Éjfélkor (1957) ☆ 👁

(Révész György)

magyar dráma, szerelmi történet

4,0
★★★★☆
41 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Emil: A pesti vagány csak Pesten vagány.

Emil: Fel a fejjel! Amíg van!

Emil: Ha én most azt mondanám nektek, hogy ez a hazám - kinevetnétek. Nem is mondom. Valamelyik nap már úgy volt, hogy én is olajra lépek. Kimentem a konyhába, a mama éppen a vacsorát kavargatta. - Mama, én elmegyek - mondtam. Nem szólt semmit, csak kavargatott tovább. Nem lehetett elmenni. És még valami: én igazi pesti vagány vagyok. És tudjátok, egy pesti vagány - csak Pesten vagány.

Emil: Hát öregem, ez így nem megy! Legalább játszd meg ennek az asszonynak a normális férjet.
Károlyi János: Áginak nem tudok játszani. Ő se játszik nekem.

Károlyiné Ági: Csak én ne sejtettem volna azt, amit Pesten mindenki tudott? De én gyűlölöm a jeleneteket, János. Köszönöm, hogy mostanáig mellettem maradtál. Jól esett. Néha még reméltem is, hogy elmúlt az a - másik. Aztán ma éjszaka nem jöttél, és nem jöttél; akkor tudtam.
Ne szólj semmit, János! Biztosan rosszul szerettelek. Minden embert másképpen kell szeretni, ezt eddig is tudtam. De úgy látszik, öt évenként újra meg újra másképp kell szeretni azt, akit szeretünk.