnak (a lenti nevek közt is van egy-kettő, aki majdnem...), de nem belőlük kell kiindulni.

jó, nem arra gondoltam, hogy áttért a digitális technikára. sokkal inkább új szemléletváltás történt nála. lynch megtehetné, hogy nagy stúdióknak forgat twin peaks-szerű filmeket, angelo badalamentivel, jamie foxx-szal és a született felesgek sztárjaival... tehát csupa trendi csávóval és csajjal, de nem teszi. ő még azt is megengedheti magának, hogy egy először neten közzétett ötletet nagyjátékfilmmé gyúrjon. lynch a twin peaksszel már forradalmasította a televíziózást (hol lenne ma nélküle megannyi szarránézett tv-sorozat?), a jövőben talán megváltoztathatja a filmnézési szokásokat is.vagy nem. de legalább próbálkozik.

"a wild at heart például miben egyezik az imént említett két filmmel?"
hát sztem kb mindabban, amit lentebb felsoroltam.
Tarantino sztem nem fárad, inkább Shyamalan, akiben én egyre kevesebbet látok, viszont én amúgyis más nevekre gondoltam: Gilliam, Cronenberg, Jackson, Coenék, Gondry, Linklater, Aronofsky, akik most eszembe jutnak hirtelen. De ha a digitális technika használata már újszerő és kísérletezés, akkor még egy rakás más nevet lehetne sorolni, kezdve mondjuk Michael Mannal, ráadásul kommerszben kísérletezni még nagyobb bravúr, mint szerzői filmben.

miért?

spielberg kiváló rendező, de megújulni már nem fog. john willims, kaminski valamelyik tom... annyira már lep meg senkit. scorsese remake-el, végleg elfáradt. shyamalanben van valami, rá még érdemes odafigyelni. hiába embertelenül jó rendező fincher, hiába készít jobbnál is jobb filmeket, ha mindegyik thriller. tarantino ahelyett, hogy végre elkészítené a világháborús filmjét, inkább saját magát másolja - irtó bárgyú módon. nem bántani akarom, mindegyiküket imádom, csak megjegyeztem, hogy fásultak.

össze lehet vetni a lost highway a mulholland drive-val, de ez nem túl izgalmas. a wild at heart például miben egyezik az imént említett két filmmel? még nem láttam az inland empire-t, nem mertem megnézni. félek is tőle, mert gyűlölöm a digitális technikát a filmezésben, de örülök neki, hogy lynch valami újat akart létrehozni. azért a hatvanon túl ez is szép dolog.

Azért nem mondhatod, hogy a néhány nyilvánvaló kivételtől eltekintve (Straight Story, Dűne) nem ugyanazt csinálja (stílus, hangulat, képi világ, kibogozhatatlanul misztikus sztori) a Twin Peaks óta. Vagy mi új van szted mondjuk a Mullholland Drive-ban a Lost Highwayhoz képest? De persze ezt nem negatívumként mondom, a nagy rendezők általában pont azért nagyok, mert jellegzetesek, felismerhetők, az életművük határozottan épül valamire.

"talán ő az egyetlen élő amerikai rendező, aki hajlandó még kisérletezgetni, tehát megújulni."
ez viszont sztem nagyon durva túlzás, azért ne rakjunk ekkora glóriát a feje fölé.

és mit értetek stílus alatt? talán a műfajra igaz (talán, de arra sem), de hogy stílusra... persze, megvannak lynchnek a védjegyei - a sajátjai (nem úgy mint ritchienek például) -, de az nem igaz, hogy harminc éve ugyanazt csinálja. sőt, talán ő az egyetlen élő amerikai rendező, aki hajlandó még kisérletezgetni, tehát megújulni.

nem, még tényleg nem láttam a revolvert, de igérem: amint tehetem bepótolom. véleményt ezért nem is alkottam róla.

egyébként nem tudom, hány lynch-filmet láttál, de érdemes lenne egyszer megnézned a tíz játékfilmjét. ha a lost highwayt nem is, de a földhözragadtabb filmjeit akár jobban meg is szeretheted. az elefántember például a nyolcvanas évek egyik legjobb drámája. a veszett a világ is több figyelmet érdemelne. a straight storyt szinte mindenki szerette. a dűnét nyugodtan kihagyhatod, mert az tényleg egy igaz egypontos film. :) szerintem sokan azért nem szeretik lynchet, mert talán olyan filmjével kezdték az ismerkedést vele, ami annyira nem tetszett az elvontsága miatt. az első benyomás bizony sokat számít.

"Lynch ugyanazokat a stílusú filmeket csinálja"
ez nagyon igaz. persze ez még nem baj, baromi kevés rendező van, akire ez nem áll.

Nem is mondtam, hogy Guy Ritchie 4 filmjével felheveti a versenyt a Lynch-életművel szemben, csak amíg az egyiküket folyamatosan (és teljesen jogosan) éltetik és elnéznek neki szinte mindent, addig a másikat 2 remek film és egy hatalmas bukta után különféle nemkívánatos helyekre küldik. Lynch ugyanazokat a stílusú filmeket csinálja (1-2 kivételtől eltekintve) és Richie se nagyon mozdult ki a saját kis világából (csak egyszer, de akkor is darabokra szaggatta őt a sajtó és a közönség). Legutóbb pedig megpróbált valami merőben szokatlant (Revolver) és az agyalásra helyezte a fő hangsúlyt, aztán mindenki a fejéhez vágta, hogy a Revolver egy összefüggéstelen, értékelhetetlen, összecsapott stb. munka, holott a többség meg se próbálta megérteni a filmet. A legtöbben úgy álltak hozzá, hogy érthetetlen, ezért szar (persze, ha egyszer nézi meg az ember, akkor nem is fog sokmindent összerakni). Ezt a skatulyát nyugodtan megkaphatná akármelyik Lynch-film is a stílusára kevésbé fogékony nézőktől, csak ilyet elvétve hallani. Mivel Lynch is erőteljesen gondolkodós filmeket csinál, miért ne lehetne párhuzamba állítani a két alkotót? Csak amíg Lynch szinte bármit tesz le az asztalra, hatalmas üdvrivalgás a jutalma, Ritchie-nél pedig a "teljesen mindegy, hogy mit csinál, az mostmár úgyis csak szar lehet"-mentalitás érvényesül. Egész egyszerűen gusztustalannak tartom, amit Ritchie-vel (na meg Shyamalan-nel) csinálnak a kritikusok, nem érdemelték ki ezt a hatalmas gyűlölethullámot. Mondjuk nálam Ritchie Revolvere egyedül hazavágja az egész Lynch-életművet, de ez már megint más téma. Egyébként gondolom te sem láttad a Revolvert...

guy ritchie azért nincs egy súlycsoportban a jó öreg daviddel. csinált két cool, kiváló, tökéletes, ámde cseppet sem eredeti gengszterfilmet, egy madonnás bohózatot és még egy rossz hírű gengszterfilmet. lynchnek azért ennél jóval színesebb életműve van - inland epire ide, lost highway oda.

Ez már nézői hozzáállás kérdése.

mint sokszor Lynch filmjei;)

Nem erre értettem. Amúgy meg hogy jönnek ide a csak szórakoztató filmek? Ez a kifejezetten nem szórakoztató filmek többségére is igaz. Nagyon okosnak akarnak látszani, de valójában nem azok, ergo nem hagynak mély nyomot.

"sok "érteni mindenhol lehet, de nyomot nem hagy az emberben" film", ami szted a filmek 99%-a, és gondolom erre értetted az 1:100 arányt is. ez elég lesajnálóan hangzik nekem.

Daemiaen: Végülis csak két filmben nem értünk egyet, nem is olyan rossz:)

Olórin: Áruld már el, ki mondta, hogy a többit le kell szarni? Hol olvastál te ilyet? Én azt mondtam, hogy az emberek jóval elnézőbbek valamivel szemben, ha az szórakoztató de semmi egyéb, mintha nem szórakoztató, de már van benne. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy ami csak szórakoztató, az szar.

nem Lynchről beszéltem, hanem általánosságban arról, amit írtál, és persze, hogy igaz, csak egyrészt oka van, másrészt meg úgy hangzott, mintha azt, ami csak szórakoztatni akar, le kell szarni.

Én alapvetően imádom Lynch-et, íme a pontjaim (csak a nagyfilmek, amiket láttam):

The Elephant Man: 8/10
Dune: 3/10
Blue Velvet: 9/10
Wild At Heart: 5/10
Twin Peaks: Fire Walk With Me: 4/10
Lost Highway: 9/10
The Straight Story: 9/10
Mulholland Drive: 9/10

Lehet, hogy csúnya volt, de attól még igaz. De mindegy, szerintetek túlértékelt, szerintem nem, ennyi.

Higgadjunk már le emberek, Lynch megítélését Tarantino-val tudom párhuzamba állítani, őt is ugyanúgy divat az évszazázad zsenijének kikiáltani, mint ahogy divat ledivatozni is, szal remélem értitek :). Az igazság meg persze valahol a kettő között bujkál. Jó azért én is elfogult vagyok Lynch-el szemeben egy kicsit, de neki is voltak már mellényúlásai ezt be kell ismerni (Veszett a világ, Twin Peaks movie), még nem láttam ugyan az Inland Empire-t de az is lehet a végén azokkal fogok egyetérteni akkor a sárga földig lehordják a filmet (egyébként én több ilyen kritikát olvastam, mint egekig éltetőt, szal ennyit a hyperól...).

NEEEEM :)

A 4-es ponthoz nem fűz hozzá senki semmit? :D

1. Nem modtam, hogy isteníted, csak általánosságban beszéltem az emberek hozzáállásáról a filmjeivel kapcsolatban.
2. Mindketten tudjuk, hogy Lynch filmjei sokaknak nem a szétszabdalt idősíkok miatt befogadhatatlanok, a legtöbbeknél a sehova sem vezető történetszálak adják meg a kegyelemdöfést. Az tény, hogy a stílusára nem mindenki fogékony, de attól még miért ne lehetne véleménye a látottakról.
3. Az jelen esetben teljesen érdektelen, hogy más filmeknél mi a helyzet, Lynch alkotásait előszeretettel pontozza fel a nép tetszési faktortól függetlenül és valahogy vele sokkal elnézőbbek, mint jópár másik kollégájával szemben.

2. Ez nem így működik. Vagy ha úgy gondolod, hogy igen, akkor pl. te is tudod, milyen filmeket csinál Michael Bay, szal minek nézel meg egy Transformerst?
3. Na, ez nagyon csúnya volt sztem, de ebbe ne menjünk bele.

„azért, mert Lynch-film, lehet szar” + Brumi első három mondatával 100%-ig egyet értek! Állítom, ha Lynch direkt rossz filmet csinálna, akkor is sokan zseniálisnak tartanák. Ettől függetlenül szerintem is egész jó az „Inland Empire”.

1: Nem istenítem Lynchet, ez a film is max. 7/10, és csinált ő már 4/10-et is véleményem szerint.
2: Mindenki tudja, hogy ő milyen filmeket készít. Azt is mindenki tudja, hogy nála különösen fontos a hangulatiság, ezzel szemben a linearitás egyáltalán nem. Aki ezt nem bírja/szereti, az ne nézze meg.
3: Ami más filmeket illet: Nézzetek csak körül (akár itt a kt-n), hogy hányszor fordul elő az, hogy "nem értem a filmet, de azért jó" szemben azzal, hogy "ebbe semmi sem eredeti, de olyan szórakoztató". Hát kábé 1:100-hoz az arány.
4: NEEEEEEEEEEM -> ez mi, ha nem kiabálás?

Nem láttam limupeit ugrani. Bár ő hallotta, hogy kiabálok. Biztos közel van. :)

Elnézést, hogy beleszólok a szóváltásba úgy, hogy nem láttam a filmet, de van abban valami, amit Daemiaen mond. Attól még, hogy ott van a végén a Rendezte: David Lynch felirat, már rögtön hasra kell esni? Guy Ritchie-t meg mindenki fikázza, mert életében egyszer csinált egy olyan mozit, amin gondolkodni kell. Ha valami gyenge, akkor azon nincs mit szépíteni, csinálhatta akár a Jóisten is. Persze a filmet megnézem és utána írok valami véleményt, de ez a "Lynch-film, így csak jó lehet, akármennyire nem értem" mentalitás sokszor előfordul indokolatlanul. Más rendezőkkel valahogy nem ilyen elnézőek az emberek és leginkább ez a bántó a dologban. Richard Kelly Southland Tales-ét is darabokra szedték a kritikusok, pont azért, amiért Lynch filmjeit isteníteni szokták. Most akkor hogy is van ez?

már tudhatnád, hogy a "sznob" szót nem írhatod le a kt-n, mert limu ugrik:)

limpei: ez a 99% azért erős túlzás, és amúgy én is unom már, hogy Lynch filmjeit mindig kb ezzel az egy érvvel ajnározzák, amin itt vitáztok - ez mondjuk az én bajom, ok, én nem csípem a filmjeit, de azért ne szarozzunk már le szinte minden mást.

Mint a kritika, a te meg az én megnyilvánulásom is közelítés kérdése.

Hát kiabálj csak, ha jól esik, mit bánom én:)

"bár érteni sok helyütt nem lehet, nyomot hagy az emberben"

Ez nagyjából igaz Lynch filmjeinek felére. Amúgy meg lehet, hogy felüdülést jelentett nekik a sok "érteni mindenhol lehet, de nyomot nem hagy az emberben" film után, ami viszont a filmek 99%-ára igaz manapság.

De már megint másra vetíted azt, amit magamra mondtam. Az undorító kritikák pedig undorító kritikák. Olyan szinten elfogultak "bár érteni sok helyütt nem lehet, nyomot hagy az emberben", hogy az kicsit sok. Ennyi erővel ez sok filmről elmondható.

Miért ne kiabálhatnék?

Aha, értem. Te az lettél volna, de más nem, még a kritikusok sem, akik "undorító módon" elismerték a filmet:)
Amúgy nem kell kiabálni...

NEEEEEEEEEEEEEEEEM! Grrr. A sznob szó használatát értettem magamra, de limupei kartárs szerint már rögtön sznoboztam. Vagyis akkor lettem volna sznob, ha a 180-ból 100 perc unalom ellenére is belemagyarázom, mennyire jó és eredeti és éles látásmódú film az Inland Empire.

Tehát, aki szerint nem rossz, az csak bemagyarázza magának. Legalábbis a kritikákról írt fél mondatod erre enged következtetni.

Én spec erre gondoltam: azért, mert Lynch-film, lehet szar, de nem fogom bemagyarázni magamnak, hogy jó, csak én nem értem.

na, most mát én is megnézem végre.

A burkolt is ér:)

Tényleg? Ki az? Szerintem nem sznobozott senki.

Haha, nyertem. Húsz hozzászóláson belül megjött az első sznobozó:S

Inland Empire (Inland Empire, 2006, forgalmazza: Budapest Film)

Félve moziba menni nem túl jó dolog, ám a Lynch-180 perc kombó alaposan belémpakolta az ideget. Szerencsére túléltem, a sznob nem tört elő belőlem, az Inland Empire nem jó film. Megannyi pozitív kritikában olvasni az összehasonlítást a Mulholland Drive-val (naná, ugyanis egyik sem nagyjátékfilmnek készült), csak azt az egyet felejtik el megemlíteni, hogy míg az 5 évvel ezelőtti alkotás miliője, világa és szürrealista képi megoldásai magába szívják a figyelmet, addig az Inland Empire taszítja magától a szemlélődőt kísérletezgető világával. Elveszni nem nagyon lehet az útvesztőben, ugyanis a rendező időről időre nyújt fogódzkodót, ám a túlzások beteszik a kaput a filmnek. Nem tudom, ki hogy van vele, de mi a f*sznak Lynch-től még egy odamondás Hollywoodnak? Unalmas jelrendszere hiába párosul bravúros képekkel, ha a mondandó avíttas, csak amolyan kötelező jelleggel került a filmbe. Amerikában a független forgalmazók ölni szokták egymást a direktor alkotásaiért, ezúttal azonban egy olyan legutolsó kis senki cég merte csak filmszínházban vetíteni az Inland Empire-t, amely még bevételi eredményeket is alig tudott közölni a kritika által undorító módon elismert műről.

4/10

Júniusban láttam, és nagy reményeket fűztem hozzá a hallottak alapján. Részben csalódás, részben nem. A hossza az mindenképp negatívumként említhető - egy elég szűk moziban volt a vetítés, mondhatni majdnem megfulladtam az alatt a három óra alatt. Voltak részek, amik nagyon lebilincseltek, de sajnos több volt az olyan, ami inkább untatott, mintsem feszítette az idegeimet. Szerintem kissé antológia-szerű, minden benne van, ami eddig Lynchet foglalkoztatta. Ezért van az, ha valaki lemaradt valamiről (netán ez az első Lynch-film, amit lát), akkor tényleg csak egy hatalmas űr marad a fejében a film megnézése után. Mondjuk ígyis-úgyis egy hatalmas kérdőjel minden... de ezt már megszokhattuk :p

Nyulak:Szerintem ezek most is a Hollywood-szatíra részei, mimika nélkül, az unott konzervröhögéssel és az újrahasznosított díszlettel.

Hát ez elég sokkoló volt.Jó páran ki ismentek a termből, amit nem csoálok mert három órányi ilyen típusú feszültséget nem könnyű bírni cérnával. Alapvetően lenne pár kérdésem ;)
Például azok a rohadt nyulak mik voltak, azon kívül hogy egy korábbi filmjéből vannak? (Igaz azt nem láttam)
A maga bizarr módján végülis élveztem, de nekem úgy tűnt hogy teljesen szétesik darabokra a film.

THX

Oktogon:)

ki jön 8-án ? (melyik megállónál kell leszálni a 4-6os ról ?) thx

október 8 premier előtt a Művész moziban. Nekem már van jegyem ;)

kösz
mondjuk lehet hogy nem fogom addig kibírni...

nov. 8-tól lesz moziban

Be fogják ezt itthon mutatni moziban? Ha igen, mikor?

Második nézésre nagyon tetszett. A színészek baromi jók. A zenék is nagyon bejöttek. Csak hagyni kell, hogy vezessen a film, mégha nem is biztos, hogy kilyukad valahova.

A digitális kamerával szerintem nem volt gond. A képminőség kicsit rosszabb, mint a filmnél, de szerintem közvetlenebb lett tőle. Mondjuk eléggé elvesztem a részletekben, úgyhogy nem igazán erre koncentráltam :).
Ja és a filmet a finneknél láttam.

Hol nézted meg, Velencében ?

és hogy tesztett a digitális kamerás megoldás?

Nemrég láttam moziban (nem Mo-n), de lepontozni az első megnézés után egyszerűen nem tudom. Elsőre nem tetszett annyira, mint Lynch többi filmje, de nagyon könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy a következő megnézésre tetszeni fog. Nem egy egyszerű feladat végigülni amúgy. Követni, hogy ki kicsoda és mi miért történik. De lehet, hogy nem is ez a lényeg.
Élménynek mindenesetre jó: viszonylag ritkán találkozik az ember olyan dolgokkal, amikkel nem tud mit kezdeni, nem tudja semmilyen kategóriába berakni.